Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 274-296. szám)
1930-12-13 / 283. szám
JKVíryidík. 1930. december 11. Árcsökkenésés nemzeti jövedelem Irta: Pisszer János. Az utóbbi idők igen tetszetős jelszava: »Le az árakkal!« Ha az egyensúly helyreállítható volna ezen az uton és a nemzeti jövedelem és általában a nemzetgazdaság szemszögéből, — akkor ez ellen a jelszó ellen semmi kifogást tenni nem lehetne. De mert e sorok Írójának többször hangoztatott álláspontja az, hogy nem az árak leszállítása, mint inkább az oknélküt levert mezőgazdasági árak nak felemelése és ezzel a két év előtti állapot visszaállítása lenne a helyes eljárás a magyar nemzetgazdaság szempontjából, igy néz« zük ezt a kérdést gyökerében meg. Talán nem szimpatikus ma jelszavak nélkül számolni, de Fellner Frigyes egyet, tanárnak, a Tudományos Akadémiában tartott előadása és az azóta lefolyt események ismerete után mégis megengedhető ez. Fellner szerint, a csonkaország nemzeti jövedelme az 1928. évben, kereken 44 milliárd pengőt tettEnnek a jövedelemnek 24.55 százaléka állami közteher, a külföldi kölcsönök után fizetett kamat pedig kiteszi a jövedelem 4.38 százallékát. ami együtt 28.93 százalékEbben az összegben nem foglattatnak benn a törvényhatóságok, községek, városok közterhei sem aa egyházi terhek. Ha Csonkamagyarországot termelő üzemnek tekintenők, akkor azt mondhatnók, hogy a 4.4 "milliárd értékű termeivényt, a fentiek szerint kereken 29 százalék regie terheli, csupán állami közterhek és kölcsönkamatokban. Nincsen adatom arra, hogy az itt számba nem vett egyéb közterhek mennyit tesznek.. de valószínűleg helyes nyomon járunk, ha ezeket legalább 16 százalékra tesszük, amelyekkel együtt, az emiitett üzemi regie, felemelkedik kereken 45 százalékra. Tudjuk nagyon jól, hogy nagy megerőltetések után is, az állami közterhek csökkentése alig éri el, az 5 százalékot, ami a nemzeti jövedelemre átszámítva, cca 1.2 százalékot tesz, tehát igazán lényegtelen. A külföldi kölcsönök kamatterhe nem csökken, de az ujabb kölcsönfelvételekkei inkább növekszik. Lerontja, sőt felülmúlja a megtakarítást. A közterhekben tehát apadást nem várhatunk, igy az üzemi regie változatlan marad. De változik az árleszállításokkal a termeivény érték! Amint alászáll a produktum értéke, emelkedik a regieszázalék. Ezekben fordított viszony van. 10 százalékos árcsökkenés, 11 százalékos regienövekedést, 20 százalékos árcsökkenés 25 százalék regienövekedést, mig már 30 százalékos árredukció, 43 százalékos regienövekedést jelent. Igy a regieszám lenne: az árcsökkenés 10 százaléknál: 50 százalék, 20 százaléknál: 56.3 százalék, 30 százaléknál: 64.4 százalék kb. Az 1928. évi gabonaárakhoz viszonyítva a mai gabonaár csökkenés már a 30- százalékot jóval felülhaladta. Ha tehát az a jelszó, hogy az ipari cikkek árait redukáljuk alá arra a szintre, amelyen a mezőgazdasági kenyérmagárak vannak, érvényre jutna és akár erőszakkal, akár önként leszállana minden ár az előbbi szintre, akkor ebből kiszámithatatlan veszedelem származhatnék. Egyrészt az államgazdaságra, másrészt pedig a nemzeti jövedelemre és ezek foíyamányaként az országcsonk külső és belső ; hiteléletére is egyaránt. Az a politika tehát, amelyet Né- ; metorsjág gyakorol, ahoi 15 száza- ' lékos árredukciót igyekeznek kivételes rendszabályokkal és erőszakkai keresztülhajtani, a német államterhek kamatainál jelentkezik majd, mert az árredukciót nemcsak a portékáknál, hanem a munkabéreknél és a fixfizetéseknéi is ei akarja Németország érni. Ott tehát az előbb emiitett regieköltség, csak a külföldi kamatok viszonylagos emelkedésénél jelentkezik majd. És ha a belföldi kamatláb nem csökken, hanem emuelkedik, akkor az ingatlanok értéke csökkenvén, ezek hitelkamat terhe fog nőni. Az olasz árredukciónak hatása abban jelentkezett, hogy sok kereskedő megtagadta az árak leszállítását. Okkal, mert igénybevett hitelének terhét növeli e kereskedőknek, de egyben vagyoni helyzetüket is alább szállítja, igy hitelét csökkenti a kereskedőknek, az árleszállítás. Károly román király egyik bizalmasa (talán Manoilescu) akként nyilatkozott egy interjú kapcsán, hogy Románia igyekezete odairányul, hogy a lecsökkent gabonaárakat visszaállítsa eredeti mértékére. A keleti gabonatermő európai államok értekezlete is ilyen irányban foglalt állást. Amint látni, két különböző és egymással ellentett irányzat van Az egyik már akcióba is lépett ás töri le az árakat. A másik nem tesz semmit, de óhajtja a gabonaárak felemelését. Az általános árletörő irányzat mögött lehet, hogy spekulatív szándék van, mely a külkereskedelem növekedését reméü, mert olcsóbb termelés mellett, a világversenyben olcsóbb áruval "kíván talán megjelenni és ezzel exportját, termelését, belső munkalehetőségeit növelni. Lész-é, vagy van-é piaca hozzá? Nem tudható. Az azonban kétségtelennek látszik, hogy meglevő terheinek kamatjai, viszonylag jobban nyomják majd a termelést, mint ha a másik irányzat felé hajtana és a* követné. Az árletörő irányzat inkább az ipari exporttal biró államokra lehet esetleg, de nem biztosan hatásos. Lerontani az agrárállamok ipari termelését. Ez lehet a rejtett cál. Kérdés, hogy a kölcsönteher differencia igy megtérül-é? Az agrárállamok célja, a már meglevő terhek mellett, inkább abban az irányban látszik helyesnek, amelyet fennebb jeleztünk. Ezzeí saját iparuknak is fenntarthatják jövedelmezőségét. Ha azonban ezekben az agrár államokban is uralomra jut az árletörő cél, akkor veszteséges mezőgazdasági termelés mellé, veszteséges ipari termelés is léphet, és akkor a nemzeti'jövedelem értéke csökkenvén, lehet, hogy az egész nemzetgazdaság a csőd szélére jut. A felvett kölcsönök kamatait fizetni kell. De a tőketörlesztés is fenyeget. Csökkenő nemzeti jövedelem, tehát romló üzleteredmény mellett, kisebb értékűvé válik a nemzeti vagyon. Kisebb értékű vagyon mellett, a változatlan adósság, a hitelkeretet szükiti, esetleg meg is szünteti, ha a hitel, a csökkenő vagyonértéket felül nem múlja. A magyar nemzeti vagyon ez utóbbitól még nagyon távol áll, hála Istennek, de a latitude mindinkább csökken. A magángazdaságban azonban számtalan olyan eset lehet, ahol már a hitelkeret annyira redukálódott, hogy a magángazdaság termelő lehetősége megroppan és a vagyon dobra kerül. További árcsökkentés és értékcsökkentés ezt az állapotot méginkább ronthatja. Dobrakerülő vagyontárgyak nemcsak az elkótyavetyélt tárgy értékét, hanem a még stabilnak tekintet cnek' értékét is lerontják. Tehát még a magángazdaság szemszögéből sem közömbös, hogy a szomszédbirtok, a szomszédház, potom áron kél el, mert ez hatást gyakorol a másik birtokra és házra is. De az ingóságokra is nemkülönben. Csonkamagyarország nemzeti termelését tekintve, figyelemmel a már meglévő és nemcsak a különféle közületek, hanem a magánosok részéről is felvett kölcsönökre, inkább a keleteurópai agrárblock felfogasa a helyes, amely a mezőgazdasági árakat eredeti mértékre felemelni tervezte. Bármennyiré is számító a német kormányzat és bármennyire is előnyösnek látszik számára az árletörés, nekünk őt ebben követnünk nem helyes. Az olasz módszer sem követhető. Mi speciálisan agrárius viszonyok közt lévén, számunkra a magasabb agrárárak és még a magas ipari árak is inkább megfelelők, mint az árletörés. A gabonaárak emelése, az ipari — módfelett kilengett áraknak nivellálása mellett — árstabilizáció és a termelés rendjének igy egyszintbehozása az, amely hazai viszonyainkat rendezni lenne hivatott. Itt igazat kell adni Virány Egonnak, aki a Közgazdasági Társaságban tartott előadásában helyesen mutatott arra, hogy a belföldi fogyasztásnak, a termelésnél kisebb volta esetén, a megfelelő kiviteli premiumí alkalmazása szükséges ahhoz, hogy az ország mezőgazdasága talpra állhasson. Minden irányban sakkban tar! tolt ás sok tekintetben megtámadott voltunk mellett, nekünk ki kell használnunk a békeszerződésj ben számunkra egyedül biztosított védelmet, a vámvédelmet. Nem ugyan az arra méltatlannak mutatkozó egyes kivételes és protekciós ipari produktumok számára, hanem ott, ahol nemzeti és gazdasági létünk veszélyeztetett voltát látjuk. Ez ma, a mezőgazdaságiEzen keresztül pedig, fei a nemzeti jövedelem és vagyonig minden. ; j | | j | i j Módját kell találni, gróf Hadik János reá is mutatott, miképpen lehetne és kell, a magas hitelkamatot is a termelés érdekében leszállítani, a nemzeti "jövedelmetés vagyont ezúton is növelni, nem csak a racionális termelés, hanem az országnak már igénybevett hitele szempontjából 'is. A nemzeti jövedelmet csökkentő külföldi kölcsönök felvételét végre már abbanhagyni kellene. Nem jövedelmeznek ezek a magas kamatláb mellett. Az eddig felvett kölcsönök, a nemzeti jövedelemnek közül 5 százalékát veszik el. A földbirtok pedig hoz átlagban 2 és egynegyed százalékot. E két viszonyszám bár nem ugyanaz, de meggondolva, mégsem állhat fenn sokáig. Ha azonban máginkább csökken a nemzeti jövedelem, akkor, almikor árletörések után kiált ma divatból mindenki, akkor a termelésnek csődje el kell, hogy következzék. A mezőgazdaságnak nálunk jövedelmezőnek kell lennie, bogy a mezőgazdaság', népesség fogyasztóvá lehessen. Ezt pedig az összes eddig kifejlődött körülmények között nem ugy érjük el, hogy az ipari életet is letört áron veszteségessé tesszük, hanem ugy, hogy a mezőgazdasági birtokjövedelmet visszaállítjuk, az árak emelésével. Az aránytalanul megnőtt ipari árakat igenis, le kell törni!! De a normálisakat meg kell hagyni. Stabilizálni és nivellálni'kell! A jelszópolitikát pedig mellőzni! Karácsonyi adakozásra hívják fel a nyíregyházi iskoiák tanulóit á polgármester kérelme a szülőkhöz Megírta a Nyirvidék, hogy Bencs Kálmán dr. kir. kormányfőtanácsos, polgármester tanácskozásra hivta össze a nyíregyházi'iskolák igazgatóit. Ennek az értekezletnek a nyíregyházi iskolák szociális akciójának előkészítése volt a célja. A kétségtelenül mélyreható pedagógiai elgondolás az, hogy a mai nyomorúságban már a gyermek és az ifjú szivébe oltsuk bele a tettekben, az áldozatban megnyilatkozó jóság erényét. A terv szerint minden két iskolás gyermek szülei hozzájárulásával szeretet csomagot ajáni'fei és oszt szét a szűkölködőknek a város által rendezendő ünnepség keretében. — Egy-egy karácsonyi, szeretet cso-* mag egy kiló lisztet és egy kiló cukrcít fog tartalmazni. A város polgármestere a szép terv realizálása érdekében szivreható felhívásban fordult a nyíregyházi iskolák igazgatóihoz és külön felhívást küldött az iskolák utján a szülőkhöz is. Ez a gyermekeknek és ifjaknak átadott felhívás, illetve kérelem a következő: »Segiteni a szükséget szenvedőn, megosztani azt, amit kisebb megtartóztatás árán nélkülözhetünk olyan megnyugvást ad az adakozónak, amit semmivel sem lehet pótolni. A tél kegyetlen megpróbáltatásnak teszi ki azokat, kiknek nem volt lehetősége arra, hogy maguknak tartalékot gyűjtsenek. A szükséget szenvedőkön segítenünk kell. ; j : ; 1 BPOJbLO mo^G Ma, szerdán utoljára Nyíregyházán az óriási sikert ért hangos film KI A TIGRIS? Csütörtökön csak 1 napig 5, 7 és 9 órakor Lukács Pál és Korda Mária együttes szereplésével SÁMSON és DELI LA A SZERELEM HATALMA Vajda László és Koída Sándor modern filmje nagyszerű ének és zeneszámokkal.