Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-02-11 / 33. szám

2 JNÍYÍRYIDÉK. 1931. február 11. Báró Vay László az akínális gazda­kérdésekről Báró Vay László, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara elnöke, a Kamara választmányának február 7-én tartott ülésén, megnyitóbe­szédében többek között a követ­kezőket mondotta: Ami a gazda­sági helyzetet illeti, lehetetlen min­dé alkalommal meg nem állapítani, hogy olyan súlyos válsággal kell a megőgazdaságnak ma megküz­deni,e amefy az agrártársadalom ellentállóképességét a legkemé­nyebb próbára teszi. A mezőgaz­dasági termények világpiaci" árá­nak az egész vonalon bekövetke­zett áresése a gazda számítását teljesen keresztül húzta, mert nem csak azt eredményezte, hogy a mezőgazdaság rentabilitása úgy­szólván megszűnt és az eladóso­dott gazdatársadalom a földbir­tok jövedelméből a közterheket és az adósságok magas kamatait megfizetni alig képes, hanem azt is maga után vonta, hogy az az alap, melyre építettünk, a föld, amely nemzeti vagyonunk legfőbb alapját képezi a rentabilitás le­romlása következtében, — annyi­ra értéktelenedik, hogy mostan már nemcsak a gazda exisztanciáját veszélyezteti, hanem a hitélező eddigi nyugodt helyzetét is bi­zonytalanná teszi. Nem reális beállítás ma annak hangoztatása, hogy a földbirtok eladósodása nem érte el azt a mér­téket még, mint a háború előtt, mert a földbirtok ma egyrészt a 2—3-szorosra megnövekedett ka­matláb, másrészt pedig a nagy­mértékben lecsökkent rentabilitás hatása alatt harmadrésznyi terhet sem bir el, mint amennyit a há­ború előtt elbirt. Nézetem szerint ma minden lé­pésünknek akár közvetlenül, akár közvetve oda kel/irányulnia, hogy a föld értékének devalválódását tartóztassuk fel, vagyis tegyük sta billá és éllentállóvá azt az alapot, amelyre építenünk, hogy azt a ter­het, amelyet a mai sufyos gazdasá­gi viszonyok reá rónak, elbírhas­sa. Első sorban is hitélszervezetün­ket keu arra figyelmeztetni, hogy eszméljenek végre fel és hozzanak áldozatokat saját legjobban felfo­gott érdekükben is a mai magas kamatmarge mérséklése tekinteté­ben, mert különben igen könnyen elveszthetik nemcsak "azokat a nyereségeket, amelyeket az el­múlt évtizedekben az indokolatla­nul magas kamatpolitika révén biztosítani tudtak, hanem magá­nak a kihitelezett tőkének egy részét is, amelynek a biztositékát a főid képezi. Elégszer hangsúlyoztuk, hogy egy 5—6 százalékos kamatmarge­ai kalkuláló hitelszervezet, amely Nagymagyarország területére volt méretezve és amefy a mai egy­harmadára lecsökkentett ország­ban is ugyanolyan apparátussal működik, — csak káros kihatás­sal lehet gazdasági életünkre. Re­dukálni kellett volna már evekkel ezelőtt ezt az apparátust, amely tm van méretezve, mert a gazda­társadalom eladósodási folyama­tát ez a körülmény nagy mérték­ben befolyásolja. Le keli Tiitelszervezetünknek von ni Trianon konzekvenciáját és, ha ezen a téren saját portájukon ren­det nem teremtenek, akkor hatal­mi szóval is bele kell nyúlni a ka­matmarge szabályozásának a kér­désébe. Tisztában vagyunk mindannyi­an azzai, hogy a pénzintézetek az ország gazdasági életének nélkü­lözhetetlen és hasznos tényezői, ezt az egészségtelen helyzetet ép­qen azért valamennyiünk érdeké­ben meg kell szüntetni. Mert hiá­ba jön majd olcsó külföldi köV csön, ha azt egy tulméretezettség folytán indokolatlanul drága hi­telszervezettei kell majd eloszta­ni. A válság mai stádiumában nem bírunk ei'semmilyen feieSleges ter­het es termelési költséget. Az egész vonalon törekednünk keli az oicsó termelésre és a legmesszebb­menő takarékosság biztosítására. Emeüett pedig meg kell a módot keresnünk és találnunk arra, hogy legfőbb terményünk a buza, amely minden gazdakalkulációnak alapját képezi, legalább is olyan ámivóra emeltessék ,amely az ön­ből rségreket megtéríti. Ezen a téren a világpiaci árakra vagyunk utalva, de mesterséges eszközökkei meg kelt a lehetősé­get keresni arra, hogy a buza bei­földi alakulásit & külföldi alaku­lástól mentesen befolyásolhassuk. A buza belföldi árának egy bizo­nyos színvonalon való stabilizá­lását egyik legfőbb biztosítéknak látom a földárak esésével szem­ben, mieg kel. tehát ezt oldanunk áldozatok árái is. Bármilyen ^ulyos legyen is hely­zetünk, mégis reménnyel kell te­kintenünk "a jövő felé és bíznunk keli önmagunkban, hogy mindazon lehetőségeket meg fogjuk "találni és ragadni, amelyek nehéz helyze­tünkből kivezethetnek és minde­nek felett pedig bíznunk keli kül­politikánk "sikerében, mert az he­lyes irányban halad. A miniszterel­nök ur legutóbbi bécsi látogatása is egy jelentős lépés volt azon az uton, amely a kibontakozás felé vezet. Nyíregyháza város képviselőtestületének szakosztályai Szombaton délután ült össze első izben a város újonnan meg­választott képviselőtestülete. —Az első munkagyülés egyetlen tárgya a városi szaícosztáfyok megalakí­tása volt. A szakosztályokat a közgyűlés a következőképpen ala­kította meg: Jogügyi-szakosztály: Dr Fráter Ernő, dr Fuhimann Lajos, dr Krómy Károly, dr Ju­hász Sándor, dr Murányi László, dr Komjáthy Kázmér, dr Kovách Elek, dr Szitha Sándor, dr Mi­kecz Ödön, dr Korányi Endre, dr Schön Viktor, Krasznay Sán­dor. Építkezési-szakosztály: - Ruttkay Gyula, dr Geduly Hen­rik, P'sszer János, dr Konthy Gyula, "Pápai Mihály, Miskolczi Mihály, Jánossy Miklós, Komá­ramy Károly, Várallyay Sándor, ifj. Tóth Pál, Benes András, Ko­vács András (János b.) P énzügyl-szakosztály: Somogyi Gyuia, dr Rosenberg Emil, Huray János, Paulik János, Bodor Zsigmond, Tóth Pál ta­nácselnök, dr Vietórisz József, Si­korszky István, dr Bemstein Béla, Énekes János, Gróf Dessewffy Emii, Nagy Kálmán, dr Horthy István, Gaál Lajos, Kausay Ti­bor, Bogdán Ferenc, Osgyáni Jó­zsef, Németi Sándor, dr Szopkó Dezső, dr Bartók Jenő, drKIár András, Hoffer Bertalan, dr Bá­lint István, Tóth Bálint. Egészségügyi-bizottság: Dr Mikecz Miklós, dr Konthy Gyuía, dr Kiekner Károly, dr Ro­senberg Emil, Gergefyffy György. Sz'nügyi-bizottság: Dr Juhász Sándor, dr Murányi László, dr Vietórisz József, dr Sarvay Elek, dr Mikecz ödön, dr Horthy István, dr Vass Jenő, dr Klár András, Eötvös Pál, Reöck István, Tóth Bálint, dr Fráter Ernő, Liptay Jenő. Árvaszék; kültagok: Dr Kovách Elek, dr Porkoláb Zoltán, ar Szitha Sándor, dr Bá­lint István, dr vitéz Csaba Gyula, dr Hubay Balázs, Ruhmann An­dor, dr Krómy Károly, dr Fráter Ernő. i Felsőkereskedelmi iskola f elügyelő-b'zottsága: Dr Vietórisz József, Pisszer Já­nos, Wírtschafter Ottó, Ungár "Béla, Ruzsonyi Páí, dr Fuhrmann Lajos, Háuffei Lajos, Hoffmann Mihály . Községe iskolaszék: Énekes Jámos, dr. Benes Kál­mán, Ruhmann Andor, dr Kiek­ner Károly, dr Kovách Elek, dr Korányi Endre, Szohor Pál, dr Polinszky Pát, Bertalan Kálmán, Somogyi Gyufa, dr Vieótrisz Jó­zsef, dr Mikecz Miklós, Pisszer János, Nagy Elek, dr Klár Sán­dor, Fazekas János, Nagy Lajos ref. felkész, Sereghy László, dr Fuhrmann Lajos, Huray János. Iparostanondskola felügyelő­b-zottsága: Énekes János, dr Vietórisz Jó­zsef, Paulik János, dr Fuhnmann Lajos, ar Polinszky Pál, Pisszer János. Mezőgazdaság' egyeztető-bizott" ság: Benes András, Kovács András. Póttagok: Csengery Kálmán, Márföldi István. Néhai Burger Mihály és Etelka nevét viselő alapítvány gondnoki bizottsága: Énekes János, dr Kovách Elek, üPOLIiO MOZG6 Ma kedden, szerdán 5, 7 és 9 órakor A szezon legnagyobb hangos film síkere a bezixinkutrél Énekes tánew ííloooperett 10 felvonásban. L1LIAN HARVEl, W1LLY FRITSCH föizerepléíével. Kiaé.ő műsir: Nótás Muki. — Rendes helyárak. — Jegy?lő»é!el egész nap. Csütörtök, péntek 4, 3/i7 és 9 1/* órakor 3 órás nevető orkán t Zoro-Huru, Chaplin, Buster Keaíon egyszerre fellépnek 30 felvonás keretében. Város! Mozgó. Február ZORO és HURU első hangosfilmje. Kausay Tibor, Kovács András (János-b.), dr Juhász Sándor, Rosenthai Gyula. Köztemetői-bizottság: Énekes János, Ruttkay Gyula, Paulik János, dr Bartók Jenő, dr Bernstein Béla, dr Kovách Elek, Kausay Tibor, Pisszer Já­nos, Pápai Mihály, ^Bogdán Fe­renc, Németi Sándor, dr Vietó­risz József, Sereghy László, tfj. Tóth Pái. J Magánépitkezési-bizottság: Jánossy Miklós, Kovács Dezső, Kotmáromy Károly, Dr Kovách Elek, Pisszer János, Valkó Pál, Várallyay Sándor. Nyugdjjválasztmány: Somogyi Gyula, Ruttkay Gyula, Paulik János, Kausay Tibor. Póttagok: ifj. Tóth Pál, Hof­fer Bertafan. Testnevelési bizottság: Komáromy Károly, dr Krómy Károly, "Rónay Jenő. v-zvezetéki- és csatornázási-bi­zottság: Bogoán Ferenc, Baruch Jenő, dr Kovách Elek, Imre János, Pisz­szer János, Komáromy Károly, dr. Geouiy Henrik, Énekes János, Várallyay Sándor, Pápai Mihály, Ruttkay Gyula, Kovács Dezső, ifj. Tóth Pál, Kausay Tibor, Benes Anurás, Rosenthai Gyula, Kiss Gyufa, Sfkorszky István, Hoff­mann Mihály, dr sasi Szabó László. A románok elbocsátották az utolsó magyar bírót Kolozsvárról jelentik: Bálint Jó­zsef táblabírót, a kolozsvári tör­vényszék elnökét állásából elbo­csátották. Bálint volt az utolsó imagvar biró a kolozsvári törvény­széken s most már egy magyar ember sincs a tulnyomólag ma­gyar lakosságból álló erdélyi fő­város törvényszékének birói kará­ban. | ; f! Ferdinánd volt bolgár király 70 éves Szófiából jelentik: Ferdinánd volt bolgár király február 26-án tölti be életének 70. évét. Ebből az alkalomból Boris király, Eudoxia hercegnő és Cirii herceg kül­földre utaznak, hogy atyjuknak szerencseldvánataikat kifejezzék. Ferdinánd király csak akkor tér vissza Bulgáriába, ha a születen­dő kis trónörökösnek meg lesz a keresztelője. , ; —Bodán Margit csak egy este, < febr. 12-én. Jegyek 1, 2, 3, 4 P. Állóhely 50 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents