Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-02-01 / 26. szám

1931. február 1. JSÍYÍRYIDEK. •m vetkeztében a földbirtoknak az ára rendkívüli mértékben csökkent. Ezzel kapcsolatban érdekes megemlíteni egy birtok L :t, amely az utóbbi időben történt. Gróf Festetích Kristóf 2880 holdat kitevő somogymegyei 'birtokát eladta egy pesti háziúrnak, aki a birtokért egy 5 emeletes budapesti bérházat adott cserébe. A Ház a Belvárosban van, ahol a telkek értéke a legnagyobb. A csereszerződés értelmiben a bérház és a birtok értéke egyformán egy millió pengő. — A birtok értékét ugy becsülték meg, hogy a 2880 holdat kitevő földet 900.000 pengő értékűnek vet ték — a gazdasági felszerelést pedig 100.000 pengőnek számították. A csereüzletet még a földmivelésügyi miniszternek is jóvá kell hagyni, mielőtt az életbelép. Egy ócska vasmosdö és egy sárkány: ezt taiáltnk az éléskamrában Hétszáz tölteléket fogyasztottak a szegények konyháján IN yiregyháza város szerencsés megoldást talált a nyomor leküzdésére, amikor beállította fcngyenkonyháját. Ma márlaz elégedetlenek, a minden kákán csomót keresők is beismerik, hogy az éhség rémét Nyíregyháza szociális programmszerüséggel, hatásosan győzte le a konyha beállításával. Csütörtökön látogattunk el iujra a szegénykonyhára. Töltött káposzta volt az ebéd. Hatalmas töltelékek főttek óriási' lábasokban. Tejfelesen, ízesen készítette el a szegények kitűnő szakácsnéja a jóféle töltött káposztát. Hétszáz töltelék kellett az ebédhez. Egy személy két tölteléket kapott. Vannak olyan szegény családok, akik nyolc-tíz személyre kapják az ingyen ebédet. A tiz személyes család husz tölteléket vitt el. A konyha alkalmazottai már éjféli' egy órakor hozzáfogtak a töltelékek készítéséhezA legjobb rizsét és kifogástalan, elsőrendű hust töltöttek a káposztalevefekbe. Megízleltük a tölteléket; a íegizesebb volt, amilyent csak készíthetnek a szabolcsi specialitásból. Megírtuk, hogy a szegénykonyhán napról-napra a leggondosabb kimutatást készítenek az elfogyasztott anyagról és a költségekről. — Január hóban elfogyasztottak öszszesen 6556 adag ebédet, ajnü 1962 pengő 78 fillérbe került a városnak. Ebben a költségben benne van mindenféle kiadás, a fűtés, világítás, a személyzet fizetése is. £32 -2 la nincs mepíéfek rftttjüvai, ugy vegye igénybe a RÁDIÓAMATŐR TANÁCS4DÓ ingyenes sio'gálatát, elvassa e a februári rádiósiy ugtát és írjon Budapest 62. Postafiók 178. T A I R A T. ANTAL FILM Budape st Forróvérű város Jan Kiepura világfilmjét a horribilis ára dacára február hó 5-től kérjük színházunk részére beosztani Városi Mozgó Így egy adag ebéd januárban 29.93, kereken tehát 30 fillérjébe került a városnak, illetve a szegényügyi bizottságnak. A szegénykonyhán a töltöttkáposztás ebéd kiosztása természetesen nem ment olyan egyszerűen, mert a hétszáz tölteléket egyenként kellett beemelni a szegények fazékjába. Az osztásnál "fáradságot nem ismerve segédkeznek a Nőegyletek hölgyei, ezalkalommai dr Mikecz Miklósné, dr Flegmann Jenőné, özv. Hajdú Béláné. PoIinszky Pál dr, aki nem mulasztana el egyetlen ébédet "sem és személyesen néz utána itt mindennek, boldog mosollyal látta, hogy szegényei örvendenek az izes töltöttkáposztás ebédnek. A szegények konyháján van egy kis elemi iskolás leány. ínségesek között találták, apja nincs, anyja már három éve a kórházban van, most a szegénygondozás érző meleg szive otthont szerzett a magára hagyott árvának, aki most iskolába jár, könyve, jó ruhája van, jóízűen fogyasztja a szegények ízletes és bőséges ebédjét. Egy asszony kosarába, amikor a kenyeret elhelyezte benne, egy tát tejes rizsét láttam. Otthon kis gyermeke van. Előbb a Stefániában volt és a kicsinek hozta el a tejes étéit, mert ott a szegény családok legkisebb éhezőinek adnak naponta tejet és tejes rizst, vagy grizt. A kicsinyek a tejes ételt, a nagyoknak fevest, főzeléket, kenyeret- *risz most haza a konyháról. annak legnagyobb része raktáro- 1 zódni fog abban annak hajszálcsö- s vessége folytán és elég lesz a néd- j vesség a májusi esőkig. ' Ez esetben a magyar föld áldása, a májusi eső sem fog nyomtalanul elmúlni róla, hanem nedvesen fogja tartani azt a Szent István napi viharokig. De ekkor az Alföldnek ma aszályos területei is hasonlóvá fognak válni a kitűnő békési és csanádmegyei humuszföldekkef, ahol valóban nem keli 'lecsapoló csatorna (Kondoros vidéke stb.), mert a talaj egy, csepp vizet sem enged el 'abból, ami csapadék alakjában reáhull. A cikkírók egyike tudatlansággal vádolja a vízügyek intézőit, — akik gyászba borítják Magyarországot. I • Vessünk csak 'egy pillantást Magyarországnak a török hódoltság utáni és a mai térképére. Látni 'fogjuk, hogy az országot nemcsak a töröktől kellett visszahódítani, haném a vizektől 'is el kellett hódítani. i Azok, a támadók szerint tudatlan mérnökök és vezetőemberek, — akiknek munkája a térképen ezt a változást létrehozta, honfoglalók voltak és érdemeik most a legszembeötlőbbek, amikor csonka országunk területének egynegyed része ártér, téhát olyan terület, a meiy a vizimüvek fenntartása nélkül elpusztulna. Akijsedig mindezek ellenére is fenntartja ellenvéleményét, az gondolja meg, hogy az Alföld vizmentesitése mindenütt a helyi'érdekeltség egyhangú vagy többségi akaratából eredt. Az érdekeltek ebből a célból saját elhatározásukból alakultak vizrendezó társulatokká, és ezeknek az önkormányzattai'biró (autononr) társulatoknak vezetőségéhez még ma is sürün érkeznek kérvények az érdekelt birtokosoktól a "káros belvizek levezetése iránt, élénk tanulságául annak, hogy a kívánalmak é tekintetben még máig sem nyertek teljes kielégítést. Sokan, de különösen olyanok, akik a hazai viszonyokat nem

1 ismerík, most a sok nedves év után bekövetkezett néhány Száraz év hatása alatt elátkozzák azt is, aki kitalálta a belvizlevezetést és az egész Magyar-Alföldet öntözni akarják, Akik erre gondolnak, hogyha kitalálják is a szükséges víz beszerzésének módját, — ami ma q Felvidék elvesztése után minden hozzáértőnek egyhangú véleménye szerint lehetetlen —, azok vegyék tudomásul, hogy az öntözésnek alapteltétele a lecsapolás, még pedig, mert túlnyomóan kötött talaj öntözésérői van szó: az intenzív lecsapolás, mert enélkül a kötött talajú öntözött terület elmocsarasodik, amint azt számos példa mutatja. ! Az Alföldön pedig a lecsapolás csakis a meglevő belvizlevezető müvek megfelélő, de igen nagy mértékű kibővitésévef indulhat meg. .Amint azt már ezelőtt öt évvel, a íecsapolási törvény életbelépése alkalmából, »Az Alföld jövője« c. cikkemben megírtam: az ármentesitő és belvizlevezető társulatok a belvizlevezető müvekkel áz Alföldön megteremtették azt a helyzetet, amely a dombvidéken, sőt a Kis-AIföldön is a terep természetes esésében megvan, t. 1. a vizlevezetés lehetőségét. Tehát megvetették az alapját a tökéletes Iecsapoiásnak, amely a legelső lépés a talajnak a szükséges levegővei való ellátása és kellő nedves állapotban való tartására. A kötött talajok porhanyitása ugyanis tökéletesen csak akkor sikerűt, ha abba a rajta fekvő csapadékvíz be tud hatolni, azt át tudja járni, maga után tudja vonni a levegőt és felesleges része alul, az esetleges káros sókkal (sziksó) együtt, az alagcsöveken, vagy nyilt árkokon le tud folyni. Ha már a kötött talajt a tökéletes lecsapolássai, mélyszántással, meszezésset és trágyázással megjavítottuk, akkor szabad lesz azt öntözni, de talán már nem lesz szük^ges; addig azonban nem

1 szabad, mert az öntözővíz éppen ugy csak felületi Viz lesz, mint a belvíz, — amely rövid időre felfrissíti" ugyan a növényzetet, de, ha idejében le nem vezettetik, elpusztítja a termést. Már 1 912-ben kifejtettem a Mérnök- és Épitészegyletben tartott előadásomban, ahol a megelőző 10 évben Bars megyében végrehajtott talajjávitásokról számoltam be, — hogy Bars megyében, (ahol akkor köztudomás szerint az ország ieg-* Ma a • szegények uj jegyeket kaptak. Mert az ebédosztás jegyekre történik Borcsik felügyelő gondos ellenőrzése mellett. Az egyik szegény asszonyt rajtacsípték, amikor kijavította jegyén az adagszámra vonatkozó adatot. De nem csalási szándékból. Sőt. Az ő jegyére azt írták, hogy hét személyre érvényes. Pedig neki csak hat személy után jár az ebéd. — Igy hát az igazság kedvéért javította ki jegyét becsületes szándékkai. 'Megmagyarázták neki, hogy igy sem szabad... A jó ebédek hírére egyre jelentkeznek 'az ujabb ebédesek is. — Ujabb jelentkezést azonban már nem fogad et a város. Annak idején hirdették, hogy akinek ingyen ebédre van szüksége március közepéig, jelentkezzék. Akkor sokan vonakodtak az ingyenkonyhára járni. Ma meg már betelt a létszám amelynek határa a rendelkezésre álló összegig terjedhet csupán. Persze, azért minden jelentkezőt feljegyeznek a városházán és a polgármester egyenes utasítására nem hagynak senkit teljesen figyelmen kívül. A feljegyzetteket aztán meglátogatják és ha kitűnik, hogy valóban nélkülöz, kap segélyt. Nyir.cgyháza Szegényügyének • hathatós rendezésérői már a meszsze vidéki városok is tudomást szereztek. Egyre-másra érkeznek a városhoz érdeklődő levelek, hogy oldotta meg az fngyenebéa kérdését a város. Legutóbb Szombathelyi polgármestere érdeklődött ebben jobb gazdái dolgoztak,) sok uradalom abbahagyta az öntözést, mert a kötött talajokon azzal semmi eredményt sem ért el, sőt rétjei elsavanyodtak. Amikor pedig később ugyanezeket a területeket megalagcsöveztette, ugyanaz a föld amelyen a mélyszántás, a meszezés, a trágyázás és öntözés ellenére is, 4—5 mázsa szemtermésnél és 70—80 mázsa cukorrépánál több holdankint nem termett, az alagcsövezés után 6 évi átlagtermésben 13 mázsa búzát és 250 mázsa cukorrépát adott, sőt az egyik táblában lévő szikfolt is a most már teljesen érvényesülő mész hatására megszűnt. Az előadottak alapján óva intem a magyar gazdaközönséget attól, hogy műszaki vizi kérdésekben ahI hoz nem értők merész bírálatainak Í

hitelt adjon és ezeknek csapongó (fantasztikus) terveit komolyan vegye, mert amilyen áldás lehetne a maga helyén — ahoí "a talaj megfelelő, a vizbeszerzés olcsón megoldható, a nép arra való és a birtókosság arra önként hajlandó — egy 10—15000 kat. holdas mmtaöntözés berendezése, éppen olyan végzetes következményekkei járna egyeseknek az a terve, hogy Magyarországban tekintet nélkül a talaj minőségére, az éghajlatra, az árvédelmi és belvízvédelmi helyzetre, a nép arravalóságára, a birtokosság akaratára és az értékesítési viszonyokra, egy több millió k. holdra kiterjedő kényszeröntözés létesíttessék. >