Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-02-28 / 48. szám

JWLFÍRYIDÁK. 1930. február 26. Központos irányú városfejlesztést! Irta: Pisszer János A »vánosfejlesztés« kérdése sza­lonképessé vált! Eddig ugyanis legalább annyi­ra, mint a közgazdasági kérdések, impertinens volt a városfejlesztés is. Alávalóságát és érdektelen vol­tát semmi sem igazolja jobban, mint az, hogy az immár egymil­lión felüh lakosszámmal dicsekvő, (majdazt mondtam: hencegő) fő­városunk újonnan megválasztott főpolgármestere is, programmbe­szédében kifejti, hogy célja: nagy átfogó városrendezési programm el készítése. Tehát még a milliós ia­kosszámu Budapest is ma eszméi arra, hogy a városrendezés terén nagy programmot készitsen. Mt ez más, mint beismerése annak, hogy eddig bizony vajmi keveset tör­te ezen a fejét a tisztelt fővárosi. De a kérdés ki van emelve az ismeretlenség homályából különö­sen azzal, a nagysúlyú ténnyel, hogy február 19-én az Egységes Párt­nak városi képviselő tagjai meg­alkották a »városi blokkot«, amely, nek alakuló ülésén a miniszterel­nök is megjelent és beszédet mon­dott. Ma már a kultuszminiszter is beszédeket mond, vezércikket ír a városok fejlesztésének nagy kérdéséről, szépirók, a »vonal alatt« is, méltónak találják a »kér­dést« fejtegetni. Hát ez már »dö­fcllf A miniszterelnök kijelentésesze. rint, ez a kérdés »országos érde­ket* képvisel! Pedig megszoktuk tőle, hogy jelentéktelen dolgokat nem szokott piedesztálra emelni! Gróf Bethlen István és gróf Kie­beisberg Kunó is, megfontolják amit mondanak és írnak. Fei van tehát mentve mindenki, hogy ennek a kérdésnek súlyát és jelentőségét taglalja. Mert valóban ugy van, hogy csak azok, akik tá­jékozatlanok e területen, nem tud­ják, micsoda nagy fontossága van a helyes, célirányos és ésszerű vá­rosrendezésnek és fejlesztésnek. Ép pen ezért kár, hogy ennyire elkésve! keli propagandát kifejteni, hogy mindenkibe beidegződjék, minden­lat áthasson, impregnáljon ez a tudat. Hiszen csak végig kell kocsi­káznia bárkinek a vidéki városo­kon, de sok helyütt Budapesten is, hogy lássa, mily mérhetetlen terű. let és energia, megy költségpocsék lássál, vannak 'magyar városaink megépitve! Itt a hely nem számit!! Van bőven! Mindenki maga akar egy 3°° négyszögöles telken, még á legkisebb lakásban is lakni. — Nem tudja, hogy ezzei magát és embertársait zárja el a hygéniku­san, modernül rendezett város le­hetőségétői, attól, "hogy lakóhelye »városias külsőt és belsőt nyerhes­sen. Sir, jajgat mindenki az adók merhetetien nagyságán, de nem tudja, hogy az a terpeszkedő, tul. terjengő hajlam, amely benne is él, ugy mint másban, nagyban oka a közületi magas költségeknek}'. De »zug, morog mindenki«, ha por, piszok, sár van az utcákon, nincs jó IVÓVÍZ a konyhába beve­zetve, fürdőszoba kevés lakásban akad, annak is egészen külön viz­szerző és ellátó berendezése kell, hogy iegyen, sötétek az utcák és csak a város belseje van jói világítva, stb. stb. Azonban a »nagy kertes« szép kis lakás az ideál!! Minél nagyobb, területpocséklás!! Benn a város kö zepén a »fatu«: ez kell! Pedig ezzei a gondolattal szakí­tani keli! Programmszerüen, jói megépített város egészségesebb, mint a falu. Rendezett városokban meg van minden, ami a városi éle tet egészségessé, a lakást benne kellemessé teheti. Erre törekszik most Gróf Bethlen István vezérlete mellett az Egységespárti blokkf. Ha nem a politizálás lesz ezen a területen is az ur, akkor a »v£ros­feilesztés« megvalósulhat. Ehhez azonban szükséges, hogy a mai 'és a »tu!ajdon szent­ségéi való felfogás, éppen a sa­ját érdekében engedjen merevségé­bői. A városok belsejében elfek­vő, kinem használt és üres telkek­re, az alavult ócska vityillók he­lyére meg keh engedni á közület­nek az építést. Ugy, hogy a régi tulajdonos tulajdonjoga biztosít­tassák és a város, a felépítmény értéke erejéig szintén résztulajdo­nossá válhassék. A telektulajdonosnak biztosítani •keli a jogot, hógy a város megépí­tette felépítmény költségeit' bár­mikor visszafizethesse a közület­nek és a visszafizetés arájában nőjön rész tulajdonjoga. A magán­tulajdonostól az így megépített háznak része, Kisajátítható ne ie­gyen. Csak ha ez kiván megválni tulajdonától, iegyen módja rá. Az, hogy éz a »kérdés« milyen jogi formák közé Önttessék, a törvény­hozók dolga. De módot keli nyúj­tani a kommunitásnak arra, hoigy a város belső részein éktelenkedő üres és kihasználatlan, vagy elavult ócskaságok helyébe uj, a modern követelményeknek megfelelő, jöve­delmező, tehát felesleges cafrangokí nélkül rnegépitett lakó és üzlet­házakat, de semmi esetre sem, jö-/ vedelmel nem hozó középületeket emelhessen. Kimutathatóan jövedelmet hozó ingatlanságokra a kommunitá's könnyebben szerezhet kölcsönt, — nagyobb birtoka lévén, — mint az "építeni nem tudó, ingatianságát sok évtizeden keresztül parlagon hevertető, vagy avult állapotában fenntartó magántu'ajdonos. A meg épített ház érték, amelyre a ma­gántulajdonos ís kaphat elsőhelyü kölcsönt és igy a másodikhelyü bekebelezés a városi lehet, amely az építési "tőkének, az elsőhelyü kölcsön összegével lecsökkentett méretű lesz. Hosszabban ez a kérdés itt nem taglalható. Nem ily rövid cikk ke­retébe illő. Ha m^gís megemlítet­tük, tettük ezt azért, hogy a la­poktól alig ismertetett megmoz­dulását az egységespárti blokknak, ismertessük, a megmozdulás fon­tos voltára felhívjuk a figyelmet. Cél legyen, a mai terjengősen szétterpeszkedő, tulon-tul elnyúló közületeknek centrális irányban va­ló fejlesztése, magas építmények­kel, amelyek a haladt kuttura igé­nyeit kielégítő lakásokat tartal­mazzanak. Cél legyen, a periferikus fejlődés megszorítása, annak el­sorvasztása, a sárházak helyett, a városokban egészséges, kényelmes, oicsó és valóban »otthonok« ter­melése. Végre a »városfejlesztés« is, »szalontémává« avanzsált! á hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák közgyűlése F. hó 22-én tartotta a »Honsz« J den tagját, figyelmezteti őket, hogy szabolcsvármegyei és nyíregyházi necsakköteles szeretettel Szeressék csoportja évi rendes közgyűlését a városháza nagytermében, melynek főbbi mozzanatairól a következők­ben számolunk be. Dr. Bemáth Zoltán a »Honsz« nak 12 éven át volt elnöke és Fe­renczi István a csoportnak 12 éven át volt elnöke, amely tisztségük­ről, részben az elnök megrongált egészségi valamint a mindkettő­jükre súlyosbodó és fokozott mun­katöbblet miatt — lemondanak. Mindketten alapítói voltak a »Honsz«-inak s a csoport fájó sze­retettel búcsúzik két önzetlen, agi­lis vezetőjétől és emléküket meig­örökitendő arcképüket a csoport helyiségében helyezi el. Dr Bernáth Zoltán magas­szárnyalásu beszédben köszönte meg a bucsu fájó szagait. Hála, szeretet, ragaszkodás sugárzott felé a »Honsz« minden tagja részéről a hosszú 12 esztendő alatt és ígéri, hogy most, amikor távozik az el­nöki székből, továbbra is meleg szeretettel és érdeklődéssel fogja elárvult hazánkat, hanem mint a hü gyermek szerető édes anyjához, még több, — igazabb, — for­róbb és mélyebb legyen a szeretet szerencsétlen hazánk e szomorú napjaiban. Az ügyvezető igazgató ezután beszámolt az 1930. év munkájá­ról, amelyet épp ugy, mint a'bemu­tatott zárszámadást a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vett. A megejtett tisztújításon egy­hangú lelkesedéssel választották meg elnökké: szentkatotnai vitéz Elekes Gábor ny. huszárezredest, ügyvezető igazgatóvá Mareach Pált és titkárrá Sándor Dezsőt, pénztá­rossá Kubala Ferencet, ellenőrré Czigler Jánost és Törő Jánost, a számvizsgáló bizottsági tagokul Gajdos Sándort, Kőrössy Lajost. Választmányi tagok lettek : Raj­tik Miklós, Nagy Lajos, Hatvani József, Füredi Henrik, Valkó Pál, Teller Sándor dr. Plank Gyula, özv. Kövér Miklósné, Freifeld Fü­löp, Zomborszki Mihály, dr. Ber­kisémi a csoport életét. Türelemre í> náth Zoltán, Német József, Márkus és kitartásra buzdítja a csoport min S András, Kovács Ödön, GáiLajoá. MÁRCIUS 9—10. este 8 órakor Leggnvkérés. Szűnni nem akaró éljenzés kö­zepette foglalta el az elnöki széket a »Honsz« szabolcsvármegyei és nyíregyházi csoportjának újonnan megválasztott elnöke, vitéz Elekeis Gábor. Székfoglalójában kereset­len meleg szavakban köszönte meg a közgyűlés egyhangú bizalmát. Rá­mutatott arra, hogy a hazáért ho­zott véres áldozat nincs kellő el­lenértékkel honorálva, de ennek mélyen járó oka van, amely nem elszigetelt jelenség, hanem világ­gazdaságiig szomorú tünet, amely épugy jelentkezik a győztes, mint a legyőzött államokban. Munkanél­küliség és túltermelés mutatkozik ma az egész világon, amely oka an­fnak a nehéz helyzetnek, s amelyből a kivezető utat megtalálni a leg­nehezebb feladat. Az állam, a me­gye, a város anyagi erőinek lerom­lása hozza magával azt, hogy nem tud kellőképen segítségére sietni azoknak, akik a haza védelmében testi épségüket áldozták fel s igy a legnagyobb áldozatot hozták. — Sziwel, lélekkel el fog követni min­dent, hogy a fájó sebek begyógyit­tassanak és reményt nyújt arra, hogy a hatóságok támogatásával si­kerülni is fog. Régóta figyelem­mel kíséri a hadirokkantak, özve­gyek és árvák szomorú sorsát és látja, hogy a hivatalos körök ré­széről szeretet és megértés nyilvá­nul meg e kérdésben. Főispán, alis­pán, polgármester, pénzügyigazgató ur őméltósága, a rendőrség meleg sziwel és hazafias készséggel sietett a csoport minden tagja segítségére, nemcsak erkölcsi támogatásban, de anyagiakban is. Beszéde további sorában rámutatott arra, hogy nem szabad azonban minden támogatást a hatóságoktól várnunk, hanem összetartó egyesült erővel kell ki­vívjuk a jogainkat. A Hymnus el­éneklésével a közgyűlést az elnök bezárta. Bud miniszter az uj rádió teadőró! Budapestről jelentik: Bud Já­nos kereskedelmi miniszter azokra a hírekre vonatkozólag, amelyek a Rádió Társaság koncessziójával összefüggésben terjedtek el, a kö­vetkezőket mondotta: — Nincs szó arról, hogy a társaság uj koncessziót kapott volna. Tény, hogy a rádió re­formja és egy uj leadó létesítése szükségesnek és kívánatosnak lát­szik. Ezzei a rádió előfizetők' érdekeit szolgálnák és kívánságuk teljesülne. BELVÁROSI SHBHaUHHHBHHBB FALATOZÓ szombaton, 28 án MEGNYÍLIK Vay Ádám-utca 7. Volt Diadal étteremmel szemben. Terjed a forradalmi mozgalom Peruban La Pazbói jelentik: Észak Peru­ban egy gyalogos ezred fellázadt. Délen ötezer felkelő támogatja a forradalmi mozgalmat ugy, hogy a helyzet nagyon komoly. A ka­tonaságot mozgósítottak a mozga­lom leverésére

Next

/
Thumbnails
Contents