Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 274-296. szám)

1930-12-28 / 294. szám

1930. december 23. Mmioéii 9 Tűzifa és szén szükségletét Nagy Kálmántól, Árpád-u. 4. (Telefon 40.) szerezze be, aki a telefonálás diját visszatéríti, — a tüzelőanyagot házhoz szállítja. 7656 -20 KOZMETIKA A víz mint kozmetikum A víz a bőrápolásnak egyik leghasznosabb eszköze. Tehát nemcsak a tisztálkodás szolgálatában áll' de a bőrre gyakorolt hatása folytán egyúttal a legolcsóbb és a legné'külözhetet'enebb kozmeúkai szer. Kifejezetten e célra már az ősrégfidő-ben hasznáhá't ugyanő rögök, mint a rómaiak. A regi görögök azt tartották, hogy »a viz a legjobb.« Ennek a józan felfogásnak meg is volt a maga gyakorlati •értéke és eredménye. Ismeretes, hogy a régi Görögország volt a ijői szépségnek klasszikus hazája. Törvényt szabtak arról, hogy minden nőnek szigorú kötelessége testének tisztaságáról és szépségérői gondoskodni. A régi rómaiak a fürdőket a tökéletesség legmagasabb fokára emelték. Különösen híresek voltak az izzasztó fürdők. Az ilyen fürdőket ma is »római fürdőknek« nevezik. A rómaiaknál nemcsak a jómőduak élvezték a fürdő jótéteményeit, hanem a legszegényebb ember is elengedhetetlen jogának •és kötelességének tartotta a mindennapi fürdést. Tradicionális hi,te volt a régi világnak, hogy a hinduk szent Gangese és az egyiptomi Nílus vize nemcsak egészséget, — de szépséget, fiatalságot ad. Mindenki előtt istoeretes, hogy a japánok minden nap forró vízben fürödnek és elsősorban ennek köszönhetik nemcsak jó egészségüket — hanem bőrüknek gyengéd és finom voltát is. ; Kozmetikai célból a vizet kétféleképen használjuk: mosdás és fürdésre. "A fürdő nagyon alkalmas eszköz a test edzésére és felfrissítésére. Szappannal való lemosással "'kapcsolatosan megtisztítja a bőrt a rárakódott portól 'és piszoktól, eltávolítja a faggyumirigyek váladékát, puhává és simává teszi a felhámot, fokozza az anyagcserét, a külső "behatásokkal szemben pedig csökkenti a bőr érzékenyséfgét. Bátran íehet mondani, hogy a fürdő a legbiztosabb és legszilárdabb alaypja minden testi 'szépségnek. A kozmetika szolgálatában a legideálisabb volna a mindennapos fürdés. Sajnos, igen kevesen vannak, akik a hygieniának ezt a követelményét teljesíthetik, s igy a test ápolása háttérbe szorul egyfelől idő, másfelől pénz hiánya miatt. Egyesek hamis takarékosságból nem mennek fürdőbe, má'sok szegénységük miatt nem juthatnak fürdőszobás lakáshoz. —. Sokakat visszatart a közfürdők kőzi ismert rossz híre, amely — valljuk meg —, nem egészen alaptalan. Ei kell fogadnunk, hogy a mindennapos fürdés a nagy általánosságban nem vihető keresztül. Még is elengedhetetlennek tartjuk a hetekénti melegvizes, szappanos fürdést. Fürdésre a meleg, sőt a forró fürdőket ajánljuk, aki azonban nagyon ragaszkodik ahhoz, hogy csakis hideg vizben fürödjék, annak is ajánlatos hetenként egyszer meleg vizben megfürödnie, mert az állandóan alkalmazott hideg víz a bőrt keménnyé, durva tapintatuvá teszi. A fürdőhöz hasonló hatása van a vizzei való mosakodásnak is. — Szabályként a naponta kétszeri mosdást állithatjuk fel. Este tisztálkodás és reggel a bőr üditése céljából. Mosakodásra is meleg, vagy ha tűri, forró vizet ajánlunk. Van azonban eset s ez a tulszáraz bőrű egyéneknél áll fenn, — amikor állott, legfeljebb féllangyos vizet kell használni és pedig azért, mert az amúgy is zsírszegény bőrt nem Szabad a forró viz zsiroldó hatásának kitenni. Vannak nők, akik azt állítják, hogy arcuk nem türi a hideg vizzei és szappannal való mosakodást sem és h

a ennek dacára így mosakodnak, arcuk csakhamar tele lesz pörsenésekkel és pattanásokkal. Ilyen esetben elsősorban arra keli gondolni, hogy vagy a szappan rossz, vagy a használt viz nem megfelelő. Mind a két bajon lehet se. giteni: a rossz szappan helyett jót kell vásárolni, a vizet pedig (minthogy valószínűleg kemény — meg kell puhítani. A vizzei kapcsolatosan kell megemlékezni az arc gőzzel való kezeléséről. Tudni keli, hogy a viz, gőz alakjában egyike a legkitűnőbb szépítő szereknek. — A gőzöléstői az arcbőr puhává, bársonyossá és rugalmassá válik és ott, ahol alkalmazása javalva van csakugyan alkalmas a bőr finomságának megtartására a legkésőbb öregségig is. A legtöbb esetben igen jól beválik az arcon levő pörsenéseknéi és pattanásoknál. Dr. K. B. Jannár 24-én lesz a póstás altisztek táncmulatsága A nyíregyházi m. kir. postahivatal altiszti kara minden évben megrendezi szokásos téli táncmulatságát. A táncmulatság iránt városunk társadalma mindenkor melegen érdeklődik s részben személyes részvétellel, részben a belépőjegyek megváltásával járul hozzá a postai altisztek mulatságának sikeréhez. ' ;' i A most meginduló báli szezonban a postások január 24-én rendezik meg nagysikerű báljukat. A bál hagyományosan a Koronaszálló nagytermében lesz s este 9 órakor kezdődik. Azok, akik a postások értékes munkásságát megbecsülik. bizonyára nem fognak elzárkózni a jegyek megváltása elői s hozzá fognak járulni a táncmulatság sikeréhez. Kézimunkához való fotelek, párnákhoz valA pchelytöltelék, legcélszerűbb hencserek, afrik, ször és lőszSrmatracok, velour, goblein,|b6rgarniturák, az Ssszes kárpitos- és diszitő áruk j legjobb beszerzési forrása: LADVENSZKY REZSŐNÉL Bencs László-tir 6—7 (Regény.)" ' 55 Irta Péchy-HcTrvdth Rezső. — írok neki, azonnal irok ! — gondolta, hirtelen támadt ötlettel és már nyúlt is a ceruzája után. De ekkor meglátta a kormos sötétséget, amely körülvette, körülölelte, elnyelte ... — Hát akkor majd holnap irok neki, mindjárt reggel, hosszan és szépen és igyekszem kibékíteni őt. Gondolkozni kezdett a szavakon, a mondatokon, csillogó szó-gyöngyöket fűzött öszsze, ragyogó színeket kent fel színes mon-< datokból és kigyulladt szerelemmel hordta össze a szép szavakat a holnapi levélhet amellyel Marilit kibékíti... Amikor felébredt, a vonat dübörögve rohant, sötét éjszaka borult a vidék fölé és a kerekek kattogva zúgtak a kocsik alatt. Csendesség volt köröskörül és csak a vonat egyhangú zakatolásának profán lármája szentségtelenítette meg az áhítatos éji csendet a hegyek között. Győrffy Zsolt kifelé figyelt. Az ablak zörgő üvegtáblájához szorította a homlokát és kifelé kémlelt a vastag feketeségbe. De csak alig láthatott egyebet szédületes sebességgel elmaradó sötét sziluetteknél, amelyek magányos fákra, épületekre, oszlopokra és sziklatömbökre emlékeztették és amelyek melllett süvítve húzott el a vonat. Reggel Innsbruckban voltak. Az elegáns pálvaudvaron katonabanda fogadta a vonatot és egy kis barna úrileány, mert nyílván ezredéhez bevonuló tartalékosnak gondolta, csinos kis kokárdával díszítette fel a Győrffy Zsolt kabátját. Itt még nagyobb volt a zsongás, a lótás-futás és a forgalom, mint a kis Feldkirchben. Katonák és bevonuló civilek áradata -öntötte el a pályaudvar valamennyi helyiségét és még nagyobb lárma, nótaszó fájdította meg az emberek fejét, mint ott. A hosszú perronon életveszéllyel járt a közlekedés, különösen azokon a helyeken, ahol valami gondoskodás történt a tartalékosok ellátásáról. Óriási asztalokon mindenféle ennivalót osztottak ki ingyen, egész kenyereket, mint értéktelen tárgyakat hajigáltak a kocsikba és egész koszorúkat akasztottak kalbászból és hurkából egyes katonák nyakába vagy karjára. Egy sörgyár hatalmas hordót gurittatott a perron hűvösébe és ott boldog-boldogtalan számlálhatatlan kupaszámra ihatta tetszése szerint a vastag barna sört. Közben a banda vidám kupékat és közismert keringőket játszott és a közönség xU gan kerekedett táncra. Tiroli legények tréfás dalokat énekeltek vegyes karban, amely bővelkedett a sikamlós részletekben. Ezeket a táncoló úrileányok kedvesen pirulva, de valószínűleg szívesen hallgatták meg. Finom kisasszonyok buzgón és minden tartózkodás nélkül, mintha mindig is azt szokták volna, közönséges parasztfiúkkal kaptak táncba és aranygalléros, szigorú arcú katonatisztek, akiknek láttára a katonák ösztönszerűleg komolyodtak el, hogy hátha elkövettek tudtukon kívül vaiami szabályellenességet, tüntetőleg és sűrűn kezeltek esetleg, sőt becsi-í pett közkatonákkal és daloló tartalékosokkal. Szivar, cigaretta és gyümölcs olyan mennyiségben került kiosztásra, mintha nem az adományozás, hanem az elfogadás ténye lett volna szívesség vagy jótett. Minduntalan fölhangzott valamiért valahol az egekig harsogó éljenzés és kacagjás,. Ehhez a kitöréshez elég volt egy-egy újabb bevonuló-csapat megérkezése (roham a monumentális söröshordó ellen 1) vagy egy friss katonavonat bedöcögése a sínek tömkelegébe (újabb roham stb.)- A katonabanda fölharsogott, a tolongás még életveszélyesebb lett, a lelkesedés még tombolóbbá vált, a szafalá- í dé-koszorúk még sűrűbben jelentek meg, a kokárdákat még bőkezűbben osztogatták, az aranygallérosok még leereszkedőbben szorongatták a pantallós bakák kezeit, a do-t hányneműek még dúsabban adományozódtak és a tánc még szilajabb lett... Győrffy Zsoltot úgy magával ragadta a néptömeg viharzó őrjöngése a háború fölött, hogy majdnem beállt a táncolást majmoló részeg ugrálok közé. Ügy érezte magát, mint egy új Rip van Winkle és csak akkor hitte el, hogy nem álomból ébredt föl, ha-< nem álom akarja elzsibbasztani az ébrentar tó rettenetességet, amikor a zsebében megtapogatta az arosai és zürichi fényképeket. És ekkor megilletődött és mély meghatottságot érzett a szegény tévútra vezetett emberekkel szemben, akik önmagukat ámítják, önmagukat csalják... 1 Tíz óra hosszáig tartott ez a részesség a mámor e szakadatlan paroxizmusával. Akkor elindult a vonat és az éjszakai rohanás helyett kétségbeejtő lassúsággal gördült előre a pályán. Láttak kerékpárosokat, akik gúnyolódva kiabáltak fel hozzájuk, aztán sebesen elporzottak az országúton... Órákhosszat vesztegeltek jelentéktelen ál lomásokon, névtelen vityiló-sorok mellett, miközben hosszú, túlzsúfolt katonavonatok követték egymást. Egyik keletnek tartott, kettő nyugatnak, aztán megint nyugatnak egy — és Győrffy Zsolt érthetetlennek találta, mig csendes unalmában mindenfélén futtatta lázas elméjét: minek menek vonatok nyugatról keletre, teli katonákkal, amikor a keletieket viszont nyugat felé utaztatják ? Nem maradhatna mindegyik csoport a helyén ? A keletiek keleten, a nyugatiak nyu^ gáton ? i (Folyt, köv.l