Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)
1931-02-11 / 33. szám
2 JNÍYÍRYIDÉK. 1931. február 11. Báró Vay László az akínális gazdakérdésekről Báró Vay László, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara elnöke, a Kamara választmányának február 7-én tartott ülésén, megnyitóbeszédében többek között a következőket mondotta: Ami a gazdasági helyzetet illeti, lehetetlen mindé alkalommal meg nem állapítani, hogy olyan súlyos válsággal kell a megőgazdaságnak ma megküzdeni,e amefy az agrártársadalom ellentállóképességét a legkeményebb próbára teszi. A mezőgazdasági termények világpiaci" árának az egész vonalon bekövetkezett áresése a gazda számítását teljesen keresztül húzta, mert nem csak azt eredményezte, hogy a mezőgazdaság rentabilitása úgyszólván megszűnt és az eladósodott gazdatársadalom a földbirtok jövedelméből a közterheket és az adósságok magas kamatait megfizetni alig képes, hanem azt is maga után vonta, hogy az az alap, melyre építettünk, a föld, amely nemzeti vagyonunk legfőbb alapját képezi a rentabilitás leromlása következtében, — annyira értéktelenedik, hogy mostan már nemcsak a gazda exisztanciáját veszélyezteti, hanem a hitélező eddigi nyugodt helyzetét is bizonytalanná teszi. Nem reális beállítás ma annak hangoztatása, hogy a földbirtok eladósodása nem érte el azt a mértéket még, mint a háború előtt, mert a földbirtok ma egyrészt a 2—3-szorosra megnövekedett kamatláb, másrészt pedig a nagymértékben lecsökkent rentabilitás hatása alatt harmadrésznyi terhet sem bir el, mint amennyit a háború előtt elbirt. Nézetem szerint ma minden lépésünknek akár közvetlenül, akár közvetve oda kel/irányulnia, hogy a föld értékének devalválódását tartóztassuk fel, vagyis tegyük sta billá és éllentállóvá azt az alapot, amelyre építenünk, hogy azt a terhet, amelyet a mai sufyos gazdasági viszonyok reá rónak, elbírhassa. Első sorban is hitélszervezetünket keu arra figyelmeztetni, hogy eszméljenek végre fel és hozzanak áldozatokat saját legjobban felfogott érdekükben is a mai magas kamatmarge mérséklése tekintetében, mert különben igen könnyen elveszthetik nemcsak "azokat a nyereségeket, amelyeket az elmúlt évtizedekben az indokolatlanul magas kamatpolitika révén biztosítani tudtak, hanem magának a kihitelezett tőkének egy részét is, amelynek a biztositékát a főid képezi. Elégszer hangsúlyoztuk, hogy egy 5—6 százalékos kamatmargeai kalkuláló hitelszervezet, amely Nagymagyarország területére volt méretezve és amefy a mai egyharmadára lecsökkentett országban is ugyanolyan apparátussal működik, — csak káros kihatással lehet gazdasági életünkre. Redukálni kellett volna már evekkel ezelőtt ezt az apparátust, amely tm van méretezve, mert a gazdatársadalom eladósodási folyamatát ez a körülmény nagy mértékben befolyásolja. Le keli Tiitelszervezetünknek von ni Trianon konzekvenciáját és, ha ezen a téren saját portájukon rendet nem teremtenek, akkor hatalmi szóval is bele kell nyúlni a kamatmarge szabályozásának a kérdésébe. Tisztában vagyunk mindannyian azzai, hogy a pénzintézetek az ország gazdasági életének nélkülözhetetlen és hasznos tényezői, ezt az egészségtelen helyzetet épqen azért valamennyiünk érdekében meg kell szüntetni. Mert hiába jön majd olcsó külföldi köV csön, ha azt egy tulméretezettség folytán indokolatlanul drága hitelszervezettei kell majd elosztani. A válság mai stádiumában nem bírunk ei'semmilyen feieSleges terhet es termelési költséget. Az egész vonalon törekednünk keli az oicsó termelésre és a legmesszebbmenő takarékosság biztosítására. Emeüett pedig meg kell a módot keresnünk és találnunk arra, hogy legfőbb terményünk a buza, amely minden gazdakalkulációnak alapját képezi, legalább is olyan ámivóra emeltessék ,amely az önből rségreket megtéríti. Ezen a téren a világpiaci árakra vagyunk utalva, de mesterséges eszközökkei meg kelt a lehetőséget keresni arra, hogy a buza beiföldi alakulásit & külföldi alakulástól mentesen befolyásolhassuk. A buza belföldi árának egy bizonyos színvonalon való stabilizálását egyik legfőbb biztosítéknak látom a földárak esésével szemben, mieg kel. tehát ezt oldanunk áldozatok árái is. Bármilyen ^ulyos legyen is helyzetünk, mégis reménnyel kell tekintenünk "a jövő felé és bíznunk keli önmagunkban, hogy mindazon lehetőségeket meg fogjuk "találni és ragadni, amelyek nehéz helyzetünkből kivezethetnek és mindenek felett pedig bíznunk keli külpolitikánk "sikerében, mert az helyes irányban halad. A miniszterelnök ur legutóbbi bécsi látogatása is egy jelentős lépés volt azon az uton, amely a kibontakozás felé vezet. Nyíregyháza város képviselőtestületének szakosztályai Szombaton délután ült össze első izben a város újonnan megválasztott képviselőtestülete. —Az első munkagyülés egyetlen tárgya a városi szaícosztáfyok megalakítása volt. A szakosztályokat a közgyűlés a következőképpen alakította meg: Jogügyi-szakosztály: Dr Fráter Ernő, dr Fuhimann Lajos, dr Krómy Károly, dr Juhász Sándor, dr Murányi László, dr Komjáthy Kázmér, dr Kovách Elek, dr Szitha Sándor, dr Mikecz Ödön, dr Korányi Endre, dr Schön Viktor, Krasznay Sándor. Építkezési-szakosztály: - Ruttkay Gyula, dr Geduly Henrik, P'sszer János, dr Konthy Gyula, "Pápai Mihály, Miskolczi Mihály, Jánossy Miklós, Komáramy Károly, Várallyay Sándor, ifj. Tóth Pál, Benes András, Kovács András (János b.) P énzügyl-szakosztály: Somogyi Gyuia, dr Rosenberg Emil, Huray János, Paulik János, Bodor Zsigmond, Tóth Pál tanácselnök, dr Vietórisz József, Sikorszky István, dr Bemstein Béla, Énekes János, Gróf Dessewffy Emii, Nagy Kálmán, dr Horthy István, Gaál Lajos, Kausay Tibor, Bogdán Ferenc, Osgyáni József, Németi Sándor, dr Szopkó Dezső, dr Bartók Jenő, drKIár András, Hoffer Bertalan, dr Bálint István, Tóth Bálint. Egészségügyi-bizottság: Dr Mikecz Miklós, dr Konthy Gyuía, dr Kiekner Károly, dr Rosenberg Emil, Gergefyffy György. Sz'nügyi-bizottság: Dr Juhász Sándor, dr Murányi László, dr Vietórisz József, dr Sarvay Elek, dr Mikecz ödön, dr Horthy István, dr Vass Jenő, dr Klár András, Eötvös Pál, Reöck István, Tóth Bálint, dr Fráter Ernő, Liptay Jenő. Árvaszék; kültagok: Dr Kovách Elek, dr Porkoláb Zoltán, ar Szitha Sándor, dr Bálint István, dr vitéz Csaba Gyula, dr Hubay Balázs, Ruhmann Andor, dr Krómy Károly, dr Fráter Ernő. i Felsőkereskedelmi iskola f elügyelő-b'zottsága: Dr Vietórisz József, Pisszer János, Wírtschafter Ottó, Ungár "Béla, Ruzsonyi Páí, dr Fuhrmann Lajos, Háuffei Lajos, Hoffmann Mihály . Községe iskolaszék: Énekes Jámos, dr. Benes Kálmán, Ruhmann Andor, dr Kiekner Károly, dr Kovách Elek, dr Korányi Endre, Szohor Pál, dr Polinszky Pát, Bertalan Kálmán, Somogyi Gyufa, dr Vieótrisz József, dr Mikecz Miklós, Pisszer János, Nagy Elek, dr Klár Sándor, Fazekas János, Nagy Lajos ref. felkész, Sereghy László, dr Fuhrmann Lajos, Huray János. Iparostanondskola felügyelőb-zottsága: Énekes János, dr Vietórisz József, Paulik János, dr Fuhnmann Lajos, ar Polinszky Pál, Pisszer János. Mezőgazdaság' egyeztető-bizott" ság: Benes András, Kovács András. Póttagok: Csengery Kálmán, Márföldi István. Néhai Burger Mihály és Etelka nevét viselő alapítvány gondnoki bizottsága: Énekes János, dr Kovách Elek, üPOLIiO MOZG6 Ma kedden, szerdán 5, 7 és 9 órakor A szezon legnagyobb hangos film síkere a bezixinkutrél Énekes tánew ííloooperett 10 felvonásban. L1LIAN HARVEl, W1LLY FRITSCH föizerepléíével. Kiaé.ő műsir: Nótás Muki. — Rendes helyárak. — Jegy?lő»é!el egész nap. Csütörtök, péntek 4, 3/i7 és 9 1/* órakor 3 órás nevető orkán t Zoro-Huru, Chaplin, Buster Keaíon egyszerre fellépnek 30 felvonás keretében. Város! Mozgó. Február ZORO és HURU első hangosfilmje. Kausay Tibor, Kovács András (János-b.), dr Juhász Sándor, Rosenthai Gyula. Köztemetői-bizottság: Énekes János, Ruttkay Gyula, Paulik János, dr Bartók Jenő, dr Bernstein Béla, dr Kovách Elek, Kausay Tibor, Pisszer János, Pápai Mihály, ^Bogdán Ferenc, Németi Sándor, dr Vietórisz József, Sereghy László, tfj. Tóth Pái. J Magánépitkezési-bizottság: Jánossy Miklós, Kovács Dezső, Kotmáromy Károly, Dr Kovách Elek, Pisszer János, Valkó Pál, Várallyay Sándor. Nyugdjjválasztmány: Somogyi Gyula, Ruttkay Gyula, Paulik János, Kausay Tibor. Póttagok: ifj. Tóth Pál, Hoffer Bertafan. Testnevelési bizottság: Komáromy Károly, dr Krómy Károly, "Rónay Jenő. v-zvezetéki- és csatornázási-bizottság: Bogoán Ferenc, Baruch Jenő, dr Kovách Elek, Imre János, Piszszer János, Komáromy Károly, dr. Geouiy Henrik, Énekes János, Várallyay Sándor, Pápai Mihály, Ruttkay Gyula, Kovács Dezső, ifj. Tóth Pál, Kausay Tibor, Benes Anurás, Rosenthai Gyula, Kiss Gyufa, Sfkorszky István, Hoffmann Mihály, dr sasi Szabó László. A románok elbocsátották az utolsó magyar bírót Kolozsvárról jelentik: Bálint József táblabírót, a kolozsvári törvényszék elnökét állásából elbocsátották. Bálint volt az utolsó imagvar biró a kolozsvári törvényszéken s most már egy magyar ember sincs a tulnyomólag magyar lakosságból álló erdélyi főváros törvényszékének birói karában. | ; f! Ferdinánd volt bolgár király 70 éves Szófiából jelentik: Ferdinánd volt bolgár király február 26-án tölti be életének 70. évét. Ebből az alkalomból Boris király, Eudoxia hercegnő és Cirii herceg külföldre utaznak, hogy atyjuknak szerencseldvánataikat kifejezzék. Ferdinánd király csak akkor tér vissza Bulgáriába, ha a születendő kis trónörökösnek meg lesz a keresztelője. , ; —Bodán Margit csak egy este, < febr. 12-én. Jegyek 1, 2, 3, 4 P. Állóhely 50 fillér.