Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-02-13 / 35. szám

1931. február 13. s j —mm mi—iiii—n ág állami tanítóképző-intézet Knbacsfca István kitüntetése átadásán a kitüntetett tanitók albumának fciadasát javasolta Megirta a Nyirvidék, hogy a Kubacska István kitüntetésének át adása ünnepélyén felszólalt az áll. tanítóképző küldötte, Orbán And­rás helyettes igazgató is, aki, a kö­vetkező beszédet mondotta: Lukács Béla igazgató ur ha­laszthatatlan hivatalos teendője miatt nekem jutott az a megtisz­teltetés, hogy a nyíregyházi m. kir. áll. tanitóképző-intézet üdvöz­letét elhozzam. Elhoztam egy olyan intézmény őszinte üdvözle­tét, amilyen intézetbői ezelőtt egy fél századdal Kubacska István el­indult. Szinte látom magam előtt azt a husz éves fiatalembert, aki vallásos hittel "s az iskolában be­leoltott idealizmustól kipirult arc­cal kilép az intézet kapuján. Zse­bében szorongatja tanítói diplomá­ját s elindul az első stációjához, egy lehérre meszelt falusi kis iskolához, melynek udvarán éíénk­szemii leánykák várják az uj ta­nítót. S ő megkezdi a munkáját, hogy aztán majdnem ötven esz­tendőn keresztül mindig derűs arc­cal íeánykákat tanítson, akiknek ne velőséből az örök idealizmus so­hasem hiányozhat. S a félszázad végén eljutott a legfelsőbb helyről jötc kitüntetéshez s eljutott ebbe a terembe, ahol a hatóságok és jóbarátai az ő üdvözlésére gyűltek össze. Az előttem felszólalt szó-, nokok beszédükben plasztikus ké­pét rajzolták meg Kubacska Ist­vánnak ugy, mint ahogy a görög mitho!ógia istene kikovácsolta aranyból Achilles pajzsát. IgyáU most előttünk ubacska István ta­nítói egyénisége. S amikor ezt megállapítom, nem akarom elsza­lasztani az alkalmat, hogy ez az üdvözlés ne csak egyszerű ünne­peltetés legyen, hanem, hogy ezzel kapcsolatban hatalmas erkölcsi tő­két kovácsoljunk a jövő tanitónemi zedék nevelésére. Hogy a Kubacs­ka Istvánok kimagasló tanítói munkájából és az ezt elismerő kitüntetésből a fiatal magyar taní­tóság megtanulja a tanítói munka társadalmi megbecsültetését, s hogy ebből ösztönzést nyerjen jö­vő elhatározásaihoz. Azt szeretném! ha megteremtenék a legfelsőbb helyről kitüntetett tanítók arckép­csarnokát, ha összegyüjtenők az ő életrajzi adataikat, munkássá­guk, kitüntetésük minőségét, s azt egy albumban, vagy évről-évre megjelenő naptárban eljuttatnék a fiatai 'tanítósághoz. Éppen azért tisztelettel bátor vagyok elfoga­dásra ajánlani a 'következő határo­zati javaslatot: »A Szabolcsvármegyei Általá­nos Tanító Egyesület 1931. febr. 10-én Nyíregyházán, Kubacska István kitüntetése és üdvözlése al­kalmából tartott díszközgyűlése el­határozza, hogy felkéri a Magyar­országi Tanitók Országos Szövet­ségének vezetőségét arra, hogy szí veskedjék összegyűjteni az utóbbi évtizedek magas hefyrői kitünte­tett tanítóinak rövid életrajzát, — munkáságát, kitüntetésük minősé­gét s abból arcképeik közlésével adjon ki vagy egy albumot, vagy évről-évre naptárt, melybői a fia­tal lamtónemzedék tudomást sze­rezhet a tanítói munka megbecsü­léséről és ösztönzést kaphat jövő elhatározásaihoz. A befolyó jöve­delmet pedig ajánlja fei a tani­tók »Eötvös Alap«-jának.« S most visszatérek beszédem elejére, ahol "azt mondtam, hogy elhoztam egy intézmény üdvözlé­sét, egy olyan intézmény üdvözlé­sét, amelyik maga is tanítókat nevel, akik közüi talán félszázad múlva ugyanígy fognak valakit ün­JNfVfRYIDÉK. népeim. De ezen az ünnepen mi, tanárai éppen ugy nem lehetünk jelen s éppen ugy nem üdvözöl­hetjük őket, mint ahogy nem le­hetnek jelen s nem üdvözölhetik Kubacska Istvánt a volt tanárai. Éppen ezért legyen az én üdvözlé­sem a tanár szimbolikus zászló­hajtása a kitüntetett tanítvány elő. Orbán András igazgatóhelyettes munkatársunknak elmondotta, — hogy a kitüntetett tanitók albu­mának kiadását akként gondolja, hogy a gyűjtemény esetleg olyan falinaptárban kapna helyet, mint a kitűnő színészekről szóló ismert és közkedvelt falinaptár. Valószí­nű, hogy ennek kiadását szívesen vállalná a budapesti könyvkiadó­vá'lalatok bármelyike és az ország tanítósága szívesen vásárolná is nagyjainak emlékét örökítő albu­mát vagy falinaptárát. Mt áz indítványt nemcsak élet­revalónak tartjuk, hanem abból a szempontból- is örvendetesnek, —• hogy a jövő tanítóságot nevelő intézmény körébői 'indult ki a szép perspektiváju, nemes gondo­lái, ayneiynék rugója a tanítói hi­vatás nagyrabecsülése és szeretete. Szombaton este fél kilenc órakor kezdődik a nagy tanitóbá! Homap, szombaton este megné­pesedik a Korona, a város legna­gyobb táncterme. Este fél kilenc órakor kezdődik a nagy tanitóbál. A bálát, amelyre felvonul az egész vármegye tanítósága és amelyen megjelenik a tanítóság nemzetne­velő munkássága iránt érdeklődő társadalom számos jeles reprezen­tánsa, előkelő színvonalú hang­verseny előzi' meg. Ezen a. hang­versenyen Laurísin Lajos opera­énekes, Laurísin Miklós zongora­művész és a nyíregyházi állami tanitóképző-inlézet ének. és zene­kara lépnek fel. A hangversenyt bál követi. A tanítóság estje a Szabolcsi Tanuók Otthonának rendezésében, ennek az Otthonnak célkitűzéseit szolgálja. Az Otthon élén dr. Tes­Jcry Károly kir. tanfelügyelő áll a tanítóság vezető gárdájával és a nagy bál 'és hangverseny rendezé­sének hatalmas munkáját is ők végezték lelkes ügyszeretettel. En­nek a rendezőmunkának okvetlen sikere lesz, a társada'om vissz­hangot ad a nemes törekvésre, a tanítóság hivószavára és a tanitók hangversenye és bálja nagy társa­daLnn eseményszámba megy Nyír­egyházán. VÁROSI MOZGÓ Csütörtöktől vasirnapig 2 hangos világfilm egy műsorban 1 II. Zoro és Huru Teli Vilmos és fia Hooi Gifeson JSl cirkusz réme Szelvények hétköznap minden előadáson, — vasárnap csak ráfize­téssel éivényestk. — Vetítés 2 géppel felvonásközi szünetek nélkül hazafias iparos ifjúság nevelésének ügyét szolgálja a vasárnap esti alarcosbál A nyíregyházi iparosifjak ön­képző egyesülete vasárnap este rendezi szokásos álarcosbálját, — amely egyetlen nagy jelmezbálja lesz az idei farsangnak Nyíregy­házán. A bálra erősen készül az iparos ifjúság. Azok, akik az öre­gek bálján, vagy a Kiosz táncest­jén együtt mulattak, táncoltak,— mind ott lesznek az álarcosbálon is, de eljön az a lelkes ifjúság is, amely olyan szines, vig szüreti mu­latságot rendezett még az ősz folyamán. Az ipartestület székhá­zának nagyterme újra megtelik majd vasárnap este, de most nem báli kosztümök színesednek, a te­rem .tablóján, lianem ötletes jel­mezek tarka koloritja. A jelmezes est komoly nemzeti célt szolgál, mert hiszen jövedel­méből a hazafias szellemben ne­velt nyíregyházi iparos ifjúság ön­képzését segíti elő az egyesület lel­kes elnöksége. Ne feledkezzünk meg erről *a célkitűzésről és le­gyünk ott minél számosabban a jelmezes estén. Zor® és Huru első hangos íümjét ma matatja be a Varos! Mozgó A »Teii Vilmos és fia« hangos Zoro—Huru vígjáték ma kerül színre a Városi Mozgóban. Lau Lauritzen rendezte a kitűnő^vígjá­tékot, melynek tartalma röviden a következő: Zoro és Huru állás nélkül van­nak és egyre azon törik fejüket, hogy tudnának megélni. Huru tán­cost pályán nem arat babérokat, és ezért céllövőnek áh be a két csirkefogó. Közben megsértenek egy erőmüvészt, aki' bosszút liheg­ve keresi mindenütt őket. Megis­merkednek kct leánnyal, akikkel j együtt nagyszerű artist számot ta nuinak be, de nem sikerül "szerző­aéshez jutniok. De végül, miután csodálatraméltó hőstettet visznek végbe, szerződést kapnak, de inert nincs orom üröm nélkül, partner­nőik hozzájuk mennek feleségül. Hoot Gfűson kitűnő hangosfilm jének címe: »A cirkusz réme.« — (Szalon cowboy.) — A legújabb Divat farsangi száma megjelent és kapható a 1 Ujságboltban. Ára szabásivvel együtt egy pengő. HAB KAl/É MEGifil/M sai/ií Nyíregyházi szerző dala Bodán Margit mai hangver­senyének műsorán Ma este pontosan nyolc órakor kezdődik Bodán Margitnak, a stuciió csalogányának egyetlen nyíregyházi 'hangversenye az Ipar­testület székházának nagytermé­ben. Nyíregyházának szinte presz­tízskérdése ennek az estnek láto­gatottsága. A magyar dai kultu­szának ügye az est sikere és Nyír­egyháza mindig hűséges városa volt a magyar dai propagálásának, Bodán Margit nyíregyházi műso­rán elénekh egyik itteni dalszer­zőnek, a Nyirvidék hasábjairól is umert Kovács Lajos költőnek egyik kedves dalát. A művésznő expresszlevélben kapta kézhez a dai 'szövegét és kottáját és távirat­ban közöké B. Kertész Kálmán­nal, hogy a dalt megtanulta, meg­kedvelte és elő' fogja adni. A han­gulatos dal szövege a következő; TARLÓ FELETT... Tarló feiett száll k fecske Elköltözik messze, messze Tájra. De jó volna vele menni S elfeledni mindent ami Fájna. Repülj, repülj fecskemadár Irt maradok, nem mehetek Véled, Xe kérdezd, hogy kiért? miért' Fecskemadár azt te ugy sem Érted. Csendes fett az eresz alja, Kicsi fészked betakarja Házunk. Sárgulnak már a levelek, Hideg, ködös őszi szelet Várunk. Repülj, repülj fecskemadár, Mindhiába adnál nékem Szárnyat, Mert a szivet itt is, ott is Megkeresi, megleli a Bánat. Bodán Margit és Kubányi György, továbbá B. Kertész Kál­mán dalköltő hofnap már Debre­cenben hangversenyeznek, — ahol nagy érdeklődéssel várják a rá^ ciiózók bálványozott énekesmüvé­szüket, Bodán Margitot. VILLAMOS RÁDIÓ szerelések és javítások. Telepes készülékek há­lózatira átépítése olcsón SZIKSZ RÁDIÓBÉRLET HORVÁTHNÁL Bethlen-utca 4. szám. Telefonszám: 5 62,

Next

/
Thumbnails
Contents