Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 274-296. szám)

1930-12-12 / 282. szám

2 JHIflfRYIDÉK. 1930. december 12. Angol interpelláció a cseh népszámlálásról Csehországban most folynak a népszámlálások. Mivei az uj cseh­szlovák alkotmány értelmében a kisebbség jogainak gyakorlása, kü­lönösen a kisebbségi nyelvhaszná­lat joga attól van függővé téve, hogy azok meghaladják a 20 szá­zalékos arányszámot, példátlan at­rocitásokat követnek el mindenütt a Felvidéken abból a célból, hogy a népszámlálás adatai minél ked­vezőtlenebbek legyenek a kisebb­ségekre nézve. Erőszakkal és ter­roral feküdtek rá különösen a ma­gyar származású lakosságra tüz­zel-vassai azon igyekezvén, hogy minél kevesebben vallják magukat magyaroknak, a Felvidék őslakói. A cseh népszámlálási biztosok el­követték azt a hallatlan inzultust, hogy a népszámlálási adatok össze­állításakor nem az illető egyének nemzetiségükre vonatkozó egyéni megállapításait vették be a lajstro­mokba, hanem az illető rovatokat a saját önkényük szerint töltötték ki, márpedig ma már nem szenved kétséget, hogy mindenki olyan nemzetiségűnek vallhatja magát, amilyennek akarja és senkinek sincs joga arra, hogy a bemondott adatokat a saját nacionalis érzése szerint kontrollálja, sőt meghami­sítsa. Mindennek dacára számta­lan esetről hallottunk, ahol az ön­kénykedő "választási biztosok a maguk kategórikus eljárásával cse­heknek minősítették mindazokat a .SzilMiagyarokat, akiknek véletlenül rcsehes hangzású nevük volt. Hiába tiltakoztak ez ellen az illetők a helyszínen hozott ité'etet megfel'eb­bezhetetlennek nyilvánították és igy tízezrével csehesitettek ei pa­píron olyanokat, akik századok óta magyar szellemben élő családok sarjai és minden idegszálukban ma­gyaroknak érzik és vallják magu­kat. Azt is megtették a választási biztosok, hogy a zsidóságot nem mint felekezetet, hanem mint nem­zetiséget tüntették fei a lajstro­mokban és ezeket anyanyelvükre való tekintet nélkül és akaratuk ellenére nem magyaroknak nyilvá­nították. Természetes dolog, hogy ilyen irtó hadjárat után a cseh vá­lasztási lajstromokban roppantul megcsökkent a magyarok száma s így a statisztika a lehető legked­vezőtlenebb képét mutatja a ma­gyar kisebbségek arányszámának. A csehek azonban elfeledkeztek e magyar-irtó munkájuk elvégzése alatt egy igen lényeges körülmény ről. Jói tudjuk, hogy a megszállás utáni időkben a porbasujtott és külpolitikailag izolált magyarság­gal mindent el lehetett követni, anélkül, hogy az atrocitást elkö­vetők az európai közvélemény, vagy valamelyes fórum által felelősség­re vonattak volna. Ma azonban másak a viszonyok. A nyugateuró­pai nemzetek szeme kinyílt s a közellenőrzés minden állami tény­kedésre kiterjed, igy természete­sen a népszámlálásra is\ Annál is inkább, mert épp a Times prágai tudósítója hívta fel legelőször az angol olvasóközönség figyelmét a cseh brutalitásokra s a Times hosszabb cikkben vette tárgyalás alá az angol igazságos lélek áltat felettébb rosszallott üzelmeket. A Times nemcsak megbotránkozott a cseh statisztikagyüjtők minősíthe­tetlen módszerén, hanem ápodikti­kusan el is Ítélte azt. Ennek ered­ménye az az interpelláció, amelyet az angol alsóház ülésén terjesztett elő egyik tekintélyes képviselő. — Felhívja ebben a külügyminiszter figyelmét arra, hogy a csehek a magyarokat erőszakkai arra kény­szeritették, hogy cseheknek vall­ják magukat és arra appellál, hogy a népszövetségi tanács foglai kőzzék ezzel a népszámlálási in­cidenssel, amely megsérti azokat a kötelezettségeket, amelyeket a kisebbségi szerződés Csehszlová­kiára ró. Igy hát már HenderSon angol külügyminiszter figyelme is rátereltetett ez interpelláció áltai a cseh üzelmekre és így remélhet­jük, hogy a csehek által bottal fej­bevert jog és igazság, tiltakozó kísérlete lesz még a magyarfaló cseh nacionalizmus tultengésének. Sikerrel zajlott le a lissziótársnla! Leány­klubjának műsoros délutánja A Nyíregyházi Szociális Misszió­társulat Leányklubja páratlan szor­galommal, kitartással és lelkese­déssel vette fel á harcot a nyo­morral szemben. Szinte példátlan az a buzgalom, amellyel nemes céljukat, a szegény gyermekek ka­rácsonyi felruházását akarják elér­ni. A legutóbb tartott nagysikerű műkedvelő előadás után most az elmúlt vasárnap és hétfőn a róm. kath. elemi iskola dísztermében pompás műsoros délutánt rendez­tek olyan óriási érdeklődés mel­lett, hogy nagyon sokan távozni voltak kénytelenek, mert a zsú­folt terembe már nem kaptak he­lyet. A műsort Darányi Zoltán főtisz­telendő nyitotta meg. A szeretet és elismerés szavával szólott a Leányklub példás munkájáról, ar-. ről, hogy a tagok nappal irodában görnyednek, míg este tanulják és próbálják szerepüket, hogy sósze­gény gyermeket felruházhassanak' és 140 anyát boldoggá tehessenek. A nagy tetszéssel fogadott lel­kes és tartalmas megnyitó után Milotay Mária lépett a dobogóra s Fiák András néhány finom halkhuru versét szavalta el, mély átérzéssel, tökéletes hangsúllyal és szuggesztív erővel. A költőt, aki szintén jelen volt az előadáson és a bájos szavalót a közönség lel­kesen ünnepelte. ' Majd egy kitűnő bohózat: »A késdobáló« idézett fel szívből jövő kacagást. Raksányí- Sándor alakí­tása művészi szinten mozgott. Ál­landó derű kísérte minijen mozdu­latát. A közönség falrengető taps­orkánnal honorálta a tehetséges ko mikus kiváló játékát. De a többi j szereplők is brillíroztak. Bejczy Jó­zsef, Zachár László, Szernbrátovits Irma és Csáky Gyula nagyszerű összjátéka vitte diadalra a bohó­zatot. Ezután Holló Lenkének a Leány klub agiüs elnökének szellemes, monológját, Dubinszky Icu adta elő bájos közvetlenséggel. A for­dulatos ás tehetséges tollai megirt monológ frappirozta a közönsé­get, amelynek percekig tartó taps­sal adott kifejezést. A műsor utolsó száma Vitéz Miklós »Legyen sötétség« c. egy­felvonásos játéka volt. A főszerep­ben Zachár Emil kitűnő alakítása keltett feltűnést, mig Örzse sze­repében Löwe Icu hódította meg a közönséget. De nem maradt a háttérben Bejczy József talentumos játéka sem. Mozdulata, arcjátéka, biztos mozgása nagyban elősegí­tette a darab sikerét. Hosszantar­tó taps és éljenzés volt a jutalma a szereplőknek. A Leányklub műsoros délutánjá- ' nak sikeréért Holló Lenke mint j rendező, Molnár János mint ügye­lő és Löwe Duci' mint sugó érde­melnek elismerést és köszönetet. A Bessenyi Kör irodalmi délntánja A Bessenyei Kör irodalmi dél­utánját nagy érdeklődéssel fo­gadta Nyíregyháza közönsége, a­melynek lelkében a gazdasági vál­ság súlyos gondjai sem némították el az örök szépségek magasba emelő vágyát. A Kossuth reál­gimnázium zsufo'ásig megtelt nagy termében szorongó sokaság lát­tára azt kérdeztük, miért nem rendezték: ezt, az esztétikai 'kultura győzedelmes erejét dokumentáló, ünnepi délutánt a vármegye dísz­termében? < Az irodalma délután preludiuma Vietórisz József költői lelkének és irói hitvallásának szárnyalása volt. A klasszicitás poétája és az Arany János korának irodalmi eszmekörét valló esztétikus hir­dette meggyőződéssel vallott re­ligióját a szépről, a magyar költé­szet hivatásáról, amely ma sem le­het más, mint a nemzeti eszme revelálása. Megnyitó felolvasásában azokat a gondolatokat fejtette ki, ame­lyek a Bessenyei Kört Vergilius ünnepi évében, Kisfaludy Károly halálának százados fordulóján, Sza­bolcska Mihály elvesztésének bá- ' natában, Lőrinczy György iro­dalmi munkássága négy évtizedes határkövénél és a Sajó Sándor életében beálló fordulatnál, nyuga­lombavonulásánál eltöltik. Megemlítette ebben az eszme­menetben Vietórisz dr azt is, hogy a Bessenyei Körnek fennállása harmincegyedik évében sikerült rég', tervét megvalósítania, amikor a karácsonyt könyvpiacon megje­lenteti a nyíregyházi írókat meg­szólaltató Bessenyei Almanachot. Végűi a Tiszántúli Szépmüves Céh megalakulásának jelentőségét méltatta Vietórisz dr. A megnyitóval szerves egységbe ÜPOLLO MOZGÓ Ma csütörtökön, csak 1 napig, 5, 7 és 9 órakor Lukács Pál főszereplésével SÁMSON és DELILA (A szerelem hatalma) Péntektől vasárnapig, az évad legújabb artista és bünügyi attrakciója A vérző porond (A TRAPÉZ ÖRDÖGE) Főszerepbe.! Paul Richter és Claire Rommer. Ragyogó artista számok. • Izgalmas és bravúros jelenetek kapcsolódó költeményeket mutatta be azután a kiváló költő. A versek Vergi'iust, Kisfaludyt, Szabolcskát aposztrofálták a költők művészi egyéniségét karakterizáló forma­művészettel. Különösen a Sza­bolcska dalformájában megzendí­tett költemény hatott mélyen. A nyitó után meghatottan ünnepelte a közönség a hagyományok tisztult művészetének elvszerüségévei al­kotó költőt, városunk kultúrájá­nak büszkeségét. A műsor további részében saj­nálatos változás volt az, hogy Rigó Magda várva-várt énekszá­ma elmaradt a közbejött akadá­lyok miatt. Sokan ennek a szám­nak kedvéért jöttek főképpen és csalód'ot tan hallották a kitűnő énekes fellépésének elmaradását. A szépség bontotta titkos virá­gait a lelkekben, amikor Fehér Gábor, az immár országos viszony­latban is igen jelentős elbeszélő felolvasta novelláját. »A fecskék« a cime az elbeszélésnek, amely Fehér Gábor legszebb alkotásai kö­zé sorolható, mert az iró lelkének mélyen melengetett titkai bonta­koznak ki a novella emanái' mondataiból. Nem a meseszövés érdekelt benne, hisz ez csak né­hány vázlatos vonallal megrajzol­ható keret, nem is emberek, akik a novellában élnek és cselekednek, hanem a központi "eszme a megra­gadó, az etikai lendület, az igaz emberi értékeket megláttató költői divináció. Amikor a megváltó sze­retet és jóság, amely az elbeszélés­ben egy gyermek és egy bolond szimbólumában ragyogott fel, vit­te, sodorta, magasba lendítette az iró szavait, kozmikus erővei adott visszhangot nagy meggyőződésé­nek a világmindenség. Előadása ítt kapott hangjának zenéjében is szinte ódai fenséget. Mély meg­hatódottság fogadta az erősen ak­tív pöézist és a csendben, amely a teremben az előadó szép magyar mondatai nyomán támadt, éreztük, hogy itt a szépség ihlető csendje van. A felemelő, mély titku per­cekben hangzott el Szigeti Sándor mesteri zongorajátéka, Liszt Liebestraum-ja, Etude de concert­je, amelyeknek megkapóan stílu­sos, elmélyedő játéka ragyogó száma volt a kulturdélut árinak. — Kár, hogy a zongora nem volt elág jó a müvészlélek árnyalatos ki­fejezésére. Szigeti Sándor művé­szete igy is meg tudta éreztetni a zenei álmok szépségeit. Érdekes, színes, újságot jelentő szám volt Molnár Rózsi előadása Kifejező érejü, mély kulturáltságu szavalónak bizonyult Ady Itthon, Egy ócska konflisban és Juhász Margit Tükör előtt c. versének interpretálásával. Molnár Rózsi, aki nek 'művészete a nemrégen zá­rult képtárlaton keltett őszinte el­ismerést, itt a szavak pikturá­jávai festett mély árnyalással, plasztikusan, őszinte tapsokat aratva. A hatásos irodalmi délutánt Szobor Pál városunk irófőjegy­zője fejezte be, aki Nyíregyháza lelkét idézte költői szépségű mon­datainak zenéjében, ragyogó szin­hatásában, mesteri ötvözetébe. Az igaz szépségért hálás közönség lel­kesen tapsolt a. szereplőknek, akik ma már Miskolcon hirdetik Nyír­háza kultúrájának magasbatörését. filc önyörü lehet, ha divatos bársony és ilckalapot vásárol, jutányos áron kizá­rólag Walterné kalapszalonjában, Luther­utca 20. Lovas Kovács-ház. Báisonyala­kltás, filc tisztítás, festés és formálás 1

Next

/
Thumbnails
Contents