Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)
1931-06-03 / 123. szám
Ünnepélyes keretek között leplezték le Járossy Sándornak a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara első elnökének arcképét A nyiregyházi Ügyvédi JCamara vasárnap délelőtt n órakor a városháza dísztermében óriási érdeklődés mellett tartotta pieg a Kamara első elnökének, dr. Járossy Sándor arcképének je'epíezésére rendezett díszközgyűlését. Az elnöki emelvényen a Kamara vezetőségén kívül ott láttuk Erdőhegyi Lajos dr.-t, Szabolcsvármegye főispánját, Mikecz István alispánt' dr. Bencs Kálmán m. kir. kormáayfőtanácsos polgármestert, drIllés Andort, a kir. törvényszék elnökét, Salsmann Ottót, a kirügyészség elnökét, a bírói és ügyészi kart és a megye és város még számos reprezentatív egyéniségét. A díszközgyűlést Fráter Ernő dr. a Kamara elnöke a »Híszekegy« imával nyitotta meg. ÜdvözölIte a Járossy család megjelent tagjait és a vendégeket, majd röviden vázolta a díszközgyűlés célját és jelentőségét. Dr. 6chőn Viktor elnöktársam indítványára — úgymond — a Kamara elhatározta, hogy boldog emlékű elnökének, dr. Járossy Sándornak (arcképét hálája és tisztelete jeléül megfesteti és örök emlékül a közgyűlési termében helyezi el. Ezután az elnök férésére dr. Simonyi István ügyvéd a pódiumon felállított és nemzetiszínű tírapériával letakart állványhoz lépett, leleplezte az arcképet, amelyről egy Sugárzó intelligenciájú, jóságos arc mosolygott a közönség felé. A leleplezés ünnepélyes percében a közönség felálássai áldozott Járossy Sándor maradandó emlékének és mély meghatódottsággal szemlélte a valóban mesteri alkotást. Az elnök ezután a megboldogult produktív életének főbb mozzanatait ismertette hitető erővel, a meggyőződés hangján. Az ügyvédi hivatás nehéz, de magasztos céljára mutatott s Járossy Sándor feledhetetlen érdemeit méltatta, aki mint eimber s punt ügyvéd az egyszerű kötelességteljesitésnél jóval nagyobb mértékben, kartársat közül mésszé kiválva teljesítette élethivatását — úgymond, •— és nem csak az ő emlékének áldozunk, de magunkat és hivatásunkat tiszteljük meg, amikor ebben a siván az ügyvédségre válságos időkben az ő ügyvédi eszményképét állítjuk a jövő generáció elé példányképül. Ennek a nagy ügyvédi jellemnek példája kell, hogy vezérelje az utánunk következő ügyvédi generációkat, ezért akartunk örök emléket állítani neki ezzel az arcképpel, amelyet Kamaránk tanácskozó termében helyezünk el, hogy a kritikus időkben az lő szelleme vezérelje elhatározásainkat. A lelkes éljennel fogadott elnöki enunciáció után feszült érdeklődés mellett emelkedett szólásra rz ünnep illusztris szónoka, tír. Schönpflug Jenő ügyvéd, aki Járossy Sándor nemes jelkének csodálatos gazdagságát, puritán jellemét varázsolta elénk a klasszikus mon;datc{fc s a bölcs gondo'atok lenyűgöző szépségével. A beszéd teljes szövege a következő: Mélyen tisztelt ünneplő közönség! Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Betelt Rajta az elmúlásnak örök törvénye, mely ellen olyan emberileg, olyan hasztalanu' lázadozunk. Eltemettük, megsirattuk. Teste már a földdé, lelke az örökkévalóságé — a mienk az (emléke, az ő kedves, szép emléke maradt. [ Az emlékezés az élők hálája a holtak iránt. E'z a hálaérzet gyűjtött itt egybe bennünket, — ez állította elénk a képet, mely vonásait örökíti meg és képzeletbe ringat, — azt érezteti, mintha visszatért volna közénk, mintha megint itt időzne köztünk az, aki oly messzire költözött el tőlünk. Hogy emlékezésünk teljes lehessen, magunk elé kell még varázsolni lelkének képét, — le kell erről a képről »s fejteni a leplet, azt a finom fátylat, mellyel' életében oly szerényen, Szinte szemérmetesen rejtegette sok kitűnő tulajdonságát, hogy azoknak szépségét valóban meglátni és méltányolni csak a beavatottaknak jutott. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim!! Az életet az Isten adja — deiaz embernek keli azt betölteni tartalommal. I Ezért olyan szép pz az élet és ezért éljük olyan gyarlón végig ezt a szép életet. Annyi ezer és ezer esztendők után az emberiség legnagyobb részének élete ma som több, mint — jórészt öntudatlan lassú ut az egyszerű kifejlődés és azután a megsemmisülés felé — (egfellebb ittott tarkítva apró muló, önző örömökkel. Az értelem ugyan csodákat müvet — de n szivünk ma is ősállapotban van. A csodálatos gépek felemelnek bennünket a levegő magaslataiba — de á fiz ivünk ma is a porban csúszik. Fülünk meghallja ma már távoli világrészek hangját, >— Szivünk nem hallja meg a közeli segélykiáitásokat sem. Ma is ellensége az ember az embernek. Legtöbb gyötrelmet mais az ember okozza embertársánakValakit támadni száz fegyver repül ki hüvelyébői — valakin segíteni,fájást szüntetni, könnyet törölni egyetlen sziv nem dobban, egyetlen kéz nem emelkedik. Pedig a menyország kapuja lenne ez a föld v ha megindulhatna vé^re a jóság kisarjadása az emberi szivekben. Dehát az egyes ember botorul magát teszi meg a földkerekség centrumának — magamagát n bálványnak, melytől az emberáldozatokat sem sajnálja. Egyetlen célt ismer: eszközt szerezni minden áron — embertársainak bármi szenvedése árán is a nagyralátó igényekhez, a fényűzéshez, a Szenvedélyhez. Beleveti magát ft mindent habzsolni akaró vad hajszába, amiben aztán lassankint tönkre (tiegy a lelke, elvész a fogékonysága a szép és jó iránt, elvesznek az energiák, mik visszasegíthetnék. Az olyan szépnek elképzelt célhoz már nem ember — csak emberroncs érkezik, aki koldus lett lelkében' és aki kiábrándulva, földresujtottan hasztalan keres megnyugvást rémült tekintettel — hasztalan tekint vissza: nincsen emléke — hasztalan kémlel előre: nincsen reménye. És ekkor kétségbeesésében igazságtalanul" a Saját hibáját az élet hibájának mondja és vádolón kiáltja: nincsen ennek az életnek semmi célja — ninc sen ennek az életnek semmi értelme!! G pedig dehogy nincsen, dehogy nincsen. Csak az ilyen elhibázott eltékozolt, tönkretett életnek nincsen. íme, akinek emlékét ünnepeljük, az a férfiú: Járossy Sándor megfejtette az élet titkát, megtalálta az életnek célját és értelmét — és megtöltötte életét nemes tartalommal. O megértette, hogy az élet célja és értelme a kötelességteljesítés és a segitő jóság. Hosszú évtizedeken át tanult, fáradt, dolgozott, küzdött (önzetlenül hazájának javára és embertársainak javára. Saját megpróbáltatásai edzették akaratát, önfegyelmét >— a mások szenvedései megnyitották, érzővé és a segítség gazdag forrásává avatták a Szívét. Lelkiismeretesen felkészült életének munkájára. Tudós volt. Lelke befogadta a bölcs tanításokat és uj igazságokat termelt. Elvet meggyőződései voltak. P meggyőződést, a léleknek ezt a gyönyörű szabadságát nem vitte vásárra — mint kincset őrizte és fanatikus hűséggel kifejezésre juttatta. Mások meggyőződését vsem kényszeritette térdre. Érvekkel harcolt. £s mert piindig valóban az igazságért küzdött és sohasem az igazság köntösébe elbujtatott erdekekért: ő maga Js készséggel hajolt meg érvek előtt. Embertársait nem a külsőségek, díszek, hivságok — pem előítéletek, — nem a ciim és rang Szerint, nem a vagyoni fokok szerint becsülte —, ő a lényeget kereste, az igazi emberi értékeket yette számba ennél a fémjelzésnél: a tudás, jellem, tisztesség, önzetlenség, jóság szerint becsülte EmbertársaitIdegen volt tőle a gőg, a tudatlanságnak és szivtelenségnek ez a vadhajtása — de jdegen volt a megalázkodás is, az önérzetnek pusztitó kórsága. Egyenesség volt szavaiban és cselekedeteiben. Megvetette ahizelgést, ezt a hamis pénzt, amivei az érdek vesztegeti a hiúságot. Nem maradt néma, ha szólni kellett, — nem maradt térlen, ha cselekedni kellett és nem hajlongott att, ahol egyenesen kellett állni. Á tőle távolabb állókat meg is tévesztette ezek miatt némi'eg ridegnek tartott külseje. De hiszen a templom fala is hideg kő, — de a falak közt Isten lakozik. Az ő külseje is — valójában téli boritója a tavasznak, — melegen érző szivet takart, melyből emberszeretet áradt. Ideáljai közt első volt a család, :— 1 a társadalomnak ez a vérközösségen alapuló, a szeretet kapcsaival összeforrasztott termékeny szent egysége, melyet kíméletlenül támad és hihetetlen könnyelműen akar megbontani a kötelességet, gondot, lemondást nem vállaló, a családot csak nyűgnek tekintő, az áldozatos szeretetet nem ismerő és az ebből fakadó magasabbrendü örömöket ennélfogva meg nem értő egy uj irány. Ö hü papja volt a család kultuszának, Istennek tetsző áldozatokat mutatott be ennek oltáránál. Nem áldotta meg gyermekekkel az Ég, — de ő talált magának szülői gondokat: féltő szeretet,el kisérte hozzátartozóinak sorsát. Élethivatása, az ügyvédség volt a másik ideál. A jog iránt érzett áhítatos tisztelettel — az igazságkeresés benső vágyával, — az etikai szempontok legkényesebb figyelemben tartásával dolgozott e pályán. Finom jogérzékkel, éles ítélőképességgel, kimagasló tudással és lelkiismeretes felelősségérzettel képviselte, gondozta a reábízott Sokszor nagyfontosságú érdekeket. Munkája, mint minden igazi ügysédi munka a köznek is javára szolgált, mert tényezője, egyik biztositéka volt az igazság, a jogi és emberi igazság érvényesülésének. Tiszteletben tartotta, megőrizte és fejlesztette a magyar ügyvédi karnak régi nemes hagyományait. Egy életnek maradancKp becsű munkája tesz mellette tanúságot és a közbecsülés, amely körülvette. Csak természetes, hogy vezére lett az ügyvédi karnak és elnöke kamaránknak, melynek felállítása is jórészt az ő érdeme. Súllyal és dísszel képviselte ezt a hatóságot, minden irányban megőrizte ennek függetlenségét és önkormányzati jogait. Minden törekvésével azon volt a nyomorúságokkal és kísértésekkel tele nehéz időkben, hegy megmentse, aztán megőrizze és emelje az ügyvédi karnak erkölcsi és értelmi színvonalát. Elnöki tisztében bírája is volt kartársainak. ítéleteinek igazságát bearanyozta, szigorát enyhítette a megértő, belátó elnézés. A régi szép hagyományokat követte akkor is, amikor a közügyek szolgálatát is vállalta. Lelkes odaadással, hűséggel teljesítette itt is a magára vett kötelességeket. Megvoltak a talentumai, amelyek képesítették, sőt egyenesen elhívták, hogy ezen a téren is nem muló értékű szolgálatokat tegyen. Makulátlan jellem volt. Veleszületett és általa finomabbra csiszolt szépérzékkel irtózott minden erkölcsi csúnyaságtól. Puritán volt. Nem elismerésért dolgozott. Nem voltak cimei, mellén nem ragyogtak kitüntetések, de lelke díszben á'lott erenyeinek sorozatával. Az ő jutalma <t lelki béke, az önmagával való teljes harmónia, a jogos önbecsülés, a mások részéről tapasztalt megbecsülés és a jól teljesített kötelességnek boldogító érzése voltak. Az ő címe a legszebb cim volt: a derék polgárnak, a jó embernek cime. Tekintély volt. Tekintélyének osz—a—hh ftt nr ini irwr»itw-mw-»T«i-re ?i m'..>-. j F vételkényszer nélkül tekintse meg a vidék legnagyobb kárpitos és butorHQllQTlQn Hl non fi áru csarnoká t> ho 1 Magyarország összes legszebb és legjobb tnárkájll lUlluMml Uluuljll bűtorárúi rendkivü l olosó árban kerülnek eladásra, u. m. hálók, wlWWWll ebédlők, uriszobák, szalon garnitúrák és mindennemű kárpitos áruk. Gyermekkocsi újdonságok nagy raktára, l-től 3, 6, 9 és 12 hónapig terjedő részletre is! VaS- és rézbutorok. I SUHANESZ kárpitos és bútorcsarnoka, Nyiregyháza. Főüzlet: Kállai-u. 1. KEggííá 8