Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-02-28 / 48. szám

JWLFÍRYIDÁK. 1930. február 26. Központos irányú városfejlesztést! Irta: Pisszer János A »vánosfejlesztés« kérdése szalonképessé vált! Eddig ugyanis legalább annyira, mint a közgazdasági kérdések, impertinens volt a városfejlesztés is. Alávalóságát és érdektelen voltát semmi sem igazolja jobban, mint az, hogy az immár egymillión felüh lakosszámmal dicsekvő, (majdazt mondtam: hencegő) fővárosunk újonnan megválasztott főpolgármestere is, programmbeszédében kifejti, hogy célja: nagy átfogó városrendezési programm el készítése. Tehát még a milliós iakosszámu Budapest is ma eszméi arra, hogy a városrendezés terén nagy programmot készitsen. Mt ez más, mint beismerése annak, hogy eddig bizony vajmi keveset törte ezen a fejét a tisztelt fővárosi. De a kérdés ki van emelve az ismeretlenség homályából különösen azzal, a nagysúlyú ténnyel, hogy február 19-én az Egységes Pártnak városi képviselő tagjai megalkották a »városi blokkot«, amely, nek alakuló ülésén a miniszterelnök is megjelent és beszédet mondott. Ma már a kultuszminiszter is beszédeket mond, vezércikket ír a városok fejlesztésének nagy kérdéséről, szépirók, a »vonal alatt« is, méltónak találják a »kérdést« fejtegetni. Hát ez már »döfcllf A miniszterelnök kijelentésesze. rint, ez a kérdés »országos érdeket* képvisel! Pedig megszoktuk tőle, hogy jelentéktelen dolgokat nem szokott piedesztálra emelni! Gróf Bethlen István és gróf Kiebeisberg Kunó is, megfontolják amit mondanak és írnak. Fei van tehát mentve mindenki, hogy ennek a kérdésnek súlyát és jelentőségét taglalja. Mert valóban ugy van, hogy csak azok, akik tájékozatlanok e területen, nem tudják, micsoda nagy fontossága van a helyes, célirányos és ésszerű városrendezésnek és fejlesztésnek. Ép pen ezért kár, hogy ennyire elkésve! keli propagandát kifejteni, hogy mindenkibe beidegződjék, mindenlat áthasson, impregnáljon ez a tudat. Hiszen csak végig kell kocsikáznia bárkinek a vidéki városokon, de sok helyütt Budapesten is, hogy lássa, mily mérhetetlen terű. let és energia, megy költségpocsék lássál, vannak 'magyar városaink megépitve! Itt a hely nem számit!! Van bőven! Mindenki maga akar egy 3°° négyszögöles telken, még á legkisebb lakásban is lakni. — Nem tudja, hogy ezzei magát és embertársait zárja el a hygénikusan, modernül rendezett város lehetőségétői, attól, "hogy lakóhelye »városias külsőt és belsőt nyerhessen. Sir, jajgat mindenki az adók merhetetien nagyságán, de nem tudja, hogy az a terpeszkedő, tul. terjengő hajlam, amely benne is él, ugy mint másban, nagyban oka a közületi magas költségeknek}'. De »zug, morog mindenki«, ha por, piszok, sár van az utcákon, nincs jó IVÓVÍZ a konyhába bevezetve, fürdőszoba kevés lakásban akad, annak is egészen külön vizszerző és ellátó berendezése kell, hogy iegyen, sötétek az utcák és csak a város belseje van jói világítva, stb. stb. Azonban a »nagy kertes« szép kis lakás az ideál!! Minél nagyobb, területpocséklás!! Benn a város kö zepén a »fatu«: ez kell! Pedig ezzei a gondolattal szakítani keli! Programmszerüen, jói megépített város egészségesebb, mint a falu. Rendezett városokban meg van minden, ami a városi éle tet egészségessé, a lakást benne kellemessé teheti. Erre törekszik most Gróf Bethlen István vezérlete mellett az Egységespárti blokkf. Ha nem a politizálás lesz ezen a területen is az ur, akkor a »v£rosfeilesztés« megvalósulhat. Ehhez azonban szükséges, hogy a mai 'és a »tu!ajdon szentségéi való felfogás, éppen a saját érdekében engedjen merevségébői. A városok belsejében elfekvő, kinem használt és üres telkekre, az alavult ócska vityillók helyére meg keh engedni á közületnek az építést. Ugy, hogy a régi tulajdonos tulajdonjoga biztosíttassák és a város, a felépítmény értéke erejéig szintén résztulajdonossá válhassék. A telektulajdonosnak biztosítani •keli a jogot, hógy a város megépítette felépítmény költségeit' bármikor visszafizethesse a közületnek és a visszafizetés arájában nőjön rész tulajdonjoga. A magántulajdonostól az így megépített háznak része, Kisajátítható ne iegyen. Csak ha ez kiván megválni tulajdonától, iegyen módja rá. Az, hogy éz a »kérdés« milyen jogi formák közé Önttessék, a törvényhozók dolga. De módot keli nyújtani a kommunitásnak arra, hoigy a város belső részein éktelenkedő üres és kihasználatlan, vagy elavult ócskaságok helyébe uj, a modern követelményeknek megfelelő, jövedelmező, tehát felesleges cafrangokí nélkül rnegépitett lakó és üzletházakat, de semmi esetre sem, jö-/ vedelmel nem hozó középületeket emelhessen. Kimutathatóan jövedelmet hozó ingatlanságokra a kommunitá's könnyebben szerezhet kölcsönt, — nagyobb birtoka lévén, — mint az "építeni nem tudó, ingatianságát sok évtizeden keresztül parlagon hevertető, vagy avult állapotában fenntartó magántu'ajdonos. A meg épített ház érték, amelyre a magántulajdonos ís kaphat elsőhelyü kölcsönt és igy a másodikhelyü bekebelezés a városi lehet, amely az építési "tőkének, az elsőhelyü kölcsön összegével lecsökkentett méretű lesz. Hosszabban ez a kérdés itt nem taglalható. Nem ily rövid cikk keretébe illő. Ha m^gís megemlítettük, tettük ezt azért, hogy a lapoktól alig ismertetett megmozdulását az egységespárti blokknak, ismertessük, a megmozdulás fontos voltára felhívjuk a figyelmet. Cél legyen, a mai terjengősen szétterpeszkedő, tulon-tul elnyúló közületeknek centrális irányban való fejlesztése, magas építményekkel, amelyek a haladt kuttura igényeit kielégítő lakásokat tartalmazzanak. Cél legyen, a periferikus fejlődés megszorítása, annak elsorvasztása, a sárházak helyett, a városokban egészséges, kényelmes, oicsó és valóban »otthonok« termelése. Végre a »városfejlesztés« is, »szalontémává« avanzsált! á hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák közgyűlése F. hó 22-én tartotta a »Honsz« J den tagját, figyelmezteti őket, hogy szabolcsvármegyei és nyíregyházi necsakköteles szeretettel Szeressék csoportja évi rendes közgyűlését a városháza nagytermében, melynek főbbi mozzanatairól a következőkben számolunk be. Dr. Bemáth Zoltán a »Honsz« nak 12 éven át volt elnöke és Ferenczi István a csoportnak 12 éven át volt elnöke, amely tisztségükről, részben az elnök megrongált egészségi valamint a mindkettőjükre súlyosbodó és fokozott munkatöbblet miatt — lemondanak. Mindketten alapítói voltak a »Honsz«-inak s a csoport fájó szeretettel búcsúzik két önzetlen, agilis vezetőjétől és emléküket meigörökitendő arcképüket a csoport helyiségében helyezi el. Dr Bernáth Zoltán magasszárnyalásu beszédben köszönte meg a bucsu fájó szagait. Hála, szeretet, ragaszkodás sugárzott felé a »Honsz« minden tagja részéről a hosszú 12 esztendő alatt és ígéri, hogy most, amikor távozik az elnöki székből, továbbra is meleg szeretettel és érdeklődéssel fogja elárvult hazánkat, hanem mint a hü gyermek szerető édes anyjához, még több, — igazabb, — forróbb és mélyebb legyen a szeretet szerencsétlen hazánk e szomorú napjaiban. Az ügyvezető igazgató ezután beszámolt az 1930. év munkájáról, amelyet épp ugy, mint a'bemutatott zárszámadást a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vett. A megejtett tisztújításon egyhangú lelkesedéssel választották meg elnökké: szentkatotnai vitéz Elekes Gábor ny. huszárezredest, ügyvezető igazgatóvá Mareach Pált és titkárrá Sándor Dezsőt, pénztárossá Kubala Ferencet, ellenőrré Czigler Jánost és Törő Jánost, a számvizsgáló bizottsági tagokul Gajdos Sándort, Kőrössy Lajost. Választmányi tagok lettek : Rajtik Miklós, Nagy Lajos, Hatvani József, Füredi Henrik, Valkó Pál, Teller Sándor dr. Plank Gyula, özv. Kövér Miklósné, Freifeld Fülöp, Zomborszki Mihály, dr. Berkisémi a csoport életét. Türelemre í> náth Zoltán, Német József, Márkus és kitartásra buzdítja a csoport min S András, Kovács Ödön, GáiLajoá. MÁRCIUS 9—10. este 8 órakor Leggnvkérés. Szűnni nem akaró éljenzés közepette foglalta el az elnöki széket a »Honsz« szabolcsvármegyei és nyíregyházi csoportjának újonnan megválasztott elnöke, vitéz Elekeis Gábor. Székfoglalójában keresetlen meleg szavakban köszönte meg a közgyűlés egyhangú bizalmát. Rámutatott arra, hogy a hazáért hozott véres áldozat nincs kellő ellenértékkel honorálva, de ennek mélyen járó oka van, amely nem elszigetelt jelenség, hanem világgazdaságiig szomorú tünet, amely épugy jelentkezik a győztes, mint a legyőzött államokban. Munkanélküliség és túltermelés mutatkozik ma az egész világon, amely oka anfnak a nehéz helyzetnek, s amelyből a kivezető utat megtalálni a legnehezebb feladat. Az állam, a megye, a város anyagi erőinek leromlása hozza magával azt, hogy nem tud kellőképen segítségére sietni azoknak, akik a haza védelmében testi épségüket áldozták fel s igy a legnagyobb áldozatot hozták. — Sziwel, lélekkel el fog követni mindent, hogy a fájó sebek begyógyittassanak és reményt nyújt arra, hogy a hatóságok támogatásával sikerülni is fog. Régóta figyelemmel kíséri a hadirokkantak, özvegyek és árvák szomorú sorsát és látja, hogy a hivatalos körök részéről szeretet és megértés nyilvánul meg e kérdésben. Főispán, alispán, polgármester, pénzügyigazgató ur őméltósága, a rendőrség meleg sziwel és hazafias készséggel sietett a csoport minden tagja segítségére, nemcsak erkölcsi támogatásban, de anyagiakban is. Beszéde további sorában rámutatott arra, hogy nem szabad azonban minden támogatást a hatóságoktól várnunk, hanem összetartó egyesült erővel kell kivívjuk a jogainkat. A Hymnus eléneklésével a közgyűlést az elnök bezárta. Bud miniszter az uj rádió teadőró! Budapestről jelentik: Bud János kereskedelmi miniszter azokra a hírekre vonatkozólag, amelyek a Rádió Társaság koncessziójával összefüggésben terjedtek el, a következőket mondotta: — Nincs szó arról, hogy a társaság uj koncessziót kapott volna. Tény, hogy a rádió reformja és egy uj leadó létesítése szükségesnek és kívánatosnak látszik. Ezzei a rádió előfizetők' érdekeit szolgálnák és kívánságuk teljesülne. BELVÁROSI SHBHaUHHHBHHBB FALATOZÓ szombaton, 28 án MEGNYÍLIK Vay Ádám-utca 7. Volt Diadal étteremmel szemben. Terjed a forradalmi mozgalom Peruban La Pazbói jelentik: Észak Peruban egy gyalogos ezred fellázadt. Délen ötezer felkelő támogatja a forradalmi mozgalmat ugy, hogy a helyzet nagyon komoly. A katonaságot mozgósítottak a mozgalom leverésére