Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 274-296. szám)

1930-12-18 / 287. szám

JNfVíKYIDÉK. 1930. december 18. étfbeu ^saxawaradt \x\cjau^acjoVa\ \)csxer ,z >és\ áron, Vh;ár6\ag VxárusWom faragó uv\&\9a\ üt,\e\ <&£ MMIi ^ M^iMM m M&í Magyarország és a mezőgazdasági világválság Mezőgazdaságunk állapotát fw gyelemmei kisérve az utóbbi évek­ben a jövedelmezőség fokozatos csökkenését kell megállapítanunk. A jövedelem csökkenésének okait vizsgálva, rájövünk arra, hogy a termelő gazdatársadalomi, a kis- és nagygazdák terhére azokból nem irható senrmi, mert nemcsak anya­gi erejükhöz képest, hanem igen sokan ezt messze meghaladó mó­don igyekeztek többet s jobbat termelni az eddiginél. Nemcsak magvakat szereztek be, mütrágyáz tak, sziket javítottak, traktoroztak, állatállományukat drága tenyászi­anyaggat ujitották fel, sok helyen rendszert változtatva, a mangalica­tenyésztésről a hússertésre tértek át és igy tovább fölemlíthető len­ne még sok minden erőfeszítés a mezőgazdaság jövedelmezővé téte­lére s ehelyett mégis a jövede­lemnek nemcsak a csökkenése, ha­nem a gazdaságok csekély kivéte­lévei effektív ráfizetés, sok he­lyen teljes tönkremenés lett az eredmény. A legáltalánosabb és helytálló panasz az agrárollónak eddig so­ha nem tapasztalt mérvű kitágulá­sa, mert mig a mezőgazdaság pro­duktumainak az árai átlagosan a békebelinek csaknem a felére zu­hantak alá, addig a mezőgazdaság áltai szükségelt minden cikk a kar­telek mindent eltipró öncélúsága folytán ioo—200 százalékkal is megdrágult. A drágulással addig nem is volt baj, míg az a mezőgaz­daság által előállított termények és termékek árával tartott lépést. A baj ott kezdődött, amikor a szük­ségleti cikkek vagy megálltak a magasra föltornászott poVon, vagy még tovább tornászták föl azokat akkor, amikor a mezőgazdasági cik kek árai már megindultak a lej­tőn lefelé. Hol 'lesz a megállás, nem tudható, de szeretjük remélni, hogy elérkeztünk a legmélyebb ponthoz, amelyről az útnak fölfelé kell vezetne, különben meginog az ország, a világ alapja, a mezőgaz­daság, amely a fegfőbb tartó osz­lopa az államoknak. Régi igazság az, hogy ha a gazdának van pénze, akkor mindenkinek van, de erre az igazságra a háború utáni világnak 10. év kellett, hogy rájöjjön és hogy tisztán lásson, ahoz be kel­lett következnie az orosz dum­pingnek. A vörösrém orosz földről kiin­duló pusztító munkája ellen össze keli Togni a földkerekség minden államának s az első teendő a boj­Kott kimondása, minden a mosta­ni'Oroszországból kijövő árura; a második minden kereskedelmi 'és diplomáciai összeköttetés megsza­kítása; a harmadik már ezekből magától következik s ez a teljes elzárkózás Szovjetoroszországgal szemben. Melyik állam kezdi meg az erélyes fellépést, az mindegy, dehogy az emberiség nagy jótevője lesz a kezdeményező, az biztos. A mező- és közgazdasági világ­válságba sodródott államoknak a válságból kivezető utat kell ke­resniök s a Szovjetoroszországtól való teljes elzárkózás a leghatalma-i sabb lépés a válság megoldására. Az agrárállamok talpraállitása a nyitja az ipari válság megszünteté­sének, más szóval beigazolódik a régi mondás, hogy ha a gazdának van pénze, akkor mindenkinek van. Miután azonban addig is, mig a I nemzetközi nyersvaskartell mmtá­j jára létrejöhet egy hasonló me­1 zőgazaasági kartell, a mezőgazda­ságon segíteni feltétlenül ke'i, en­nélfogva cselekedni is kell mielőbb az illetékes tényezőknek, mert iaimi proxismus ardet Ucalegon! A nem­zetközi mezőgazdasági kartell gyors létrejövete'ében sem febet nagyon bizni, mert ez nemi egy terményt ölei fel, mint a nyersvaskartell s mig a tanácskozások tartanak, a tanácskozások műtőasztalára fek­tetett beteg mezőgazdaságon vég­rehajtott operáció sikere mellett is a beteg a műtét alatt elpusztul­hat. A segítési mód igen röviden je­lölhető meg és ez a pénznek, mint minden üzem vérkeringése nélkü. j lözhetetlen 'kellékének, hosszulejá- j ratu, törlesztéses alakban való ren- ; delkezésére bocsátása. A nemzet- j közi tőke ma azonban erre a cél- ' ra nein nyitja ki a trésorjait, a belső tőkeképződés csekély, söt a 1 mostani álta ános gazdasági pan- j gás miatt stagnálásban van s igy ; átmeneti függőkölcsön az, amire haladéktalanul szükség van, de ol­csón és nem oly kegyetlen kamat­láb mellett, mint amibe ma is a váltókölcsönök még kerülnek. 01- i csó érv és hálás tárgy lenne a bankok kamatpolitikájának bonco­lása, de nem foglalkozom vele, csak egy kérdést teszek fel s ez az, hogy ha a Nemzeti Bank ka­matlába 5.5 százalék, miért 9 és ezenfelül a vidéki váltók leszámito­lási kamatlába? Miért nem kap­hatnak a vidéki bankok a Nemzeti Banktói közvetlenül pénzt Ezt kell lehetővé tenni minden közbe­eső érdek félretolásával, mert a legfőbb érdek a mezőgazdaság talpraállitása. Éz az általános gyógyszer és ennek a keretébe tartozik a kor­mány áltai inaugurált beruházási programnak a végrehajtása, amely 167 millió pengőt hoz körforgásba: a közmunkák, útépítések végrehaj­tása, amely végösszegében 143 mil­liót a vérszegénység orvoslására s mindenekelőtt nagyban hivatott a munkanélküliségnek, ha nemis a teljes megszüntetésére, de nagy- j mértékben való levezetésére. Azon ban bis dat qui cito dat, miért is ugy a beruházási programm, mint pedig az utépités és közmunkák megkezdésének haladékta'anui meg kell indulnia, hogy a máris a fejét itt-ott felütő nincstelenség és éhe­zés méregfogát kihuzzuk A munkanélküli segély hidrájá­nak a fejét pedig le kell ütni, mért ez a munkakerülésnek! a szülőanyja, Segélyt más ne kapjon, mint a ma(r gatehetetlen munkaképtelen elag­gott beteg nincstelen s ezeknek még munkára nem alkalmas gyer­mekei. Válságos időket élünk s bár a társadalom maga is elszegénye­dett ebben a trianoni Magyaror­szágban, mágis a társadalomnak is az állam segítségére kell sietnie, különösen az előbb emiitettek 1 r­tápolásánál. Kerülni kell tehát minden fényűzést, felesleges ban­kettezést, zajos mulatozást, mert ez mind rossz vért szül. (t. a.) December 20-án ül össze a vármegye Erdőhegyi Lajos dr. főispán ki­nevezte a szabolcsvármegyei inség akció főbizottságát, amelyet 20-ára hív ös^e alakulóülésre. A bízott ság a főispáni "hivatal helyiségé­ben tartja üléseit. A főbizottság tagjai a következők: dr. Mikecz Miklós vármegyei tiszti főorvos, Majtényl Kiss Sándor rendőrtaná­csos, dr. Mikecz László vármegyei árvaszéki elnök, dr. Po'inszky Pál, Nyíregyháza város ku'.turtanácsno­ka, Énekes János pápai prelátus, kanonok, Ruttkay Gyula kanonok, dr. Bartók Jenő ref., Pau'ik János ág. h. ev. lelkész, dr. Bernstein Béla főrabbi, Vargha Ferenc, Szabó Pál, Fazekas János igazgató Wh mm tanítók, Mikecz Istvánné, dr. Bencs Kálmánné, dr. Horthy Istvánné, dr. Kovách Elekná, Bodor Zsig­mondné, jótékony egyesületi elnök­nők, gróf Dessewffy Emil Király­telek," báró Vay Miklós Tiszalök, Liptay Jenő, dr. Bajna Bá'int fő­jegyző, Polgár, Korniss Ferenc dr. Büdszentmihály, Porzsolt Ist\;án es peres Ujfehértó, Kovách Lajos es­peres Kisvárda, dr. Rézler Gábor főjegyző Kisvárda, dr. Jármy Meny hért Kótaj, Liptay László Jéke, Baloghy László főjegyző Nyírbátor, Héry János vezető jegyző Yencsel­lő, Bánkövy Kornél róm. kath. lel kész Büdszentmihály. Paniik lános ág. h. ev. lelkész mondja az ünnepi beszédet az Erzsébet árvaház idei karácsonyi ünnepén Megírta a Nyirvidék, hogy eb­ben az esztendőben 21-én, vasár­nap délután 4 órakor lesz a Nyír­egyházi Alapítványi Erzsébet Ár­vaház karácsonyi "ünnepsége, ame­lyet az ipartestület székházának dísztermében rendez Konthy Gyu­la egészségügyi tanácsos, intézeti orvos. Az árvák sorsa magyar sors, mély rokonszenvet és áldozatos lel­ket ébresztő. Minden évben az Ár? vaház rendezi a legmeghatóbb ka­rácsonyi ünnepségeket és erre az ünnepre elmegy a város közönsé­gének színe-java. Olyan népesek ezek az árvaházi ünnepségek, hogy az intézet igazgatónője, Ruszinkó­né Justh Emma az idén már nem a pacsirtautcai Árvaotthonban, ha­nem az Iparos Székház termében rendezi az ünnepséget, amelyen ez alkalommal 'Paulik János ág. h. ev. lelkész mond ünnepi beszédet. Az ünnepség műsora a következe Karácsonyi ének: énekli a dal­kör. Ünnepi beszéd: Mondja Paulik János ev. lelkész, MELE elnök, m. kir. kormányfőtanácsos. Kará­csonyi álom: Irta Sík Sándor, sza­valja Mrozek Éva h. árva. Handei: Largó. Énekli Csillag Angéla h. ár­va, kiséri Ruszinkó Magda zon­gorán, Rőder Ede dr. hegedűn 1 Hanga,y: Jézus magyar földön. Szavalja Simon Zsófi h. árva. Vá­rady—Nemes: Az Ur ítél. Szavalja Balogh Borbáá h. árva, zongorán kis ári Ruszinkó Magda, hegedűn dr. Röder Ede. Maian: Lelkem ó dicsérjed. Énekli az énekkar. A kar énekszámokat betanította és veze­ti dr Rőder Ede leánygimnáziu­mi tanár. Karácsonyfa gyújtás. Az ajándé­kokat kiosztja Kézmárszky Jolán ellenőr és Szinay Mária árvjai^a. Az árvák karácsonyi ünnepén nem lesz belépődíj, de a műsor ára 1 pengő és a terembe a mű­sor jogosít belépésre. A műsort az »Erzsébet« kézimunkaüzletben árusítják. Önkéntes adományokat köszönettel fogad és a Nyirvidék­ben nyugtáz az ünnepség rendező­sége. Az árvák ünnepe ez évben is bi­zonyára látogatott fesz, hiszen alig van ház, ahol ne gondolnának a Szeretet ünnepén az árvák ljpnnyei­re. Nyírbátor az Ínségesek javára nagysikerű {? műsoros estét rendezett Nyírbátor községben az ínsége- I kult. A főszolgabíró az inségakció sek és önhibájukon kívül munka. I sikere érdekében megindított szé­nélküi maradtak felsegélyezésére f leskörü társadalmi mozgalmat sze­dr. Erdőhegyi Terenc főszolga- | mélyesen vezeti és irányítja és tár­bíró elnöklete alatt bizottság ala- $ gyalásainak, fáradozásának ered­apóm* o mozí&ó Szerdán és csütörtökön 5, 7 /s 9 órakor DITA PARLO els.5 100°/o-oshangosfilmje ZOLA E ftl E L világhírű regénye HÖLGYEK OROMÉ Zo'a Emil világhírű regénye hangosén Hatalmas kiállítás, elegancia, pompa, remek muzsika, — lebillincselően érdekes téma — LEVÉLPAPÍR újdonságok nagy választékban a JóBA-nyom­dában. 1 KfsérS Ufa műsor. Csakis felnőtteknek!

Next

/
Thumbnails
Contents