Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-02-22 / 43. szám

I Nyíregyháza 1931. február 22. mm^mmmmmsmsmmsaamKmsmssm Előfizetési Arak Helyben és vidéken : Sp hói-o 2 P 50 {. — íWedévre 7 F 50 f. !3&xriű7ui'vís<e!öknek éa tanítóknak 20°/« engedmény ffews *s&tn áru: Kífkíznap 10 {., vasárnap 16 f. Szerkesztőség és kiadóhivatal cime Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon: 5—22. A kiadóhivatal telefonja : 1 39. Poatacheque 29559 Hirdetéseket az Ujságbolt is felvesz, Bethlen-u. 2. Alapította: JÓBA ELEK f alelői. szerkesztő: VERTSE K. ANDOR Az akasztófa árnyékában Izgalmas tanúvallomások az előre megfontoltságról A vak szerelmi téboiyodottság lá­za füti át, tölti meg kénköves, beteges atmoszférával Klein Sán­dor bünperének tárgyaiása során a kir. törvényház esküdtszéki ter­mét. Ebben a bünperben lezuhant az ember, mintegy alapjaiban meg­ingott szobor a lelki tisztaság, a magasabbrendü eszmék talapzatá­ról, hogy helyébe az ösztönök mély, iszapos sikátoraiból felhördüljön az ős állat, az érzékiség lidérces sze­mű szörnye. A bomlott Mának korcs és sze­rencsétlen szülöttje ez a szükmellü, esett tekintetű könyvelő, akinek pislákoló lelke és kuszált idegzete atavisztikus bűnöktől terhes és a mi korunk méhéből fogant e véres dráma másik bukott a.akja is, aki a vagyon biztonságában ledér moz­dulattal dobta le magáról a polgári erkölcsök eifakult köntösét. E bünper két főalakja: korúink Jánus arca. Az egyik arcán a ke­gyetlenség, a csörtető érvényesülési vágy, az őrjítő szenvedély, a bi­zonytalanság és a korlátoltság visz­szataszitó fintora, a másiknak a büsz ke páva tetszelgő szépsége, az él­vezetek hisztérikus habzsolása, a fölényes felületesség és a nyilt hűt­lenség démonian hideg gőgje. És a bizonytalan sors összesodor­ta ezt a két tehetetlen lelket, A test és a pénz leigázottját: a lányt, és az ösztönök beteg rabszolgáját: a férfit. Bukásuknak könyörtelenül be kellett következni, mert lábuk alatt nem volt biztos talpazat. A lány elvágódott a formák rongyos szőnyegén és akaratlanul magávai rántotta áldozatát, szerelmesét. A férfi esésközben őrjöngő dühvei kapott azután, aki szerencsétlenül a legközelebb volt mellette a sze­relmi őrületének ezekben a végze­tes óráiban. És ezzel bomlott szerelmük be­fejeződött. Szörnyű pontot tett az áldozat kihulló vére regényük után. És most ott ül a vádlottak padján, üveges tekintettel, üres, kifejezés­telen arccal, dadogva a könyvelő. Mintha azt mondaná esdő rémület­tel: — De hiszen az egész csak egy rossz álom volt, egy epilepti­kus roham szörnyű víziója! És gyötri, fojtogatja a halálfélelem. A börtönbüntetés megváltás számá­ra. Pedig milyen hidegvérrel szem léite órákhosszat áldozatának vé­res hulláját a gyilkosság után. Kihallgatják Simkovics Ig­nácot, Kiéin legjobb ba­rátját Tegnap délben 12 órakor nyit­ják meg rövid pihenő után újra a nagy izgalmat keltő főtárgyaiást. Klein Sándor legjobb barátját, Simkovics Ignác hentest hallgatja ki elsősorban a bíróság. Simkovics elmondja, hogy 25 éves, Dombrá­don született, a bünperben érdekte­len. Eléggé folyamatos előadás­ban mondja el, amit barátja tra­gédiájáról tud. Kleinnal együtt járt a IV. poígáiilw. Derék, bec^úieies, csendes fiúnak ismerte. Lobbané­kony természetű volt, de ezért so­ha nem volt különösebb jele annak hogy ez a természet veszedelmes mértéket öltene. Barátságuk tar­tós és változatlan melegségü volt éveken át. Klein irt neki Török­országból is Blum Kálmánnal együtt, akit ugyancsak jól ismer. i Amikor a vádlott kalandos török­országi utazásáról visszaérkezett, sokat mesélt élményeiről és el­mondotta, mjlyen kemény munká­vat'keresték ótt meg a kenyeröket. Az örökké mozg'ó gép tervéről is tudomása volt. Klein erről a ta­lálmányról egész komolyan be­szélt, de a tanu nem vette erre vo­natkozó terveit komolyan. Tudja, hogy fantasztikus utazási tervekkel foglalkozott, igy ei akart csónakáz­ni a Dunán át Johannesburgba és Dél-Amerikába, hogy több pénz­hez jutva, jobban segítségére le­hessen öreg szüleinek, kiket na­gyon szeretett. Klein a mulatozás­ban szívesen vett részt. Sokszor eliszogattak együtt, de a szesz él­vezetében mértéket tudott tartani. Nem ugy egyéb örömökben, a nőkkel való mulatozások tekinteté­ben, ahol Klein nem ismert ha­t3<-t A Lacákovssky-vendéglőbsn egyezett meg Kiéin Stark Andorrai Starkot a tanu személyesen nem csak látásból ismerte. 0 is ott volt Laczkovszky András vendéglőjé­ben, mikor Klein Sándor meg­egyezett Stark Andorral az Eh­renfeld fatelepi alkalmaztatás ügyé ben. Az előzetes tárgyalásokat itt perfektuálták. Starkot Klein be­juttatta a fatelepre és ezért 300 pengőt ajánlott meg Kleinnak. A vádlott később panaszkodott Stark Andorra, aki a megegyezést nem tartotta be. Klein az első hónap­ban Stark fizetéséből le akarta vonni első részletül a 100 pengőt, de Stark az így megcsonkított fi­zetést visszautasította. Klein mon­dotta is ezek után, hogy levonja a konzekvenciát Stark Andor eljárá­sáról, de mint inkorrekt embert egyszer sem aposztrofálta a tanu előtt. Egy ízben, amikor Stark hosz­szabb ideig maradt ott Tátraszép­lakon, a vádlott azt mondotta, hogy a kereskedelmi törvények ér­celmében az az alkalmazott, aki négy hétnél tovább marad távol, felmondottnak tekinthető. Az Ehrenfeld Magda és Klein Sándor között szövődő bensősége­sebb viszonyról Kleintól is sokat hallott, de másoktól is. Igy azt hallotta, hogy a leány jár a Klein lakására és viszont. Klein a legerősebb fiukat is odavágta diákkorában Sokat hajtogatják, hogy Klem gyenge ,vézna, erőtlen, aki nem birkózhacott meg a jóval nagyobb Stark Andorral. Most legjobb ba­rátja, Simkovics azt vallja, hogy ellenkezőleg, Kiéin erős fiu, aki már amikor osztálytársa volt, Pa­licz után a legerősebb volt az osz­tályban. Egy izben Klein azt kérdezte tőle, hogy hány kilót tud fel­emelni. Azt mondotta a tanu, aki hentes és mészáros, hogy 60—65 kilót felemel, de ugy, hogy a szeg­ről emeli íe és nem a földről veszi fel. Klein azzal dicsekedett, hogy ő már 80—85 kilót emelt. Ez már a gyilkosság után történt. Ezek­ben a napokban volt vádlottal a lovasünnepélyen, aho*"" Klein mu­togatta uj fényképeit. Simkovics kért a képekből egyet, de Klem nem adott, mert, amint mondotta, kell néki az útlevélhez... Elnök: Beszélt-e önnek a vád­lott arról, hogy Magdát feleségül veszi? — Igen, arról is beszélt, hogy a telepet már fel is mérték Magdus­sai. Boldogan készítették ei a le­endő házuk tervét. Klein mutatta is a rajzot, amely feltünteti a le­endő boldog otthont, és amelyhez már pontos költségvetést is csa­toltak, a ház felépítésének és bú­torozásának költségvetését. Szeptember 8-án kérdezte Kleji: Tudnál te embert ölni?... Simkovics előtt általában nem volt Klein bőbeszédű szerelmét il­" letően. De Simkovics most emlék­szik, hányszor látta a fiatalokat együtt. Egy izben Magda a Lich­tenberg bolt előtc állt. Klein meg­látta, hozzásietett és együtt men­tek a Bujtos felé. És még sokszor látta őket kettesben a KáLai utcán. Az elnök kérdésére elmondja Simkovics, hogy Klein szeptem­ber 8-án, amely napra a tanu vi­lágosan emlékezik, mert ezekben a napokban csak akkor találkozott a vádlottal, váratlanul azt kér­dezte tőle: — Tudnál-e te embert ölni? — Tudod, hogy mesterségemnél fogva a vértől nem irtózom, de ta­lán ha megharagítana valaki, meg tudnám ölni is... — Én... én nem... mondotta ak­kor Klein. Nem volna hozzá lelki erőm... A szeptemberi napokban Klein végtelenül letört, nagyon szomorú volt. Bejelentette barát­jának is, hogy nem birja ezt a re­ménytelen életet, külföldre megy. — Hogyan? — kérdeztem tőle — itt hagynád családodat, min­den támogatás nélkül? — Hiába, — felelte Klein, — nem... nem bírom tovább... Érdekes és részletekre terjedő vallomást tesz azután Simkovics arról, mit látott K'einon a szatmá­ri levelek lefoglalása után és mi­ként szerezte Kleinnak a revolvert. Még a strandolás alkalmával mon­dotta Klein, hogy a telepen sok pénzt őriz, jó volna, ha revolvere volna ezen az elhagyatott helyen. Simkovics Wehner nevű barátjuk­tól vett is egy revolvert töltények­kei harminc pengőért Kleinnak. A vádlott öngyilkosságát is emle­gette bánatos napjaiban. Vagy kül­földre megy, vagy öngyilkos lesz, mondotta Klein Simkovicsnak. — Olyan lehangolt volt, hogy nem is lehetett vele beszélni. Panaszko­dott, hogy semmi értelme sincs immár életének... Klein bárddal ajándékozza meg barátját Simkovics és Klein benső ba­rátságára jellemző, hogy tavaly,

Next

/
Thumbnails
Contents