Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-01-25 / 20. szám

JSftÍKVIDÉK. 1931. január 25. — Fővárosi sanzonénekesnő Nyíregyházán. — A Bessenyei-téri LaczkovSzky-vendéglőben estén" ként szépszámú közönség mellett hangversenyezik Trencséni Anna primhegedüs 12 tagu zenekarával. A zenekar most kibővült, amennyiben Budapestről megérkezett Kár páthy Gitta sanzonénekesnő, aki a zenekarban szakszofonon, bánjon és gitáron játszik, ina estétől kezdve esténként 8 órától záróráig A sanzonénekesnő nyíregyházi szereplése iránt nagy az érdeklődés. — Nyugtázás. Rosenthai "Mimi elhunyta alkalmából "koszorumegváltás cimén Hoffmann Mihály és neje 10 pengőt adományoztak a nyíregyházi Izr. Leányegyesület részére. Hálásan köszöni: az Elnökség. JÓT TESZ!!! önmagával és rádiójával, ha V A L V O csövet használ. Kapható: Mihalik László rádiószaküzletében. 6712—15 A nyíregyházi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. 26815 — 1930. tksz. Árverési hirdetmény kivonat Dr. Benedek Dezső nyíregyház ügyvédnek, mint vb. Berkovits Lajos nyíregyházi lakos csődtömeggondnokának Berkovits Lajos végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a tkvi hatóság elrendeli az ujabb végrehajtási árverést a Vt. 185. §-a alapján Brück Jakab 1000 P 86 f tőke ennek 1929. április 1 tői járó 8o/

0 kamata, Glück H;rman 41 P 52 f., Haas[és Neumann 200 P ennek 1929. junius 15-től járó 8% kamata, Schvartz Lajos 720 P 89 f tőke ennek 1929. augusztus 19-től járó 8% kamata, jelen árverési kérvényért ezúttal megállapított 20 P költség behajtása végett. a nyicegyhizi kir. járásbíróság területén levő, Nyíregyháza városban fekvő s a nyíregyházi 5905. sz. betétben A. -f 4. sorsz. s 3360/3. hrsz. alatt foglalt ház, 52. sz. a, udvar a Selyem utcában 65 • öl terü'etü ingatlanból Berkovits Lajos (nős Weisz Jetiivel) nevén álló fele rész illetőségére 5000 P kikiáltási árban. A tkvi. hatóság az árverésnek a tkvi hatóság hivatalos helyiségeben (Bocskay-u, 2. sz. 31. ajtó) megtartására 1931. február 9. napjának d. e. 10 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881 LX. tc. 150. §-a alapjár. a következőkbon állapítja meg: 1. Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási ar felénél alacsonyabb áron eladni nem lehet. (1908. XLI. t.-c. 26 §-a) 2 Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10%-át készpénzben, vagy az 1881. LX. tc. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított ovadékkepes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előlegesen birói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. 1881. LX. tc. 147., 150 , 170. §§. 1908. XLI tc. 21. §. Nyíregyháza, 1930. november 22. , Dr Süttő s. k. | kir. járábiró. A cseh csendőrök elfogták Bodnár László erdőkerülőt, az oroszkomorőci rablótámadás értelmi szerzőjét á kerülő jöbaráíja volt már Amerikában is a kirabolt Dzámba Lászlónak, s ő bujtotta fel a rablás elkövetésére a kékesei és kisvárdai cigányokat Annak idegén részletesen beszámoltunk arról a vakmerő rablásról, amelyet a felvidéki Oroszkomoróc községben 1930 augusztus 29-én éjszaka kékesei és kisvárdai cigányok követtek el. Éjnek idején balával meg támadták Dzámba László oroszkomoróci amerikás gazdát és elrabolták csekk-könyvét ,dollárjait és értékpapírjait. A cigánybanda Balogh Márton dombrádi gazda közvetítésével dr. Gergely Albert nyíregyházi ügyvédjelöltet bízta meg a csekkek értékesítésével. Gergely dr. vállalta bűnös szerepét és sikerült is neki 5 darab csekket beváltani mintegy 3000 pangő értékben, mig a nyomozó hatóságok tudomást sze reztek róla és a nyíregyházi rendőrség fényt derített az egész bonyolult ügyre. Rövid nyomozás után letartóztatták Gergely dr-t, Balogh Mártont és a feleségét, továbbá Balogh Liziés Ráfael Pétemé cigányasszonyokat ,mig a rablóbanda vezérének , Ráfael Péter cigánynak, valamint annak az erdőőmek, aki az oroszkomoróci erdőben felbujtotta a cigányokat a rablás elkövetésére, sikerült elmenekülniük. Hosszú hónapok teltek el, de a két szökevényt nem sikerült a csendőröknek kézrekeriteni, mert a nyomok szerint mind a kettő cseh területre szökött át. Most azonban egy uj, érdekes fordulat történt. A csapi cseh csendőrparancsnok értesítette a nyíregyházi kir. ügyészséget ,hogy végre sikerült elfogni a felbujtó erdőkerülőt, akit Bodnár Lászlónak hivnak és Amerikában a legjobb barátja . volt Dzámba Lászlónak. Bodnár tudta, hogy Dzámba tekintélyes vagyonnal érkezett szülőfalujába és csak a kedvező alkalomra várt, hogy a szorgalmas ember évtizedes munkájának gyümölcsét megkaparintsa. Amikor az oroszkomoróci erdőben a lócsempész cigányokkal találkozott, azonnal megfogamzott agyában a terv és a cigányokat rábírta a rablás végrehajtására. A cseh csendőrségnek csakhoszszas megfigyelés és nyomozás után sikerült a bujkáló erdőkerülőt elfognia s miután vallomása sok kérdésben tisztázhatja a Nyíregyházán letartóztatásban lévő tettesek szerepét, értesítette' a nyíregyházi kir. ügyészséget. Dr. Borbély Miklós kir. ügyész az ügy referense és Horváth Sándor vizsgálóbíró február 3-án a cseh területen lévő Csapra utaznak, ahol a cseh hatóságokkal együtt kihallgatják Bodnár Lászlót. Stolz Róbert muzsikája kiséri a Városi Mozgóképszínház hétfői műsora! A Városi Mozgóképszínház hétfőn mutatja be a »Ma éjszaka ... talán ...« cimü német beszélő, éneklő és zenélő filmjátékot. A film főszerepét a bájos Jenny Hugó játssza, aki egy orvos feleségét alakítja. Az orvos elhanyagolja a feleségét s az asszony a zenéhez menekül elhagyatottságában. Nagysikerei vannak anyagi és erkölcsi tekintetben egyaránt. A férj nem tud semmit sem az asszony tevékenységéről s azt hiszi, hogy az asszony talán tiltott utakon jár. Le akarja leplezni s amikor a feleségének nagy sikereit látja, maga is legnagyobb hódolója lesz művészetének. A film értékét nagyban emeli az, hogy kisérő zenéjét az operett-zeneszerzők egyik legkiválóbbja, Róbert Stolz szerezte, akinek fülbemászó slágereihez méltóan sorakozik a kisérő zene minden egyes száma. A filmet nagyszerű trükkfilm egészíti ki. A film hétfőn, kedden és szerdán az 5, 7 és 9 órai előadások keretében kerül bemutatásra. A kiadmány hiteiéül; Benedek kiadó. Tisztelettel értesítjük a helybeli és vidéki vevőközönséget, hogy a Zrinyi Ilona-utca 5. szám, volt Hungária helyiségében MEGNYÍLT a „Nyírvidéki Divatáruház" ahol mindenféle DIVATSELYMEK, férfi és női szövetek, vásznak, kanavászak, damasztok, batisztók, flanelek, garnitúrák, gyapjudelainek, szvetterek, férfi- és női ingek, fejkendők stb. szenzációs olcso mákon kaphatók! Felkérjük a t. vevőközönséget, hogy vásárlásait már mosl ESZKÖZÖLJE, mert egyes cikkeket kiárusítjuk ésii

ye

n olcsón többé nem nyujthatjuk. A torlódások elkerülése végett kérjük a t. vevőközönséget, hogy a vásárlásait már délelőtt eszközölje. Árakat nem hirdetünk, de mindenkinek jogában áll olcsóságunkról vételkényszer nélkül meggyőződni. Tisztelettel Jfimdéki DivatMz" KLEIN ISTVÁN ÉS TiHSa. 488—1 115 Hogyan él a tehén, amelynek tejét iszom? Az Országos Tejpropaganda Bízottság akciójának egyik célja, hogy felvilágosítsa a közönséget az okszerű tejfogyasztásról, tejkezelésról és a pasztőrözött tejnek az egészségre való hasznáról. Szomorú fényt vet tejkulturánkra az alábbi leírás ,amely arrói szól, hogyan él a tehén, amelynek tejét iszom. Fejés előtt a tehén hever az almon, belekeveredik a trágyába. A fejő szalmával ledörgöli a tehénről a trágyát ,gondja van arra is, hogy a tehén szőre kisimuljon, fényt kapjon ,de a kezét fejés előtt, amivel aznap már mindent megfogott és mindenhez hozzányúlt, — nem mossa meg. A fejősajtárt kutvízzel kiöblíti, mert hát annak tisztának kell lenni .abba feji a tejet. (Egy kis kut viz marad azért a sajtár fenekén, de sebaj ,egy gyomorba megy.) De a tehén tőgyét sem meg nem mossa, sem tiszta ruhával le nem törli. Istállóhigiénia, tejkultura, »tej kezelésére ,fejésére vonatkozó szabályok^ egészségügyi rendelkezések . .. ezek mind csak szavak! A valóság az, hogy a falu a maga ezeréves szokásait, bajait és betegségeit hordja magában és ezektől saját erejéből szabadulni nem tud. Az istállót fejés előtt szellőztet ni kell. Nem nagy megnyugvással veheti ezt tudomásul az, aki ismeri falun a pár holdas gazda tehénistállóját. Az istál'ónak ablaka legtöbbnyire nincs, a pókháló megeszi a mestergerendát, a csatornázatlan odúban a trágyáié átható amoniákszaga terjeng és ott, ahol ősztől-tavaszig még a lakószobának az ablakát is bet apasztják, fel sem tételezhető, hogy a tehénistáUóí szellőztessék. Annyi bizonyos, hogy nincs a tejen kivül más élelmiszer, ami olyan nagy egészségügyi megpróbáltatáson menne keresztül. — Szabolcsvármegye és Nyíregyháza CLrr.társ í 930—31. évfolyam. Szerkeszti Vertse K. Andor. Ára 5 pengő. Kapható a szerzónéi és a könyvkereskedésekben. Vidékre 5.60 P előzetes beküldése, vagy utánvét mellett megrendelhető. I ;; «