Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-03-01 / 49. szám

1931. március 1. JSrtrfRYIDÉK. meg vannak, nemcsak Nyíregyhá­zán. Ámde az épitő foglalkozásban működni szándékozók kereseti le­hetőségeinek, a magánépitkezések szünetelése mellett, mégis meg keh találni a módját, mert az ál­talános gazdasági heíyzet is azt kívánja, hogy az építőipar meg­felelő foglalkoztatást nyerjen. — Ma már beigazolódott, hogy a la­kóépületekre engedélyezett har­mincéves adómentesség hatásta'an< injekció. Igen kicsi azok száma, akik a magas kölcsnönkamatláb mellett, még ezt a csábító adó­mentességet is kihasználni tud­nák. Nincs más mód, mint amit boldogult Vass József népjóléti miniszter annak idején megállapí­tott, hogy az államnak és az egyéb közületeknek keli az iniciativát magukhoz ragadni és munkaalkal­mat teremteni, még ha ez, áldoza. tok árán is hívható létre. Pedig ha ebben az irányban vizsgáló­dunk, akkor szomorúan láthatjuk, hogy ugy az állami, mint az egyéb közületi költségvetésekben is, igen minimális mértékben szere­pelnek olyan közmunkák, amelyek az épitőszakma minden ágára ki­terjedő munkaalkalmak biztosítá­sára reményt nyújtanának. Apró javítások, útépítések, dunai híd­építések, bár nagy költséggel jár­nak, mégis a magasépítés terü­letét alig érintik. Nyíregyházán is, mint másutt, a teendőknek elég nagy száma jelentkezik, amelyek azonban a pénz drága volta és főként hoz­záférhetetlensége miatt, megvaló­sításra alig számithatnak. — A Nyirvidéknek ez évi január 17-iki száma egész programmot tartal­maz azokról a teendőkről, amelyek Nyíregyházát érdekelnék. Érde­mes ezt a programmot elővenni­Ez a programm azonban oly bő, hogy külön cikk keretében ér­demes vele foglalkozni, igy azt most mellőzzük és csak annyit ál­lapítsunk meg, hogy igen nagy száma van a múltban elhangzott kívánalmaknak és terveknek, a­melyek Nyíregyházán ugy is mint állami, de úgyis, mint egyéb kö­zületi létesítmények lebegnek a gondolkodók és a viszonyok meg­javítása iránt érzékkel birók sze­mei előtt. A magánépités nagyrészben szünetelése és irracionális volta mellett a közmunkák megindítása, még áldozatok árán is szükséges és ha az üres lakások jelzik a stagnációt, a közületek feladata munkaalkalmakat nyújtani. Március 9—10 LEGÉNYKÉRÉS a Városi Színházban. Megnyílt!! Szikszay Sámuel szőlős­1 gazda sajáttermésü borai és kisüstön főtt pálinkái korlátlan himérése Bercsényi-u. 3. sz. alatt (a volt Tiszavidék helyi­ségeiben,) shol kitűnő borai lite­renként már 80 fillértől kezdve, kisüsti pálinkei a legolcsóbb árak­ban kaphatók. Egy pohár frissen csapolt Dreher sör 30 fillér. Elsőrendű házilag készített iz'etes hideg ételek. 1275-2 A nyíregyházi Öreg Diákok első hangversenye ma este lesz a Eorona nagytermében A nyiregyházi ev. Kossuth reál­gimnázium egykori tanítványainak az Alma Materhez ragaszkodó sze­retete, hűsége és hálája hozta össze ma estére e város falai közé azokat, akik a művészet, az élő sző és lélek erejével akarnak enyhülést hozni a nagy diákinség. be. A Nyiregyházi öreg Diákok Egyesülete — bár már két közgyü lést tartott eddig — voltaképen most lép először a nagyközönség elé s meg akarja hódítani örök időkre nemes eszméi számára nemcsak az iskolával szorosabb kapcsolatban állók szivét, hanem a nagy társadalmat is. A megnyitó beszédet a hangver­senyen Kállay Miklós dr állam­titkár, a Nyiregyházi öreg Diákok Egyesületének diszelnöke mondja. A műsor további számaiban csak annyiban lesz változás az eddigi közlésekkel szemben, hogy Erdő­hegyi Ferenc főszolgabíró ének­száma gégehurutja miatt elmarad. Ma este fél 8 órakor nyilik meg a Korona kistermében a pénztár, ahoi még egy-két jegy­rendelkezésére áll az érdeklődők­nek. A hangversenyt pontosan fél 9 órakor megkezdik. Hangverseny után Kállay Mik­lós dr államtitkár és a művészek tiszteletére társas összejövetel lesz a Korona éttermében . A város képviselőtestületének közgyűlése egy bérleti ajánlatot sem fogadott el Elismerés Rajtik Miklós tanácsnoknak a népszámlálás sima lebonyolításáért Lapunk más helyén hirt adtunk arról, hogy a város képviselőtes­tülete tegnap délután 3 órakor tar­totta e havi közgyűlését, amelynek legfontosabb tárgya a polgármes­ternek az elmúlt évről szóló jelein­tése volt. A jelentéshez Énekes János pre­látus szólt hozzá, aki a város el­múlt évi munkásságát jellemezve elismeréssel állapította meg az elért sikereket és javaslatára a közgyűlés kimondotta, hogy köszönetet mond a város polgármesterének és tisz­tikarának ügybuzgó munkássá­gukért. Nagy figyelemmel és érdeklődés­sel hallgatta meg a közgyűlés Raj­tik Miklós tanácsnoknak a nép­számlálás eredményéről szóló je­lentését, amelynek adatai rávilágí­tanak Nyiregyháza város mépmoz­galmára. A jelentéshez Kovách Elek dr. szólt még, aki várostörténeti szem­pontból mérlegelte Nyiregyháza ha­talmas lendülettel való fejlődését, fokozatos erősödését, aminek erős dokumentuma a lezajlott népszám­lálás. A legmelegebb elismerés hangjára méltatta a nyiregyházi nép­számlálás zavartalan, példás rend­ben történt lebonyolítását. Ezért az impozáns és nagy körültekintéssel végzett munkateljesítményért első­sorban a népszámlálást vezető Raj­tik Miklós tanácsnokot illeti meg az elismerés, amelynek kifejezésre juttatását javasolja is. Az egyes tárgysorozati pontok közül ki kell emelnüinik a várme­gyének a helypénz kötelező fize­tése tárgyában a városhoz intézett leiratát. Ebben a vármegye jóvá­hagyja a képviselőtestületnek azt a határozatát, hogy ezentúl a hely­beli termelők is fizessenek hely­pénzt a nyíregyházi piacokon. Jelentős tárgy volt a közgyűlésen a városi bérletekről való döntés is. A bérletekre beérkezett ajánlatokat nem tartotta a képviselőtestület ki­elégítőknek. A Korona bérletére Papp Lajos vendéglős és a debreceni Arany Bika bérlője adtak be ajánlatot. Papp Lajos évi 20.000, az Arany Bika bérlője 18.000 pengő bért ajánlott fel. A kép viselő tes t üle t a szakosztályok javaslata alapján ak­ként döntött, hogy "bizottságot kül­dött ki. A bizottság három évre megegyezést köthet Papp Lajossal, de csak a 20.000 pengőnél maga­sabb bérfelajánlás esetében. A kövezetvám és a Jármy-tanya bérlete ügyében is elodázó határo­zatot hozott a közgyűlés. A kövezetvám bérbeadása kérdé­sénél érdekes elvi vita fejlődött ki, amelyben többen, igy Tóth Bálint dr., Mikecz Ödön dr. a bérbeadás ellan foglaltak állást, mert a vámo­soktól a város lakosságának kelle­ténél nagyobb megadóztatása vár­ható. Ezzel szemben Szűcs Jenő dr azt hangoztatta, hogy tisztes bérlő respektábüis jövedelmet biztosit­hat a városnak a lakosság szabály­talan megterhelése nélkül is, ha lel­kiismeretesen szedi a vámot. Dr. Bencs Kálmán polgármester rámu­tatott arra a jövedelemtöbbletre, amely a vám bérbeadása esetén a város javára előállhat és kifejtette (hogy a város a mai gazdasági hely­zetben nem mondhat le ilyen jöve­delemtöbbletről. A bérbeadás kérdésében azonban a közgyűlés nem hozhatott meg­felelő döntést, mert a pályázók mindössze évi 34.000 pengő bért ajánlottak meg, de ezt is ugy, hogy a beszedett vám után százalék jár nékik. Igy ujabb ajánlattételre lesz szükség. Uj versenytárgyalást hirdetnek a Jármy-tanya bérletére is, mert a közgyűlés az eddigi bérlő ajánlatát nem fogadta el. Mezei Vilmos ugyanis buza alapon tett ajánlatot, de ugy, hogy a buza árának maxi­mumát is, minimumát is le akarta rögzíteni. — Szenvedő nőknél a természe­tes »Ferenc József« keserűvíz köny nyű. erőlködés nélkül való bélki­ürülést idéz elő és ezáltal sok esetben rendkívül jótékony hatás­sal van a beteg szervekre. A női betegségekre vonatkozó tudomá­nyos irodalom több megalkotója irja, hogy a Ferenc József-viz ki­tűnő hatásáról a saját kísérletei alapján is alkalma volt meggyő­ződést szerezni. A Ferenc Jó^séf keserűvíz gyógyszertárakban, dro­gériákban és fűszerűzletekben kap­ható. Mindazoknak, kik drága kis fiunk temetésén megje. lentek és részvétükkel fájdal­munkat enyhíteni igyekeztek, ezúton is hálás köszönetet mondunk. Palicz József és neje. Az orvos is tudja, hogy bevált és jó, Fogápolásra az EGLEO. A szezon legsikerültebb filmje: A kacagó asszony Csütörtök óta állandóan zsúfolt nézőtér előtt vetítik a Városi Moz­góban »A kacagó asszonya cimü magyar beszélő filmet, amelynek előadásai iránt egyre nagyobb ér­deklődés nyilvánul meg. Ez termé­szetes is, hiszen ez az első beszélő film, Nyíregyházán, amely nemcsak technikailag tökéletes, hanem min­den egyes szó tisztán és jól érthető. A párbeszédek illúziót keltőek, az ember elfelejti, hogy gép beszél, ugy érzi, előtte játszanak a húsból és vérből való színészek. Bajor Gizi és Rajnay Gábor a két főszereplő mellett a Góth pár­nak, Vaszarynak, Mátynak, KeletL nek, Zátoynak van még megérde­melt sikere. A Városi Mozgó előadásaira elő­vételben kapkodják el a jegyeket és ajánlatos is ez az előrelátás, mert nagyon sokan kénytelenek jegy nél­kül elmentnni a pénztártól. A kisérő műsor kitűnő. Minden pár N O R - C 0 C harisnya egy-egy remeke a magyar gyáriparnak. Ez a tartós, finom és- simulékony ha­risnya minden nőt tökéletesen kielégít. A NOR­COC harisnya asszonyt­leányt egyaránt meghódított és joggal mondhatjuk, hogy a magyar ipar büszkesége a harisnya nvilt-tgr.* A kirakatomban levő összes ké­peket magam készítettem. Szói ez azoknak, akik nem hiszik. "Fő­leg annak a tamáskodó kollégá­nak aki nem hiszi; küldjön hozzám egy nála készült képet például délelőtt 10 órakor 11 órakor fest­ve teljesen készen küldöm vissza. (Ennyi idő alatt Budapestet nem járja meg.) Károlyi, fényképész 1308 Luther-u. 3. •) E rovat alatt közöltekért sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal felelős* séget nem vállal. 799 Március 9—10 LEGÉNYKÉRÉS a Várost Színházban.

Next

/
Thumbnails
Contents