Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-03-03 / 50. szám

1931. március 3. JNÍYÍRYIDÉK. 7 A vasmegyeri Tatutók Testülete műsoros estélyt rendezett nagy sikerrei r Szép és hangulatos tarka-estet rendezett Vasmegyer községben e hó 22-én a Tanítók Testülete. A változatos műsor, a szereplők értékes játéktudása mindvégig kellemesen elszórakoztatta a nagyszámú közönséget, amelyik tamr boió tapssal "köszönte meg az élvezetes estélyt. A kitűnő műsor számait Magyar Miska konferálta be szellemesen, finom kritikával. Nagy és osztatlan siker koronázta Lada János ig. tanitó szólószámát, Vass Lajos ref. tanítót, akt magyar dalokat énekelt és a pompás orgánumu Csóka Bélát, aki irredenta dalokkal nyerte meg a közönség tetszését. A kellemes hangulatot fokozta ezután Lada Jánosné és Tornai Jenő áll. tanitó együttes szereplése. Különösen Lada Jánosné művészi vonalon mozgó játéka ragadta magával a lelkesedő közönséget. Pompás cigánytipust karakterizált Tornai Jenő tanitó, mig Lada János és Magyar Miska aktuális kuplékkai arattak óriási sikert. A műsor utolsó száma Magyar Miska slrgalmas szamaritánus« c. egyfelvonásos szatirikus tréfája volt. A mai kor jótékonysággal is kalmárkodó széliemét rajzolta meg ügyes tollai a szerző. A darab szereplői Dávid Gyula, Hartmann Adolf, Nováfc Menyhért igen ügyesen oldották meg feladatukat. A széjjen sikerült estély a késő esd órákban ért véget. Á tiszta jövedelmet az iskolásgyenmekek kirándulására fordítja a rendezőség. A vasmegyeri tanítók ezúton mondanak hálás köszönetet a megjelenteknek Szives adományaikért. k áz elmnlt évben feltűnő mértékben csőkkent á húsfogyasztás Nyíregyházán A rossz kereseti és nehéz gazdasági viszonyok a nyiregyházi közvágóhíd forgalmára is hátrányos kihatással vannak, melyek eddig az elmúlt 1930. évben voltak a legszembetűnőbbek. A közvágóhíd forgalmának az emelkedése a jó táplálkozásnak, tehát a jó kereseti lehetőség s ezzei együtt a jólétnek és gazdaságnak a jele, mig ennek ellenkezője a szegénység, a nélkülözés és az általános nyomorúság legkiáltóbb bizonyítéka. Közvágóhidunk forgalmának évi mérlege összehasonlítva a mult év forgalmával, általános esést mutat, mely szarvasmarhánál 236, borjúnál 1245, juhnál 464, sertésnél 194 és lónál 1Ő2 db-ot tett ki. mult évben ugyanis levágtak 1903 szarvasmarhát, 5719 borjut, 856 juhot, 44 bárányt, 7055 sertést -7 malacot és 139 lovat. Vagyis 2297 állattal kevesebbet, mint az előző évben. Tagadhatatlan azonban az is, — hoijy egyesek, husíparosok ugy, mint gazdák a közvágóhíd kikerülésévei sok állatot vágtak le otthon és vidékről is sok hust szállítottak ide, amit a közvágóhídon megvizsgálás végett nem mutattak be. Sőt hamis bélyegzéssel ellátott hus is került forgalomba. Ezek is a mai "állapotokra vetnek szomorú képet, melyek erős elfajulást mutatnak. 1 í Levágva behoztak 25 marhát, (47-tei kevesebb), 7 borjut (19-eí kevesebb), 24 sertést (12-vei kevesebb), 254 juhot (u-ei több), behoztak még 30 bárányt és 8 lovat. Levágva kivittek; 4 marhát (19-el kevesebb), 1 lovat (6-tai kevesebb), 2558 borjut (201-ei többet), 465 sertést (59-et többet), 50 db juhot. ^ . i Mint csekélyebb táp- és élvezeti értékű hus a hatósági husszékbői ki lett mérve 60 marha, 5 db borjú, 14 juh, 88 sertés és egyéb husrészek, melyek együttvéveY5513 kg-ot tettek ki . Közfogyasztásra alkalmatlannak találtatott s mint ilyen erlett kobozva és meg lett semmisítve 14 marha, 3 juh, 24 sertés, 2 ló és 8 malacnak a husa és emellett több zsiger és kisebb husrészek. — Hivatalok részére mindenféle könyvkötéseket vállal és készit a Jóba-nyomda könyvkötészete Nyíregyházán. Széchenyi-ut 9. Telefon 139KOZPONTI SZÁLLODA HOTEL CENTRÁL Budapesr, VIL, Baross-tér 23. A Keiitl pályautartél alig 2 percnyire. A nyíregyháziak kedvelt találkozó helye. — Elsőrangú modern családi ház. Központi fűtés. Minden szobában hideg-meleg folyóvíz. Egy ágyas szobák árai

: 6, 6, 8, 8, 10 P. Kétágyas szobák árai: 10, 12, 13, 14, 15, 10 P. Fürdőszobás szobák. Rádió Telefon a szobákban. 3425-13 Tulajdonos :PALUAI MIKSA — Megnyílt Nyíregyháza legiz_ lésesebb nöikalap üzlete. A róm. kath. bérpalotában, a Bethlen-u. 2. szám alatt egy uj nőikalap üzlet nyilik meg március i-én. Az üzlet ízléses berendezése, finomsága és diszkrét eleganciája már maga biztositéka annak, hogy Nyíregyháza hölgyközönsége megtalálja ott az oldat a legszebb és legjobb minőségű tavaszi kalapokat, amelyeket Párfs és Bécs e'sőrangu kreálói kés'zitenek. Az uj üzlet tulajdonosai a tudásáról, ízléséről isjpiert Walterné és Horvftthné, akiknek az a céljuk, hogy a hölgyközönség igényeit piinden vonatkozás ban kielégítsék. A lelkiismeretes kiszolgáláson kivül oéljuk olcsó árak mellett jó minőséget, dus választékot tartani. Készítenek saját vagy hozott anyagból kiválasztott modell szerint kalapokat, míg a régi kalapokat ötletesen átalakítják. — FHáru utazás B. dapestre!! Folyó évi március hó 14-töi féláru vasúti kedvezményben részesül a Budapestre utazó közönség. Az odautazás március hó 14-tól 25-ig, a visszautazás 20-tói 31-ig lehetséges. Részletes felvilágosítás és féláru igazolvány kapható a városi Menet jegy irodában. 4X Kedvezményes utazás Bécsbe!! Folyó évi március hó 4-től 15-ig Bécsbe és 8-tól 20-ig a visszautazásra a magyar vasutak 33 százalék, az osztrák vasutak pedig 25 százalék kedvezményt biztosítanak a Bécsbe utazók részére. A Kedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolványok a városi Menetjegyirodában kaphatók. 4x — Tavaszi divatlapok legnagyobb választékban az Ujságboltban kaphatók. A harminckettes ház REGÉNY. 2 Irta: Tartallyné Stima Ilona Később, amikor lefeküdtek, sokáig nem tudtak elaludni. Ugy érezték, mintha Vidovich ébren volna s a falon át reájuk szögezné sötét pillantását, beléjük késztetné nyugtalanságát, mely végigrándul a testén. — Anyám... — szólalt meg Boriska — mintha sóhajtást hallottam volna... — Nem, én nem hallottam semmit. De miért is volna ébren? Ha ébren akarna lenni, akkor kávéházban ülne s nem feküdne le tiz órakor. Hallgattak. — Boriskám... — szólalt meg az asszony. — Tessék.' — Most én hallottam. Egészen tisztán "hallottam a sóhajtást. Felültek az ágyban és hallgatóztak. Tisztán hallották saját szívüknek megriadt dobogását. Egyébként csönd volt. Megfogták egymás kezét. — Én holnap felmondok ennek... — mondta Vajdáné és visszadült a párnákra. — Kár volna, anyuskám... Talán egészen más ez az ember, mint amilyennek most hisszük. Azt hiszem, az a szag zavart meg bennünket, amit magával hozott. Talán... hullaszag... — Ugyan, kis lányom, ne okoskodj már azokkal a szagokkal. — Ez nem okoskodás. Hanem csak anynyi, hogy gondolkodó ember vagyok. Ugy érzem, hogy a léleknek sokféle módja van a testen keresztül megnyilvánulni. Bármint elrejti valaki egyéniségét ál-szavak és ál-moH solyok mögé, szemének egy pillantása, mozdulatai és a szaga elárulják őt. ^ — Ez mind csacsiság, kis lányom. Az illat külső hatás következménye: szappan, kölnivíz, púder, tisztaság, szenny, izzadság... — Ne hidd, anyám! A bőr, a hús szövete, aminek visszataszító szaga lehet, melyet nem tüntet el a szappan és a kölnivíz sem. Ezekkel összevegyül, de mégis megvan az embernek egyéni illata. Persze, ezt nem mindig érezzük meg elkülönülve és nem is vagyunk tudatában, hogy mi az, ami hat reánk. Azt hisszük, hogy a ruhájának szaga. Hiszen a ruhái is fölveszik az ember egyéni illatát.. Azt hiszem, hogy ez évezredek óta ki van derítve, de az emberek általánosságban nem tudják, hogy milyen szerepe van ennek az egyéni illatnak a barátság és a szerelem keletkezésében. Nem tudják, hogy aki tetszett messziről, miért lesz közelebbi ismeretség után ellenszenvessé és vannak, akik rokonszenvesek, de szerelemmé a legnagyobb közelségben sem nő ez a rokonszenv. Az emberek nem akarnak fontosságot tulajdonítani ennek, pedig már régen rájöhettek volna. Ha a te nyakadhoz hajlok anyuskám, oly édes, tiszta, meleg illatot érzek s olyan jó érzésem keletkezik ettől. Erről az illatról, ha vak volnék is, megismernélek. S emlékszel-e a Walter Laci ruhájának illatára? Valami kellemes volt rajta, a narancsnak, a dohánynak s az ánizsnak furcsa vegyüléke. A kesztyűjén is ez az illat volt, melyet egyszer itt felejtett, s ha sokáig nálunk volt, a szobában is megmaradt az illat, mely oly kellemesen hatott. Én bevallom neked anyuskám, hogy gyermek koromban is úgy osztályoztam az embereket: jó és rossz szaguak... — Akár hogyan osztályozod az embereket, Vidovichot ne osztályozd sehogy, mert ő ezt a szagot a kórházból hozta. — Tudom, de azért azt hiszem, hogy neki is része van ebben. Ugy megfélemlít. Én ezt az embert nem tudnám szeretni... — Mert László van a szívedben, kis leányom. Vigyázz is rá, amíg tudsz, s amíg ő is úgy akarja. — Ma László elszomorított. Hazug levelet írt. — Ugyan, kis lányom! Vége a bizalomnak? — Nem tudom... De úgy érzem, hogy, ő nem teljesen őszinte már. Érzem, hogy minden napjának néhány óráját megosztja valakivel, aki hasonlít hozzám, mert fiatal és leány. A szeme és a szája piros, nevet s a László szemében rejtett érzéseket keres* És érzem, hogy László összetéveszt vele. Olykor azt hiszi, hogy én vagyok ott s azokat a szavakat mondja neki, amelyeket nekem mondana. Ahogy kezemben tartom levelét, onnan árad felém e megérzés. A papírból, a betűkből- Megrezdül bennem a sejtelem s mintha tudnám, mit gondolt, mikor ujjai e papírhoz értek. Mosolygott s az a leány jutott eszébe, akivel percekkel azelőtt beszélt. Annak mondott valamit, annak tetszett a szavia s azért írta le nekem is. Vajdáné meggyújtotta a lámpát — Mutasd azt a levelet. A leány elővette a levelet, fordított rajta s ujjával mutatta a sorokat: — Innen olvasd... , »....munkám nagyon leköt, kicsi ember vagyok itt, ahol nem a mérnöki diplomára, hanem a tudásom és ügyességem vihet előre. Nagy dolog az is, amit elértem. Tegnap egyik igazgatónk vendége voltam. Családi köre kellemes, nagyon szívesen fogadtak s ma is találkozom velük. Rajtuk ragyog minden pompa, de én Téged, kicsi Boriskám pompásabbnak érezlek. Ragyogó vagy és örökké mosolyogsz lelkemben. Bár láthatnám valóban drága mosolygásodat! Irigylem azt, aki rajtam kivül is észreveheti! Mikor még otthon voltam, éreztem nagyon, hogy csak reám pazarolod azt a csillogást szemed legmélyéből s lelkedből- Tisztán, édesen hullott lelkembe az a mosoly...« — Hiszen ez szép/ — mondta az öregasszony. i (Folyt. köv.) ; j j