Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-06-07 / 126. szám

1931. jumu'j 7. MM MBS mm Korcsmai verekedés közben agyonszúrtak egy kisvárdai fényképészt Véres verekedés történt az éjszaka Kisvárdán. A verekedésnek halálos áldozata is van. Egy korcsmai mulatozó társaság összeszólalkozott s a veszekedés hevében Hosszú János elővette zsebkését s Harapon Ferenc kisvárdai fényképész mellébe szúrta. A szúrás háláló* volt, mire segítség érkezhetett volna, Harapon elvérzett. A csendőrség Hosszút még az éjszaka folyamán letartóztatta. —{ A nyiregyházi kir. ügyészség elrendelte a holttest felboncolását s dr Konthy Gyula törvényszéki orvosszakértő ma délelőtt Kisvárdára utazott a boncolás megejtése végett. Hősök emléktáblájának leleplezési ünnepélye Nagykállóban Lélekemelő bensőséges ünnep színhelye volt május 31-én a Hősök ünnepén a nagykállói m. kir. dohánybeváltó hivatal udvara, ahol délután 5 órakor a temetői kegyeletes ünnepély után mintegy 2000 ember jelenlétében leplezték le és avatták fel azt a díszes szép emléktáblát, amelyet az igazi hazafiságtól lángoló leíkü Thuránszky Károly dohánybeváltó hivatali felügyelő áldozatossága emeltetett az elesett magyar hősök ragyogó emlékének. Nagykállóban ugyanis eddig még nem volt semmi jei által megörökítve a hősök emléke. Thuránszky Károly léikében fogamzott jneg az a szép gondolat és ő hozott nemes gesztussal anyagi áldo^ zatot azért, hogy addig i's, mig méító emléket nem állithat a község, legalább egy emléktábla hirdesse az elesett hősök dicső emlékét az élők előtt. Az ünnepélyen megjelent az elöljárósággal az étén Nagykálló község minden számottevő polgára felekezeti különbség nélkül, az öszszes iskolák növendékei, leventeegyesület tagjai, hivatali intézmények, egyesületek, egyházak képviselői, "továbbá a nyiregyházi'frontharcosok vezetősége részéről kiküldött tagok, valamint Kiskálló község elöljárósága, leventéi é* számos ottani "fakos. A nagykállói ret. elemi iskolások négyszólamú énekkarának gyönyörűen előadott Hiszekegy-je után Thuránszky Károly nyitotta meg a tőle megszokott tüzes, lelkes páthoSz-Szaí az ünnepélyt. Hang súlyozta, hogy az emléktábla felállításának a célja a világháborúba innen bevonult és elesett hősök megtisztelése, a hősök iránti tisztelet kultuszának emelése. Ezen emléktábla a dohánybeváltó hivatai'lőbejáratánál égy imádságos fohászra inditó, íelki megkönnyebbülést nyújtó hely lesz, azon számos elesett hős hozzátartozói részére, akik majdnem teljes számban e hivatalnál keresik meg a mindennapi kenyerüket, mint hadiözvegyek és hadiárvák. A beszéd közben dr Gergelyffy. András főszolgabíró megadott engedélyére Iehuho'tt a lepel a szép, díszes emléktábláról, melynek felirata az egyik oldalon ez: Hirdesse e tábla örök időkön ( világháborúban a Hazáért meghalt hősök dicső emlékét. A másik oldalon pedig: HozzátoK, hősök, méltók akarunk fenni. IstenUnk segíts: A lelkes üdvözlő és megnyitó szavak után Bernáth Juliska szavalta eí Fiák Andrásnak ez alkatomra irt ódai szárnyalású versét hatásosan. Kántor Mihálytói "Toka Sándor, Jászay Horváth Elemértől Létán Margit és Baranyai Mária szavaltak ei jó előadással egyegy költeményt. Az első ünnepi'beszédet Marnó Gyula r. k. plébános szentszék! 'tanácsos mondotta megindító szép szavakkal ecsetelve a hősök önfeláldozó életét, az emléktábla jelentőségét. Buzdított a pártoskodás, felekezetieskedés nélküli magyar testvén" összefogásra, amely nélkül nem íehet feltámadás. A másik ünnepi szönok Görölmbey . Péter ref. esperes volt, aki az ősidőktől folyó szenvedélyes magyar sorsot ecsetelte. O is a felekezetieskedés elkerülésére, a dicsőséges múltból' táplálkozó erős hitre, lelkesedésre, a hősök példájának követésére szólította feí a csüggedő magyar sziveket. Az ünnepi 'beszédek, után Thuránszky Károly szép, lelkes alkalmi költeményét szavalta el 'Kovács Sándor nagy tetszéssel. Azután az emléktábla megkoszorúzása következett, amelynek során a különféle iskolák, hivatalok, egyesületek, egyházak, vitézek képviselői 25 koszorút helyeztek ef rövid beszédek kíséretében az emléktábla előtt. Különösen megkapó, kiemelkedő beszédeket mondtak a koszorúk elhelyezése kapcsán: Kras

Znay László tb. főszolgabíró, Szabó Antal ref. éC. iskolai igazgató és Nagy Károly ref. tanító, levente főoktató. Külön keli" megemlítem és méltatni "az ünnepély programimiszámai között 'Sok, szebbnél-szebb hazafias daliái Szereplő ref. ei. iskolai énekkart, amelyet Gáspár Endre művésziesen mesteri keze dirii gált. A kicsiny gyermekeknek a tökéletesség legfelsőbb fokáig vitt négyhangu éneke valósággal csodálatra ragadta az ünnepi közönséget, amely elismerő tapsvihart támasztott a kis énekesek és karmesterük körül. A szép és magasztos ünnepélyt a közönség ajkairól Yelhangzott Hymnus fejezte be. Az ernléktábla pedig áll a nagy életjárás. ^ kenyeret nyújtó munka otthonának kapujában, hqgy beláthatatlan időkig hirdesse a magyar dicsőséget, az elesett hősök emlékét és megilletődésre, imádságos fohászra indítson minden arra elmenő igaz magyar szivet. f-k-s.; <r * • 1 Szent Erzsébet... A bibor. palástját magán ös«ze húzta, gyönge, pici lába az országutat rótta, kereste a nyomort, a könnyt a bánatot. Hófehér kezével mosott c3uf sebeket, a betegek vállára hajtották fejüket, s tündöklő szemébe megnyugvással néztek. Szent Erzsébet mi most ünnepedet üljük, forró szivedből egy kicsi lángot kérünk, hogy lobogjon, égjen tovább a szivünkben. Mária lányai kék szallagos gárda, példádat követve a nyomor útjára, elindult szegényen, imádságos ajkkal. Olyan sok a szegény, az éhező, árva, csoda kéne erre a szegény világra, csoda, ami történt Veled Szent Erzsébeti! Csakhogy ne a kenyér változzon rózsává, hanem a rózsa friss, illatoí cipóvá, éltet adó kenyér, Isten áldásává! Kék szalagos gárda mindig rózsát szedne, illatos rózsából friss kenyeret szegne és minden éhezőt keblére ölelne. Mária leánya óh hidd meg igy tenne... JÉ .ü< Krompachi-Hol'6 Lenke Minden magyarnak követendő példaképe legyen a nagy szociális hősnő: az Árpádházi Szent Asszony! Minden művészetnél és irodalomnál és rokonságinál többet segített Árpádházi Szent Erzsébetünk népszerűsítésén a saját csodálatos felebaráti szeretete ! Csodálatos a jóság 'hatalma 1 Ezt ragyogja felénk az Árpádházi Szent Asszony, ki mindössze 24 évet ál> de ennyi élet js elég ahhoz, hogy bámulatos tevékenységével jótékony hatását az egész világra, messze századokra kiterjessze... I Neve oly elválaszthatatlanul forrt össze minden hősies jótékonysággal és magasztos önfeláldozással, hogy a századok folyamán bajos elképzelnünk valamely jótékonysági intézményt, vagy mozgalmat, melyet ne az O szelleme, pártfogása ihletne, irányitana ... Ott ragyog dicső neve annyi és annyi kórház homlokán... A betegek, orvosok védőszentjüknek választják... Nem alapított szerzetesrendet, de mint például Németországban, Elisabeterinnek hivnak minden olyan apácát, aki a szegény és beteggondozásnak szenteli magát... S az Ö példája vezeti azt a sok Erzsébet-apácát, akiknek kolostoraiban házikórházra és gyógyszertárra, de mindennél többne. sfcerető ápolásra talál a szenvedő APOLLO MOZGÓ Szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor HARRY P1EL szenzációs bravuifilmje MESTERFOGAS VEREBES ERNŐ legsikerültebb vigjáték attrakci ja SVIHAKOK a két tilm 3 óiás folytatólagos előadásban egysze.re Mélyen leszállított helyárak! Hétfőn, kedden HARRY LIEDTKE, VEREBES ERNŐ, HANS JUNKERMANN együttes szereplésével Girkussherceinö emberiség... | " ' ' De szociális hatásának titka nem csupán jótékonyságban, az alamizsnálkodásban és betegápolásba* rejlik, hanem a szegénységinek való bámulatos leereszkedésében... Császári kezet hárít el a' Szent Özvegy és inkább belép a nagy Assziszi harmad-rendjébe... Jövedelmét utolsó fillérig a szenvedőknek, szegényeknek osztja ki és ö. maga, a dúsgazdag magyar király leánya, két keze keserves munkájával tartja fönn magát... Hogy minél több jusson a szegényeknek oly egyszerűen él, étkezik, ruházkodik, oly igénytelen házikóim lakik, hogy királyi atyja követének »elszorul a szive a sajnálkozástól, látván kiráfya leányának nagy, szegénységét...« Főkép ez a mi Hősnőnk nagy aktualitása! Bárcsak a mai kor nagyzolásba fulladó szelleme..., bárcsak a huszadik század önző, szívtelen nagytőkés világa elzarándokolna, komolyan, e jubileumi évben Magyar 'Dicsőségünk szemit szelleméhez és tanulna még Tölv leereszkedni az egyszerűséghez..., az igénytelenséghez..., a munkásokkal, alkalmazottakkal szembeni bővebbkezüséghez, hogy azután saját egyszerűsítése által lelkiekben gazdagodjon s aintrayi-annyi dühtől telitett, mindent felforgatni készülő, elkeseredett társadalmat, züllésnek induló országokat boldogabbá és megelégedettebbekké varázsoljon ! ! Magyar Szent Erzsébetünk ! Te csodálatos harmóniája a női gyöngédségnek és hősies amazonlelküségnek, ragyogj előttünk, a Te szegény megcsonkított sz'ép Hazádnak lerongyolódott, veszni induló fiai, leányai előtt ! A Te varázslatos példád adjon a szegénynek, szenvedőnek nagy türelmét, megnyugvást Isten szent akaratában ! A jómódban levők pedig tanuljanak Tőled igénytelen egyszerűséget és nagy, áldozatos bőkezűséget... Igen, Szent Erzsébet hősies emberszeretetével irta a saját és a magyar nevét kitörülhetetlenül a nemzetek és népek szivébe s ez az a döntő érv, amely a legharsányab-