Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-02-18 / 39. szám

1931. február 18. JNfVfRYIDÉK. helyett, szinte önki\ ü'etl en igyekezett elásni áldozatát. Az a helyzet, amelybe akaratán kiviu esett, megfosztotta józan eszétől és attól, hogy nyomban felfedje a hatóságok előtt a szörnyű gyilkosságot. De, hogy ezt nem hidegvérrel 'tette, azt kétségtelenné teszi az a tény, hogy előbb egy távolabbi helyen akarta eíásni a holttestet s csak miután o t a föld kemény volt, kereste ki a sirgödörnek alkalmasabb, puhább ta'aju területet. Természetesen ez az érvelés igen bizonytalan. Mert hiszen elképzelhetetlen, hogy egy ember, aki egy bódult indulat rohamában gyilkol ilyen nyugodtan fontolóra tudja venni, hogy melyik hely alkalmasabb a tetem eltakarítására. Újra csak: Ehrenfeld Magda... Azzal is védekezik Klein Sándor, hogy Stark Andor nem volt ve'élytársa és nem állt útjában céljainak. Stark Andor nem akadályozhatta volna meg a házasságot, viszont a gyilkosság szándékos elkövetése egyenes meghiúsítása lett volna tervének, mert a nyomozási rend szer mai fejlettsége mellett, nem gondothatott arra, hogy a gyilkosság titokban marad. Az, hogy a gyilkosságot követő napon nem jelentkezett a rendőrségen, Klein azzal magyarázza, hogy az ijyombain szabadsága elvesztését jelentette volna, ami pedig Ehrenfeld Magda elvesztését vonta volna maga után. Az esemény bekövetke. zése után a veszély meghatványozta energiáját és igy ebben a rendkívül egzaltált állapotban volt képes arra, hogy a holttestet egyedül eltüntesse. Az udvaron eltemetet! halott véres emléke A gyilkosság után Kitin Sándor érthető okokbói feltűnően lehangolt és búskomor volt és igyekezett eltüntetni képzeletéből azt a borzalmat, amit benne az udvaron eltemetett haló t véres emléke keltett. Minden gondolata a szép Magde kezének elnyerése volt és ez az örökös tépelődés, töprengés rapszodikus cselekedetekre ösztökélte. És itt hivatkozik arra Klein Sándor, hogy ha a gyilkosság elkövetésének szándéka már régebben foglalkoztatta volna, nem szökött volna meg, mert a szökés alkalmas volt arra, hogy végleg megszakítsa azokat a kapcsolatokat, amelyek Magdához fűzték. Elein Sándor gyermekkorának különös epizódjai A védelem természetesen olyan momentumokat is igyekszik felsorakoztatni, amelyek a vádlott gyermekkorába nyúlnak vissza, hogy ezekkel is igazolja Klein Sándor abnormitását, romlott idegrendszerét és beszámithatóságának teljes csökkenését. Hogy mindezek bizonyítása sikerülni fog e, azt* majd a biróság dönti el. Mi kikutattuk Klein Sándor gyermekkorának epizódjait, amelyekből azonban nem tudjuk megállapítani az elmezavart, legfeljebb egy rossz, rakoncátlan gyermek gonosz csínytevéseit. Amikor a veszekedő fiút a gimnáziumból eltávo itották, szülei magánúton taníttatták. Második gimnazista, ii. éves^gyermekvolt Klein Sándor. Az instruktora egy 16 éves fiu, pótvizsgára készítette elő. Egy alkalommal, mert Klein nem tanulta meg a feladott leckéjét az instruktor összeszidta, mire Klein indulatba jött és késsel támadt a nála jóval idősebb és nagyobb diák ra, aki futva menekült előle. Klein hozzátartozói óvakodtak felingerelni, mert a legkisebb sérelemre indulatosan reagált. Elein a gyilkosság ntán a rendőrpalota körül kóborolt Érdekes és eddig még ismeretien részlete a gyilkosságnak az is, hogy a borzalmas tett elkövetése után Klein Sándor többször jelentkezni akart a rendőrségnél. Sokszor órákon keresztül kóborolt a rendőrpalota környékén, de ahogy annak ka pújához ért, minden esetben elhagyta bátorsága és visszafordult. Kóborlása fel is tünt Szabó Imre rendőrtörzsőrmesternek, akivei a rendőrségi palota kapujánál gyakran beszédbe elegyedett, de nem volt ereje megvallani a szörnyű igazságot. A védelem a kriminológiában eddig még szokatlan bizo, nyitási módszerhez folyamodott Klein bünperében. Az Ehrenfeld fa telep pénztárkönyvét és más feljegyzését kéri, hogy az orvosszakértők abból Klein Írásait megvizsgálhassák. A budapesti törvényszékírásszakértőjét, aki egyben hites grafológus js, szeretné megnyerni a védelem, aki Klein Írásából meg áUlapitaná az elme. és idegbeli defektusokat. — Szabolcsvármegye és Nyíregyháza Címtára 1930—31. évfolyam. Szerkeszti Vertse K. Andor. Ára 5 pengő. Kapható a szerzőnél és a könyvkereskedésekben. Vidékre 5.60 P előzetes beküldése, vagy utánvét mellett megrendelhető. VÁROSI MOZGÓ Kedden és szerdán AZ IDÉNY LEGIZGALMASABB HANGOS FILMJE; Sax Rohmer regénye nyomán Dr. FU IMAÜCHU kinai hailgOS dráma a boxerlázadás idejéből 9 felvonásban Warner Oland, Neil Hamilton, Jean Aithur. — Kisérókép : Schubert két szimfóniája. •r 16 ÉVEN FELÜLIEKNEK! /rissiíö A középenrópai államok gazdasági szövetsége Irta: Meissner Károly, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara titkára. Az utóbbi időben a középeurópai államok gazdasági egységesítésére irányuló törekvéseket figyelhetünk meg. A háború következtében megváltozott országhatárok, illetőleg a tökéletlen gazdasági egységek miatt bekövetkezett vaiutáris viszonyok volta legelőször azok az okok, amelyek a szanálás céljából az egyes államok összefogását sürgettek. A pénzértékek állandósulásával elnémultak ezirányu kívánalmak, mig újra a mezőgazdasági válsággal kapcsolatosan lépett előtérbe a középeurópai államok gazdaságpolitikai összefogásának gondolata és szükségessége. Bukarestben, Sinajában, Varsó, Genfben és legutóbb Belgrádban megtartott agrárkonferenciák Inzonyitják azon körülményt, hogy a középeurópai államok kezdik belátni, hogy a mezőgazdasági és igy a közgazdasági válságot ilyenmódon, nemcsak hogy csökkenteni hanem) teljesen megszüntetni is lehetne. Tagadhatatlan, hogy a mezőgazdasági krízis világprobléma, azonban ez nem ielenti azt. hogy olyan nagy és zárt gazdasági területen, ahol 'a termelést és a fogyasztást egyensúlyba lehet hozni, ott a mezőgazdasági válságot a világ más részétői 'elkülönítve és függetlenítve lehessen megoldani. Meg keli állapítani, hogy a köz^peurópai államokban a termelés és a fogyasztás egyensúlyban van: a legfontosabb táplálkozási és takarmányozási szükséglete kb. annyi, mint amennyi a középeurópai gazdaság jelenleg előállít. A középeurópai ipari államok: Németország, Csehszlovákia és Ausztria gabona szükséglete jóval nagyobb, mint amennyit az agrárállamók: Magyarország, Jugoszlávia, Románia kiviteli feleslege. Az előbb emiitett három ipari állam évi gabonabehozatali szükséglete: búzából 31.5, árpából 20, tengeriből 17.4 millió mázsa; ezzei izemben a kiviteli államok gabonafeleálege 25 millió mázsa buza, 10.2 millió mázsa árpa és 41 millió mázsa tengeri szokott lenni évente. Láthatjuk tehát, hogy a középeurópai államokat zárt gazdasági egységgé lehetne — gazdaságilag összekapcsolni, akkor a mezőgazdaságii termelés a fogyasztással egyensúlyba kerülne és a válság megoldható lenne. Rá kell mutatni arra is, hogy ilyen regionális összefogás nem károsítaná az ipari államok ipari ér. i dekeit sem, mert ily módon a mezőgazdasági államok vásárló ereje növekedvén, azok nagyobb mennyiségű iparcikket fognak beszerezhetni, tehát bőven talál elhelyezésre azok az iparcikkek, amelyeket eddig a tengerentúlra szállítottak. Az ipari államok mezőgazdaságát sem érintené ezen összefogás károsan, mert megfelelő intézkedésekkel szabályozni lehetne azt, hogy csakanynyi gabonanemü importáltassék, a mennyit a szükséglet a belföldi termelésen kívül megkövetel. Tehát az ipari ái.'amok mezőgazdái termésüket minden körülmények közt értékesíthetik . A középeurópai államok gazdasági szövetségének megalakítása fontos lenne azért is, mert az Észak amerikai Egyesült Államok nagy be ruházásokat eszközölnek mezőgazdaságuk feilesztése céljából; márpedig az amerikai mindig olcsóbban termelhet, mint az európai gazda és ezen köriillmény olyan előnyt biztosit az európai farmereknek, amelyet Hebecsiilni nem szabad. Az orosz dumping is az összefogásra inti a "középeurópai államokat. Le kell szögezni azonban azt is, hogy a gabona áralakulását nemcsak az amerikai buza befolyásolja, hanem nyomja a gabonaárakat a három gabonaexportállamnak Magyarországnak, Jugoszláviának és Romániának hatalmas versenye, iL letőleg konkurenciája, amit az európai piacok megs;ervezése érdekében folytat. Igen fontos probléma lenne tehát a középeurópai piacok megszervezésének kérdései, ami természetesen csak gazdasági kapcsolatok kiépítése utján fenne lehetséges. Számtalan kérdés van, amit az összefogás keretében meg lehetne valósítani — tarifa, minőségi termelés, vámrendszerek stb., amelyek feltétlen a jelenlegi súlyos gazdasági élet javulását eredményezné. Bármennyire is utópisztikusnak tetszik talán sokak szemében a középeurópai államok gazdasági szövetségének gondolata, meggyőződésem, hogy a kényszerítő körülmények hatása folytán meg fog valósulni. 200 000 drb. két éves szépen fejlett eladó a Mándoki Uradalom Erdőgazdaságában, Mándok, (Szabolcs m) 1077-5