Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-06-20 / 137. szám

1931. junius 20. jtfrÍRYIDéK. Szmrecsányi érseket, Apponyi Albert grófot ünnepelték a polgári esperesi kerület tanítói A Római Katii. Tanitó Kör közgyűlése A polgári róm. kath. esperesi kerület tanitói köre 1931. évi ren­des közgyűlését junius hó 2-án tartotta Polgáron a zárdaiskolá­ban. A gyűlést istentisztelet előz­te ímeg, melyet dr Kiss Péter es­peres plébános, köri elnök ce­lebrált. A 10 órakor .megnyitott közgyűlésen elnöklő esp. plébános hódoló szavakkal emlékezett meg az egri egyházmegye ősz lelki­pásztoráról dr Szmrecsányi Lajos érsekről 80. éves születési évfor­dulója alkalmából s további mun­kálkodásához Isten bőséges áldá­sát kérte. Majd magyar büszke­séggel emlékezik meg a nemzet nagy fiáról, gróf Apponyi Albert­ről 85. éves születési évfordulójá­val kapcsolatosan, mint aki a róm. kath. egyháznak világító fáklyája, nemzetének dicsősége nemcsak or­szágos ,de világi viszonylatban is­A nemzet nagy pátriárkájának hátralevő életéhez Isten különös áldását kéite . Elnöki megnyitójában részlete­sen foglalkozik a Rerum Novarum­maai, úgymond: A magyar nem­zet kultur,munkásainak évi tábo­rozása alkalmával fontosnak tart-< ja, hogy ezzel, mint a mai kor legidőszerűbb kérdésével foglal jkozzon a gyűlés. Végül szive teljes melegével üdvözli a különböző egy­házközségek képviseletében megje­lenteket, igy dr Melczer Béla földbirtokost. Pamlényi Béla ker. tiszttartót és Kovács János inté-« zőt. A tárgysorozat következő pontjai alapján Mária Konstantia főnöknő taitja meg nagy szakava­tottságra valló s igazi élvezetet eredményező számolás és mérési imintatanitását. Sztupár István sajóörösi rk .tanitó »Magyarorszá­gi Szt. Erzsébet, mint a charita­tiv tevékenység példaképe« cím­mel tartotta meg a'apos előtanul­mányra valló felolvasását. Majd Akáb István polgári rk. tanitó gondolatokban gazdag szabad elő­adását tartja meg »A tanitó fel­adata a katholikus akcióban« címmel, melynek gyönyörködtető motívumai a hallgatóságot lebi­lincselték. A pénztári jelentés és egyéb szakirányú dolgok megbe­szélése után a gyűlés délután 2 órakor ért véget, végül a gyűlés résztvevői *az Ipartestület szék­házában közös ebédre gyűltek össze, hol a késő délutáni órákig maradtak együtt. A Liptay-iskoia évzáró vizsgáján leleplezték az iskolaalapító Énekes lános prelátus arcképét Előre nem sejtett, igy meglepe­tésként ható bensőséges, kedves kis ünnepség előzte miég a Vccsey­utcaí Liptay Jenő-elemi isko'a hét­fői évzáró vizsgáját. A vizsgára érkező Énekes János pápai prelátust, a vizsgaelnökö­ket és a nagyszámban megjelent szülőkkei a vizsgák megkezdése előtt Steiner Gyula iskolaigazgató az ünnepi diszbe öltözött tanitói szobába kérette, ahol a telekado­mányozó Liptay Jenő művészi ki­vitelű portréja mellett fehér taka­róval bevont ujabb kép várt lelep­lezésre. A. váratlan ünnepség első szó­npka a kis Törő Lacika volt, aki bátran csengő hangon köszöntötte •iz iskola nagyszivü alapitóját, Énekes Jánost, akinek érdemeit., Steiner Gyufa igazgató méltatta gvönyörü gondolatokkal átszőtt tartalmas beszédben. Mindenegyes uj iskola, — mondotta, — érteket, féltő gonddal megbecsülendő kin-, eset jelent egyházunknak, váro­sunknak. Hazánknak és közvetve az egész emberi kulturának. Beszél az iskola, az apostoli 'érteiembcn vett tanitói munkásság népnévéig, szivet-lelket csiszoló, a nemzetek történetében sorsot irányító hatá­sáról és erejéről, majd az iskola­alapítók ' érdemeit méltatva, a leg­nagyobb hála és elismerés hangján szól Énekes Jánosról, aki szociális és kulturális téren egymaga többet tett, mint összes elődei együttvéve. Á Liptay Iskola megalapítása az ő nevéhez fűződik és nem len­ne tej^'es az érdemeket külsőleg is megörökíteni akaró hálás igye-. kezet, ha a telek adományozó Lip­tay Jenő képe mellett az inspi­ráló és építő Énekes János arcké­pe nem díszítené e szentelt fala­kat. Engedelmet kér a leleplezés­re és a hallgatóság ovációja mc 1" lett lehull a takaró Énekes János prelátus kitűnően sikerült, éie'thü arcképéről, melyet Gioviczky Jó­zser készített művészi elgondolás­sal és ajándékozott a Liptay-isko­lának. Meghatottan válaszolt énekes János "prelátus a személyét kitün­tető ünneglő szavakra: Az emberi élet határai nagyon kimértek és •aránylag rövid az az idő, amit egy­egy ember az alkotó munkára for­díthat, Az ember nem tehet anv­nyit amennyit szeretne ^s ameny­nvit tenni kellene különösen ak­kor. amikor az alkotásokra tere nvitó p.ozioióba évtizedek leper­gése után kerül és előhaladottabb Korban foghat a munkához. En­nek az iskolának a megteremtését ennek a nagyszerűen fgjlődő kör­nyéknek szükségfete kívánta meg és amikor lelkes emberek áldozati készségéből kedves^ tiszta és egész séges hajlékot tudtunk adni itt a uemzeti és valláserkölcsi népneve­lésnek. ugyanakkor szerencsés ke­zekkel választottuk ki ennek az ui iskolának tantestületét is. Vezető-j je, Steiner Gyula igazgató) aki most ünnepli tanító: mun­kásságának 25 éves ju­bileumát, imént haj'ott ünnepi beszédében olyan szép hitvallást tett a tanitói és nevelői hivatásról, ame^y meg­nyilatkozásszerüen hirdeti a mi elgondolásunkat egy-egy iskola megalapításánál és amely szavak megérdemelnék, hogy márványban örökítve tündököljetnek az iskola falain. Visszahárítom 1 az engem ért dicséretet a tanitói munkás­ságra, amelynek há ás emlékezete nem mulandóságnak kitett képek­ben. hanemi a gyermeki szivekben lesz eltörölhetetlenül bevésve és nemzedékről nemzedékre átplán­tálva, fogadja az igazgató ur eb­bői az alkalomból a hála és elis­merés szavait huszonöt évi áldásos munkásságáért és adjon erőt. egészséget a Mindenható, hogy krisztusi munkásságát Isten, Háza és az Egyház javára még nagyon sokáig végezhessel! A tanitói munkát kitüntető*, me­leg üdvözlést a szülők lelkes pljen­zése tette még értékesebbé, szere­tettel vették körül a jubiláns igaz­gatót és elhalmozták megbecsü­lésük és hálájuk sok-sok megható jelévei. Utána a tantermekbe vo­jiult a közönség és meghatottan fi­gyelte a kicsirjyek pompás készült­ségét, lelkes és bátor feleleteit. A nyíregyházi—rakamazi egye­sített egyházkerületek Tanitó-Kö­re junius 8-án Nyíregyházán a központi romi .kath. iskola díszter­mében tartotta igen népes köz­gyűlését. Jelen voltak Énekes Já­nos, prelátus-kanonok, mint az; egyházmegyei főtanfelügyelő meg­bízott képviselője, Benkő András Szabolcsvármegye főtanfelügyelő­je, Molnár Kálmán kemecsei plébános, a nyíregyházi kerület es­perese, mint egyházi elnök, Vargha Ferenc igazgató tanitó, világi el­nök, Kocsis István vencseHőf plébános, rakamazi kerületi espe­res s a két egyházkerület papjai, tanitói, tanítónői csaknem teljes számban. Molnár Kálmán esperes lendületes és alapos megnyitó be­szédében a közgyűlés programm­jának vezérgondolatait fűzi össze aziöu megállapításban, hogy ma az elméleti pedagógiai kérdéseken fe­lül az efszegényedett nép megélhe­tésének a gazdasági válság sürgős megoldásának kérdése az egyet­len kérdés. A kath. pedagógia munkásainak, papoknak, tanítók­nak, imint a nép hivatott vezérei­nek és barátainak ismerniök keh a gazdasági helyzetet, a válság okait a szociális kérdés megoldá­sának erkölcsi alapelveit; a ma tanítójának szociális nevelét, szo­ciális tevékenységet keli kifejte­nie. Valamit tennünk keli sürgő­sen. Kath. akcióra van szükség a nép nyomorának megszüntetésére s nem szabad engedni, hogy a szegény népben az a téves hit gyökeredzék meg vezetőinek kése­delmeskedése vagy tehetetlensége miatt, hogy a kommunizmusban vélje felismerni nyomorától való Í megváltóját, mely pedig az ő romlását, minden kuitura pusztu­lását és eszményeinek bukását s hazánk végveszedelmét je'entené. | A nagy szellemű XIII. Leó pápa . 40 évvel ezelőtt »Rerum novarum", I kezdetű körlevelében megadta a szociális kérdés megoldásának Magna Chartáját s a benne kifej­tett alapelveknek a gyakorlati életben való megvalósítása fesz á válság megoldása és a kultura megmentése. Igazságosságon és szereteten épülhet fel a szebb jö­vendő. Gábry Bertalan, nyiregy­házi rk. tanitó, mint a gyűlés ve­zérszónoka, ügyesen, meggyőzően és lelkesen fejtette kí szabadelő­adásában életbői vett gyakorlati példákkal megvilágítva, mi a kath. tanitó feladata abban a kath. ak­cióban, amely ma még határozot­tan nincs körvonalazva, csak mint követelmény él a lelkekben a írtai válságos helyzet megoldásával kapcsolatban. Ef kell jönni az Egyház szociális, erőteljes tevé­kenységi korszakának az igazságos ság megteremtésének jegyében. A tanulságos előadást megköszönő elnök szavai szerint az előadó Gábry Bertalan tanító, isko'ában és azonkívül végzett példás mun-> kásságávaf és iélkes szociális te­vékenységével s az ifjúság neve­lése terén elért szép eredmé­nyekkel minden szónál szebben, életévei mulatja meg mint élő példakép, mi a kath. tanitó fel­adata a kath .akcióban. Bánkövy Kornél büdszentmihá­lyi plébános, a 700 éves centenná­riumi ünnepség alkalmából Ar­padházi Szent Erzsébet tiszteletre s követésre méltó nemes alakját eleveníti meg ünnepi beszédében a hallgatók előtt, mint keresz-, tény női lélek s anya eszményké- J pét s főképen pedig, mint a t krisztusi karitatív tevékenységnek » követendő példaképét megkapó | verizmussal állítva vele szembe a g mai kor eltorzult, élvvágyó, mo- | dern női tipusát. A közgyűlés hosszasabban fog­lalkozott aztán a szoros értelem­ben vett iskolai ügyekkei, taní­tókra, segédtanítókra, kántorkép­zésre vonatkozó ujabb miniszteri és egyházhatósági rendeletekkel, melyekről a tanítók élénk eszme­cserét folytattak, főkép a kántor­képzés nívójának emeléséről' s a »bucsuztató» eltörlésének kérdésé­ről stb. Kétes esetekben Énekes János prelátus kanonok, Benkő András kir. tanfelügyelő szakava­tott bölcseséggei szóltak a tár­gyakhoz és adtak megnyugtató íelvilágositást. Vitéz Derencsényi Miklós nyiregyházi rk. tanitó az elnök utján az egyházmegyei fő­tanfelügyelőtől dicsérő elismerést kapott, lelkes pedagógiai munkál­kodásáéit. A kor szeliemét megér­tő és visszatükröző nivós tanító­gyűlés eszményeiben megerősödve és bizva a Himnusz eléneklése után délután fél 2 órakor ért vé­get. Utána a Koronában közebéd volt, mely alatt számos értékes köszöntő hangzott el. Molná* Kálmán esperesplébános, elnök­slső köszöntőjében vitéz nagybá­nyai Horthy Miklós kormányzót {éltette s a kath. papság és tanító­ság hűségnyilatkozatát tolmácsolta anint azon keresztes íovag iránt, ki a mai gazdasági forradalom és vi­lágnézeti kultúrharcok idején, piákon a bolsevizmus és túlzó sovén nacionalista köpeny alatt sok or­szágban véres harcok folynak a legfontosabb tényező, a vallás és egyház ellen, kivont karddal őr­ködik hazánkban afelett, hogy Is­ten és haza ellenségei meg ne bontsák az egyházak s a magyar állam között fennálló ezeréves testvén egyetértést. Köszöntöte aztán a kath. tanítókat, mint a papság hü munkatársait, kik sokoldalú munkássággal szerzetesi szegénységben állnak őrt a (magyar éjszakában várva a szebb hajnal­hasadást. Kocsis István vencsel­Iői esperes-plébános ihletett lé­lekkel dr Szmrecsányi Lajos egri érseket, a nagy magyar főpapot éltettte- Vargha Ferenc világi el­nök, Énekes János prelátus-kano­nöküt üdvözölte, mint az egyház­megyei "íőtanfelügyelő képviselő-, jét. Énekes János prelátus-kano­nok szavainak hatása alatt a je­lenlevő kath. papok és tanítók meleg szeretettel, lelkesen ünne­pelték Benkő András kir. tanfel­ügyelőt, ki feltűnést nem kereső­kitüntetésekre nem váró, hivatalá­ban felekezetieskedést nem isme­rő eredményes munkásságával örök hálára kötelezte Szabolcsvár­megyét, a kath. papságot és taní­tóságot -Benkő András tanfef­ügyelő meghatódva mondott kö-i szönetet az ünneplésért s a köz­gyűlésen tapasztaltak után távo­zása előtt nyugodt lélekkel mond­ja ,hogy jó munkát végzett. — Teljes regény tiz fillérért Forradalmat jelent a magyar könyvkiadás terén a Révai Testvé­rek kiadásában megjelenő uj fo­lyóirat, a »Nyii», amelynek min­den száma egy teljes, befejezett regényt közöl kiváló irók tollából. Az első szám Erdős René: Ösi re­gény Firenzében. A második szám Sásdi Sándor: Kétéletü ember c. regényét hozta, míg a most meg­jelent harmadik szám Dánielné Lengyel Laura: Bonifác és Ur­sula c. regényét tartalmazza. —* Ezek a regények teljesen befeje­zett, nem folytatásos írások, egy­egy regény ára tíz fillér és at Ujságboltban kaphatók.

Next

/
Thumbnails
Contents