Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 274-296. szám)

1930-12-10 / 280. szám

1930. december 10. J^tímtméiL Színház 'ORSZÁGOS MÜVÉSZSZINHÁZ Műsor: Szerda. Este: Dybuk. Csütörtök. Este: Azra. Péntek. Este.: Elektra. Szombat. Este: Bernádyné éjsza­kája (Bihary jubjleuma) Vasárnap. Délután: Terike. Este: Zenés kabaré (bucsuetöadás). * A délutáni előadások 4 órakor, az esti előadások 1/49 órakor kez­dődnek. ünnepi előadások az Országos Müvészszinházban Szombaton este An-Sky héber legendáját, a Dybuk-ot játszotta az Országos Müvészszinház együttese. Az előadás a megszokott jó volt és a közönség zsúfolásig megtöl­tötte a szinházat. úgyhogy még pótszékekről is gondoskodni kel­lett. A felvonások végén lelkesen tapsoltak a szereplőknek. Vasár­nap Charley nénjét, este pedig Földes Imre Terike c. életképét játszották. Radó Nusit örömmel láttuk nagyobb szerepben. Kőmi­ves Sándor ezúttal is kabinetfigu­rát formált Balázs főúr szerepé­ből. A hétfő délutáni zenéskabíarén az egész társulat fellépett és ka­cagtató mókákkal szórakoztatták a közönséget. Este Szenes Béla nagy sikerű vigjátéka, A gazdag lány került színre. Balázs Margit sze­repében Sz. Salgó Ilona remekelt. Vághy Panni a németlájny szere­pében a legjobbat nyújtotta. Ra­dó Nusi kotnyeles bak fisa nagyon ió volt. Szentiványi Lengyel Er­vint játszotta kitűnően. Kőmives_ Sándor ezúttal is komoly művészi alakítást nyújtott — LEVÉLPAPÍR újdonságok nagy választékban a JöBA-nyom­dában. iHesedéiotán az ev. elemi iskolában Vasárnap délután nagysikerű me­sedélutánt rendezett a nyíregyházi ev. elemi iskola ifj. vöröskereszt csoportja a központi iskola dísz­termében. A másfél órát kitöltő műsor jókedvre hangolta nemcsak a gyermeksereget, hanem azt az óhajtást is kiváltotta sok szülő lel­kéből, bár csak rendezne az iskola legalább kéthetenként ilyen mese­délutánokat, nagyon szívesen vin­nék el gyermekeiket mindig az elő adásokra, mert tudják, hogy mind egyiknek — mint ennek is — na­gyon jótékony nevelő hatása vol­na a gyermekekre. A mesedélutánt verses prológ ve­zette be, amelyet értelmes hang­súlyozással, bátor fellépéssel Foltin Franciska adott elő. Prológ után a tanítótestület legfiatalabb tagja, Mikler Sárika h. tanítónő mesélt a gyerekeknek két kis leánykáról egy jószívű és egy irigy leányról. Az apró emberkék áhítatos csend­ben figyelték a tanitónéni mese­mondását s a mese végén egy pi­ros pozsgás kisleány egy szép cse­répvirág átnyujtásával köszönte meg a mesemondást. A mese Író­ja Morgőcsy Emiiné volt, aki a Mikulás-nap hangulatát fordulatos meseszövéssel varázsolta a gyere­kek elé s meséjének erkölcsi ta­nulságával maradandó nevelő ha­tást is ért el. A műsoron ezután egy egyfel­vonásos alkalmi színjáték szerepelt, amelyben Bujdosó Imre, Kemény .Lali, Dittmer Csaba, Hajba Bö­zsike. Stark Magdus, Izsay Kar­csi és Foltin Auguszta szerepel­tek lelkes hévvel, kedvesen. A műsor utolsó száma Szohor Pábié meséjének elmondása volt. A mese az első mondatnál meg­kapta a gyermekeket s csillogó szemmel, sokszor kitörő lelkesedés­sel kisérték a mese fonalát, kü­lönösen amikor saját magukra is­mertek egy-egy találó vonásban. A mesét Kemény Péter tanitó mon­dotta el a legnagyobb közvetlen­séggel. az Tövisek Igazság fájáról Reischl Richárd keszthelyi képviselő hét takarékossági ja­vaslatot terjesztett elő, amelyek között a legérdekesebb az, hogy a külföldön nyaraló magyar ál­lampolgárokat személyenkint 10 pengő illetékkel kellene sújtani s ezt az összeget a hazai fürdők fejlesztésére kellene fordítani. A többi indítvány arról szól, hogy kiki elégedjen meg egy jövede­lemmel s ne húzzon máshonnan semminemű fizetést, még ha meg is dolgozik érte. Ez látszólag igen szép és megható, de jó volna, ha a képviselő ur saját magán kezdené a purifikációt. A hévízi fürdőnél ugyanis a képviselő ur erősen érdekelve van , mintegy 120.000 pengő jö­vedelmet huz, mint feles, vagy mint bérlő abból a pocsolyából, amelyet az Úristen ingyen adott, de amelyben mégis 160 fillérbe kerül egy fürdés, ruha és bor­ravaló nélkül. Mi nem irigyel­jük Reischl képviselő úrtól a 120.000 pengős jövedelmet, csak arra kérjük, ne akarja ő a »hazai« fürdőket a külföldre, sajnos, olcsóbb, üdülésre kény­szeritett polgárok 10 pengőiből »fejleszteni«, hanem fejlessze azokat azokból a méregdrága árakból) amelyekbői a 120.000 pengős jövedelmek összetevőd­nek. 1 Az újságok tele vannak az ol­csó cipők elleni akcióval. Eze­ket az akciókat a cipész iparosok és cipőkereskedők indítják, mi­után szerintük a cipődumping nem más, mint minőségrombo­lás és tisztességtelen verseny. Lehet, hogy a cipésziparosoknak és cipőkereskedőknek igazuk van abban, hogy az olcsó cipő ellne védekezniük kell, mert va­lóban megdöbbentő számukra, hogy 36—40 pengős cipők után 12-50 pengős cipőkkel áraszt­ják el a piacot, azonban kü­lönös, hogy a fogyasztók közül eddig még senki sem tiltako­zott az olcsó cipő ellen. Sőt! Hogy aztán valóban olyan rossz-e az a 12.50 pengős cipő, azt majd a fogyasztók fogják megmondani. Szász Zoltán, akinek nyaka­katekert és erőltetett disszertá­ciói sokszor keltenek elnéző mo­solyt az olvasóban, legutóbb a konyha forradalmáról érteke­zett. Ebben az irásmüben a töltött káposztát »holmi« idő­sebb kövér nőhöz hasonlítja, aki elomolva kínálja magát, a tu­róscsuszáról pedig fölényesen állapítja meg, hogy nem egyéb mint étellé előléptetett csiriz, s a turóscsusza élvezetét csakany­nyira értékeli, mint amikor a vad népek nagy élvezettel fo­gyasztják a szappant. Ebből az írásból kettőt állapit hatunk meg: vagy gyomorbajos Szász Zoltán, s akkor ajánljuk neki, hogy minél gyorsabban vonuljon szanatóriumba, vagy pedig so­ha életében nem evett töltött káposztát, vagy pláne turóscsu­Szát. Én a magam részéről szive­sebben eszem ezeket a barbár eledeleket, mint például' a fran­ciák a tengeri rákot, vagy főként a füstölt krovettet, amely olyan undorító, mint a lótetü. De nem cserélném ei 'a változatos ma­gyar konyhát az angolokéval sem, ízetlen főzelékjeikkel és unalmas puddingjaikkai. — Bi­zony, bizony, tisztelt esztétikus ur, ha politikailag még bele is tudnék nagy nehezen nyugodni egy Páneurópába, de egy kony­hászati Páneurópába soha! * Lám, lám, a matyómüvészet­nek is vannak uzsorásai. A bor­sodi főispán érdeme, hogy ezek­ről a visszaélésekről lerántották a leplet. 40—50 jómódú mező­kövesdi családból álló kartelszc­rü érdekszövetkezet uzsorázza ki ennek a vidéknek a szegény né­pét. Három napi munkával nem keresnek többet, mint 1.20—1.40 pengőt. Hajnali 3 órától este 9 óráig, tehát 57 órai vakosko­dás után 120 fillért 1 Arról nem is beszélek, hogy ez a rabszolga munka mennyire lesüllyesztette a matyóhimzések művészi értékit. A borsodi főispán most erős kéz­zel akar belenyúlni ebbe a dsun­gelbe s háziipari szövetkezetek feláQitásával akarja orvosolni a helyzetet. Reméljük, sikerrel! Nyolcvan esztendő mult el az­óta, hogy »császári nyilt pa­rancs«-csal állami egyedáruság­gá tették a magyar dohányjö­vedéket. Ennek az emlékére a dohányjövedéki igazgatóság 2 filléres Petőfi-cigarettát és ol­csó pipadohányt hoz forgalom­bja. Előre tudjuk, hogy ez a a filléres cigaretta nem lesz jó, épen azért nem értjük, miért kellett azt pont a legnagyobb magyar költőről elnevezni. Nem helyesebb, lett volna Benesről, Bratianuról, Wilsonró!- avagy Kun Béláról elnevezni ? Vagy egyszerűen szovjetcigarettának, így legalább a fogyasztó alany ezeket szidná, amikor a cigaretta nem akar szelelni! Miért épen Petőfit!? DIADAL. Szerdán és csütörtökön Olcsó (zóna) helyáras szórakozó esték. Fehér ördög Történelmi kalandorregény 12 fejezetben. Főszerepben: Hans Slüve és Alfréd Abel. KOX és Box falrengető vígjáték. Zóna helyárak. Fűtött nézőtér. Tultütött hangulat. 7973 Ei a tigris ? A legnagyobb hangos filmsiker Keresni kell a kifejezéseket, mi­kor az Apolló nagy hangos film sikeréről, a Ki a tigris ?-ről aka­runk beszámolni. A legizgalmasabb film, amit az utóbbi években lát­tunk. Ebben a borzongtató, ér­dekes s a jóizlésben haladó bün­ügyi filmben a legegyszerűbb drá­maiságok mellett, mennyi kedves­vesség van, mennyi báj és mennyi humor. Egy gyönyörű sanzonszám és egy szenzációs apacstangó, csak még jobban emelte a film sike­rét mely filmnek tegnapi premier­je a legnagyobb siker jegyében zajlott le. Kétségtelen, hogy vá­rosunk egyik legelismertebb pre­mier mozija az Apolló, melynek igazgatósága az idén már többiz­ben bebizonyította áldozatkészségét s a szezon legújabb attrakcióit nyújtja közönségének. Pk. 38839—1930. sz. Árverési hirdetmény. 4 Weingarten Salamon kérelmére és javára 119 P 34 f. követelés és jár. erejéig a budapesti közp. kir. járásbíróság 135095—1930. sz. végzéssel elrendelt kielégítési végrehajtás folytán végrehajtást szenvedőtől lefoglalt 2578 P becs­értékü ingóságokra a nyíregyházi kir. járásbíróság fenti számú vég­zésével az árverés elrendeltetvén, annak fentirt, valamint zálogjogot szerzett más foglaltatók javára is a végrehajtást szenvedő üzleté­ben Nyíregyházán, Bessenyei-téren leendő megtartására határidőül 1930. december 12-ik napjának d. u. 2 óráját tűzöm ki, amikor a bíróilag lefoglalt sapkák, kötött­szövött áruk s egyéb ingóságokat a legtöbbet Ígérőnek készpénz­fizetés ellenében esetleg bec?áron ülul is elfogom adni. Nyíregyháza, 1930. nov. 21. Berky István 3173 kir. bir. végrehajtó Hirdetmény. A nyíregyházi statusquo iz. hitközség lemondás foly­tán kóser huskimérési jogokat ad ki 1931. január 1 tői. Jogot igénylő mészáros­mesterek jelentkezzenek a hitk. irodában (Szarvas-u. 10.) hol a feltételek megtudhatók. Nyíregyháza, 19 3 0. évi december hó 8-án. 7939 Az elnökség

Next

/
Thumbnails
Contents