Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-06-25 / 141. szám

4 íM 1931. junius 23. Gazdamelléklet jrtftíYIDÍK. Viccpályázat HWM't il.il,

n Hogyan gondozzuk háziállatainkat? Irta: Mlke János oki. gazda, a Felsőszabolcsi Gazdakör titkára A borjú nevelése Az újszülött borjúnak nagyon fontos a föcstej (collostrum), tehát egy pár sugarat kjfejtvie s a tőgyeti jói megmosva a tehén alá bocsátjuk, hogy a föcstej hashajtó hatására a béiszurok (epe, bélhám;, szőrük stb.) a bélből mielőbb eltávozzanak. lia a bélszurok 6 órán belül nem távozik el, akkor étvágytalanság, kóiikás tünetek jelentkeznek. Ezen esetben langyos beöntések (klyster), vagy szappanszuppozitoriumok (végbélkúpok) nagyon jó szolgálatot tesznek. Egy 2—3 hetes (kb. 50 kg-os) borjú naponta 8 kg tejet fogyaszt el. A fiatal borjúnak 9 hónapoé korig legnagyobb a szervezet építő képessége, amely azután gyorsan csökken, ezért legfontosabbá bőséges táplálás a jelzett korig, mert rendszerint csak ify módon lesznek megfelelően fejlett, szép formájú állatok. Szopós borjúnak naponta 1—2 kávéskanál takarmány meszet is kell adnunk, hogy a csontfejlődést elősegítsük. Az újszülött borjú oltógyomlra legfeljebb 1—1.2 liter űrtartalmú és a 10—14 napos borjú 1 napi tejszükséglete 7—8 liter tej, ami később 12 literig emelkedik. Ezen okból az eiső héten naponta 5—6szor, a 2-ik héten 4—5-ször, ezután 6—8 hetes koráig 3-szor kel

1 szoptatnunk, ekkor már ugyanis szénát és abrakot is fogyaszt. Két hetes korától mindig fegyen előtte tiszta, u. n. borjú széna 1 marékkal és 4—6 hetes korátóf egy kevés Zúzott zab, vagy abrak keverék, amit ha elfogyasztott, ujbói tegyük eléje, nehogy a piszkos almot, fát stb. rágja. A széna- és abrak etetésnek igen nagy jeleni*, sége van, mtert egyrészt tágul a bendő, másrészt megindulhat a kérődzés. Tuf sok szénát ,|és naponta 1.5 kg abraknál többet ne engedjünk enni, mert a szénától nagyon megnő a hasa, a tui sok abraktól pedig felfúvódik. Ha a borjú már [teleszívta magát, a tőgyben esetleg visszamaradt tejet legnagyobb gonddal ki keh tejni, mert különben a tőgy termelő képessége (energiája) rohamosan csökkenni fog. Soha sem fejés után, hanem' fejés közben szoptassuk meg a borjut, mert az első tut hig, tehát nem eléggé tápláló, a végén pedig tuf zsíros, a.mi 'pedig gyomorrontást, hasmenést okoz a gyenge gyomlru állatnak. Ha szopósborju már szénát és abrakot eszik, álljon állandóan előt te egy tiszta edényben friss, többször váltott, jó ivóviz. A borjú a gondozásért nagyon hálás, sokkal jobban fejlődik. Állandóan tiszta, száraz alomról, meleg helyről, nyugalomról kell számára gondoskodnunk. Lehetőleg minden bor jut külön boxban helyezzünk el. A falakat gyakran kell meszelni, fertőtlenítem. Hidlásnak legjobb 2—3 hétig mésztejbe áztatott kicserélhető padlódeszkát alkalmazni. Hla a szarvtőben, vagy a járom élen, vállán tetvek fészkelték volna be m'agukat, ki jkeli őket irtani petroieumos olajjal, vagy 3 százalékos kreolin oldattal, vagy 3—4 százalékos dohányfőzettei. A leválasztás mindig fokozatosan kellő átmenettel történjék, vagyi? a leválasztás utolsóelőtti hetében naponta kétszer, a legutolsó héten pedig naponta csak egyszer keh a borjut megszoptatni, különben suíyos étrendi zavarok), p így a borjú leromlása következhetik be. áz értékesítés válsága Irta: Bartha Ernő Orosházi felsőmezőgazdasági isk. tanár A mezőgazdaság jövedelmezősége mindenkor három fontos tényezőtől'függ, a termelés mennyiségétői és minőségétői, a termelési költ ségtől, a termeivények kedvező (értékesítésétől. Bár ezek mindenike egyenlő jelentőséggel bir nemcsak jövedelmezőségi, hanem közgazdasági szempontból is, mégis egyszer az egyilí, máskor a piásik az közülük, amelyik a körülmények alakulásának megfelelően fontosabb, idő szerübb lesz, ezért több figyefmiet, nagyobb érdeklődést kiván pillanat nyiiag, mint a másik kettő- ÁH ez a mai időkben különösen az értékesítésre. A tcrmelvények fehető kedvező értékesítése kétségtelenül hatásos eszköze a jövedelmező gazdálkodásnak. Közismert, hogy az értékesítés sohasem volt könnyű, de anynyira nehéz sem, mint aminő ma, az önellátásra törekvés és kölcsönös gazdasági elzárkózás korszakában. Emellett bizonyít, hogy pzinte Szállóigévé vált az a m'ondás, hogy termehii könnyebb, mint értékesíteni. És nemi oknélkül, mert agyakorlati étet már sokszor beigazolta, hogy nem mindig a technikailag képzettebb gazda boldoguíinkább, hanemi a legtöbb esetben az, aki jobb üzlet-qmber. Mindezek Oka szerintem több körülményben ; rejlik, amikre az értékesítés kérdésének megoldásával kapcsolatban rámutatni szükségesnek tartom. A mezőgazdaság általános helyzete a háborút megelőző években ha nem is volt valami fényes, — mégis tűrhetőnek volt nevezhető, amennyiben piacát egész Európa képezte, ennélfogva az értékesítés gondot nem okozott, sőt az egyre emelkedő fogyasztás, növekvő kereslet a mezőgazdasági termeivények iránt a termelés további állandó fokozását tette szükségesséIlyen kedvező viszonyok között nem is lehetett más, helyesebb célja a mezőgazdaságnak, mint az úgynevezett többtermelés. Nagyon természetes, hogy az uralkodó irányzatnak megfelelően minden rendelkezésre álló eszközt, tehát szakoktatást, kisérletügyet, földmivelésügyi igazgatást, érdekképviseleti szerveket, a többtermelés céljának szolgálatába állítottak. — Ugyanakkor az értékesítés szervezését annyira figyelmen kívül hagyták, hogy egyetlen szervet sem létesítettek, aminek célja az értékesítés lett volna, hanem rábízták azt egyrészt a kereskedelemre' másrészt kinek-kinek egyéni ügyes ségére. Ez még nem fett volna olyan nagy baj',ha a körülmények is meg felelően állandósultak volna. Azonban másképp történt. A tertnelési és fogyasztási viszonyok a háború után gyökeresen megváltoztak, a régi piacok és beszerzési források elvesztek, a fogyasztás hihetetlen A „Nyirvidék" viccpályázatának eredménye A »Nyírvidék« viccpályázatának I zsűrije a napokban döntött a j

u- | talmak kiosztása tárgyában. Nehéz voft a választás, mert nagyon sok szellemes és csattanós viccet küldtek be a pályázatra. Az eredményt alább közöljük: Csépánv Jenő fényképész diját (egy fényképnagyitás és 6 db. levelezőlap) nyerte": Tóth Andor Simapuszta. Etey András bőrdíszműves (Vay Ádám-utca 2.) diját (egy női retikül ,vagy férfi pénztárca): Vajda László. Epreskert-u. Földes Márton drogériája díját (Babv krém, Baby pouder és egy üveg finom

1 kölnivíz): dr Gacsályi Sándorné. A Köztisztviselők ruházat! osztályának diját (két pár finom selyemharisnya ,vagy két szép nyakkendő): Dómján László banktisztviselő, Nyíregyháza. Kuharek Ferenc fü'dőszobaberenaezési tárgyak eladási üzletének diját (Egy kettős pohártartó betéttel): Pártos Andor Buza-tétt S. szám. Kurz Béla vasúti vendéglős diját (4 palack egri bikavér): Vén Károly. Nyiregyháza. Laczkovszky András vendéglős diját (10 liter kitűnő furmint bor): a »Limes« aláirásu viccek beküldője- Kellő igazolás esetén a díjra szóló utalványt átveheti szerkesztőségünkben. L'chíenberg Sándor cfpőkereskedő diját (egy pár papucs): Bihari B. Böske Nyíregyháza. Mayer Ágoston' női és férfi divatkereskedő diját (egy legújabb divatú női fürdőtrikó): Koponya Tamásné ,Nyíregyháza. Pilinszky András polgári és egyenruha szabó helyőrségi tiszt! szabó diját (egy férfi nadrág megvarrása): Kátay Lajos, Nyíregyháza. Sándor Rezső órás és ékszerész diját (egy ébresztő óra): Nagy Margit Nyiregyháza. Schildmayer Árpád tánctanár diját (egy egész tanfolyamira és társas összejövetelekre jogosító belépőjegy): Róka Károly "Nyíregyháza, Belső-körut 31. Schwartz Jakab férfi- fiu és gyermekruha nagyáruháza és angoi uriszabósága díját (egy csíkos nadrág): TíKos Andor Nyíregyháza. Szántó Ernő könyv- és papírkereskedő diját (egy modern táncaibum) az —nc— aláirásu viccek beküldője. mértékben csökkent, szóval minden megváltozott körülöttünk, — csak a többtermelés jelszava ps az értékesítés szervezetlensége maradt meg. Ilyen körülmények közt igazán nemi lehet csodálni, hogy a mezőgazdasági termeivények eladhatatlansága, vagy a termelési költségen alulmaradó árai következtében előbb a végtelenül kezdetleges értékesítés, majd az egész mezőgazdaság olyan válságba került, aminőre nincs példa a gazdaságtörténelemben. Mindebből 'az a tanulság, hogy akár akarjuk, akár nem, mf^ keli végre tanulnunk, hogy az értékesítés mindenkor legalább olyan fontos, mint a termelés, továbbá, hogyha a termelés tudomány, az értékesítés még sokkal inkább az, végül, hogy áz értékesítést épp ugy meg keli szervezni minden vonatkozásban, mint a termelést. Az Ungár Lipót divatáruházánaK ajándékát (hat pár kitűnő férfizokni) Demeter Pál Nyíregyháza. A Városi Mozgóképszínház igazgatóságának diját (10 páholyülésre szóló jegyfüzet): Pálóczy György Nyiregyháza. A Város' üzem Kertészetének diját (3 cserép gyönyörű virág): »Egy hóbortos kislány « aláirásu viccek beküldője. A Villamossági RT. diját (egy értékes éjjeli szekrényre való állólámpa): Szentpétery György mkir. adóhivatali tisztviselő Nyiregyháza. Walterné és Horváthné kalapüzlete diját (egy nyári imtodern női'kalap): Pahíz Mary Nyíregyháza. Ezenkívül a pályázók közül a »Ny rvídék« kiadóhivatalának eiső diját (egy évig ingyen kapja a Nyírvidéket s megkapja a Ny rvidék jubileumi könyvét): Seszták László Budapest, IV. Prohászka Ottokár-ut 7 .sz. A »Nyírvidéki kiadóhivatalának második diját (egy félévig ingyen kapja a Nyírvidéket): Baíáry B. Béla Nyiregyháza. A »Nyirvídék« kiadóhivatalának harmadik diját (egy negyedévig ingyen kapja a Nyírvidéket): ffönig József Nyiregyháza. A nyerteseket felkérjük, hogy a jutalmak, illetve a jutalmakra szóló utalványok átvétele céljából szerkesztőségünkben személyazonosság igazolása mellett délelőtt 11—12 óra között megjelenni szíveskedjenek : Halálra itta magát egy buji szijgyártómester Buj községben a napokban papválasztásra gyűltek össze a polgárok. Már előzőleg a falu kocsmájában bor tüzesitette viharos viták hangzottak el, ugy hogy soka

n a választás dején kótyagos fejjel léptek a községházára a szavazatszedő bzottság elé. 1 i [ I [ \ Német Gábor 66 éves szjgyártórnester is alaposan nekitüzesedett a hűvös söntésben a vitának, úgyannyira, hogy a választást ellenőrző főszolgabíró a mámoros embert nem engedte szavazni, hanem hazaküldte, hogy a'iudja ki mámorát. Azonban a

z a párt, amelyik magáénak tudta Német Gábort, nem hagyta annyiban a dolgot. — Német Gábornak pediglen szavalni kell 1 — mondották az elszánt atyafiak és elhatározták, hogy kizavarják az ittas szíjgyártóból az ördög italának bóditó hatását. Az öregek tanácsára két izmös legény felkapta az ittas embert és a közeli kúthoz cipelték, ahol néhány veder jó hideg vizet öntöttek nyaka köré. Azonban Német Gáborom ez sem segitett. Sőt a szemlélők rémületére az ügy tragikusra fordult. Az öreg szíjgyártó anélkül, hogy mély kábulataból egy pillanatra is eszméletre tért volna, meghalt. Természetesen a faluban az a "hir terjedt el, hogy az öreg a hidegvízzel történt kedélyes locsolgatásnak az áldozata. Meg is indult ebben az irányban a vizsgálat, de az orvos megállapította, hogy Német Gábort alkoholmérgezéstől eredő agy- és szívszélhűdés ölte meg s igy haláláért felelősség seríkit sem terhel.