Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-01-08 / 5. szám

Jsrtt!¥!DÉK. 1931. január i Szükség van-e lartelltö:vényre ?! Irta

: dr Diczíg Alajos, kamarai h. titkár. (Debrecen) II. Ezért nagyon megérthető, hogy a kormány ehhez a kérdéshez nagyon óvatosan nyúlt, csak hoszszabb előkészület után szánta el magát arra, hogy egy törvényjavaslattal lépjen elő, amely most előttünk van. A törvényjavaslat mindenekelőtt alkalmas arra, hogy a kartellkér désben rendkívül szétfolyó s az esetek többségében felületes, politikai tendenciájú vi It komolyabb me derbe terelje és módot nyújt arra. hogy a kartellellenes és kartellmelletti front egy komoly, az eszmék zürzavarosságát tisztító csatában megütközzék. Véleményem szerint, ha semmi másért már ezért magáért érdemes volt a javaslat tervezetét közrebocsátani. Nem oszthatjuk azoknak a gyáripari köröknek álláspontját, akik a javaslat közzétételében is a gyáriparra nézve valami sötét veszedelmegvitatják. Hiszen a javaslat közszerintünk sokkal többet árt az, hogy ha ez a kérdés továbbra is megmarad érdekképviseleti gyújtóanyagnak, amelyet minden nagygyűlésen az ipárellenes tábor meggyújt s amelynek világánál és tüzénél dalolja el a maga harci dalát a kartellek és a vele egy kalap alá fogott gyáripar ellen, mintha ezt a kérdést végül is teljes alapossággal arra hivatott fórumok megvitatják. Hiszen a javaslat közrebocsátása óta eltelt idő is alkalmas volt arra, hogy bizonyos fronton meglássák azt. hogy neim a javaslat 14 szakasza, vagy hogyha azt még jó néhánnyal megtoldják, 20, 30 vagy 40 szakasza az, amely a bajokat gyógyítja, hanem ezentúl mélyebben kell keresni a bajok forrásait. A javaslatnak ez is érdeme: józanító hatása. Ennek a légkörnek a kialakulását elősegítette a javaslat tárgyilagos és mérsékelt szelleme. A javaslatban lehetnek kifogásolni valók. lehetnek aggodalmat keltő pontok, azonban a

zt nem lehet tagadni, hogy attól a jószándéktói vezéreltetve született meg, hogy az észlelhető visszaéléseket a törvényben foglalt eszközökkel megszüntesse. anélkül azonban, hogy magát a lényeget: a kartellszervezkedést magát lehetetlenné tegye, annál is inkább, mert bizonyos esetekben jobbról-balról elismerik ennek szükségességét. Ami már most a javaslat időszerűségét, szükségességét illeti, fölöslegesnek tartom, hogy a már jói ismert érveket és ellenérveket itt felsoroljam. Hiszen ezek bőven megtalálhatók az eléggé fejlett magyar kartellirodalomban de különösen a külföld hatalmas kartell" irodalmában. A debreceni kamara érdekeltsé"' ge ennek a kérdésnek eldöntésénél a következő gyakorlati megállapításból indult ki: Tagadhatatlan, hogy vannak bizonyos. az emberi önzés diktálta visszaélések. Hiszen a gazdálkodás célja nyereség produkálása, shogy ez a nyereség olykor szegény orszá gunkban a megszokott méreteket meghaladja, amíg a nyereségszer. zés.nem kizsákmányolással egy, — nem kifogásolhatjuk, mert mindig szem előtt keli tartanunk Adam Smith munkájának megállapítását, »a hust nem a mészárosok nagylelkűségének hanem önzésének köszönhetjük.« Tény az is hogy ezek 'a visszaélések kapcsolatban a mezőgazdaság válságos helyzetével,az évek során It tartó propagandával különben is megmérgezett közvélemény körében olyan helyzetet teremtett, aimely a kormány számára rendkívül nehézzé teszi a helyzetet. Hogyha nem alkot kartefitörvényt, nyitva hagyja az ajtót a propaganda számára^ amely folyvást azt fogja hangoztatni, hogy minden bajnak a kartellek az okai. Hogyha pedig alkot, akkor gyáripari oldalról teszi ki magát erős támadásnak s annak a vádnak, hogy az ipar fejlesztését tette lehetetlenné. Ebből a kettős nyomásból a kivezető ut az a véleményem szerint. hogyha lehet, — és véleményem szerint lehet, — olyan törvényt megalkotni, amely alkalmas arra. hogy a jelentkező visszaéléseket megakadályozza, anélkül, — hogy az ply sokszor hangoztatott veszedelmekkel járna, (tőkeimport elriasztása, ipar fejlődésének holtpontra jutása, kartellszervezkedés lehetetlenné tétele stb.) abban az esetben kell alkotnunk egy ilyen törvényt „mert ezzel nemcsak a köz; érdekét szolgáltuk, hanem lehetetlenné tettük a közvéleményt mérgező propagandának további érvényesülését. Nagyon helyesen mondja egyik kiváló tudósunk: »a gazdasági élet kimeríthetetlen fantáziájának ezt a nálunk még gyermekkorát élő reményteljes újszülöttjét, minden különösebb baj és zökkenő nélkül bocsássák be az alkotmány sáncai közé: engedjék az őt megillető Irnér tékben érvényesülni és igyekezzenek érdességét lecsiszolni, kinő" | véseit lenyesegetni«, — ez lehet minden jószándéku embernek a célja. Ez a magyarázata annak, hogy a debreceni kamara érdekeltsége túlnyomóan egyhangú véleményével egyezően arra a nagy kérdésre: szükség van-e egy kartelitörvényre? — azt a választ adja, hogy: igenis egy megfelelő körü.tekmtéssei és jól megalkotott törvényre szükségünk van. A kamara érdekeltségének a véleménye szerint egy megfelelően megalkotott törvénytől nem kell félteni azokat a nagy érdekeket amelyek tényleg egy rossz törvény következtében itt kockán foroghatnak. A részletekben figyelembe kell venni kartellmozgalimunk kezdetlegességét a nyugati országokhoz képest. Ha erre tekintettel vagyunk, abban az esetben még odáig sem- mehetünk el. mint ameddig a javaslat elmegy. hanem csupán egy óvatos kezdő lépést kell tennünk. Hogyha a szerzett tapasztalatok azt fogják mutatni, hogy még tovább mehetünk, vagy kell mennünk, — abban az esetben ezt még mindig megtehetjük. Eleve tisztában van azzai minden olyan ember, aki a kérdést higgadtan nézi, hogy a még a legszigorúbb rendelkezésekkel telített kartelitörvény sem fogja elérni azt

v amit a túlzók tőle várnak: az árszínvonal rohamos sü" lyedését. Vigyáznunk kell arra tehát, hogy a vizzei együtt ne öntsük ki, a gyermeket is. (Vége.) vármegyei közigazgatási bizottságnak népoktaSásngyi albizottsága lesz A közigazgatás rendezéséről szóló törvény a közigazgatási bizottság elsőfokú hatósági "jogkörét és feiebbviteli hatáskörét megszüntette és a különleges gyakorlati "kérdések rendezését a kormányra bízta. Egyúttal kimondta azt is. hogy szükség esetén a kormány jogosult ujabb különlegeS alakulatokat létesíteni. A kormány most rendeletet adott ki, melyben megáüaiptja. hogy a törvény szerint a közigazgatási bizottságnak a fegyelmi, valamint illeték ügyek kivételével egyes konkrét ügyekben érdemleges döntési joga nincs. Érintetlenül megmarad azonban egyéb jogköre, mint az általános felügyelet, az ellenőrzés, javaslatok és jelentések tétele, egyes általános jellegű kormányrendeletek, törvényhatósági bizottsági határozatok és szabályrendeletek végrehajtása. az általános közigazgatás öss

z hangjának és akadálytalan mene. tének biztosítása. A rendelet értelmében a közigazgatási bizottság uj, különleges aíaku'ata tesz a népoktatásügyi és az egészségügyi albizottság. t A börtönügyi bizottság megszűnik.. ezekhez képest a közigazgatási bizottságnak a törvényben érintetlenül hagyott fegyelmi választmánya, gyámügy, feiebbviteli ügyek és adóügyi bizottságokon kívül a következő alakulatai lesznek: gazdasági, népoktatásügyi, útügyi. kisajátítási, telepítési, közegészségügyi albizottsága. A rendelet ezután részletezi az egyes albizottságok szervezetét és hatáskörét. A közigazgatási bizottság különleges alakulatait január i-tői kezdve keii megalakítani. Ismét elrendelték Levine őrizetbe vételét Newyorkbó! jelentik: A helyettes államügyész elrendelte Charles A. Levine őrizetbevételét, mert nem tett eleget annak a felhívásnak, hogy jelenjék meg a rendőrbiróság előtt, hogy felvilágosítást adjon arról, hogy a birtokában levő 219000 dollár értékű részvények hogyan kerültek hozzá. A Standard Biztostó Társaság ugyanis feljelentést tett ugyanennyi értékű részvényének eltűnése miatt. Szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órakor füTlT^ n

asy V liM M^-M.M.JOb. újdonsága II REPÜLŐ BANDITÁK vagy A KALIFORNIAI KESELYŰ Izgalmas, bravúros kalandor film 10 felv. Jack Trevor és Hans Junkermann szenzációs vígjátéka A SZERELEM CSATÁJA — Farsangi vígjáték 6 felvonásban Péntektől A KÉK ANGYAL Péntektől Kovács István nemzeti vértanának emlékeiből Kovács István volt tüzérfőhadnagy egyik levelét közöljük, melyet tizenöt évvel ezelőtt irt a halál torkából az isonzói ütközetből gyer mekkori meghitt barátjának, Dr. Foltin Endre akkor szatmári kir. törvényszéki jegyzőnek. A levél tar"* talmábói kitűnik Kovács Istvánnak halálfélelmet nem ismerő hősies kö^elességteljesitése i zó hazaszeretete és ideális lelkülete. Beszéljen ám a ievél: 1916. január 30. Kedves jó Barátom! Csöndes gyertyafény mellett, igen erős dörgés közben irom ezen pár sorokat, reszket még a föld is a légnyomástól, tiz perc múlva a mi hat ágyunk is bömbölni fog, — ezen kis szünet alatt elhatároztam, hogy felkereslek soraimmal. Leirom a háborúnak Iegfenségesebb jelenetét. Este 12 óra. máskor otthon én ilyenkor még javában élveztem az élet örömeit, de most sajnos csak a harcnak élek. Hideg, nagyon tiszta, csillagos az égboltozat. a fényszórbk erősen működnek. az Isonzó vizére, mely előttünk folyik nagy méltósággal, — az égboltozat valamennyi csillaga, mintha fürödne benne. — gyönyörű kép. Ellenséges schrapnell és gránátok robbannak körülöttünk, a gyalogsági puskákból kijövő golyók. mint valami bogarak ugy zümmögnek és fütyülnek fülünk mellett. Mindjárt kezdődik egy pár perc múlva a mi nagy tüzérségi rajtaütésünk, mikor ezer ágyú egy óra hosszat okádni fogja a tüzet. — hány és hány ember fog ezen lövések következtében utolsót sóhajtani. Ilyen a sors, — minden hitszegőnek meg kell kapni a sorsát. Lövegvezetők épp most jelentik. hogy az ágyuk töltve vannak. Első tisztje vagyok az ütegnek, fiatal zászlósok és hadapródok az ajtóm mellett parancsaimra várnak. Nem tudom' befejezni most levelem, az idő engem

1 is a cselekvés kötelességére szólít. Szól a telefon. »haHó dandár!« Ütegünk csakis gránáttal lő. 80 lövés egy perc alatt. — lődd ki!! Minden vonalon óriási dörgések, — ropognak a fedezékek, az üteg leadott 1000 lövést... Nagy csend. A csatatérre ráfeküdt ködfátyol társával a csend. A fáradt harcosok nyugodni "térnek, egy pár perc múlva mintha semmi sem történt volna... Mindenki talán szeretteiről álmodik... Én is követem példájokat, áldjon meg az Ur Isten! Ölel szerető igaz barátod: Kovács Pista. Egy szélhámos társaság pénzeket akar kicsalni a hadikölcsönkötvény tulajdonosoktól A budapesti főkapitányság arról értesítette az államrendőrséget és a főszolgabírói hivatalokat, hogy tudomására jutott az, hogy egy »Argus« néven alakult társaság körlevelekkel árasztja el a községi jegyzőket, akikkel közli, hogy egy nagyobb külföldi pénzcsoport megbízásából a hadikölcsön-kötvényeiket 10 százalék értékben megvásárolják. Az »Argus« azt kéri

N hogy mindazon hadikölcsönkötvény-tulajdono sok. akik a kötvényeiket el akarják adni, előre küldjenek be 5 P 50 fillért, kezelési dij cimén. A főkapitányság figyelmezteti a hadikölcsönkötvények tulajdonosait, hogy semmiféle ilyen trüknek ne üljenek fel és ha ilyen körlevelet kapnak, jelentsék az esetet a csend' őrségnek. '>•.!>'