Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-06-14 / 132. szám

1931. jun/us 14. <gsmmammmmm jtiríicntéiL tasssa&WI GAZDAMELLÉKLET ^lllllllllllllllllllllllllllillllliiillllilllilllllllllllllliW A tengeri töitögetésének kérdése! Irta: Westsik Vilmos mezőgazdasági kamarai szaktanár. E napokban kerül sorra a tenge ri második kapálásának és ezzel kapcsolatosan töitögetésének munkálata s ez okból kívánatos a közérdek szempontjából, hogy ezt a szokásos növényápolási munkálatot a helyes útra tereljük. Ugyanis számtalan pontos ellenőrző kísérlet bebizonyította ama tényt, hogy a tengeri töltögetése nem előnyös száraz vidékeken. Márpedig köztudomású, hogy a mi gazdaközönségünk túlnyomó része töltögeti a tengerit. Minden töltögetési munkálat nagymértékben szárítja a talajt,előnye csupán az, hogy a töltögetés által minden növény több gyökeret fejleszt. Ezt a vezérelvet szigorúan kell szemelőtt ttartanunk, mikor valamelyik növény t öltögetésérői vain szó. A burgonyánál is szárítja a talajt a töltögetés, azonban a töltögetés által elősegített gyökérképződés ellensúlyozza ezt a hátrányt ugy, hogy kivételesen a burgonyánál nagyobb az az előny, mely a töltögetés folytán mutatkozó nagyobb gyökérképződés folytán előáll, mini a töltögetés folytán beáll j talajszáradás. De viszont figyelembe kell venni ama "tényt, hogy a "burgonya oly természetű növény, melynél az alsó eredeti gyökerek nem halnak el, ha a töltögetés által uj felsőgyökerek képződnek. A tengeri pedig éppen ellenkező természettel bir, vagyis az alsó gyökerei elhalnak, ha a töltögetés folytán uj felső gyökerek kifej lődtek. Már pedig a tengerinél az eredeti alsó gyökér mindig értékesebb, mint a töltögetés által képződött uj, felsőgyökér. Ezenkívül az eredeti alsó gyökér biztos nyirkos rétegben terül el, ellenben a töltögetés által képződött uj gyökér földszintes, könnyen kiszáradó talajrétegben fbglal helyet. Ez az oka annak, hogy a töltögetett tengeri könnyebben szárad ki, mint a simán megművelt. A tengerit tehát semmi szín alatt sem töltsük fel a mi szárazságra hajló »Nyirvidékünkön«, hanem simán műveltessük. A nyíregyházi homokjavitó kísérleti gazdaság bármely vasárnap, vagy ünnepnap a legnagyobb készséggel megmutatja az érdeklődőknek a tengeri sima művelési módszerét a gyakorlatban, a kísérleti gazdaság telepén. A sima müvelés ellen egyesek szélkárokat szoktak felhozni; kikeli jelentenem, hogy okszerűen keresztülvitt sima müvelésnél nem mutatkozik semmiféle szélkár. A tengerit nem szabad 5—6 cm.nél, vagyis 3 ujjnál mélyebben megkapálni, mert tulmély kapálás esetén elvágjuk főgyökereit, amelyek a szárat egyensúlyban tartják szélvihar esetén is. Másrészt a Táttyuhajtásokat csavarodással kell letépni, mivel egyszerű leszakitással kitépjük a fattyuhajtással együtt az oldalt tartó gyökeret is, s akkor a tengeri könnyen oldalt hajlik szélviharban. Szakszerű növényápolás mellett a tengeri sima müvelése csak előnyt hoz a gazdának. jnninsi esőzések megállították Szabolcsvármegyében a kalászosokat pnsztltó rovar terjedését Katasztrofális a gazdák helyzete, gyors segítségre lesz szükség Szabolcsvármegye közigazgatási bizottságának junius 11 -én tartott ülésén Kausay Tibor gazdasági főfelügyelő a következőket jelentette a vármegye gazdasági állapotáról. Az 1929. évi őszi kalászosokban okozott fagykárt is meghaladja az a kár, melyet a nagy szárazság az őszi és tavaszi terményekben okozott, fokozva a szárazság miatt az őszi kalászosokban nagyobbmérvben mutatkozó többféle rovarok különösen pedig az u. n. szerecsen poloska által okozott kár által. E rovar kártétele a búzákban május utolján kezdettt vármegyénk egyes részein nagyobb mértékben mutatkozni és azóta sajnos, a vármegye minden részén inkább a búzákban, de kisebb mérvben a rozsokban is a kár napról-napra fokozódott, ugy ,hogy egyes táblákéban a 30 százalékot is jóval meghaladta. Azért egyes gazdaságok, hol e kár a táblákban a 70—80 százaie'Kot ís elérte, hogy'legalb.íb takarmánynak megmentsék a búzát, azt le is » kaszálták. A m. kir. rovartani állomás jelentése szerint a rovar nagymérvű szokatlan kártétele a szárazságnak tulajdonitható és azt csak nagyobb csapadék, záporesők csökkenthetik. Tényleg a ve

ft jelenttések s-erint a folyó hó 7-én és 8-án a vármegye nagyobb területén leesett kevés csa- ( padék óta a kár terjedése nem ál- | lapítható meg. Sajnos, azonban az i eddig vett jelentések alapján a rovar által a búzákban okozott kár átlag 20—25 százalékra tehető, a rozsokban a kár lényegesebben kevesebb. Igy az őszi kalászosok hozama a kedvezőtlen időjárás és rovarkárok folytán a közepes termésnek is alatta fog maradni. Erősen sinylik a szárazságot a késői kitavaszodás folytán amúgy is későbben elvéVett tavaszi kalászosok és kapások. Ezek fejlődésükben el vannak maradva. Az árpa ritka, gazos, alacsony, a zab\ felsült. A burgonya és a rovarkárok miatt többizben vetett répák fejlődésükben elmaradtak. Még a tengeri eddig legjobban bírja a szárazságot, alacsony ugyan, de szine még elég üde. Jól virágzott és esőzik a borsó. A kapásokra különben az utolsó napokban leesett csapadék üditőleg hatott, de fejlődésükben . azonban más évekhez viszonyítva, 2—3 héttel el vannak maradva. A len, melynek magnak való termelése a mult évi eredmény folytán s jobban felkaroltatott, ritka és ala- ? csony, elvénülve virágzik, miért is a mag hozama gyenge lesz. A kender elég jól kelt, de alacsony. A dohánypalánták kiültetését a szárazság késleltette, sok u;ánültetés szükséges, kapálását megkezdették. A mesterséges takarmányok közül a ióhere és lucerna félhozammal kedvező időben takaríttatott be, azonban az utánnövés nehezen indul, kezd sárgulni, a zabos-bük| köny és csalamádé ritka, gazos, ala1 csony, kezd felsülni. j Gyenge félhozamot fognak adni a rétek. ' az aljfü nem nőtt, a szálfü rittka, i kezd vénülni. A legelők felsültek és csak a mélyebb részeken talál : a jószág némi táplálékot, a legeltetést ezenfelül súlyosbítja a helyen , ként mutatkozó vízhiány. A gyümölcsfák elég jól virítottak, azonban l a szárazság miatt a gyüniöCcs Apró és a piacra hozott korai gyümölcs nem tökéletes, apró, kényszerérett. A dinnyének és a szőlőnek a szárazság kedvez és elég jó terméssel biztatnak. A mai is tartó nehéz gazdasági viszonyok között a szárazság és a rovarkárok által lényegesen kisebbre becsülhető terméshozam kiszámíthatatlan kárral suftfa vármegyénk gazdáit, akiknek 1928. év óta (j ó aratásuk, termésük nem volt. Pedig a mai alacsony árak mellett a termés-. hozam csökkenése a kárt csak hatványozza és mivel gazdáink már harmadik éve, hogy állandó gondokkal küzdenek, a folyó évi gyenge terméskilátást és ebből folyó » mezőgazdasági helyzetet a vármegye gazdáira annyira katasztrofális nak tartom, hogy ! e a Tiszántúli és különösen Sza- | bolcsvármegye gazdaközönsége j a kormány segítő keze nélk'H talpraállani, vagy mezőgazdasági üzemét az eddigi keretekben fenntartani alig lesz képes. Állattenyésztésünk fejlesztését a nehéz értékesítési viszonyok, az elsült legelők, a mesterséges takarmányok gyenge hozamkilátása súlyosan befolyásolják, várható szalmahozam se lesz nagy, a már előre fenyegető téli takarmányhiány megelőzése végett idejében céltudatos kormányhatósági intézkedésiekre lesz szükség. A vármegyei szarvasmarhatenyész tő egyesület ellenőrzése alatt álló vármegyebeli tenyésztők simmenthali és hazai pirostarka tenyészetének törzskönyvezése az évi fejési eredmények levonása után folyamatba vannak és e héten 16 tenyésztőnél be is fejeztetnek. Az aratási és cséplési szerződések a nagyobb gazdaságok által megköttettek és minden remény meg van arra, hogy a munkálatok zavartalanul fognak lefolytatódni. A cséplési szemveszteség mérséklése ügyében • a földmüvelésügyi miniszter ur rendeletére a járási m. kir. gazdasági felügyelőket utasítottam, hogy a cséplés ideje alatt a bércséplők munkáját ellenőrizzék. A munkáskinálat a kapálások megindultával csökkent. A nyírbogdányi járásban a földmivelésügyi miniszter ur javaslatomra a legkisebb napszámbérek megállapítását elrendelte, ami meg is történt . A baromfitenyésztés fejlesztése vé gett a miniszter ur felterjesztésemre 700 drb. Rhode Islandi kakas kiosztását engedélyezte. A legelők 'klarbahozási munkálatai az engedélyezettt államkölcsön és segélyek terhére a jóváhagyott munkatervek "alapján folyamatban vannak. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara folyó hó 2-áh tartott a tiszántúli gazdák nehéz helyzetéver és annak orvoslását részben küldöttség, részben feliratban kéri a kormánytól. Mikép leszek erős és egészséges! Aki érzi, hogy egészsége nincs rendben, testi vagy szellemi ereje idő előtt megcsökkent, akit az ideggyengeség, vérszegénység okozta ezernyi panasz elkeserít és meg akarja ismerni az erőre, egészségre vezető utat, kérje fenti cimü ismertetést. Díjtalanul és bérmentve küldi azt a NUTRIGÉN VÁLLALAT KÖZP0NT1A Budapest, Vili, Teleki tér 1. 5548—1931. vgrh. sz. Árverési hirdetmény kivonata. A kir. járásbíróságnak 8469/9—930. sz. alatt kelt kielégítési végrehajtást rendelő végzése folytán özv. Balczár Lajosné nyiregyhízi lakos javára 705 P tőke és jár. erejéig 1931. évi március hó 3. napján végrehajtás utján lefoglalt és 1352 P-re becsült ingóságok u. m.; rádió, rádió alkatrészek a nyíregyházi kir. járásbíróságnak Pk. fenti sz. alatt kelt árverést rendelő végzése következtében Nyíregyházán, Kállay-u. 4. sz. alatt 1931. évi junius hó 15. napján d. e. 10 órakor nyilvános birói árverésen el fognak adatni. Nyíregyháza, 1931. május 20. LABAY ANTAL 1162 kir. bir. végrehajtó. HÖLGYEIM mielőtt tavaszi kalapot vásáiolnának, saját érdekűkben vételkényszer nélkGl tekintsék meg WALTERNÉ és HORVÁTHNE kalapüzletének legújabb bécsi kollekcióját. Alakítást, vasalást, festést olcsón vállal, (Róm. kath. bérpalota. Betblea-a. 2.)