Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-01-23 / 18. szám

JNrtrfWIDÉK 1931. január 23. Véné sebeket előtáró Köztudomású, hogy az utódállajnok kezdettől fogva a legbrutálisabbíin üldözték az uralmuk alá került magyar kisebbségeket s minden felszólalást ez elén balkáni rendszerű terrorral akadályoztak meg. Azzal a nyilvánvaló célzatossággal, hogy az európai közvélemény fülébe kürtölhessék : ime a magyar kisebbségek elnyomásá ról szóló panaszokat csak a csonkamagyarországi magyarok híresztelik, mert a genfi Népszövetségnél sohasem állanak elő sérelmeikkel az üldözöttek. (A madridi határozatok óta valamivel megjavultak a kilátások atekintetben, hogy a Népszövetség elé terjesztett petíciók kedvezőbben biráltassanak el. Szüllő Géza a komáromi nagygyűlésen a nyilvánosság előtt jelentette ki, hogy eddig a magyar kisebbségek azért nem fordultak a Népszövetséghez, mert az ott uralkodó felfogás szerint az nincs kötelezve a hozzá érkező panaszokkal való foglalkozásra. A madridi döntés óta azonban már nem lehet a panaszokat a papírkosárba dobni, jelentette ki Szülllő Géza s ép ezért legközelebb már minden lépést meg fognak tenni Genfben is a magyar kisebbségek sérelmeik orvoslására. Ez a felvidéki magyarság fokozottabb akciójának bejelentése. — Ugyanez a megmozdulás észlelhető az erdélyi magyarság körében is. Az erdélyi magyarság székelyudvarhelyi és szatmári nagygyűlésein elhatározta ugyanis, hogy nem késlekedik többé s a Népszövetség előtt fogja feltárni a sérelmére elkövetett hallatlan visszaéléseket. Ennek folyományaképpen ezidőszerint négy petíciót irányított Genfbe, melyeknek mindegyike igen nagy horderejű panaszokat tár a genfi nemzetközi Areopag elé és amelyek napnál fényesebben bizonyítják, hogy a magyarság ellen elkövetett szörnytettek nem budapesti fantazmagóriák, hanem sajnos, a legszomorúbb és az európai közvéleményt joggal megrázni igyekvő tények. Az első petícióban fel van tárva a csíki székelyjavak ügye. A csikmegyei székely volt határőröknek közös, mintegy hatvankétezer holdat kitevő vagyonát, amelyhez temérdek értékpapiros, készpénz és épület áll s amely vagyont békében 106 millió aranykoronára értékelték, a románok »impériumváltozás után« egyszerűen konfiskálták. Állami vagyonnak deklarálták, holott, annak magánvagyon^ jellege ugy a magyar kormány állandó prakszisa ,mint a közfelfogás és a vagyon eredete szerint, kétségtelen. Ez okból a magyar uralom alatt senkinek sem jutott eszébe, hogy a legnagyobb részben román kézben levő karánsebesi határőrvagyont másnak, mint magánbirtoknak tekintse. A románoknak sem, mert nekik csak a csiki magyar vagyon volt szálka a szeműké ben, a teljesen hasonló jellegű karánsebesi azonban ma sem forog abban a veszélyben, hogy »kisajátittassék«. Nem, mert ez román vagyon. Ilyen kiváló distinkcióra képes a jogalkotó Róma, áWitó'.agos utódainak jogérzéke. Ki tehet róla, hogy ez a jogérzék hosszú, hosszú századok alatt kissé megszőrösödött. A második petíció az úgynevezett névelemzés sérelmét tárgyalja. Ez is balkáni izü találmány. A románok ugyanis vegyelemzik minden magyar leszármazását s akinek elődei között, akár apai, akár anyai ágon egy romános nevű, vagy görögkatholikus vallású fordul elő, azt rövid u on románnak deklarálják és román iskolába utalják. Mitsem segit az illetőknek tiltakozása ,magyar érzése és egyébként közismert magyar származása, a román vegyelemzés könyörtelen és ezzel százaval pusztítja el a magyar iskolákat, hogy helyébe még a színmagyar Székelyföldön is román iskolákat tenyészthessen ki. Még e vegyelemzésnél is barbárabb, a harmadik petíció által tárgyalt kulturzónák ügye. A kiváló vegyelemzők, egyszerre meghamisítván ezer egynehény száz év történetét, a székelyeket elmagyarosodott románoknak deklarálják és tüzzel-vassal pusztítják Attila utódainak kulturáját, de épugy nem kímélik a magyarság által lakott vidékeket sem, amelyeket éppen ez okból kulturzónáknak nyilvánítanak és azokban olyan kultúrpolitikát folytatnak, amilyet még a legázsiaibbt fantázia sem merne elgondolni. A negyedik petíció a birtokukból kivert közbirtokosság sérelmeit tárja a Népszövetség 3é. Előadja ,hogy a román agrárreform csodálatos véletlen folytán mindig csak a magyar közbirtokosság vagtyonait kobozza el, míg a román közbirtokosok üldözés helyett minden téren támogatást nyernek a román agrárpolitika részéről és a jogvédelem maximumát élvezik. Előadja, hogyan (kénytelenek Amerikába kivándorolni a birtokaiktól megfosztott magyar földmivesek, hogy helyükbe zárt sorokba vonuljanak be a Havasokról leereszkedő és a magyar üldözés árán jóléthez juttatott román pakulárok. A japán hercegi par ma délután érkezik Bukarestbe Bukarestből jelentik: Ma délelőtt érkezett Ruszcsuk kikötőjébe Takamatsu japán herceg feleségével* Kikuku hercegnővel. "Innen román hajó szállította őket Ramadan kikötőbe. A hercegi pár különvonatja délután féf négy órakor érkezett Bukarestbe. Takamatsu herceg és kísérete január 26-án hagyja eí Romániát , és. folytatja útját Budapestre. Európai manifesztum a békéről és háborúról Genfből j elentik : Az európai értekezlet záróülésén több határozatot hoztak .melyekben megállapítják azokat a munkálatokat, amelyeket májusig el kell végezni. A határozatok főképen mezőgazdasági kérdésekre vonatkoznak. Az értekezlet elhatározta : 1. A rendelkezésre álló gabona-felesleg értékesítésének kérdését külön bizottság elé utalja, mely az érdekelt közép és délkelet európai export és import államok képviselőiből fog áliani és azokat az eszközöket fogja tanulmányozni, a melyek lehetővé teszik az azonnal ' rendelkezésre álló gabona felesleget a jövőben általánosságban Briand az értekezlet elnöke fogja egybehívni2. Az értekezlet 11 tagu bizottságot küld ki annak megvizsgálására ,hogy az európai gabona felesleget a jövőben általnáoássgban hogyan lehet értékesíteni. 3. Bizottságot létesíte tek az agrár hitel kérdések számára. E bizottságban Németország, Magyarország, Anglia, Bulgária, Dánia, Franciaország, Hollandia, Lengyelország és Románia képviselői foglalnak helyet. 4. Az európai értekezlet felszólítja az összes tagokat, hogy 1930 májusában Genfben kötött egyezményt mielőbb léptessék életbe. 5. Az értekezlet felszólítja a főtitkárt, hogy a májusi ülésszakra terjessze elő jelentését a munkanélküliségről és ennek az európai gazdasági életre gyakorolt súlyos következményé rő 1. Az európai értekezlet ma fejezte be munkálatait, a következő ülésszakot májusban tartják. A mai záró ülésen Franciaország, Nagybrittania, Németország és Olaszország külügyminiszterei javaslatot nyújtottak be, amelyet Briand azzal az utasítással terjesztett az értekezlet elé — hogy xeurópai manifesztumról van szó. A javaslat, melyet egyhangúlag elfogadtak, a kövekezőképen hangzik: »A legutóbbi napokban több alkalommal megvitattuk azokat a problémákat, amelyeket kormányaink maguk elé tűztek és tisztába jöttünk azzal, hogy a gazdasági újjáépítés egyik akadálya a jövő iránti bizalom hiányában és a politikai helyzetre vonatkozó nyugtalanságban rejlik. Ezt a nyugtalanságot növelték felelőtlen körökben a világháború lehetőségéről terjesztett különböző híresztelések. El kell ismernünk ,hogy Európában ezidőszerint politikai nehézségek vannak. Ha ezeket az általános válságból származó bizonytalanságokat a gazdasági inség még fokozza, a legnagyobb szolgálatot azzal tesszük, ha nem engedjük meg, hogy Európa békéjének fennállálsa iránt kétség támadhasson. Mi külügyminiszterek kijelentjük, hogy most inkább, mint valaha el vagyunk tökélve arra, hogy az erőszak minden alkalmazásának megakadályozására fel fogjuk használni a népszövetséget«. Párisbói jelentik: A genfi tanácskozásokhoz fűzött széljegyzeteiben írja a Petit Párisién, hogy Briand joggal lehet büszke arra, hogy sikerült vízre bocsájtania az európai bizottság hajóját, amelyet sokan törékenynek mondottak. A Petit Journal "szerint a négy nagyhatalom kiáltványa máris hatást keltett. Mély benyomást gyakorolt egész Európára. Az Echo de Paris szerint a kiáltvány ötlete Hendersontól származik, aki amerikai és angol "pénzemberek tanácsát hallgatta meg. A Le Matin értesülése szerint a kiáltványról csak a négy nagyhatalom külügyminisztere tudott és így érthető, hogy napvilágra jutásakor nagy szenzációt keltett. i IDŐJÁRÁS. A Meteorológiai Intézet jelenti: Hazánkban a Dunántu! északi részeinek kivételével mindenütt voltak kisebb lecsapódások. Az éjjeli lehűlések rendkívül erősek voltak, laz Alföldön — 10 fok C. alá süllyedt a hőmérő. A Dunántúlon csak gyenge fagyok voltak. A Galyatetőn 70, Lillafüredenn 40, Dobogókőn 38 cm. a hóréteg. Budapesten ma délben a hőmérséklet — 5 fok C. A tengerszintre redukált légnyomás 774 mm. Prognózis : Jórészt derült, igen hideg idő. Az egyik álarcos rabló Eszék felé menekül Pécsről jelentik. A p>csi rendőrség értesítést knpott Budapestről, ho.jy Puská3 Vilmos, aki Pálinkással együtt követte el az álaicos rablást, Eszék felé menekül, mert odavaló illetőségű. A pécsi rendőrség mindent megtett a menekülő kézrekeritésére s értesítették az eszéki rendőrséget is • 32 fokos meleg már a debreceni mélyfúrás vize Debrecenből jelentik : Szerdán délben a tanácsi értekezlet után dr. Vargha Elemér polgármesterhelyettes, Borsos József műszaki tanácsos és dr. Baczoni Sándor tb. tanácsnok, polgármesteri titkár kimentek a mélyfúráshoz és megtekintették a munkálatokat, informálódva azok előrehaladásáról. Értesülésünk szerint a fúrószerkezet már 1530 méter mélységben ben jár, azonban a munka különböző szerelések miatt most egy-két napig szünetel. Hír szerint ebben a mélységben meleg vízre bukkantak, amely azonban nem felszálló viz, de erősen sós és mire a felszínre ér, körülbelül 32 Celsius hőfokú. Most abbjan reménykednek, hogy ha a fúróval valamivel lejebh haladnak, megtalálják a rég óhajtott felszálló mexegvizet. Nem mondott le a székesfehérvári polgármester Székesfehérvárról jelentik : A városban az a hir terjedt el, hogy Zavaros Aladár felfüggesztett polgármester lemondott állásáról. A város főjegyzője kijelenettte hogy erről a hírről semmit sem tudnak, de különben az 1929 évi 30. t. c. értelmében a törvényhatóságok első tisztviselője, ha fegyelmi vizsgálat indul ellene, vagy felfüggesztik ,

nem mondhat le, abbarn az esetben, ha az eljárás anyagi ügyekkel kapcsolatos. Zavaros Aladár kijelentette, hogy nem mondott le. őrizetbe vettek egy debreceni gyárigazgatót Debrecenből jelentik: A Debrecen város tulajdonát képező Klinger-féle téglagyárban súlyos viszszaéléseknek jöttek a nyomára. A megejtett vizsgálat a'Iapján a rendőrség őrizetbe vette Medvegy Elemér gyárigazgatót, aki ellen csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés miatt az eljárás megindult. Családirtó apa Budapestről jelentik: Tegnap este Budán, a Holdvilág-utca egyik házában Retuk József szerelő afeletti elkeseredésében, hogy a felesége elhagyta, két kis gyermekének a nyakát elvágta, majd önkosságot követett el. A két kisgyer mek meghalt, az apa életbenmaradásához nincs remény. Vácott február 5-én lesz a választás Budapestről jelentik: Pestvármegye központi választmánya a váci képviselőválasztást február 5-re tüzt eki. MINDEN NÖ gyönyörű lehet, ha divatos bársony és filckalapot vásárol, jutányos áron kizárólag walterné kalapszalonjáhan, Lutherutca 20. Lovas Kovács-ház. Bársonyalakitás, 81c tisztítás, festés és formál** 1