Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-01-21 / 16. szám

1931. január 21. JSfirÍKYIDéK. Szombaton lesz a postásbál Január 24-én, szombaton este l«sz a nyiregyházi postások bálja a Korona nagytermében. Már most kitűnik, hogy a város közönsége nagy rokonszenvvel fogadja derék postásaink invitálását a jótékony­céliu bálra, amelynek jövedelmét a Magyar Postaaltisztek Országos Egyesületének Nyiregyházi Cso­portja a csoport özvegyeinek és árváinak segélyalapja javára for­' ditja. Ma sok a panasz, kevés a jö­vedelem, nincs pénz, nem fizetnek az emberek és a jótékonyság gya­korlása terén is beállott a súlyos válság apasztó, korlátozó hatása. A nagyközönség azonban tudja, lhogy nem szabad takarékoskod­nia, tudja, hogy a gazdasági har­cok fergetegében is kitart mellette a posta mindennapi munkása, a le­vélhordó, a táviratkézbesitő, a cso­magpostás és a hivatal szorgos munkása. Ezeknek a nyiregyházi polgárért fáradó munkás emberek­nek özvegyeiről, árváiról van szó, amikor hirdetjük a postások bálját és érezzük, hogy nem marad el híradásunk visszhang nélkül, hogy erkölcsileg is, anyagilag is sike­rülni fog a nyíregyházi postások január 24-i jótékoinycélu táncmu­latsága. A postások báljára a személy jegy 1.50, a családjegy 5 P, kis­páholy 8, nagypáholy 12 P. Je­gyek a levélkézbesitőnél és a bál estjén a pénztárnál kapható. Nyíregyházán sok az infinen zás beteg, de szövődményes eset még nem fordult elő Nyíregyházán az utóbbi hetek­ben nagymértékbea elharapódzott az influenza. Alig van család, ahol fekvő beteg ne volna és az isko­lákban csoportosan betegednek meg a tanulók. Az influenza jár ványszerüen lép fel a városban. Érdeklődésünkre megtudtuk, hogy eddig csupán könnyebb lefolyású esetek fordultak elő a városban, Az influenza súlyosabb esetére a szövődményes influenzára még nem volt eset, ugy hogy influen­zás beteget még nem is jelentettek be a nyíregyházi városi tiszti or vosi hivatalban. Erősen jár ványszerüen lépett fej az utóbbi időben a kanyaró is, de ez a betegség már szünófólben van, úgy hogy az utóbbi két ntp­ban mar csak három megbetege­dést jelentettek be az orvosok. Megkezdték az ínségesek tüzelőjének kiosztását A városi inségakció során meg­kezdték a tüzelő segély kiosztását is. Egy család egy mázsa szenet és husznöt kiló elsőrangú bükk fát kap begyújtás céljára. A tü­zelősegélyben az ingyen ebédre jelentkezettek is részesülnek. Szer­dán kezdődik meg az élelmiszer­segély kiosztása azok számára, akik nem kapnak ingyen ebédet. Az élelmiszersegély keretében lisz­tet, zsirnakvaló szalonnát kapnak. A burgonyasegélyt már kiosztották a szegényeknek, akik a burgonya­raktárból maguk vitték haza a burgonyát. Az ingyenkonyha is zavartala­nul működik. Most már 260 edag ebédet szolgáltatnak ki naponként. A bennétkezők száma 11. Meg­nyitotta a város a melegedőszobít is. Igy az inségakció elérte kitű­zött célját Nyíregyházán. Virányi Sándor főjegyző mondotta ki Szabolcs vármegye alispánja nevében a város uj képviselőtestületének megalakulását Nyíregyháza város képviselőtes­tülete tegnap délben tizenkét óra­kor tartotta meg alakuló közgyűlé­sét, amely ünnepélyes keretek kaj­zött a vármegye alispánját helyet­tesítő Virányi Sándor vármegyei fő jegyző elnökletévei folyt ie. A dísz­közgyűlés alkalmából a városháza erkélyérőt nemzetiszínű zászló leng, a folyosót és a lépcsőket szőnyeg borítja, díszruhás hajdúk állanak őrséget, a nagyteremben az elnöki emelvényen a város zászlaját is díszruhás hajdú tartja. örömtől sugárzó arccal érkeznek az újra ímegváglasztott képviselők. Geduly Henrik dr, Énekes János prelátus mellett foglal helyet, majd Miklósy István püspök érkezik Sereghy László kanonokkal. Itt van a vá­rosi közéleti férfiak nesztora dr Somogyi* Gyula és sorra érkeznek az uj tagok is: Vass Jenő dr, Si­korszky István, Gál Lajos, dr Bar­tók Jenő, Kiss Gyula és az ellen­zék egyetlen képviselője, Szűcs Jenő dr ügyvéd. Lelkes éljen hangzik fel, ami­kor belép a terembe a vármegye alispánját helyettesítő Virányi Sándor főjegyző, Bencs Kálmán kir. kormányfőtanáesós, polgárnifes ter, Szohor Pál főjegyző a város i tisztikara élén. Virányi Sándor főjegyző nyit­ja meg a díszgyülést. Rámutat a képviselőtestületi tagok uj válasz­tását megelőző körülményekre, a Közigazgatási Bíróság döntésére, majd felkéri Szohor Pál főjegyzőt a választás eredményérői szóló jegy­zőkönyv felolvasására. Ennek meg­történte után Virányi Sándor fő­jegyző leljcesitő szavakban mutat rá annak szükségére, hogy bármily küzdelmek előzték is meg a válasz­tásokat, ímost a polgárság és a ha­tóságok azt várják, hogy a kép­viselőtestületnek mind a régi, mind pedig az uj tagjait egy szempont vezesse és ez a nemzet egyetemea érdekeinek és minden egyéni ér­dek felett álló egyetemes közérdek odaadó szolgálatának vezető elve. Ennek érvényesülését várja, re­méli, hiszi a város polgársága é? ettől a várakozástól és hittői át­hatottan a hivatalos ügyben távol­levő Mikecz István alispán tör­vényszerű helyetteseként megala­kultnak mondja ki a képviselőtes­tületet és az alispán legmelegebb üdvözletét tolmácsolva, Isten ál­dását kéri a képviselőtestület mű­ködésére. A lelkes éljennel foga- i j dott megnyitó után dr Bencs Kál- | mán polgármester szólal fel, aki az újonnan megalakult képviselő­testületet a városi tisztikar nevé­ben hálatelt szivvef üdvözli és ar­ra kéri a képviselőtestület uj tag­jait, hogy őrizzék meg és köves­sék e terem ősi tradícióit, a tár­gyilagosságot, amety a tanácsko­zásokat jellemezte, a z emelkedett szempontot, amellyel itt a z ügyeket tárgyalták; nem keresve sohasem ' azt, ami elválaszt, nem nézve azt, ki melyik templomban imádja az Istent, hanem azt nézve csupán, hogy ki milyen igaz magyar em­ber és milyen szeretettel csügg megcsonkított hazánkon, váro­sunk érdekein. Sugározzék le e te­rem falairól az uj tagokra is az ősök tradíciója, a város ügyei iránt való önzetlen szeretet. Isten áldását kéri a képviselőtestület mű ködésére. Éljen zendül az üdvözlő szavak nyomán és Virányi Sándor főjegy­ző, elnök Geduly 'Henrik dr, Tóth Pái 'tanácselnök, Bodár Zsigmond és Kausay Tibor tagokat kétt az alakuló gyűlés jegyzőkönyvének hi­telesítésére, majd bezárja az uj, képviselőtestület első közgyűlését. á nyíregyházi állami tanítóképző ifjúsága is közreműködik a tanítók nagy hangversenyén A tani-óképzés egyik sarka'atos "ölve az életre nevelés, a magyar jövőt alapozó tanítói munka eleve szemlélése, gyakorlása. Ennek az •elivnek gondolatrendszerébe illesz­kedik az a meggyőződés is, hogy a tanítóképző-intézetnek együtt kell működnie a tanítósággal, is­mernie kell a tanítóságot érdeklő kérdéseket, a tanítói élet minden vonatkozását, osztoznia kell a taní­tó életének vágyaiban, eszméiben, célkitűzéseiben, örömében, bánatá­lban. A jövendő tanítósága fogke­zet az élet harcosaival, a magyar jövő hősi elszántsággal küzdő, ön­fí(álldozó 'szellemi katonáival, amikor a tanitóképző-intézet igaz gatója. Lukács Béla engedett a ta­nítóság kérelmének és elhatározta, hogy a szabolcsi tanítóság nagy­szabású hangversenyén az állami tanitóképző énekkarát és zeneka­rát is beállítja a programm kere­tébe. Ezt a társadalmi szempont­'ból ,is értékes kézfogást nagy örömmé' üdvözli a vármegye taní­tósága, amelynek lelkes bajnokai szeretettel tekintenek az ifjúságra, a leendő tanítókra. A tanítóság hangversenye és táncmulatsága igy ia tanitánövendék-ifjuságnak is y ;amelynek ebben az évben éppen ennek az együttességnek következ­tében nem is lesz külön hagver­sejiye. Azok, akik a képzősök hang versenyére, illetve évemként szoká­sos báljára minden alkalommal el­jöttek, azok most is eljönnek a Szabolcsi Tanítók Otthona javára rendezett február 14-i hangver­senyre, i letve táncmulatságra, ahoi ott lesz a tanitónövendék ifjú­ság is. A hangverseny belépőjegyeit csütörtöktől kezdve már megvált­hatjuk a Ta nitók Szövetkezetében. Volt Idő, mikor a bor megfagyott a szabolcsi pincékben A két év előtti téi sokáig em­lékezetes marad Szabofcsvárme­gyében. A vetések elfagyásával, a szőlőültetvények, fásítások elpusz­tulásával nagyon is jelentékeny gazdasági értékek semmisültek (meg s ezt az általános, nagy káro­sodást bizony nem lehet egyha­mar elfelejteni. Annál'is kevésbbé, mert tu.Iajdonképen ezzel a fagy­kárral 'kezdődött meg nálunk az a súlyos válság, amely a termény­árak lezuhanása óta most már or­szágszerte, sőt más államokban is ránehezedik a gazdasági életre. Az időjárás mostoha vo't a miatt azonban nemcsak a mai nemzedék­nek van oka panaszkodni. Találunk rá adatokat, hogy a hideg télbői egyszer-más^zor ugyancsak kivették a maguk ré­szét régen porladozó elődeink is. A Magyar Meteorologiai Társa­ság havi folyóirata, Az Időjárás feleleveníti a Magyar Hírmondó egykorú tudósítását az 1782. év teléről, amikor is »Bőjt előhavának második napjától kezdve szinte 20-ig, kiváltképen pedig 10-ik s következett napjain felette ke­mény szelekkel egyesült garázda hideg idők kegyetlenkedtek«. Érdekes, hogy 1929-ben is épen ezen a napon, február 10-én sü" lyedt alacsonyabbra a hőmérők hi­ganya. A legelső magyar újság, amely j 1782-ben harmadik évfolyamát élte s hetenként kétszer Pozsonyban je­lent meg a rendkívüli időjárás­ról a következőket irj a: »Szabolts-Vármegyében szörnyű hideg volt s ne!m tsak a viz a ku­takban, hanem a középületek a'att levő pincékben a bor is megfagyott annyira, hogy a tsapok mellett bent tüzet kellett rakni a kortstná­rosnak, máskü'önben italt nem ad­hattak. Könnyű elgondolni, hogy ei, vagy megfagyott emberek is so­kat találtak az utakon«. Ugyanebben az időben »a hideg a Balaton mentében is igen hatal­mat vészen. Sopron és Kőszeg tá­ján, a nagy hideg miatt a fák az erdőkön nagy pattanással 'ket­térepedtek, a leg-mélyebb kutak is befagytak, sok szárnyas baromfiak megdöglöttek, emberek is sokan, rész szerint valamely tagjokat, rész szerint pedig életeket vesz­tették.« »Kassa mellett Lodinyán a gö­rények, rókák s nyestek, árnyas helyeket , egygbhoí nem találván, az erdőkről félfagytokban oly nagy számmai jöttek a faluba, hogy tmajd minden gazda 10—12-t vert agyon háza körül. Tsuda, mennyi­nek hozzák bőrét Kassára eladni a szőtsöknek. E' felett repdeső ma­darak is találtattak fagyva imitt­amott. Ami több, 3—4 ölnyi mély­ségű kutakban a viz béfagyott. — Még többet mondok, e napokban tüz támadott nálunk; de mivel min denek keményen meg valának fagyva, erőt nem vehetett, azért tsak Könnyű kézi segítséggel eleje vétetődött. A tüz oltására készí­tett feles szerszámok, fetskendők és vízhordó edények, mig az égő helyre hozatódt ak, ugy béfagytak, hogy hasznukat sem lehetett venni.« Körzeti képviselet Nyíregyháza Széchenyi-út9.

Next

/
Thumbnails
Contents