Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-01-18 / 14. szám

Nyiregyháza 1931. január 18. ^ Vasárnap Ü.I»*Í5 1© fjll&*» JLiXl- évfolyam. 14. sz. r Előfizetési árak helyben és vidéken : Silóra 2 P 50 f. - Negyedévre 7 P 50 f. tisztviselőknek és tanítóknak 20°/* engedmény fey es szám ára: hétköznap 10 f., vasárnap 16 f. Alapította: JÖBA ELEK felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal címe • Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon: 5—22. A kiadóhivatal telefonja : 1-39. Postacheque 29GSC Hirdetéseket az Ujságbolt is felvesz. Bethlen-u. 2. A választás tanulságai A választás, amint az előrelátható volt, a nemzeti alapon álló Polgárok Pártjának (Egységes Párt) győzelmével végződött. Ez nem is történhetett másként, hiszen Nyiregyháza város polgárságának óriási többsége valójában polgári gondolkodású, sőt az ipari munkásság nagy része is nemzeti alapon áll. Mégis az utóbbi időkben tapasztalható ideges mozgolódás, bizonyos egyének hatalmi törekvésének nyomán támadt szervezkedés, a súlyos gazdasági viszonyok okozta elégedetlenségnek agitátorok által történt céltudatos kikihasználása bizonyos aggodalomra késztették a polgári gondolkodású embereket, és ez az aggodalom, mint az utólag be is igazolódott, jogos is volt. Elsősorban megdöbbenve kellett tapasztalnia minden jóizlésü polgárnak, hogy a polgári társadalomnak egy frakciója a választási győzelem biztosítására szövetkezett a nemzetközi szocialistákkal. Mi tiszteletben taitjuk a szocialistákat, mint politikai ellenifeleket hiszen ez etikai kötelesség. Vi- i szont azonban ugyanezen etika I szempontjából súlyosan esik lat- j ba ennek a polgári frakciónak az . eltévelyedése és csak szqmoruságot i okozhat azoknak, akik még őszi™- j tén hisznek a nemzet feltámadásá- j ban. A választási mérkőzésekben j lehetnek hibák, lehetnek trükkök, | lehetnek csalafinta fogások, de í mindezeknek van bizonyos határa, az a bizonyos erkölcs, amely kelt, hogy determináljon minden polgári cselekedetet. A szabályszerű politikai sakkhúzás és a sakkfigurák csempészése között óriási távolság van, amely távolságon igen sok apró nüansz határolja az egyes cselekedetek lehetőségét, s épen ezeknek a cselekedeteknek a korrekt megválasztása adja meg a politikai cselekedetek etikai karakterét. Feltesszük azonban, hogy a tegnapi választáson és annak előzményein tapasztalt sajnálatos aberrációja a polgári ellenzéknek csak múló tünet volt. Nem tudjuk elhinni, hogy azok az egyénileg; tiszteletreméltó polgári egyedek, akik ma vezetőségét képezik ennek az ellenzéknek, odaadják magukat annak a felforgató eszmének, amely egy izben már majdnem sírba vitte a magyar nemzetet. Nem tudjuk elképzelni, hogy azok az urak. akik épen a polgári társadalmi berendezkedésnek, épen a nemzetileg megalapozott alkotmánynak és rendnek köszönhetik, címüket, rangjukat, vagyonukat, személyi és vagyoni biztonságukat, polgártársaik megbecsülését és megkülönböztetett tiszteletét, ezek az urak egyszerűen hátat fordítsanak egész multjuknak, s hálátlanul elforduljanak attól a társadalomtól, amelynek létezésében van egzisztenciájuk minden hajszálgyökere. Szálljanak magukba és fontolják meg jól, vájjon az az uj társadalmi, gazdasági és alkotmányos rend, amelynek megvalósítását tűzték ki lobogójukra, megbecsülné-e őket ugy, megtisztelné-e őket ugy, megvédené-e őket ugy, mint teszi azt velők szemben az általuk most annyira megvetett és gyűlölt polgári társadalom ? És az a kisgazda, aki a maga konzervatívabb felfogásával a kommunizmus legdühöngőbb napjaiban támasza és talpköve volt a régi rendnek, az a kisgazda, aki a maga nyugodt temperamentumával, megélhetésének szerény, de szerencsés lehetőségei között, mint egy valóságos sziklavárban böjtölhette ki a népbiztosok bukását, az a kisgazda, aki a termeivényeinek értékesítését, tehát megélhetésének és vagyonszerzésének lehetőségeit épen a polgári fogyasztó közönségnél találhatja meg, ugyan tehete^t-e oktalanabbat, mint amikor odaszegődött a vörös zászló alá? Az a kisgazda, aki konzervatívabb a leglkonzervativabb polgárnál, akiben a magántulajdon efve százszorta élesebben van meghatározva, mint bárkiben, az a kisgazda, aki nem a 8 órai munkaidő és túlórázás szakszervezeti előnyeiben lubickol, hanem virradattól vakulásig dolgozik, az a kisgazda, aki nem tudja, mi fán terem az amerikázás, a szabotázs, hanem elvárja hozzátartozóitól és alkalmazottaitól, hogy vagyonára ugy vigyázzanak, mint a szemük fényére, hogyan képzelheti elhelyezkedését abban a szocialista, vagy kommunista társadalomban és gazdasági »rend«-ben, amelynek a mai Oroszország oly elrettentő példáját dokumentálja. Kik a vezetőik ezeknek a gazdaembereknek, akik tanyai tuszkulánumukban máról-holnapra ennyire megváltoztatták világnézetüket. Kiknek a lelkiismeretén szárad az, hogy Nyiregyháza város tanyáinak egyikén-másikán a lakosság egy része — mert hál Istennek a többség megingathatatlan; erősséggel áll a nemzeti eszme szolgálatában — majdnem belekerült a szociáldemokraták hálójába ? Hogyan lehetett enynyire elhanyagolni ennek a derék, józan gondolkodású, szorgalmas népnek a gondozását, lelki kultúráját, hogy idáig sülyedtek ? Ki a felelős ezért és ki fog felelni az ezután elkövetkezendő eseményekért és mulasztásokért? Ezt a kérdést tisztázni kell, valamint le kell szögezni annak a szükségszerűségét is, hogy sürgősen meg keli szervezni a tanyai lakosság müvelését és lelki felügyeletét. Ne engedjük, hogy vörös agitátorok járják a tanyákat. Igenis járjanak agitátorok, de ezek a polgári gondolkodás és nemzeti eszmemagjait hintsék el közöttük és ápolják annak palántáit. A nyíregyházi polgári társáSálöimi szervezetlenségére és indolenciájára

5 jellemző, hogy példám az egyik kerületben, ahol 1700 szavazó van,' "too-an nem szavaztak le. Ez a! hatszáz pedig egytői-egyig polgári jegyén volt. Ha a szociáldemokrata (• szavazó ott tudott állani órákon át' " ugy elvárhatnánk a polgári elemektől is, hogy öntudatosabbak legyenek, amikor politikai jógáik gyakorlásáról van szó. Apró kényelmetlenségek miatt otthagyni a szavazóhelyet: egyértelmű a "bukással. 'Még szerencse, hogy nem valamennyi polgári szavazó gondolkodott igy 1 ~ Az egyik szavazóhelyiség előtt ácsorgó tömegben egy vörös elvtárs a következőképen fakadt ki: — Akármit csinálnak, félév muiva úgyis vörös lesz Nyiregyháza! Szocialistákkai paktáló polgároki Tudjátok, mit jelent ez? Akartok még továbbra is szövetkezni velük ? 1 Mi nem! A minisztertanács elengedte a földhözjuttatotíak 1930, évi törlesztési részletének egyharmadát Budapestrőt jelentik: A kormány tagjai tegnap délután Bethlen István gróf miniszterelnök elnöklésévei minisztertanácsot tartottak. A minisztertanács egyik legfontosabb tárgyát a földbirtokreform során földhöz juttatottak 1931. évi törlesztési részletének részben való elengedése képezte. A nagyfontosságú határozatról a következő tudósítást kaptuk: A földbirtokrendezési eljárás során löldhözjuttatottak 1927. évi január hó elsejétől "kezdve kötelesek voltak a megállapított ár 54 százalékát kitevő évi törlesztési részletéket megfizetni. Az időközben bekövetkezett s

ulyos gazdasági helyzet, elsősorban a buza árának nagymérvű csökkenése miatt azonban a földhözjuttatottak nagyrésze nem tudott fizetési kötelezettségének eleget tenni. Ennek következménye az lenne, hogy a földhözjuttatottak nagyrészét most a gazdasági év elején ki kellett volna mozdit

ani. A földhözjuttatottak nagy törpegének kimozditása azonban meghiúsítaná azt a forv tos gazdasági és politikai célt, amelyet a földreform érdekében hozott törvények ef akartak érni. Ennek elkerülése céljából és hogy az érdemes földhözjuttatottak képesek legyenek a nehéz gazdasági helyzetben is a nekik juttatott földeket megtartani, a minisztertanács tegnapi ülésében Wekerle friiniszter előterjesztésére elhatározta, hogy a földhözjuttatottakat olymódon kívánja támogatni, hogy figyelembevéve a buza és egyéb mezőgazdasági termények értékesítési /ehetőségét, a jogerősen megállapított vagy megállapítandó földár 1930. évre járó törlesztési részének egyharmadrésziét elengedi. A minisztertanács mai elhatározásának végrehajtása céljából a hivatalos lap holnapi számában már közölni is fogja a pénzügyminiszternek a földbirtokrendezési eljárás során kiosztott földek 1930. évi részletének a törlesztés tárgyában kibocsátott rendeletét, amely olyképen rendelkezik, hogy a földbirtokrendezés során az igénybevett földek megváltási' árának, továbbá a vagyonváft

ságföldek ellenértékének 1930. évi törlesztő részletéből egyharmadrészt a pénzügyminiszter elengedne abban az esetben, ha a földhözjuttatottak a jogrf erősen megállapított, vagy megállapítandó földár 1930. évre járó törlesztő részletének egyharmadrészét legkésőbb február hó végéig egyharmadrészét pedig május 15-ig befizetik. Az a földhözjuttatott azonban, aki a törlesztő részletnek kétharmadát a fenti határidőig be nem fizeti, a földhöz igényt nem tarthat. Nehogy azonban a földhözjuttatottak, akik a fizetési kötelezettségüknek 1930. évben épugy, mint 1929. évben teljesen eleget tettek és igy az 1930. év végén hátralékuk nincs, a nemfizetőkkel szemben hátrányos hetyzetbe kerüljenek, a rendelet ugy intézkedik, hogy az ilyen földhözjuttatottak által az 1930. évi törlesztési részlet kétharmadrészén felüifizetett összegeket az 1931. évre teljesített fizetésnek keh tekinteni. A minisztertanács felhatalmazása alapján megengedte a pénzügyminiszter továbbá azt is, hogy azoknak a földhözjuttatottakmak, akik az 1929. évi fizetési részletet önhibájukon kivül nem fizették be, a pénzügyigazgatóság indokolt esetben hat százalékos késedelmi kamat melfett legfeljebb négyévi részletfizetési kedvezményt engedélyezzen abban az esetben, ha a földhözjuttatott az 1930. évi kedvezményes törlesztő részlet felét legkésőbb február végéig befizeti. A minisztertanács egyebekben fo Iyóügyeket tárgyalt s este 10 órakor ért véget. \ _ i.' LG I THTíi1 i.L Hi: