Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-02-27 / 47. szám

2 .NVíryidék. 1931. február 27. Ma csötörtökön van a bemuta- 1/a a a ^ a n n 10 felvonásos tója, a legnagyobb és legszebb K 9PQ[][] 9 V V 7 Q íj V 100%-os beszélő magyar beszélőfilmnek a liUUll JJü UVULUII J filmattrakciónak. Főszereplők: BAJOR GIZI, Rajnay Gábor, Zátony Kálmán. Veszélyben a nőnevelés ? Azok az újságcikkek, amelyek a nyíregyházi bünperrei kapcsolatban szinte a föld kerekségén napvilágot láttak, de kivált a magyar fővárosban megjelenő nagy napilapok irásai élénken kommentálják a per hatalmas erejű, uralkodó motívumát, a nőt szerelem lélektanát, az érzéki szerelem roppant mértékű, korlátokat, fékeket áttörő vitalitását. Sok Közlemény arra irányúi, hogy Kritizáljon és megállapítsa, mennyire jó lett volna a közrehatás szempontjából ha a feltárt intimitások zárt ajtók mögött hangzottak volna el, "ha mindarról, amiről a napilapok kötelességszerűen pontos és kimerítő tudósításai napról-napra írtak, nem kerül az ifjúság Kezébe, nem kerül nyilvánosságra. Hiszen az ifjúság erkölcsi erejének stabilitását -már a filmektől, színháztól, olvasmányok tói, Szépirodalomtól is féltik, — holott ezek a megnyilatkozások halvány mását sem adják annak a messze elragadó hullámzásnak, amely & bünper tárgyalásán felka vargott. Arrói is ir egynéhány újság, 'hogy a bünper tanulságait le keli vonnia az iskolának, a nevelés ügyének, a nevelés hivatott < tényezőinek és meg keli találnia a magyar nőnevelésnek azokat az ellenszereket, amelyek elejét vehetik a bünperben megnyilvánuló lelkiség kibontakozásának. Ami azokat a kritikai megjegyzéseket illeti, amefyek szerint be kellett volna csukni az ajtót a tárgyaláson, amikor a kényes részletek tárgyalására került a sor, itt az a nagy tévedés, hogy a bíróság ebben a tekintetben a maga útját járja és szuverén hatalom a szükséges teendők megítélésében. Elvégre valószínű, ha illetékes helyről "olyan vallomás hangzik eí, a meiy fölöslegessé teszi a további érdeklődést, nem is történik meg a részleteknek a tanuk által való érintése. Igy azonban, miután a vádlott védekezésének lényeges elemeként éppen a szerelem szenvedélyének mindent elsöprő hatalmára hivatkozás szerepelt, hogy az erre vonatkozó tudnivalók a nyilvánosság előtt zajlottak íe, az a per lélektani folyományaként következett be és csak azok tartják érthetetlennek, akik nem voltak jeien az izgalmas és döbbenetes tárgyalás minden mozzanatának átélésében. í I | Másként áh 'a dolog a kritika pedagógiai vonatkozásával. Itt a kérdéshez szabadon hozzászólnak hasonló esetekben mindazok, akik egyébként nem sokat törődnek az iskola munkájával és különösen nem sokat törődnek azzal, hogy bármily nagy erőfeszítés árán is, de az iskolának és az isgei járu munkájokat teljes lelki és testi erővél végezhessék és akciójuk az otthonok, a társadalom, a közélet valamennyi tényezőjének parale'li hatásával találkozzék és erősödjék. Mindenek előtt le keli szögeznünk, hogy ez ma nincs meg semmiféle vonatkozásban és a szülői értekezleteken tűnik ki, hogy az iskola panaszként hangoztatja nem egyszer a szülői ház maradéktalan támogatásának szükségességét. S eltekintve attóf, hogy ezen a téren nagy hiányok vannak, le keh szögeznünk, hogy a büntárgya

!á oa Jda'ft^uit elki depressziók ból, elferdülésekbőf, a polgári erkölcs ideológiájától való forradalmi eltérésbői nem lehet általánosítani és még kevésbbé sem lehet az effajta egyéni kilengésekből következtetést vonni a nőneve_ lés válságára, veszélyére. , i Az iskola adottságokat kap és nevelői hatásának Korlátai sókkal erősebbek és számadóbak, mint amiként ezt nem csak a laikus nagyközönség, de amint ezt a pedagógusok egy része gondolja. Jókai írja egy neiyütt, hogy minden emberben két erő kél birokra, minden emberben két ember küzd, a jó és a rossz. Sokszor a rossz van felül rettentő birkózásban, máskor a jó. Ez a képes beszéd csak megsejtése a tudatalattiságnak, ahonnan olyan erők robbanhatnak ki éppen a legnagyobb szenvedély területén, amelyékkel nem számolhat sem az iskola, sem maga az egyén. A nevelés a legnagyobb művészettel és a legjobb orgánizmus segítségévei is nagyon véges. Mindent megtehet az erkölcsi erők kifejlesztése érdekében, hogy féket adjon a nagy pillanatokban és a vallással együtt ezen a téren hősi erőfeszi

Lések magasságára emeli az egyént, aminek ezer és ezer példája van, de amint vannak üstökösök, amelyekről a csillagászati számitások mitsemi tudnak, földrengések, amelyek bekövetkezését előre sejteni képtelenség, amint vannak ismeretlen titkos erők, tui a lélektani búvárkodás látásának határain, akként törhet fel eruptív erővei az egyénben olyan erő, amelynek atavisztikus kibontakozására nem számithat senki és amelynek energiájával meg nem birkózhat a legjobb nevelési "hatásokkal edzett egyén sem. Ezen a valóságon nem segíthet az a törekvés sem, amely konzervatív nevelői felfogással "az eddigi külső korlátokat még szigorúbbá akarja tenni 'és a leányt kisgyermekként kezelve, elvonja az élet nevelőhatásának egész területéről. Amerikában szabad leányélet van és ha a leány érettsége lelki és fizikai értelemben megvan, nem áh MÁRCIUS 9—10. elő az a visszás helyzet, hogy gyermeki korhoz mérten bánnak véle, mégsem jár a nevelés szabadsága semmiféle olyan veszéllyel, amiből általánosítani lehetne a nőnevelés rovására. Makkal püspök hírneves regényének, az ördögszekérnek^ kétlelkű hőse, Báthori Anna, aki 'szive gyönyörű álmát a tiszta életről álmodta, tragikusan a bűnbe zuhanó másik élet áldozata lett, mert nagy végzetévei nem tudta felvenni a narcot. Más életkörülmények között, talán énjének tisztasága fényesedett volna ki és diadalmaskodott volna a jó, amely minden női 'félek mélyén melengetett drága örökség. A bűn itt is tragédia, amelynek fergetegét az élet ezernyi hatása váltotta ki és a bün tragédia minden hasonló mély és vészes erők jelenléténél. És Báthori Annát lehet sokféleképpen megítélni, de sehogysem lehet szemére vetni seanmit kegyes és istenfélő tanitóinak.Lehet megítélni, de méginkább lehet sajnálni, siratni és ha van igaz emberi megítélés, csak a szánatom íehet az. 1 I í f> Dr. Klár András előadása A Kereskedők és Gazdák Körének nagytermét Nyiregyháza város intellektueljei töltötték meg<. Dr Virányi Sándor vármegyei főjegyző, dr Benes Kálmán kormányfőtanácsos polgármester mellett gazdák, bankigazgatók, lateinerek, kereskedők vitatták a súlyos gazdasági helyzetet. Az előadás előtti hangulatot feszült érdeklődés fűtötte. Az elejtett szavak pesszimizmusba itatott kíváncsiságot árulnak el". Mit íehet már mondani a búzafrontról, a gazdasági életről? Régen összeomlott. Sírni. Jeremiádákat hallgatni? — Elég volt belőle. Az emberek nem szeretnek a mával foglalkozni. A jövő? Kilátástalan. Jót nem hozhat!! Hát ha mégis, — csillan fel, itt-ott. Nem maradhat mindég igy, hangzik halkan. No de mit mond dr Klár András. Csönd lesz. Dr Klár András pillanat alatt megszünteti élfogódottságát. Előadásán meglátszik, hogy ismeri a búzafrontot, a gazdasági helyzetet. Diagnosztikája biztos. Látja a bajokat. Feltárja az okokat. Reá mutat a védekezés lehetőségére. Ismerteti a therápiában jelentkezett hibákat. Elfogulatlan, nem támad a hibákért senkit. Kellemesen csevegő hangon mondja ei mondanivalóját. Előadásában nem tartózkodik "sokáig egy-egy részlet mellett. Gyors egymásutánban jelenteti meg előadásának egy-egy képét. Nem fárasztó. A hallgatóságot leköti és magával ragadja. Szinte már közhellyé vált, — mondja dr Klár András. — a gazdasági válságnak és a válság világjelenségének hangoztatása. — Sajnos e közhelyek szomorú tényeket fednek. S mégis amidőn e* rői, különösen a búzaválságról beszélni akar, a front kifejezést tudatosan használja, mert a buza küzdelmében meg vannak a harcvonal előtti csapatok, a tartalékok, a harctéri tudósítások, vezérek sőt a kávéházi Conrádok is. A buza világpiaci helyzetét ismertetve külföldi szaklapok jelentéseinek riportszerü összeállításából egységes mozaik képet mutat a hallgatóság elé. Mindenütt ugyanaz a helyzet. Búzaválság. Ugyanazok a válság orvoslására irányuló kísérletek. Statisztikai adatokat közöl a buza többtermeléséről, a késztetek szaporodásáról, a fogyasztás csökkenéséről. S a búzaárak európai helyzete mégsem volna válságos. Az országokat azonban megtéveszti 'a termelési nationalizmus. Minden ország önönmagát akarja ellátni. Ezért termelnek az Alpok csúcsain búzát, nálunk pedig üvegházi ipart. A buza válságáért kedvtefve szokták a tőzsdét, a kereskedelmet okolni. 'Pedig ez indokolatlan. A tőzsdére szükség van még annak spekulatív jelenségei mellett is, a kereskedelem pedifj épen együtt harcosa a mezőgazdaságnak. H

a agrár ellenfélről keli beszélni, akkor ezek ellenfelek a nagyiparban és a szomszéd államok agrár közönségében találhatók fel. Csak itt jelentkezik az érdek ellentét. Magyarországon valamikor a buza elfogadott s a köztudatba átment értékmérő volt. Pénzünk stabilizálása, a pengő bevezetése után is a visszterhes szerződéseket még sokáig buza ellenértékben kötötték. S akik erre építettek, homokra építettek. A buza helyzete magyarországi viszonylatban mégsem teljesen reménytelen. A buza export feleslegeinket Ausztria, Csehország, Németország, Svájc és Olaszország buza-import szükséglete igen lényegesen meghaladja. Ha ki lehet kapcsolni az amerikai és orosz buzat, ami kölcsönös megértéssel könnyen elérhető, a buza feleslegeinket el lehet helyezni. A feszült érdeklődéssel hallgatott előadást Margócsy Emil felsőkereskedelmi iskolai igazgató vezette be, rendkívül szellemes megnyitójával. Ismertette a Kereskedők és Gazdák Körének elhatározását is, mellyel a súlyos gazdasági válságot megvilágittatni óhajtja. Jöjjön a mezőgazda, a bankember, a nagyiparos, a kereskedő, mondja c mindegyik miben és hol találja a válság okát hol a gyógykezelése). Az országra szakadt válsággal foglalkoztatni kivánja a közvéleményt, mert tenni és segíteni kell a bajokonKisiván János lett a nagyatádi kerület képviselője A nagyatádi választókerületben tegnap lefolytatott szavazás eredményeképen Kisiván János egységespárti hivatalos jelölt 5433 szavazatot, Ambrus János ellenzéki kisgazdajelölt pedig 1996 szavazatot kapott s igy Kisiván János lett a Kerület képviselője. Az osztrák-magyar vámpolitikai tárgyalás tovább folyik Budapesti jelentés szerint a magyar gazdasági érdekeltségek vezetőiből alakult vámpolitikai tanács Bud János elnöklete mellett megvitatta az Ausztriával legközelebb folytatandó kereskedelempolitikái tárgyalás alapelveit. Tisztelettel hozom a m. t. tiölgyközönség b. tudomására, hogy HÚLGYFOORÁSZATOMAT a róm. kath elemi iskola épületében (Bethlen-u 3.) megnyitottam. Kérem a hölgyközönség b. párt fogását 382-10 özv. Szokol Sámuelné