Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 274-296. szám)

1930-12-23 / 291. szám

JSíIfÍHYXDÉK. 1930. december 23. ^)eteuáieí;e\\ uecessavteV ip\a\.áteV 35 ipex\c$ő\ő\ íyatagó ur\d\9a\ üt>\e\é\>exv KarteS-törvéay Közóhajnak felel meg a kor-", mány, amikor az igazságügyminiszteriummal elkészítette a kartel-tör» vényjavaslatot, amelyet Zsitvay Ti bor igazságügyminiszter tegnap nyújtott be a képviselőháznak. A kartelek működése ellen nálunk is, miként az egész világon, á'landóan számos panasz merül fel, amelyeknek alapja az, hogy a szabad verseny kizárásával a vállalkozók oly megállapodásokat létesítenek, amelyek veszélyeztetik az ország gazdasági közérdekeit és a közjót. Ezek a megállapodások tulmennek azon a célon, hogy a termelést megfelelően szabályozzák, a káros túltermelést kiküszöböljék és a termelést eredményesebbé tegyék. Ha c-sak erre szorítkoznának a kartelek, ygy létük és működésűk közérdekű volna, mert az összgazdaság hasznára válnának. Ellenben a kartelek igen gyakran a helyes célokon tuimenőleg káros tevékeny séget folytatnak, mert a verseny kizárása utján önkényes ármegálIapodásokat létesítenek, melyek a mezőgazdasági termelést és a fogyasztást súlyosan megterhelik, másrészt pedig nagy erejükkei és . szervezettségükkel lehetetlenné teszik a kartelen kivüi álló üzemek és vállalatok fennállását és üzembentartását. Ezeknek a kinövéseknek és tulkapásoknak a megfékezését és megelőzését a legtöbb államban törvénnyel iparkodik lehetővé tenni a kormányzat. Minthogy a kartelügy fejlődése nálunk Magyarországon is odavezetett, hogy gazdasági tulhatalmat és egyeduralmat juttatott a karteiláit magánvállalkozásoknak, amelylyaí "ezek számos esetben ugy az árak megállapításánál, valamint a kartelen kívülálló versenytársak existenciájának veszélyeztetésével visszaéltek, itt is szükségessé vált a kartelügy törvényes szabályozása. Ezc célozza az igazságügyminiszter kartel-törvényjavaslata, a melynek alapgondolata az, hogy a gazdaságilag helyes és indokolt kartelek működését megengedi és a csak közérdeknek megfelelő korlátok közé szorítja, ellenben gondoskodik arról, hogy a kartelek tapasztalt visszaéléseit és túlkapásait lehetetlenné tegye. Ezt akként oldja meg a törvényjavaslat, hogy kötelezővé teszi valamennyi kartelszerü megállapodás irásbafoglalását és az irásbafoglalt kartelszerződések és okmányok benyújtását. Ezzel a kartelek működése a nyilvánosság ellenőrzése alá kerül. Amennyiben valamely kartel tevékenysége sérti a közgazdaságot, vagy a közjót, akár az árak egyoldalú megállapításával, akár pedig a versenytársak munkájának megakadályozásával, vagy egyéb sérelmével, ugy a közgazdasági miniszter javaslatára a kormány a külön-létesített kartelbiróság előtt megindíthatja a közérdekű keresetet a kartel közérdeket sértő magatartásának eltiltására. A kartelbiróság pénzbírság terhe alatt megtilthatja a közérdekre káros I kartei további működését, vagy meghagyhatja a bepanaszlott kartelnek, hogy valamely irányban kár tékony tevékenységét hagyja abba. De a oirói eljáráson kívül is a közgazdasági miniszter mindazokat a kereskedelempolitikai vámügyi és egyéb rendészeti intézkedéseket is megteheti, amelyek a kartelek ki- * fogásolt működését gazdasági eszközökkel ellensúlyozhatják és hatálytalaníthatják. Sőt odáig megy a karteltörvényjavaslat felhatalmazása, hogy szükség esetén a vámok terén is a kormány módosításokat tehet, ha azt látja, hogy a vámvédelem kihasználásával károsítja meg a kartel az országos közgazdasági érdeket. A mezőgazdaság régi panasza, hogy az ipari kartelek árdiktaturájukkai 'túlságosan megdrágítják az iparcikkeket. De a fogyasztók széles rétegei is igen gyakran a karteleket okolják a megélhetés drágaságáért. Ezek a panaszok részben jogosultaknak bizonyultak J és ezért kellett végül is arra az útra- lépni, amelyet a nyugati és északi országok szintén követtek, hogy t. i. az állam a maga hatalmával rendezően és szabályozóan nyuí"bele a kartelek működésének kártékony vonatkozásaiba. Ezt teszi a magyar karteltörvény-javastlat, amely, amidőn a hasznos és gazdaságilag indokolt karteleknek megadja a biztos jogalapot, másrészt garantálja azt, hogy a kartelek ügyvitele és működése ne károsíthassa meg a közérdeket. Ez a megoldás az egyedül helyes a kartel kérdés szabályozásánál. Ami jó és egészséges az fennmarad, pusztulni csak a férgese fog. Szombaton délntán népes városházi értekezlet és kaszinói közgyűlés tárgyalta a kaszinó és a város vitás kérdéseit A város ma nem tnd palotát épiteni, de renováltatja a Kaszinó épületét A Kaszinó és a város között a Kaszinó épület ügyében felmerült és kiéleződött vitás kérdések a karácsonyi ünnepekre, hála mindkét fél konci

!iáns magatartásának és városszeretetének, nyugvópontra ju tottak. A döntés szombaton délután történt meg. Akik az ügy iránt behatóan érdeklődtek, délután fél négy órától este 7-ig jói belemelegedhettek a vitás ügy részleteibe, mert délután a városházán, később pedig a Kaszinó közgyűlésén hallgatták meg az ügy historikumát és jogi állását, a város és a Kaszinó között felmerült differenciákat és azokat a pontokat, amelyekben megegyezett a két fél felfogása. Délután fél négy órára dr Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármester meghívására megjelentek a városháza tanácstermében a Kaszinó és a város ügyei iránt mindenkor behatóan érdeklődő polgárok. A tanácskozó terem zsúfolásig megtelt a meghívottakkal, akik lelkes éljennel fogadták a belépő polgár. piestert. Bencs Kálmán dr meleg szavakkal köszönte meg az érdeklődésnek azt az impozáns mértékét, majd részletes és világos áttekintést nyújtott a város és. a Kaszinó között a Kaszinó-épület átengedése és a várossal kötött szerződés életbelépése óta történt eseményekről,, a város és a Kaszinó köjgtt megindult iratváltásokról, a képviselőtestület, illetve I a kaszinói választmány avagy ; közgyűlés áltaf hozott határozatokról. A város átvette a Kaszinó épületét, kötelezte magát, hogy a ma már alkalmatlan épület helyett modern palotát épjtte't, tagy ha ez! lehetetlen, akkor a jelenlegi épületet megfelelően átalakíttatja, a Kaszinónak az uj helyiségek berendezési költségeire fizet ötezer dollárt, addig is, míg a Kaszinó épület jelen állapotában marad, átengedi az épületben levő bolthelyiségek bérletét. A palotát öt éven belül meg kellett volna építtetnie a városnak. A hatáiidó 1930. május i-én telt íe s miután a palotaiépités erre a hatáiidőre nem volt keresztülvihető, uj helyzet állott elő. A Kaszinó a szerződés nem teljesítése következtében levonta az uj jogi helyzet következményeit. Már a »szerződésszegés« állapotának leszögezése is felhangzott "és a Kaszinó többszöri iratváltás, bizottsági tárgyalás után egyik nem régen tartott vá'asztmányi ülésén olyan határozatot hozott. hogy most már követeli a várostól a további huza.vona elkerülése érdekében a végleges döntést, esetiegi azt is, hogy az alapszerződés értelmében adja vissza az épületet a Kaszinónak, avagy kössenek pót. szerződést, amelyben tisztázzák a helyzetet. Igy legyen benne a pótszerződésben, hogy ha a város esetleg a Korona kibővítésével ott juttac a Kaszinónak megfelelő elJtPOJLif^O Ma, hétfőn és holnap kedden 5, 7 es 9 órakor a szezon legnagyobb hangos műsora Harry Liedtke és Verebes Ernő első hangos filmoperettje DELIKÁTESZ Rendezte: Boivary Géza a „Zwei herzsn in 3/i takt" rendezője Ezt megelőzi: Reed Hoves és Ralph Graves legújabb bravúros filmje A LEVEGŐ KALÓZAI Az meukai repülőraj közremükörfésevel Szerdán Karácsony előestélyén nincs előadás. helyezést, a lakás szolgalmi jogot erre az épületre is ismerje el. — Az alapszerződésben kikötött ötezer dollár helyett fizessen a város a kaszinónak hatezer dollárt, az építési hat ái idő tekintetében is hozzon elfogadható határozatot. A Kaszinó decembeu vá'asztmányi ülésén elnöklő Mikecz István alispán a nagyfontosságú ügyben rendkívüli közgyűlés összehívásának szükségességét állapította meg, ezt a rendkívüli közgyűlést szombat délután öt órára össze is hívta. Dr Bencs Kálmán polgármester a kaszinói közgyűlést megelőző értekezleten megvilágította a város érdekének és igy minden polgár, minden kaszinói tag érdekének is legjobban megfelelő, egyedül helyes álláspontot. A város elismeri, hogy jogi szempontból a Kaszinónak száz százalékban igaza van, amikor követeli a döntést. Ám a város nem hibás az építési terminus be nem tartásáért, mert a világgazdaság súlyos helyzete az építkezésre szűk. séges kölcsön felvételét lehetetlenné tette és miután ennek a helyzetnek jóra fordulása tekintetében nem láthat a közeli jövőbe senki, fix időpontot lehetetlen adni. A város mást nem mondhatott, mint azt, hogy a kölcsön feivéte. lére vonatkozó képviselőtestületi határozat jóváhagyása lehet időpont és abba bele mehetett, hogy kimondotta, ettől a jóváhagyástól számított hatvan napon belül megkezdi az építkezést, ha pedig ez 1931. december 31-re sem következnék be, akkor az alapszerződés lép életbe. A város belemegy a szolgalmi jog beiktatását** vonatkozó kaszinói kívánalomba és abba is, hogy az ötezer dollárt hatezerre emelje fel a Kaszinó javára, miután pedig a Kaszinó épületében a bo'thelyiség kiürült s igy jövedelmet nem hoz, az ebből eredő kárt a város hajlandó megtéríteni és évenként az elmaradt boltbér fejében 8600 pengőt utat ki a Kaszinó javára. A polgármester meggyőző érvekkei mutatta ki, hogy a Kaszinó épületének megtartása eminens városi érdek. Az épület visszaadásával pedig a Kaszinó nem nyerne semmit, hisz nem csak hogy nem javulna meg az eddigi helyzet, mert hiszen a kaszinó sem építhet, hanem egye. nesen rosszabbodik, miután az ed. digi városi támogatást elvesztené. A Kaszinó telke csak a város kezében értékes igazán, mert a városnak módjában van a szabályozási terv módosításával itt, a Vadász-féle Mz telkének és a parknak felhasználásával nagy monumentális épületkomplexumot emelni, illetve ezt a területet valamelyes előkelő intézmény céljára átengedni. Ami a palotaépitést illeti, a polgármester rámutatott, hogy építési kölcsön csakis olyan befektetésre vehető fel egy kedvezőbb időben is, amely befektetés jövgdelmező. Ilyen a vágóhíd, vagy a Korona szálló. Így ha a város a Kaszinó számára megfelelő épületet akar biztosítani, ez csak a Korona átt