Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-06-11 / 129. szám

1931. junius 11. .NVFKYIDÉK. mást teszek, hát kisebb büntetést kapok. Elakad, csaknem elalél, ugy, hogy a két fogházőrnek keli tá­mogatni, hogy össze ne roskad­jon. Ekkor látszott meg, hogy mi­lyen szánaílmas ember ez a Klem Sándor, akt' alig háromnegyed év­vel "ezelőtt brutális, embertelen módon tudott ölni... Az életfogytiglani itélet indokolása A biróság az itélet indokolásá­ban részletesen elé tárja, hogy mi­ért utasította el a semmiségi pa­naszokat, majd az elnök rátért a bünügy kimerítő és lelkiismeretes taglalására. Megjelölte, hogy gon­dos mérlegelés alapján a törvény­szék állásfoglalásának melyik ré­szét módosították, majd leírta ma­gát a gyilkosság tényét, amnak le­folyását, amely nagyjából meg­egyezett a közvádló előadásával. A tábla a bizonyítékok alapján megállapította, hogy a vádlóit, k 1 elhatározta, Stark Andor megölé­sét, egy súlyos ,tompa eszközzel a fejére hátulról több erős ütést mért és megölte. Foglalkozott az­után az indokolás a vádlottnak a mérleg helyzetére és szerepére vo­natkozó vallomásával, melyet a bi­zonyítékok alapján megcáfoltak tekint a biróság. A premeditáció kérdésében a tábla magáévá tette a vád állás­pontját. A vádlott ugyanis olyan kijelentéseket tett annakidején, hogy Stark »Unk alak, sikkasztott, sőt azt is mondta róla, hogy a sik kasjztott pénzzel megszökött«, no­ha ekkor már az áldozat ott feküdt elföldelve a gödörben. Az ásó és a revolver beszerzése, valamint a vádlottnak az a kívánsága, hogy a revolvervásárlásról szóló levelet semmisítsék meg, mind azt igazol­ják, hogy Klein igenis készültt a gyilkosságra. Az sem igaz, hogy Ehrenfeldék felmondtak Starknak. Ezt csak Klein híresztelte. Starkot megrá­galmazta, azt híresztelte, hogy egy nővel szökött meg. Ott vannak to­vábbá azok a beismerő vallomá­sok, melyekben a vádlott minden kényszerítő hatás nélkül ismerte be, hogy igenis szándékábajn volt megölni Starkot. A súlyosbító és enyhítő körül­mények Ezúton a súlyosbító és enyhítő körülményeket sorolja fel az in­dokolásban az elnök. Súlyosbító körülmény, hogy a vádlott igye­kezett meggyalázni, megrágalmaz­ni az áldozat emlékét. Enyhítő kö­rülmény a büntetlen előélet. Eny­hítő körülménynek vette a bíró­ság, hogy a vádlott bizonyos te­kintetben lobbainékonyságot árult el és ez némileg befolyásolta őt, de semmiesetre sem zárja ki a be­sjjámithatóságot. A tábla nem alkalmazta a halál­büntetést, hanem a törvénykönyv második legsúlyosabb büntetését szabta ki. A büntetésből a biróság a vizsgálati fogságban eltöltött 7 hónapot betudja. Ezzel az elnök befejezetttnek nyil­vánította az i élet és indokolásá­nak felolvasását. Megjegyezte még hogy az ítéletet írásban is ki fog­ják kézbesíteni. Drámai jelenetek Most pár pil anatig szünet vain a fj eremben. Olyan döbbenetes a csend, hogy meg lehet hal'iani a szivek dobogását. Perjéssy elnök odafordul Wattay főügyészhelyetteshez és kérdi : — A közvádló tudomásul veszi-e az ítéletet vagy fellebbez ? Drámai pil'anat. A főügyészhe­lyettes egy pillanatig gondolkozik, majd ünnepélyesen jelenti ki: — Tudomásul veszem ! Ezután a vádlotthoz fordul az elnök: — Vádlott, álljon fel ! Mo=t ma­gát kérdem meg. Joga van semmi­ségi panasszal élni, a királyi Kú­riához, ha ugy érzi, hogy a "bünte­tés súlyos. Klein Sándor alig tud állani a lábán. Kinyitja a száját, de nem jön hang ki belőle. Most valóban végtelenül szerencsétlennek lát­szik. — Méltóságos elnök ur, — kez­di el-élcsukló hangon. — Én Starkot nem öltem meg előre meg­fontolt szándékkal. Az elnök rászól : — Most ne védőbeszédet mond­jon, hanem arról nyilatkozzék, hogy megnyugszik-e a tábla Ítéle­tében ? „Halálos Ítéletet kérek"! Most ujabb s talán az egész tárgyalás legdrámaibb pillanata játszódott le. r Klein Sándor vállát megrázza a sfrás és szinte artikulátlan, in­kább kétségbeesett, mint dacos hangon kiáltja: — Halálos Ítéletet kérek!.. . — Mások is szoktak ilyent mon­dani, — jegyzi meg az elnök, mi­re Kleinbőí kitör a sirás és ugy hebegi: i (/"-, — Ha gazember vagyok, tessék felakasztani!!... Nemi öltem meg szándékosan. Erre a felkiáltásra a karza­ton néhány hölgy halkan felsikolt, de csakhamar ismét csend lesz. Az elnök int dr Puszter János tanácsjegyzőnek, hogy írja be a jegyzőkönyvbe: — A vádlott fefebbez azon a címen, hogy ő nem szándékosan ölte meg Starkot. (Vádlotthoz)r Vádlott üljön íell Most dr Klein Aladár védő­ügyvéd terjeszti elő kifogását és felebbezését. Fenntartja az eiső és második tárgyaláson bejelentett alaki panaszát, továbbá semmiségi panaszt jelent be a Kúriához a súlyosbító körülmények" megálla­pítása miatt és a büntetés eny­hítése végett. Elnök: Elfogadjuk a védő ur bejelentését és az iratokat felülbi­rálat végett felterjesztjük a kirá­lyi Kúriához. A következő percben már fet is áh az elnök és enunciálja, hogy a tárgyalást befejezték. A vádlott még áll, de olyan gyengék á lábai, hogy lerogyik a székre. A közönség egyik része részvéttel nézi, a másik része pe­dig arról beszél, hogy gondolni kellett volna erre akkofj mikor le­ütötte Stark Andort. v Elnök ezután berekesztette a lőtárgyalást, amelynek közönsége rendben szétoszlott. .Klein Sán­dor vádlóttat ma hajnalban kisérte két Szuronyos fogházőr Nyíregy­házára. Bár az ítélet s ufyos, Klein Sándort most már nem fogja ha­lálfélelém gyötörni, miután a fő­ügyész az életfogytiglani fegyház­ban megnyugodott és így annál' súlyosabb ítéletet a kúria sem hozhat. Pattantyús Mihály bucwesje. A művész változó hangulatok fe­lett áll az örök tavasz, örök ifjú­ság magasságában: A színművész­nek sokszor le kell szállania errői az időfelettiségről, alkudnia kell a kenyérért, meg kell alkudnia a népszerűségért. A vidék színészetet válságba sodró gazdasági megren­dülés idején mind mélyebbre vont be a művészet asylumába az élet­gond, az alacsony, művészietlen, vá­sári motívumokkal való kísérlete­zés. A hivatása szent tudatától át­hatott művész azonban a küzde­lemnek, a harcnak, megpróbálta­tásnak ezekben a romboló nap­jaiban is fehér tógában áll a köl­tészet ormán, árkádiai mezők vilá­gai között, ahol május, mese, ének a lélek ambróziája, nektárja. En­nek a soha kompromisszumot nem kötő, tiszta művészetnek mes'ere Pattantyús Mihály is, a Városi Szinház táncos komikusa, aki teg­nap tartotta jutalom játékát olyan telt ház mellett, amely ma ebben a döbbeneteden blazírt világban, amikor mindenki behúzódik szűk magánosságának csigaházába, — zsúfolt háznak számit. A »Szeren­csetánc« c. bájos zenéjü, aranyos humoru operettben bucsuzo'tt tő­lünk Pattantvus, akinek egy .moz­dulatában több kifejező zsenialitás van, mintt egy sereg ,'félmüvész egész esti próbálkozásán. Gesztu­saiból, taglejtéséből, táncából, be­szédmuzsikájából az a naiv báj, az a tiszta kedélyesság sugárzódott fe­lénk, amely a költői hatás ősi és örök titka. Az operett keretében mutatta be Pattantyús a nyíregyházi ünnepsé­gekről készült filmeflvételeit, ame­lyek a Gulyás-pár jubileumáról ké­szült családi felvételek bemutatá­sával záródtak és élénk tapsot vál­tónak ki. A közönség virággal ked­veskedett a kedvesnek, az ünnepelt t„ncoskomikusnak. A gyönyörű ró­zsafejek között nem láttunk juta­lomjátékbeli javakat. A közönség ma nem tud csak virágot szedni. Az idők jele. Pattantyús fényes ju.a­lomjátékot adott, a közönség a já­tékhoz nem adhatott jutalmat. De kifejezésre juttatta hálás szeretetét az igaz ember, a ttiszta intencióktól vezérelt, igaz művész iránt. Az est szereplői egytől-egyig ki­tűnő játékot nyújtottak. Már csak néhány jegy kap'-atö a Salamon társulat mai estjére. A kacagás nagymestere Salamon Béla ma délben társulatával együtt Nyíregyházára érkezett, hogy esti előadását megtartsa. Példátlan ér­deklődés előztte meg minden esz­tendőben a Terézköruti Színpad vendégjátékát, de az idei még az eddigit is felülmúlja. Salamonék is kitettek magukért, mert összeválo­gatva a Szezon legjobb, legkacagta­tóbb darabjait, indultak turnéra. Salamon Béla mellett a legjobb ko­mikusok lépnek fel és a 'társulat nő tagjai is a legkiválóbb színész­nők közül valók. A jegyek legnagyobb részét elő­vételben kapkodták el a ma esti előadásra, ugy, hogy már csak kor­látolt számban válthatók jegyek. HETI MŰSOR : Igazgató : Gulyás Menyhért. Szerdán délután: Csodabár (a Nyírvidék féláru jegyakciója) — Este : Salamon Béla vetidégjá­téka. Csütörtökön: Mit susog a fehér akác. (Lendvay Böske jutalom­játéka.) Pénteken: Fekpteszáru cseresznye* (A Nyírvidék utolsó féiáru jegy­akciója.) Szombaton délután: Ferike mint vendég. (Utolsó mozihelyáras előadás. — Este : Poldi. (Ha­vassy Mind jutalomjátéka.) Vasárnap délután : Meluzina. — Este : Poldi. A SZÍNHÁZI IRODA HÍREI : — Szerdán délután a Csodab.r. (Nyírvidék jegyakció). — Este a Salamon társulat vendégjátéka. — Csütörtökön Lendvay Böske szubrett jutalomjátéka Erdélyi— Szántó nagysikerű operettjében, a Mit susog a fehér akác-ban, mely a szezonban először kerül szinre. — Pénteken este a Nyirvidék utolsó jegyakciója! Mindenki a Nyírvidékből kivágottt utalvánnyal féláru jegyet válthat a pénztárnái és megnézheti a szezon nagy szín­házi eseményét, a Feketeszíru cse­resznyét. — Szombaton délután fél 5 óra­kor a leszállított mozi helyárak­kal. A nagysikert araltott vígjáték, iái Belvárosi Szinház ragyogó új­donsága, Ferike mint vendég. G. Székely Renée a címszerepben. — Szombaton este Havassy Mimi a szép és kedvenc primadonna ju­talomjátéka Farka|s Imre operett­újdonságában a Poldi-bain. A nép­szerű operettszerzőnek ez az u\ ope­rettje siker dolgában nem marad mögötte a többieknek. A történelmi háttér sok kedves jelenet és figurák megírására adott alkalmat. — Vasárnap este is a Poldi ope­rett van műsoron. Hősök ünnepe Tornyospálcán Május utolsó vasárnapján kegye­lettel adózott Tornyospálca közön­sége a világháborúban hősi halált halt fiai emlékének. Délelőtt £z iskolák növendékei dicsőitették hős­tetteiket, a templomokban imák zengtek el leikök üdvéért, délután pedig a község közönsége, a »Ha­záért Levente Egyesület« és a Tűz­oltó-Egyesület tartott a hősök szobra mellett ünnepélyt. A Hymnus után Szakács Imre levente elszavalta Móra László: Hősök ünnepén cimü versét. A ma­gyar Hiszekegy fenséges akkordjai után Gonda Irénke szép szavalata következett: Üzenet anyámnak cím­mel. Az ünnepi beszédet Gombos József g. kath. tanitó tartotta. A hősök szobrára a község nevében Eszenyi Jenő gazdasági főtanácsos helyezett el koszorút, érzékeny, magvas szavak kíséretében. Pusz­tai János elszavalta Torday Ányos Az édesanya fiaihoz c. költemé­nyét, majd a Szózat eléneklése után a leventék és tűzoltók diszelvonu­lása zárta be az ünnepélyt az 5 2 hős emléke előtt. FISK-RUGGED MINDEN KÖVETELMÉNYT KIELÉGÍTŐ PNEUNIATIKt Képviselet és lerakat: JÁRAY ERVIN, Nyiregyháza, Vay Ádám utca 7 szám. 2685.20

Next

/
Thumbnails
Contents