Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-02-22 / 43. szám

1931. február 24. JSFVFRYIDÉK. 22 Vázlatok egy íőtárgyalásról Irta: Nagy Vilmos. A nyíregyházi Királyi Törvénykáz főtárgyalási terme négy nap óta országos érdeklődés gyújtópontjába került. Tömött padsorokban, reggeltől estig, visszafojtott lélekzettei asszisztál a férfihallgatóság a bizonyító eljárás rendjén sorra kerülő tanuk felvonulásánál. Ezek az igénytelen megjegyzések a jogászi emelvények széléig vezetik csak azokat a hullámfodrokat, amelyek a főtárgyalás egyegy mozzanata következtében, — mint bedobott kőtől a tó tükrén — a csendesen szemlélődő lélek felületén köletkeztek. A bünper, kemény birói munkával kikovácsolandó végső következtetése a bizonyított cselekményre a törvény szakaszait fogja alkalmazni és ez a munka az erre hivatottak és ililletékesek munkája lesz. Ezekben a vázlatokban az emberi léleknek azokat a szinte önkénytelen megnyilvánulásait szeretném lerögzíteni, amelyek egy ilyen magas feszültségű tárgyalási teremben, — perrenden kivül — jelentkeznek vádlottban, tanukban és hallgatókban egyaránt. Az esetleges félreértések kikerülése végett világosan meg kell mondanom, hogy Klein Sándor biinperéről szólok és nem a Bojtos Józseférői, amelyről a sorok nyájas olvasóinak 90 százaléka talán nem is sejt semmit, pedig ennek az emberölési pernek is folyó hó 20-án volt a főtárgyalása — teljes részvétlenség mellett. Hogy miért töri magát a hallgatóság belépőjeggyel — sőt egyesek csupán anyajeggyel —, a Klein Sándor tárgyalására és miért nem törte magát * paszabi gyilkos legény ügyének főtárgyalására, ennek is lélektani magyarázata van, azt t. i., hogy Klein Sándor gyilkosság perében — fejezzük szé pen ki magunkat, több izgalom Ígérkezett. Az egyik fővárosi lapban egy márkásnevü írónk »A kisvárosi idill vége» cimen irt vezércikkben mélyszántásu gondolatok izzó fényébe állítja az egész ügyet, amelyet a »sexuális emancipációéi időelőtti termékének minősít. A cikk, — minden fölényeskedése mellett is — elég jól látja a »provinc« demoralizálódását. — Ha aztán ennek a lecsúszásnak is meg merjük keresni az okát, elég kellemetlen felfedezésekre juthatunk a fővárosi »se.vuális emancipációs nap mint nap való kiteregetésében. Ennél a kérdésnél nehéz a »primus motor«-ig eljutni. A tény az, hogy a nyíregyházi tárgyalóterem zsúfolásig megtelt, mert, kogy egy másik fővárosi napilap igen nagy betűkkel szedett címfeliratának szavaival éljek »az érzékiség és forró vér halálos rém drámájának® kulisszái mögé kínálkozott betekintési lehetőség. A vádlott, enélküi az emberölési bűntény nélkül, nagyon jelentéktelen egyéniség. Nem keresek sem előre megfontoltságot, sem szerelmi hátteret az áldozatra lesújtott gyilkos gesztusban, de látom az izomerejét jól ismerő, alkalmilag ezt fitogtató (talyigaemeJés) szögletes modorú, kisebb hivatali pozícióban levő, talán morális inferioritást is érző alacsony termetű egyén praedestínált és tudat alatti ágaskodási hajlamát, a hatalmas termetű, gavalléros fellépésű cégvezetővel szemben, amelyet valami nagyobbszabásu tény•yei akart nivellálni. Én innen indulok el. Természetesen a lelki íejtőjét egyéb adottságai tették még veszélyesebben meredekké. A szellemi tehetségére nézve két Téli megbízhatósági verseny február 15-én Szóló motorkerékpárok abszolút győztese Type 250 iúramotorkerékpár győz jóval nagyobb hengerűrtartalmú gépekkel szemben RÍ1QPU gyújtással DUÖUn gyertyával SEMPERIT gumikkal H elyiképviselő: Austro-Daimler-Puch-Steyr nyiregyii38—i házi helyi kirendeltsége. egymásnak ellentmondó tájékoztatás van, hogy diákkorában az egyik szerint »gyenge«, illetőleg a másik szerint »elég jó« felfogó képességű volt. A tény az, hogy minden tanúvallomást — természetesen — jegyzet készítés nélkül el nem lankadó figyelemmel kisér, mindegyikre van védekező megjegyzése, amelyek a reá vonatkozó terhelő bizonyítás nüanszait is kivédik. Az egyik tanú nagyon élénken tiltakozott az ellen, mikor az eieinöki székből a vádlottat »barátjának« nevezték. S a vádlott — ezen tanúvallomások után szóhoz jutva — a legelső mondatát igy 'fogalmazta meg: — Abban igaza van a tanúnak, hogy nekem ő nem volt barátom. A viselkedése elég változó. Minden tanúhoz akkomodál. Ez azonban nem a testi magatartásán látszik, hanem és főként csak az arcának időközi színváltozásából. A hozzá érzelmileg legközelebb álló koronatanú vallomása alatt szinte feszültén egy pontra szegezi a tekintetét, — a jegyzői asztal sarkára. Lélekzetvétele nyugodt, helybenhagyó, vagy tagadó megrezdülések még a legcsökevényesebb formában sem jelentkeznek. A nyilt ülésen elhangzó vallomásnak — ugy látszik — semmi jelentőséget nem tulajdonit. Mikor az elnök felhivására ő is nyilatkozhat ezt kifejezésre is juttatja : — Igaz amit mond, de a szerelmet nem ugy mondja. A terminológiája bizonytalan, kivált ha a régi iskolatársainak neveit kell kimondania. Egyszer, egyszer csak a vezetéknevet mondja, de nyomban utána tudatának felszínére jut »vádlotti« helyzete és a vezetéknévhez hozzáfűzi az »ur« szócskát. Mikor olyan tanuk kerülnek sorra az iskolatársai közül, akik a vádlottak padját nem tekintik a baráti viszonylat bontó vagy teljesen megsemmisítő akadályának és per »Sanyi« aposztrofálják, — ezekkei szemben is fogháztávlatból beszél s ha kiszalad a a száján p. o. a »Náci« szó, — kijavítja magát és »ur« nélkül használja a vezetéknevet. — Az apa megjelenése látható változást nem okoz, — de az édesanya bevonulása után magába roskad, néma zokogásban tépi a haját az egész vallomás alatt. — Milyen fiu volt vádlott otthon a családban? — kérdi az elnök. Az egész teremre az emberi szolidaritás minden korlátot kiegyenlítő elfogódásának ünnepélyes némasága borul s csendes megilletődöttséggel szakad fel énnek a fájdalmas anyának kebléből-' az örök anyai válasz: — Nagyon jó gyermek volt, nekem nem volt a fiam ellen semmi panaszom. A vádlott ennek a két tanúnak a vallomására semmi észrevételt nem tesz. Szóbakerült az is, hogy Klein Sándor milyen szapora kézzel intézte ei azt a szóbeli sérelmet, ami az egyik — már megszűnt — üzlet tulajdonosa részérői érte. Az egyik tanú élénk színekkel festette, főként a jelenet két hatalmas csattanóját s a vádlott ezen tanúvallomás alatt, az ő helyzetében megengedett módon, őszintén — de most is hangtalanul — szivből nevetett. A bűnjelek — kivált eleinte — feszélyezték Ha az elnöki, asztal- I hoz kellett lépnie, egy bizonyos távolságban megtorpant. — A gyilkosságot, »eset«-nek, »tett«nek, »cseiekmény«-nek nevezi, vagy áthidalja egy-egy időhatározóval *»azelőtt történt«, »az már azután volt«. Mikor az egyik tanú arról szól, hogy ásás közben Stark Andor térdéhez ütődött az ásó — halott sápadttá fesz. Vallomásának minden mondata menekülés jellegű. Ugy látszik erősen számításba veszi, hogy a töreaelmes vallomás enyhítő körülmény. Egy ilyen tárgyalás, a maga kemény szervezettségével roppant mély tanulságokat rejt magában minden rendű és rangú hallgatóra. A jogászokat a vezetés, a kérdések, a bizonyítékok ,az indítvá. nyok és a törvénykönyv szakaszainak alkalmazása és ennek indokolása érdeklik, a kortársakat és iskolatársakat a vádlott minden megnyilatkozása és a tanuk vallomása »en blockc, az érdektelen hallgatóságot — a szenzáció épen ugy mint az újságírókat. Csakhogy a hallgatóságot ugy, amint elhangzik a nyilatkozat, a hírlapírókat pedig ugy, ahogy meg lehet irnL A vitatkozó temperamentumok szórják a terheltség, a fellobbanó 1 harag, a pszihoanalizis és a | pszihopatia ide vonatkoztatható *" elvontságait és a folyosó egyik sarkában a sportszerűen fogadók már mérik az igazságot 4 évtől kezdve fel a bitófáig. A csendes szemlélődő pedig azon töpreng, hogy milyen csekély hatása van a családi és iskolai nevelésnek, ha az nem nyul je "áz egyén léikének legmélyére. A tudás és ismeret szükséges és szép, de a társadalom mörális alapjai ezeknél mélyebben vannak és amig ezeket a mélységeket lekicsinyeljük, addig csak a bűnügyi statisztika számai növekednek. A krízis, amiben élünk nemcsak gazdasági, — de erősen morális — és ha a hallgatóság soraiban ülő pedagógusok itt-ott elboruló, barázdált homlokára tekintek, megérzem lelki gyötrődéseik lényegét, amit talán igy vethetnék papírra : fel van vetve ismét a nagy kérdés, tudjuk-e maradandó hatással az emberi akaratot nevelni, vagy nem ? Az ilyen főtárgya] ások tagadó szemléltetései annak a meredélynek szélére taszítanak, ahol már nincs más hátra, mint a csőd bejelentése. (Folytatjuk.) Meghívó. A Nyíregyházi Cementáruipar R. T. folyó évi február hó 28-án szombaton délelőtt 121/2 órakor a Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület közgyűlési termében evi rendes Közgyűlést tart, melyre a t. részvényesek ezennel meghivatnak. Nyíregyháza, 1931 február hó 20 Az igazgatósás. Tárgysorozat : 1. Az igazgatóság jelentése az 1930. évről. 2. Az 1930. évi mérleg előterjesztése és annak megállapítása. 3. A felügyelő-bizottság jelentése. 4. Határozathozatal a tiszta jövedelem felett. 5. Három felügyelő-bizottsági tag választása. 1140-1 aSINGER WKRÓOÉPEK H*n A LECMOBRAM f ^