Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-06-09 / 127. szám

i 1931. junius 9. J/VíKYlDáK. 3 Még a nyáron rendezik a Kéményseprési díjak kérdését is Még ezen a nyáron szándékozom > rendezni a kéményseprési dijak rég vajúdó kérdését is. (Lelkes éljenzés a kisgazdák körében). Ez* lényegtelen kérdésnek tetszik pedig mélyen belevág a falu és tanya szegény embereinek az életébe. Ezeknek az embereknek adója javarészt a kéményseprési dij összegéből áll. Sokhelyütt ötszöröse a kéményseprési dij az. állami egyenes adónak s a 'kéményt nem seprik, csak felügyelnek, valóságos kéménytanfelügyelők járnak a falvakban (DerültTúlságosan sokat költekeztünk az elmuit tiz esztendő alatt: ezért nagy a pótadó. Küszöbön van í községek háztartásának rendezése is, amely igen fontos kormányfeladat. A községi pótadók magas összege a hallatlan alkotási vágy és költekezések eredménye. Ezt be kelt ma vallanunk. Az utóbbi tizesztendő alatt több községházát, iskolát, szobrot, utat építettünk mint. az elmuit félszázad alatt. A háború után támadt vágy a jobb, a gzebb, a tökéletesebb élet után, vitt költekezésbe és adósságba egyeseket és közületeket. Negyven pengős búzaár mellett kalkulálták a beruházást és jött a bevételek csökkenése a nagy terhekkel szemben. Nincs más teendő: emelni á jövedelmeket és csökkenteni a kiadásokat. Kongó frázis ,hogy a kormány nem akar munkát adni A közönségnek be kelf látnia ezt a helyzetet és meg kell ebből értenie, miért nem fehet ma építtetni. Hiszen ha a községek ma építtetnek az egyik zsebbe beleteszik a pénzt, de ugyanakkor a más zsebéből kiveszik. Arról szónokolnak, hogy a kormány nem ad elég közmunkát. A mai helyzetben a gondolkodó ember könnyen belátja ,hogy ezek kongó frázisok. A gazda a magyar föld ura a rászorulttal szemben tudja kötelességét Beszélnem kelf még a nyugdijasokról. Ezeknek a terhét et kell viselnünk. 'Idejöttek közülök sok ezren, eí kellett menekülniök. A magyar gazda soha nem sajnálhatja a haza munkásaitól a nékik juttatott filléreket. A magyar gazdának urnák is kelf fennie. Amikor követeli jogait, meg kell tennie kötelességeit a magyar föld urának más osztállyal szemben is. Az iparnak és a kereskedelemnek egy gyógyulási lehetősége van: a magyar gazda talpraállitása Ipari és kereskedelmi gyűléseken minden alkalommal" hirdetem, hogy a magyar iparnak is, a kereskedelemnek is egy gyógyulási lehetősége van és ez a magyar gaz da talpraállitása. (Ugy van. Éljen!!) A gazda újra kereső lesz és újra vásárló is lesz, igényei Jesznek s az ipar is a kereskedelem is uj lendületet kap. A kormánynak más politikája nincsen, mint a gazda talpraállitása. (Lelkes 'éljenzés.) Azok, akik ezt a célt meg fogják valósítani, ott fenn jobban tudják mit kell, mit íehet tenni. Hitet "teszek rá, esküm teszem

1 rá> hogy szélesebb látókörreí, nagyobb tudással, komolyabb, felkiismeretesebb és fáradhatatlanabb munkával és kötelességtudással teljesíteni a kormányzati teendőket, mint aaniként Bethlen István gróf teljesíti kormánya élén, senkisem fogja, s

enkísem teljesítheti. E hitben tartsanak ki önök 'is(Lelkes éljenzés és taps.) Ha vezért választanának, akkor is itt feszek, hogy oly irányban ne vigyék önöket, amilyenbe önök nem akarják. Ha pedig a kifejtett munkásság méltatói lesznek, továbbra is a tiszta hit, a tiszta hazafius'ág, keresztény evangeliumi összefogó szerétet megbecsülését hozom és felajánlom magam ebben a Szellemben folyó munkának továbbra is. Ha támogatnak, hálás és tisztes köszönetemet fejezem ki. (Hosszantartó lelkes éljenzés és taps.) Mikecz István alispán: Elsősorban vármegyénk és kerületünk javára fogunk össze Kálíay Miklós dr államtitkár Szavait hosszantartó ováció követi, majd Mikecz István alispán a gávaí kerület lélkes szeretettel körülvett jellötjc szólat fel. "Rámutat aija a meleg barátságra, amelyet Kállay Mikiós dr államtitkárral az együtt töltött nyofc esztendő erősített meg s arra a szeretetre, amelyet ő a keanecsei' kerület iránt érez. Ha valaki akar és tud jezen a kerületen s

egiteni, az Kállay Miklós dr államtitkár lesz. Azt, hogy annyi ut épült vármegyénkben elsősorban neki köszönhetjük. Ha tizenkét éves alispánsága után most majd a gávai kerület képviselőségét vállalhatja, a kettőjük összefogásából elsősorban Szabolcsvármegye és annak két kerülete, a gávai és kemecsei várhat eredményeket. (Viharos éljenzés és taps.) Nyerges Ferenc pazonyi ref. lefkész Kállay Miklós dr és Erdőhegyi Lajos dr-ról, mirit hajdani osztálytársairól emlékezik „meg. Tudja, hogy amit mondanak, azt lettekkel váltják be. — Szabolcsvármegye három erőssé-' gét Kállay Miklós dr-t, Erdőhegyi Lajos dr-t és Mikecz Istvánt köszönti nagy tapssal fogadott szép beszédében. Kiss "György nyirbogdányi réf. •lelkész a bogdányiak törhetetlen hűségéről és győzelmi hitéről tesz. ékes szavakban vallomást. Legyen a tőke irgalmasabb ezekben a nehéz időkben a kisemberekkel szemben Érdekes témát vétett fel ezek után Keresztessy Sándor orosi ref. lelkész, aki Kállay Miklós dr beszédének étikai szépségét méltatva azt a kérést terjesztette az államtitkár elé ,hogy fékezze a kormány a tőke kérlelhetetlenségét, különösen a kisgazdákkal szemben. Adjanak a gazdának időt fizetni. 'Ha összeroppan a józan gazda is, akkor jön a demagógia uralma és ez elsősorban éppen a tőkét fogja fenyegetniMeg kell értenie a tőkének "azt az alapvető erkölcsi 'tételt, amelyre Kálíay Miklós dr helyezkedett, amikor a nyugdijasokról *ólt: Egymásnak á terhét hordoz;^... Irgalmasabbnak kefl lenni a kisemberekkel, kivált a kisgazdákkai szemben. A kormánynak gondja lesz rá Kállay Miklós dr álfamtitkár rendkívül mély figyefemmeí és nagy megnyugvással 'fogadott beszédben válaszolt a felszólalásra. Előbbi beszédében nem tért ki minden kérdésre, igy a ima feltétlenül jelentős hitelkérdé

sre sem, de hiszen ha mindenről akarna beszélni akár áttehetné ide hivatalát. (Derültség.) Most már szakszerűen belemélyed a pénzügyi problémába is. Valóban történtek szigorítások és vegzaturák is ,de a kormánynak sikerült a kisgazdák és kisbirtokosok terheinek szanálására elég tekintélyes összeget felvenni "és a végrehajtásokat fel is függesztik kellő bejelentés esetén. Itt is felhívja a gazdák figyelmét arra, hogy a községi elöljáróságoktól kellő felvilágosítást nyerhetnek a teherrendezés kérdésében és ezt a felvilágosítás kérést el ne mulassza senki. "Majd részletesen és meggyőzően magyarázza^ hogy miért nincs ma hoszszulejáratu kölcsön. A még ma is tartó világgazdasági válságban a külföld nem hajlandó hosszabb kölcsönt nyújtani és ha a külföldi tőke tartózkodó, nem adhatnak a magyarországi bankok sem hosszú kölcsönt. A rövidlejáratú kölcsön drága, az igaz, de meg kell gondolnunk, hogy pl. " Romániában, ahol az ország területe óriási kincsekkel gazdagodott, amikor megkapta Kincses Erdélyt, Bánát búzatermő földjét bányáinkat, erdőinket és amellett van petróleuma. És itt mégis 30—40 százalékos a kölcsön. A magyar élniakarás, erőfeszítés, zsenialitás, a vezetők energiája magyarázza meg ezt a csodát ebben a megcsonkított, kifosztott kis országban. Ami a tőke megrendszabályozását ilIetti._ itt óva'tosan kefl Eljárnunkmert p tőke, mint sok példa, legutóbb Ausztria nagy pénzintézetének összeomlása miitatja, a tőke nem türi a beavatkozást. Ahol ezt megérzi, onnan kihúzódik. Csak ott marad meg és melegszik meg a pénz, aRol feltétlen biztonságban van. Amikor ezt a konmány tudja, arra is lesz gondja, hogy a tő, hogy a tőke betöltse hivatását kc mindenképen betöltse hivatását. Egyébként köszöni,' hogy ezt a kérdést is felvetették és e téren is rendelkezésére áll bármikor a polgároknak. (Lelkes éljen és taps.) Mit tanult Nyiregyháza Kállay Miklóstól Benes Kálmán kir. korimányfőtanácsos, polgármester mond most mély hatást keltő köszöntőt Kállay Miklós dr államtitkárra. Színes szavakban idézi fel azt a multat, amikor a Sóstó ősi*-fái alatt Nyíregyháza ötös fogata Kálíay Andrást várta, hogy bevigye a városba a főispáni installációra. A Sóstóig kocsin érkezett a nagy főispán, akinek utódját, szellemi örökösét miost a fiúban, Kállay Miklósban látja meghatottan. Kállay Miklós dr hosszú tőispánsága alatt Nyiregyháza polgársága kettőt tanult meg tőle: rendithetetlenj mély hazafiságot és törhetetlen nagy munkaszeretetet, acélos akaratot és kitartást nagy célok önzetlen Szoí~gálatában. ^Nyíregyháza sajnálattal vette tudomásul, hogy Kállay Miklós dr nem vállalta ei a város képviselőjelöltségét, de meghatotta annak a hűségnek ereje, amely öméltóságát régi kerületéhez fűziArra kéri Kállay Miklós dr államtitkárt, fogadja szívesen Nyiregyháza ragaszkodó Szeretetét továbbra is és amikor falai közé jön^" ne ugy jöjjön, mint idegen, Tianem mint alti hazajön s akit tisztelettel "köszöntenek, akinek alkotó munkásságát csodálattal és hálával figyelik. Márton Miklós pazonyi kisgazda szava is szeretetet sugározott. A nép szava zendül itt meg a szép magyaros fordulatokban, ősi szófüzésekben: »Sikra szállunk Méltóságodért és áldást kívánunk erősnek Ígérkező munkájára.« És a magyar gazdának" ebben a mondatában ott van a magyarság millióinak rendithetetlen hűsége az ország nagy ujraépitője a vezér: Bethlen István grót iránt. á nyíregyházi kir. törvényszék elnapolta a záhonyi mostoha bűnperét 1 'I 1 « • • . * a . - Szombaton délelőtt tárgyalta a kir. törvényszék Kosinszky tanácsa ifjú Szkála Istvánné záhonyi asszony bűnügyét. A kir. ügyészség haláltokozó elhagyás büntette cimén emelt vádat a fiatal asszony ellen, mert a vád szerint 3 és fél éves mostohagyermekével olyan szivtelenül bánt, hogy a gyermek nem birta el a szenvedéseket és nélkülözéseket és belepusztult. A szörnyű bűnnel vádolt asszony tagadta bűnösségét. Elmondotta, hogy 1929. novemberben ment férjhez Szkála Istvánhoz, aki özvegy ember volt. Férje kis gyermekével nem bánt rosszul, de az nem volt soha egészséges. A szomszédok haragusznak reá s ezért vádolják ezekkel a szörnyű dolgokkal. Nem igaz, hogy hideg v

;zben mosta meg télnek idején a gyermeket. Adott neki enni és inni rendesen, de az lehet, hogy a csirkék vájujából ivott, mig ő künn a mezőn dolgozottA gyermeknek hasmenése volt, mindig tisztogatni kellett, emiatt bosszús volt, de nem a gyereket, hanem a maga sorsát átkozta. A szomszédok tanácsára egy este megtüzesített egy téglát, beletette egy fazékba és leöntötte vizzel, majd a forró gőz felé tartotta a szerencsétlen gyermek csupasz alsó testét. — Én ugy szerettem, mint a saját gyermekemet — mondotta a vádlott — nem tudtam, hogy a forró gőz össze fogja égetni. De olyan hasmenése volt, hogy tenni kellett valamit. — Miért nem vitte az orvoshoz ? — kérdezte az elnök. — Mert nem volt pénzünk patikára. A tanúkihallgatások során dr. Gyüre Zoltán záhonyi körorvos elmondotta, hogy a gyermek édesanyja fehérvérüségben halt meg. A gyermek is sokat volt beteg. Táplálkozási zavarai voltak, angolkóros volt és a tüdőgyulladáson is átesett. Azután, hogy Szkála újból megnősült, nem látta a gyermeket csak akkor, amikor már nem lehetett segiteni rajta. Csont és bőr volt, alsótestén tenyérnyi égési sebbel. Arra a kérdésre, hogy a gyermek, ha rendes orvosi kezelésben részesül, életben marad-e,