Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-01-04 / 3. szám

.NlrfRYIDéK. Vigyázat! Csak eredet

i csomagolásban fogadja el a DAPMOL hashajtót, minden csomagon Darmol felírással. Utánzatokat és más csomagolást IS utasítson vissza! Mezőgazdaság Belvizlevezetés és annak hatása az Alföldön Irta: Becker Ádám miniszt. tanICsonka-Magyarország területének kb egynegyed része — mintegy 4 müiió kat. hold — ártér' vagyis a folyók legmagasabb árviz-szine alatt fekszik. Ezit a területet védtöltések védik a folyók év" rőil-évre megismétlődő árvizei ellen. Bármilyen sikeres is ma már az árvédeiem, hasztalan volna az és nemcsak az exportképes tiszai buza termelése, de az ország lakosságának élelmezése is kockán forogna, ha egyúttal az ármentesitett területen magán lehullott csapadékokból keletkezett, úgynevezett belvizekkel szemben is, nem védekeznénk. Az ármentesitett területen, tehát az Alföldön, az évi átlagos csapadékmennyiség 500—600 mm. Ezt a vízmennyiséget csak a jó minőségű talaj birja felvenni és megkötni. Sajnos, az Alföld talajának túlnyomó része nem ilyen természetű' hanem erősen kötött, amelybe a ráhullott csapadéknak csak kis része bir behatolni. De van sok szikes terület is, amely alig emészt meg valamit a reá eső csapadékból. A csapadék viz nagy része tehát mint felületi viz jelentkezik az Alföldön és a magasabb területekről az alacsonyabb fekvésüekre összefutva, ott tócsákat, sokszor egész tavakat képez. Ha ezt idejében el nem vezetik, megfojtja a vetést és lehetetlenné teszi a mezőgazdasági munkát. Az ármentesitett területek néha erekkei (holt medrekkel) vannak átszőve. Az ezeket környező területekről a belvíz ezekbe fut össze és lefolyik a folyó felé. a folyó part ja közelében azonban útját állja az árvédelmi töltés. 1 • j ; 1 A belvizlevezetés a legrégibb időben csak annyiból áöt, hogy ezeken a helyeken a védtöltésben zsilipet építettek. A folyó árvizének levonulása után a zsilipet felnyitották és a belviz szabadon befolyt a folyóba. Az erek néha több km. noszszuak voltak, a belviz tehát az ér alsó végén a védtöltés előtt nagy magasságra emelkedett, ha a zsilip sokáig volt zárva a hosszas árvíz miatt is és a szomszédos területeket is elönthette. Ennek megakadályozása végett a belvizet az úgynevezett. sfokozatos elzárások« elve szerint a felsőbb területeken, az ereknek több helyen való áttöl tésévei vissza kellett tartam és csak akkor volt szabad az áttöltésben épített zsilip segélyévei tovább leereszteni, amikor az alsó vízállás azt megengedte. Az ártereken az egyes erek között zárt laposok, teknőalaku mély területek is vannak. Az itt megrekedt belvizeket csak mesterségesen. nyílt árkokkai lehetett az erekbe beereszteni és ezen az uton levezetni. Szükség esetében az egyes teknők vize zsilippel visszatartható volt a teknő szélén levő vízválasztó nál, a vízjogi törvényben is megállapított fokozatos elzárás elve szerint. 1 ' Utóbb az ereket főcsatornákká fejlesztették ki, hogy a káros belvizet minél gyorsabban, még a folyó árvizének megérkezése előtt> nyíltan (tehát szivattyúzás nélkül) levezethessék a befogadó folyó medrébe. Azonban az árvíz gyakran hamarább érkezett le, mintsem hogy a belviz előtte levonulhatott volna és huzamosan tartott. Ezért kellett szivattyútelepeket építeni a főcsatornáknak az árvédelmi töltésekkel való keresztezésében. A szívónyomó szivattyúkkal azután a belvíz a legmagasabb külviz mellett is be volt nyomható a folyóba. A háború előtt az volt a helyzet' hogy az ármentesitő és árvíz levezető társulatok túlnyomó része a té.'i "és kora tavaszi csapadékból származó belvizet — a lejrt berendezéssel — rendes körülmények között, mintegy 30 nap alatt tudta levezetni. Az 1913., 15., 19. és 1922-es nedves években azonban ez nem sikerül. A belviz ezekben az években óriási kárt okozott. 1922-ben, március és április hónapban, egyik panasz a másikat követte. Hat hétig jártam a belvlzboritotta területeken, egészen ápri'is közepéig, hogy a bajok okát megállapítsam\S,ok ezer hold vetés pusztult el és még több ezer holdon késett ,ei a tavaszi munka. A baj okát minden esetben a belviz levezető-berendelések elégtelen méreteiben találtam meg. Azóta az ármentesitő társulatok — majdnem kivétel nélkül kibővítették berendezéseiket, csupán egykét társulat nem készült még el a munkálatokkal. Általában azt lehet mondani, hogy ma már normális csapadékviszonyok mellett a társulatok a tavaszi káros belvizeket kb 2 hét alatt, rendkívüli esetekben pedig 4 hét alatt le tudják vezetni. Ez a mi gazdasági Viszonyainknak meg is felel. A belvizlevezető müvekkei tehát ma már a belviz levezethető, de 1 eis vezetendő-. (Folyt, köv.) Olfanok vagyunk, mint a fogéba tévedt egér * — mondja a cigányprímás, de a fogóban még szalonna sincs Mint valami roppant orcheszter zugó siráma hangzik az egyetlen jaj és panasz az országban. Mindenki panaszkodik: a nagybirtokos' a kisgazda, a kereskedő, az iparos, a földműves és munkás egyaránt. A »Nyirvidék« már megszólaltatta hasábjain valamennyi osztály panaszkodóját, feljajdult a kereskedő, elsírta baját az iparos, a kisgazda, csak" a magyar cigány, a vig és búsongó nóták megszólaltatója nem kapott teret eddig> hogy sorsát ismertesse. Ahol mindenki panaszkodik, ott a cigány a nyomorúság és a keserűség élő megtestesítője kell, hogy legyen. A cigánynak kell éreznie legjobban a kietlen nincstelenséget, amely megölője a magyar virtusnak, a dalos kedélynek. A nyíregyházi zenészcigányok helyzete felől Lakatos Vidortól a »Korona« kitűnő prímásától kértünk információt. Minket két malomkő őröl egyszerre — legyintett rezignáltán. — Az általános nyomorúság és a jazz muzsika. A legtöbb bandát szétkergette már a nélkülözés és a cigányok hónuk alatt a kopott hegedűvel, korcsmából korcsmába kopogtatnak, hátha akad valamelyikben egy elkeseredésében sirva vigadó magyar. Mindössze öt banda maradt egységes* de azok is csak vegetálnak. — Van gyermeke? kérdeztük Lakatos Vidortól, aki nemrég jött Orosházáról Nyíregyházára. — Egy fiúgyermekem van, de az nem lesz zenész, mert nagyon meg kell küzdeni ezen a pályán az élettel. — Mit keresnek esténkint a banda tagjai? — Normális időben megkerestünk esténkint 8—10 pengőt is, de ma hét és fél órai éjje'i munka után örülünk, ha zsebünkben 2—3 pengővel térünk haza. Ezenkívül Papp Lajostól esténkint 25 pengőt és havonta 10 pengő lakáspénzt kapunk. Mi még csak vagyunk valahogy, de a többiek helyzete valóban siralmas. Olyan cigánynak, — mint Rácz Marcinak, ma vándorolnia kell, mint egy fiatat kezdőnek. — Aztán mi itt a baj a maga véleménye szerint? — kérdeztük kíváncsian. — Jobban kellene a magyar nótát szeretni és a magyar cigányt pártolni — válaszolta keserűen. — Ma a jazz zene a divat nálunk' amikor már külföldön a magyar muzsika hódit. Londonban, Berlinben rajonganak a cigányért s mi itthon csak küzdünk keservesen. — Miért nem próbálkoznak meg a jazz muzsikával? — Nincs a vérünkben kéremRideg nekünk és zug a fejünk tőle, mint a malom egyhangú dübörgésétől. Mennénk mi külföldre, de nem engednek. Csak a 42 évet betöltött zenészcigánynak adnak útlevelet. — Miért? — Nem tudom. Olyanok vagyunk, mint a fogóba tévedt egér, de a fogóban még szalonna sincs. Ennyit mondott' Lakatos Vidor a cigányok nagy nyomorúságáról' akkor, amikor minden muzsikuscigány reménykedő szívvel várta a vidámság duhaj, pogány éjszakáján a Szilveszter éjszakát. Vájjon nem csalódtak ismét? — Hivatalok részére mindenféle könyvkötéseket vállal és készit a Jóba-nyomda könyvkötészete Nyíregyházán. Széchenyi-ut 9. Telefon »391931. január 4. Automobil A budapest—szolnok—debrecen—nyíregyházi autóutat jövő októberre megépítik Alig mu't néhány hónapja, hogy megnyitották a gyönyörűen épített Budapest—bécsi országutat' ameiy talán Középeurópa legszebb' országútja és már is megérkezett az állami utépitészeti hivatal legújabb jelentése, amely beszámol a legújabb tervekről. Az idegenforgalom és a nemzetközi autóforgalom szempontjából rendkívül fontos úthálózatunk továbbépítése, — mert ilyenmódon sikerűi belekapcsolódni a nagy európai autóforgalomba és tui szárnyalhatjuk ezen a területen szomszédainkat. Magyarországnak olyan autóuthálózata lesz, amely hazánkat teijesen a nyugat* államok mellé helyezi. Sajnos, Magyarországon a portalanított utfe'ületek kezelését olyan. barbár módon végzik, hogy a legszebb uton már egy-két hónap multán cöbb centiméter vastag sárés porréteg fekszik. Ezért nem érdemes az adófizető polgároknak olyan horribiis áldozatokat hozni! Az uj programm szerint a budapest—cegléd—szolnok — debrecen—nyíregyházi ut jövó év október elsejéig készül el portalanított felülettel. A Budapest—szolnoki szakasz betonburkolatos része azonban már 'junius 30-ára készen lesz. Újra építik a Siófok—keszthelyi utat is. Ennek Siófok—Balatonföldvári szakasza állandó burkolatit kap, míg a Balatonfö'dvár—keszthelyi részt aszfaltos felülettel látják el. A Budapest—kecskeméti útszakasz betonfelüíetü, azon tui az ut Szegedig aszfaltfelületü lesz. A budapest—miskolci útszakaszt Gödöllőtői fo ytatöiag aszfalt felülettel látják et. Az útépítési programmból látjuk, hogy a kereskedelmi kormány jól osztotta be az összeget, amelyet a költségvetés szerint erre a. célra felhasználhatott. De sajnos* ha végignézzük a hároméves utépitőprogramlm részletein, azt kell hinnünk, hogy annak befejezése után uj tétel fog szerepelni költségvetésünkben : portalanított utak fenntartási költsége! Ezeknek a utaknak a portalanított felülete azért készült, hogy Bnaggyá fejlődött teher- és személyautó forgalmat simán és gyorsan bonyolíthassák le, hogy az országúton való autózás ne legyen sivatagi expedíció. Az utkaparók, a kiknek ezeket az utakat karban kellene tartani, nem értenek az ilyen utaknak a kezeléséhez. A 3 éves ciklus alatt olyan nagy áldotok árán megépített utak csak ugy teljesíthetik hivatásukat, ha megfelelő személyzetet is tartunk, a. mely kellően iskolázva van az ilyen-., utak karbantartására. SflLVATOR FORRÁS a vese, hólyag, reuma gyógyvize a húeysavas csapadékot feloldja és ilyenek képződését megakadályozza. A reumás fájdalmakat megszünteti. Vese és hólyaghomokot eltávol t Cukorbetegek gyógyitala. 5897—40 Üzletvezetőség: Budapest, Erzsébet tér 1. Urakat: Altér Bernát Nyíregyháza