Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 274-296. szám)

1930-12-16 / 285. szám

jsftfmriDÉic 1930. december 16. Gazdahét A legnagyobb magyar mezőgazdasági érdekképviselet, az OMGE most tartja sorozatos gyülésezését a fővárosban. Mindenkor nagy ese' ménye volt közéletünknek, ha az OMGE seregszemlét tartott a mezőgazdaság területén, de ezeknek a gyűléseknek talán soha oly nagyfontosságuk nem volt mint ma. Nyugodtan állithatjuk, hogy az egész ország agrártársadalmáfnak érdeklődése kiséri figyelem* mel azokat az eseményeket, amelyek ott lejátszódnak. Nem kisebb dologról van szó, minthogy a mezőgazdaság érdekképviseletei hatékony véleményt mondjanak a közgazdasági életünket legerősebben fojtogató kartel-kérdésről. A magunk részéről sokkal helyesebb nek tartjuk, hogy ha ilyen komoly nagy testületek szakszerűen szóinak hozzá a kartel-problémához, mintha népgyűlési szónokok ajkairól 'hangzik ei ez ügyben kritika. Örömmel iátjuk, hogy az OMGE myit nagy mezőgazdasági problémával kapcsolatban, ugy a kartel-kérdésben is hivatása magaslatán áll. Mindaz, amit a vita_ során összehordtak quint esszenciáját jelenti a gazdakivánságoknak. Neim beszélünk most nagy gazdáról, törpebirtokosról, zsellérről, vagy földmunkásról, mert egész mezőgazdaságunkat egyformán fojtogatja a már nemzetközi nexusokra is támaszkodó kartel-veszedelem. A kartelek túlkapásai drágítják.a mezőgazdaság termelés költségeit és a Diac szervezetlensége veszélyezteti a gazdálkodás rentabilitását. A kartel-kérdés megfelelő fórum előtt történt szóbahozása a legalkalmasabb időben termelte ki a kritikát. Tudvalévőleg a kormány éppen ezekben a napokban foglalkozik legintenzívebben azzai ^ törvényjavaslattal, amelyik törvényes uton intézményesen'akar gátat vetni azok élé a túlkapások elé,, amelyek csak a kartelekbe tömörült vállalatok érdekét szolgálják. Lehetetlen helyzet, hogy amikor a mezőgazdaság élet-halál harcát folytatja megcsonkított hazánkban, ugyanakkor a jól megszervezett kartelsáncokon belül boldog élet follyék. Ennek a kérdésnek tárgyalása során nem tartjuk feladatunknak azt, hogy olvasóink kö ré'ben hangulatot keltünk a kartelek ellen, mert ez a hangulat már megvan. Szeretnénk a dolog legkomolyabb vég?t megfogni s éppen ezért különös figyelmet szentelünk annak a javaslatnak, amelyik az OMGE-ban született meg a karteltörvény ügyében. Az Omge azt kívánja, hogy ne csak a szorosan vett kartelekre tejjeszkedjék ki a törvényhozási szabályozás, hanem a hasonló célt szolgáló egyéb alakulatokra, valamint azokra az esetleg írásba nem foglalt alkalomszerű megállapodásokra és összebeszélésekre is, amelyek oly károsan befolyásolják a mezőgazdasági termékek értékesítését. Na~ .gyon helyes az OMGE álláspontja, mikor szükségesnek tartja, hogy a kartelek megfelelő nyilvántartásba vétessenek. A nyilvánosság a leghathatósabb orvosság minden tulkapás ellen. Lássunk hát tisztán a kartelek frontján. De a kartelek túlkapásainak megrendszabályozását biztosítani kell nemcsak az ármegállapítás tekintetében, hanem azokra az intézkedésekre vonatkozólag is, amelyek közvetve alkalmasak arra, hogy irreális áralakulást eredményezzenek. Ilyenek: a bojkott, a mesterséges áruhiány felidézése, az üzemek indokolatlan megszüntetése stb. Az Omge határozott fellépése valóságos fellélegzést fog előidézni a mezőgazdasági' rétegben, amely láthatja, hogy intézményeink hivatásuk magaslatin állnak: s "ha arra van szükség, a bátor harctói* sem ijednek meg. Az igazság kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy a mezőgazdasági érdekképviseletek voltak azok, amelyek már évekkel ezelőtt ráterelték a közfigyelmet a kartelek tulkapisaira. Ha a kartelek tevékenységének vannak is világgazdasági összefüggései és ha a nemzetközi kartelek elleni küzdelem csak részben lehet eredményes egy törvény segítségével, lényegében az elérhető eredmények határáig e téren is el" keli mennünk. A kormánynak törvényhozás utján történő fellépését támogatni fogja a mezőgazdaság minden intézménye, kezdve az OMGE<-től le egészen a legkisebb gazdakörig. Ezt a harcot sikeresen meg kell vívnunk, mert ezt kívánja az egyetemes magyar mezőgazdaság érdeke Deák Tamás csongrádi tanító már az elem! iskolában tanítja nag? sikerrel a gyorsírást Deák Tamás tanító, aki rajongó lelkesedéssel'állt a gyorsírás ügyének szolgálatába, egy ideig Nyíregyházán működött, ahol a kereskedelmi isko'ában tanított'."' Most a Szegedi Uj Nemzedék a következőket írja róla: A napokban ellátogatott szerkesztőségünkbe a magyar gyorsirástanitás egyik apostola, Deák Tamás csongrádi tanitó. Munkásságáról nem egyszer emlékezett már meg a Szegedi Uj Nemzedék, sőt a fővárosi lapok is nagy elismeréssel írtak arrói, amikor a dorozsmai kis tanyai' nebulókat meg tanította a gyorsírásra. Ambíciója azonban nem elégedett meg azzal, hogy csak gyerekekkei foglalkozzék, amerre csak megfordult a kérges tenyerű tanyai magyarok között is, minél szélesebbkörü propagandát igyekezett csinálni a gyorsírásnak. Megemlítésre méltó, hogy érdekes magyaros tanítási módszere van, amellyef lényegesen míegkönynyiti különösen gyermekek szájmára a gyorsírás tanítását. Módszerével, s a gyorsírásnak azí elemi iskolába való bevezetésével kapcsolatban a következőket mondotta munkatársunknak Deák Tamás: — Mielőtt rendszeremet részletezném, az alábbiakra kell kiférnem. A Népszerű Gyorsírás 42. évfolyam 1—2. számában a következők olvashatók: , »A folyóirás és a gyorsírás.« »Rónai Sámuel polgári iskolai tanár fenti cimen tartott előadásának bevezetőjéül "ismertette azt a már olyan sokszor hangoztatott és utóbb a nemzetközi gyorsíró kongresszuson is elhangzott kivánsá- 9 got, hogy olyan gyorsírást keli szerkeszteni, melynek alapfoka a foiyóirást pótolná, felsőbb foka pedig beszédirásra volna alkalmas. Rámutatott a kérdés megoldásának nehézségeire és fontosságára: csökkentené'az analfabéták számát, a kis elemisták túlterheltségét és . a helyesírási hibák lehetőségét, i stb.« »Szükségesnek tartja) a gyorsírás vívmányainak a folyó írásban való alkalmazását.« Az emiitett ujságközleaniénnyei kapcsolatban ünnepélyesen kijelentem, mondotta Deák Tamás, hogy azt a »kivánságot«, mely a »kérdés megoldására® vonatkozik, 1929 ápri'is 12-én Salgótarjánban megoldottam, az ott volt elemi iskolai "tanítványaim, va'amint csongrádi e'lemi iskolai 'tanulóimi és atyafiságom levelei *a bizonyság erre.^ A folyóirás pót

!ására, — helyesírási Szempontból — emberileg — tökéletesen szabatosan használják rendszeremet. — Kinyilatkoztatom továbbá, hogy azokat »az egységes gyorsírásban előforduló hibákat« — (1. a dr Radnai Béla szerkesztésében megjelent »Az Egységes Magyar Gyorsírás Könyvtára« 33. száma 18—19. oldalon, kiadta a Nyíregyházi Gyorsírók Egyesülete 1930.) — melyeket ki lehetne küszöbölni*:, egyben kiküszöböltemAmi pedig azt illeti, hogy »lehetne azt még tökéletesebbé is tenni, mellyei ugyan azt a gyorsaságot ugyanazt az eredményt a növendékek kisebb megterhelésével is ei iehetne érni, emberileg sikerült <yly tökéletessé leegyszerűsítenem -— természetesen ímegtéve az utat a gyorsírás történelme utján ar 1877-ben megjelent Nagy Sándor magyar nemzeti rendszerű, ízlésű s nyelvünk sajátságaihoz oly brilliánsan alkalmazott gyorsírásához — hogy pontos olvashatóság tekintetében a latin ábécés folyóirássai vtftekszik, számtalan esetben pedig felülmúlja, ugy, hogy a kis elemisták túlterhelését az első osztályban a megtanulásnál is hihetetlenül nagy tokban csökkenti. Számunkra valósággal keleti kényelmet biztosit s igy a gyermekvédelem ügyének is felbecsülhetetlen szolgálatot lenne hivatva tenni általánosan is. — Végiii 'kijelentem, hogy ha akár az államhatalom, akár a magyar társadalom gondoskodnék megíe'lelő munkaköröm és beosztásomról, a beszéd írásra alkalmas részét készséggé'/ hajlandó lennék magam is az alapfokra, a NagyDeák rendszerű gyorsírás elemi gyorsítására mint falat és tetőt rátenni, esetleg felvilágosítást adni az ahhoz értő komoly szakemberek 'Számára. Ez a rendszer országos kiállításon — az elemi népiskolai gyorsírás megteremtésével együtt 1929 szeptember 29-én »Diszokle_ véllei tüntettetett ki.«' ÜPOLLO WOZGÓ Hétfőn, kedden 5, 7, 9 órakor Greta Garbó egzotihus filmje Vad orohldeék (Hangosan) Partnerek: Nils Asther és Lewls Stone Szenzációs hangos burleszk: A kutyaszereleni rheumalikus fájdalmaknál (bayerJ és meghűléseknél Szerdától: Dita Parlo első hangos filmje A hölgyek öröme Zola Emil világhírű regénye hangos filmen. Szülői értekezlet az ev. Kossuth reálgimnáziumban A nyíregyházi ev. Kossuth reálgimnázium december 13-án, szombaton délután 4 órára értekezletre hívta össze a reálgimnázium -ső osztályába járó tanulók szüleit, hogy a nevelés alapvető kérdéseiről tanácskozva, az iskola 'és szülői ház közötti kapcsolatot meg teremtsék, elmélyítsék s azáltal a középiskolai neve'és munkáját már az alapvető részben közös nevezőre hozzák. Az értekezleten az I. osztályú tanulók szülei csaknem kivétel nélkül megjelentek. Teltsch Kornél igazgató megnyitó szavai után dr Belohorszky Ferenfc osztályfőnök tartotta meg előadását »A szülői ház és az iskoIa« címen. Bevezető szavaiban hangsúlyozta, hogy az iskola nem egyes leckéknek a betanultatásában, hanem abban, látja elsősorban feladatát, hogy a közölt ismeretanyagot a tanuló minél hasznosabban tudja feldolgozni s uj ismeretanyag szerzésénél felhasználni. Témáját három tételben fejtette ki részletesen s példákkal is megvilágítva szólt az értelmi, esztétikai s az erkölcsi nevelés nagy kérdéseiről. Minden alkalommai az egyéni példaadást tekintette a legjobb nevelő eszköznek s éppen ezért tartja nagyon, kívánatosnak azt, hogy a gyermekkel s.;emben követendő magatartásban a szülő és tanár mindenkor találkozzék, egymás "tevékenységét kiiegészitse. A formás és a kérdést alapos részletességgel, helyes pedagógiai meglátással tárgyaló előadásit a szülők megértéssel fogadták s Vajda Emiiné a szülők nevében köszönetét fejezte ki az előadó előtt. Az igazgató zárszavaival a szülői értekezletnek elméleti része ezzel véget is té

(rt s utána még hosszú idejg maradtak együtt a szülők a tanárokkal, hogy most már kiki a saját gyermekének előmeneteli, magaviseieti, szorgalmi tevékenységéről szerezzen tájékoztatást s nyújtson egyben-másban felvilágosítást. A Bessenyei Almanach a napokban kerül fii a sajtó alól A Bessenyei Kör régi terve, hogy a Kör irótagjainak alkotásaiboAlmanachot állit össze és ezt az Almanachot kiadja. A terv Szohor Pál irodalmi szakosztályi elnöksége idején elsőizben jutott ei a megvalósulás stádiumához. Az Almanach nyomdai előállítása is befejezéshez közeleg. Az eddigi jelek szerint a könyv, amelyben naptár is lesz, nyolc ivre terjed. ízléses címlapját, amelyen a testőnró Bessenyei "sziluettje van, Molnár Rózsi festőművész rajztanár rajzolta finomult ízléssel. A Bessenyei Almanachot érdeklődéssel várja a könyvkultúra iránt érdeklődők sokasága. Ára még nem alakult ki. de bizonyos, hogy olcsó könyv lesz a Bessenyei Almanach, amelynek munkatársai díjazás nélkül ajánlották fei reprezentatív kézirataikat céljára. — LEVÉLPAPÍR újdonságok nagy választékban a JóBA-nyomdában. 1