Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 274-296. szám)

1930-12-11 / 281. szám

JSÍ%ÍH¥IDÉíC Agrár érdekeink megóvása nélkül nincs megegyezés Csehszlovákiával A cseh kormány a nyár folyamán tudvalévőleg felmondotta az 1927. évben létrejött magyar-csehszlovák kereskedelmi szerződést, a mely lehetővé tette a magyar gabona- és állatkivitelt a cseh köztársaság területére. A felmondás december hó 15. napjára történt, ugy hogy már csak néhány nap választ ei a szerződéses kereskedelempolitikai viszony megszűnésétől. A csehek erre a lépésre azért határozták el magukat, mert a szerződéses vámok mellett a magyar gabona és állat be tudott jutni Csehországba, holott a csehek a saját maguk mezőgazdaságát akarják védeni és fejleszteni és ebből a célból meg akarják akadályozni á magyar buza, tengeri, a, magyar szarvasmarha és sertés bevitelét. Nyomban a magyar kereskedelmi szerződés felmondása után olyan magas gabona- és állatvámokat állapitott meg a cseh törvény, amelyek az eddigi vámoknak több mint kétszeresei és amelyek mellett a magyar export Csehországban csaknem lehetetlenné válnék. De ezenkívül még őrlési, keverési és lisztkeverési törvényt is hoztak, amely -szerint magyar búzát csak háromnegyed részben cseh búzával keverve szabad megőrölni, magyar liszt pedig 80 százalékban cseh liszttel keverendő. Az őrlési és lisztkeverési rendelkezések teljesen kiszorítanák tehát Csehország ból a magyar búzát és a magyar lisztet. Amikor már ezeket a tiltó vámokat és lehetetlen keverési rendeleteket a csehek életbeléptétték, ártatlan képpej. felajánlotta a magyar kormánynak a cseh kormány, hogy tartsuk fenn a barátságos gazdasági Viszonyt a legtöbb kedvezmény alapján. Ez annyit jelentett volna, hogy a cseh gyáripar mindazokat a nagy vámkedvezményeket tovább élvezte volna, amelyeket Magyarország a többi államnak, igy Ausztriának, Németországnak, Franciaországinak stb. nyújtott a kereskedelmi szerződésekben. Élvezte volna tehát a cseh textilgyáros az olcsó szerződéses textilvámot, a cseh papirgyáros az alacsony szerződéses papirvámot, a cseh üveggyáros a szerződéses mérsékelt üveg- és üvegáruvámot. Ellenben, minthogy az agrárvámokra nézve, amelyeket a cseh törvény minimális vámoknak nyilvánított, vagyis olyan vámnak, amelyeket még kereskedelmi, szerződésekkel sem lehet leszállítani, semmiféle külállammal szemben. Csehországi engedményt nem tett, a legtöbb kedvezmény Magyarországra nézve abszolúte értéktelen volna, mert hiszen semmiféle kedvezmény nem érvényesülne a cseh agrárvámokban. Előállana tehát az a helyzet, hogy Magyarország egyszerűen gyarmati viszonyba kerülne Csehországgal-, amely viszonyban Csehország elárasztaná portékáival Magyarországot, ellenben mi egy szem búzát, egy kiló lisztet, egyetlen egy állatot sem tudnánk Csehországba eladni. Már a kereskedelmi szerződés érvényessége idején is Csehország rengeteg hasznot húzott Magyarországból, mert hiszen 1924. óta hat esztendő alatt Csehszlovákia 465 millió pengő értékkel többet exportált Magyarországba, mint amennyit imi Csehszlovákiába ki tudtunk vinni. De a felemelt vámok és az őrlési és lisztkeve-* rési rendelkezések mellett éppen legfőbb kiviteti cikkeink elől zárjnák el a cseh határt, ugy, hogy a Csehországba irányuló magyar exportnak kb. kétharmad része válnék lehetetlenné. Az ország érdekei tehát egyenesen lehetétlénné teszik azt, hogy a magyar kormány belemenjen a felajánlott ideiglenes szerződéses állapotba a legtöbb kedvezmény alapján. így nem alkuszunk a csehekkel. A megegyezés csakis akként lehetséges, ha a cseh kormány belemegy a kereskedelmi szerződéses I megállapodások további fenntartá; sába és legfeljebb a behozatali vámok\ekintetében nyert mindkét fél szabadkezet. Ez annyit jelentene, hogy ha Csehország felemelte az agrárvámokat, ugy viszont Magyarország a saját szempontjai szerint fogja felemelni a maga behozatali vámjait Csehországgal szemben. De még igy is három elengedhetetlen feltétele van a megegyezésnek. Az első az, hogy a csehek 'enyhítik a buzakeverási rendeletet. A másik az, hogy teljesen lemondanak á lisztőrlési kényszerről. A harmadik pedig az, hogy a hizott sertésekre nézve fenntartják az eddigi alacsonyabb vámtételeket. A magyar mezőgazdaság létérdeke az, hogy búzánkat, lisztünket és sertéseinket a szomszédos állam piacáról ki ne rekesszék. Ha ezt a nagy érdeket megóvni nem tudjuk, ugy jöjjön inkább a szerződésenkivüíi állapot, 1930. december 13. amelyben Csehországnak feltétlenül több a vesztenivalója, , mint Magyarországnak. Mi, a magyar agrárexport felesleget, amely nem is olyan nagy, valahogyan csak el tudjuk majd helyezni a többi piacon. Ellenben a cseh ipar, amelynek a német és osztrák iparral kell versenyeznie, nálunk is, a ve-szendőbe menő magyar fogyasztási területért kárpótlást sehol sem fog találni. Bethlen István miniszterelnök bölcs előrelátása folytán Németországgal már a jövő tavasz folyamán meg fogjuk kötni a kereskedelmi szerződést, amely bőségesen kárpótolni fogja a német piac megnyitásával a magyar mezőgazdaságot a cseh piac eddigi exportlehetőségeiért. _ Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága Énekes János prelátus indítványára bizalommal üdvözli Károlyi Gyula grófot, a szabolcsi születésű új külügyminisztert Szabolcsvármegye közigazgatá 1 bizottsága tegnap dé'e őit tartotta rendes havi ülését Erdőhegyi Lajos dr. főispán elnöklete alatt. Az ülésen Virányi Sándor főjegyző felolvasta Mikecz István alispán jelentését a vármegye közigazgatásának mult havi állapotáról. A jelentés a következőket állapítja meg: Közigazgatásunk egyik legfontosabb feladatként jelentkezett az elmúlt hó folyamán a súlyos gazdasági helyzet s munkanélküliség nyomán támadt álta'ános Ieszegényedés és nyomor enyhítése, az erre szükséges intézkedések meg' tétele és végrehajtása. Az alispán a nyomorenyhitő skcidról A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter ur október hó 24-én adta ki ins ág járulék kivetéséről szóló 5600—1930. eln. sz. rendeletét, amelynek pontos és lelkiismeretes végrehajtására az alám rendelt elsőfokú hatóságokat nyomban utasítottam. Miután előrelátható volt, hogy a rendelet értelmében kivethető inségjlrulék az eredményes segítségre nem nyújt elegendő fedezetet, — a Kormányzó ur őfőméltósága magas elhatározásával á leg szélesebb körű társadalmi segélyezési és gyűjtési akció megindítását rendelte el, amelynek megszervezésével és lebonyolításával a mkir. népjóléti és munkaügyi miniszter ur a törvényhatóságok főispánjait bizta meg. A főispán ur őméltósága távollétében az elsőfokú közigazgatási hatóságok vezetőinek bevonásával november hó 15-én hivatalomban előkészítő értekezletet tartottam, amelynek alapján a szükséges intézkedések mindenütt megtörténtek az akció azonnali megindítása iránt. A főispán ur őméltósága hazaérkezvén, nyomban megalakította a vármegyei inségenyhitő bizottságot s intézkedést tett az akdó lebonyolítására hivatott járási és községi (városi) bizottságok megalakítása, a legszélesebb körű gyűjtés minél eredményesebbé tételének biztosítása s a segítésre szorulók, pontos összeírása s nyilvántartása iránt, hogy az általa irányított segélyező bizottságoknak ugy a rendelkezésre álló anyagi eszközök, mint a segélyezés helyes és eredményes alkalmazása tekintetében a legmegbízhatóbb adatok álljanak rendelkezésére. Az akció anyagi s'ikerének érdekében a főispán ur elsősorban a vármegyei pénzintézetek és részvénytársaságok áldozatkészségét s az akcióban való közreműködését kivánva biztosítani, ez intézetek vezetőit a folyó hó 5-én értekezletre hivta meg, amelyen a megjelentek a legnagyobb megértéssel fogadták a főispán ur őméltóságának szándékait s készséggel ajánlották fei segítségüket s közreműködésüket. A szabolcsi' pénzintézetek áldozatkészsége. A legnagyobb elismerés illeti elsősorban a Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület áldozatkészségét, amelynek elnök vezérigazgatója Meskó Elek m. kir. kincstári főtanácsos nyomban 6.000 pengőt ajánlott fel 'az inségenyhités céljaira. A kormányzó ur őfőméltósága által elrendelt akció sikere érdekében általában minden szükséges intézkedés megtörténvén, hiszem és remélem, hogy vármegyénk lakpsságának minden komoly esetben megnyilvánult áldozatkészsége, a társadalom megértése, a közreműködésre hivatottak odaadó, önfeláldozó munkája a főispán ur őméltóságának céltudatos irányítása mellett meg fogja találni az utat és módokat arra, hogy a kormányzó ur őfőméltóságának nemes lelkéből fakadó elhatározását megvalósítva, vármegyénk nyomorban szenvedő ínségeseit eredményesen megsegítse. Előkészületek a népszámlálásra. A m. kir. kormány október hó 26-án megjelent 4718—1930. M. E. sz. alatt kiadott rendeletében az 1930. XXV. t.-c.-ben elrendelt általános népszámlálás végrehajtása iránt akként Intézkedett, hogy a népszámlálásnak 1931. január 1 — 10-ike közötti'időben keli történnie. A rendelet alapján a népszámlálási munkálatok felügyeletére hivatott járási főszolgabirákat és Nyíregyháza város polgármesterét november hó 15-én tartott értekezleten a kormányrendelet pontos végrehajtása tekintetében megfelelő utasítással láttam fei s ezúton intézkedtem aziránt, hogy a népszámlálás vármegyénk területén simán és zavartalanul folyjon le. . . ' Meg kell jegyeznem, hogy a népszámlálás, — miután a nyomtatványszükségleten kivüi a többi felmerülő költségeket a községeknek kell viselniök, a községekre ujabb, lényeges megterhelést jelent, amelynek 'fedezetérői költségvetésükben kell gondoskodniok. Az alispán felterjesztése a szabolcsi burgonya értékesítése érdekében. A Mezőgazdasági Termelők Szövetkezetének Nyíregyházi Kirendeltsége által hozzám intézett javaslat alapján előterjesztést tettem a m. kir. belügyjminiszter és földművelésügyi miniszter úrhoz aziránt, hogy Szabolcs, Ung, Bereg és Szatmár vármegyék 'burgonyafeleségeinek 'értékesítését megkönnyítendő, hassanak oda, hogy az egyes törvényhatóságok Csongrádvármegyéhez hasonlóan az inségmunkákkal kapcsolatban a mun kások és általában a lakosság burgonyaszükségletét biztosítsák s a kirendeltség utján szerezzék be. Ily módon a kirendeltség jelentése szerint az emiitett vármegyék burgonyafeleslegei elhelyezhetők volnának. Közbiztonsági viszonyaink az elmúlt hó folyamán kielégitőek voltak. á külügyminiszíerváltozás a közigazgatási bizottságban Az alispáni jelentés elhangzása után Énekes János prelátus jcanonok bizottsági tag szólalt fel, jíki megemlékezett a külügyminiszter változás kapcsán azokról a komoly külpolitikai érdemekről és sikerekről, ameívék a távozó Walkó La^os külügyminiszter munkásságát jellemezték és indítványára a bizottság kimondotta, hogy a távozó külügyminiszterről hálájának és elismerésének kifejezésével emlékezik meg. Énekes János prelátus ezután az uj külügyminisztert mefeg szeretettei és mélységes bizalomtmal köszönti Szabolcsvármegye közigaz gatási bizottsága, nemcsak mint szabolcsi, nyirbáktái szüíetésü kös életi férfiút, hanem mint a szomszéd Szatmárvármegye közigazgatási 'bizottságának egyik munkás* minden szép és jó iránt lelkesen érdeklődő 'és minden közügyben élénken közreműködő tagját is. Énekes János prelátus javaslatára a bizottság elhatározta, hogy biza-