Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-08 / 254. szám

JNílfÍRYIDÍIC <sa*m 1930. november S. Világhirességek Hogyan viselkednek a nagy Calvin Coolidge, az U. S. A. volt elnöke tudvalevőleg a legszótlanabb emberek egyike. Erről legutóbb tanúbizonyságot tett amikor egy hatalmas amerikai filmgyár műtermét látogatta meg ós ott töltött egy órát. A volt elnök felesége társaságában látogatta meg a műtermet és egyéb nem hagyta al az ajkát egy óra alatt, mint »igen« és »nem.« Mikor a látogatók a műterem elhagyására készültek és egyik külső díszlet mellett mentek ei, ott éppen elszabadult egy idomított medve. A nagy Cal-t ez az esemény indította meg először annyira, hogy valami egyebet is mondjon, mint a fenti két rövid szóc. Coolidge odafordult a feleségéhez — és mindenki kíváncsian várta, hogy a bölcsesség milyen gyöngyei fognak leperegni ajkáról. Calvin Coolidge ekkor a következő mélyértelmü mondatot mondta ei a figyelő hallgatóság előtt: — Nézd csak, Grace — ez a medve éppen olyan, mint a mi Timmie-kutyánkl Ez az eset jellemző példa arra, •hogy a nagyemberek milyen különösen viselkednek a nyolcadik nagyhatalom, a kinematográfia műhelyeiben. A nagy embereket olyan nimbusz veszi körül, — hogy a közönszéges halandók mindig valami bölcs és okos mondást •ejtenek eí. ha uj jelenségekkei és uj tudnivalókkal kerülnék szembe. A filmemberek azonban igazi halandóknak ismerik meg a világ hírességeit, mert ezek csak akkor kerülnek ei filmmütermekbe, ha szabadságon, pihenőn, vagy kéjutazáson vannak és ilyenkor lehetőleg kerülik a komoly és érté" a filmstúdióban emberek a iilm világában? kes beszélgetéseket, sőt rendszerint privát passziókról szeretnek beszélgetni. Igy történt ez például Vilmos svéd királyi herceggel is. Miután a királyi herceg Svédországbau foglalkozik filmkereskedeiemmel, amelyben érdekeltséget vállalt, az amerikai gyárnak, amelyet meglátogatott. összes igazgatói elhalmozták kérdésekkel. A királyi herceg minden kérdésre rendkívül udvariasan válaszolt^ azonban szavaiban mindig visszatért a főzésre. Mielőtt ugyanis végigsétált a műtermen, egy lunche-on. vett részt és elragadtatással fogadta a filet-t, amelyet neki föltálaltak. E tapasztalat alapján igen részletesen foglalkozott a különböző nemzetek szakácsmüvészetével és valóságos külön értekezletet folytatott Ramon Novarroval, amikor felfedezte, hogy a kitűnő Metro-star ugyanabban a párisi vendéglőben étkezett^ mint ő. Ugyanígy a királyi herceg fivére, a svéd trónörökös, sem politikáról és egyéb fontos dolgokról beszélgetett, amikor a Metró— Goldwyn stúdiót meglátogat ta

% hanem Tim McCoy társaságában töltötte az időt, amikor megtudta, hogy a kitűnő cowboy-szinész az északamerikai indiánok nyelvének tájszólásait nagyszerűen ismeri. Igen érdekes volt W. P. Gracenek, a Betlehem Steel Corporation elnökének látogatása is. A világ leghatalmasabb acéltrösztjének az elnöke természetesen nagyon elfoglalt ember, aki husz percet szánt a Metro-studiók megtekintésére, mert napjának többi részét fontos konferenciák foglalták le. A látogatás alkalmával megismerkedett Lon Chaneyvel, s csakhamar megállapította róla, hogy éppen oly szenvedélyes horgász. mint az elnök ur. Hiába álltak most már a titkárok, szolgák, őrök feszes vigyázz-állásban türelmetlenül az elnök ur körül, amikor Mr. Grace megtudta, hogy Lon Chaney uj légyfajtákat fe'dezett fel. amelyek igen alkalmasak csaléteknek a horogra. E felett a két szenvedélyes horgász között élénk beszélgetés indult meg és bizony, a titkárok két óra hosszat várhattak, amig a fontos problémák a horgászás körül megoldást nyertek A Metró mérnökei és technikusai pedig,• akik sok érdekes problémára óhajtottak felvilágosítást és tanácsot kapni a kitűnő szakembertől, rettenetes nagyot csalódtak, — de hiába, a horgásznak meg kell adnia a magáét. Sir Thomas Lipton, a világhírű tea-termelő, szintén látogatást tett egyszer Hollywoodban, amely látogatása Ikalmával a legjobb üzAmikor a színigazgató haragszik Szentiványi Béla, az Országos Művész Színház igazgatója, különös felhívást intézett Gyula vástf közönségéhez: »Mélyen Tisztelt Hölgyeim és Uralmi Alulírott társulatommal a Komló nagytermében három nap óta Országos Művész Színház cím alatt komoly, fel-nőtt. kulturemberek részére mindent kielégítő "színházat játszom.-; Errői a tényről mindezideig 30— 40 hölgy és ur vett tudomást. Tehát ezután bátorkodom szives figyelmüket felhívni a fentiekre. — Igaz. hogy itt nem látható a beszélő csodapók, sem a kígyóbűvölő démon. Itt nem nyel lángot Kőműves Sándor és Oroszlán nevü tagom nem eszik véres emberhúst. Itt egyelőre én eszem magam, látletembernek bizonyult, mert a a lunch alkalmával egy kis kacsin-tás kíséretében azt kérdezte Marion Daviestől, aki a háziaszszony tisztjét töltötte be, hogy nem lehet-e valahol egy csésze Lipton-teát kapni. A legblazirtabbnak az összes müteremlátogatók között Charles Lindbergh mutatkozott, aki — bármilyen érdekes is egy filmgyári műterem és telep — egy pillanatra sem esett ki rezerváltságábói. Azt az órát, amit a stúdióban eltöltött, épp ugy a népszerűség átkának tekintette, mint összes közszerepléseit és csak akkor derült fel az arca, amikor kísérője azt mondta: Colonel, idője, hogy gépre szálljunk ismét 1 A műterem, amely milliók és milliók- álma, a nagy emberek számára mégsem olyan csodálatos világ, mint ahogy kis leányszobákban és diákpadokban gondolják. . , ; va az önök közönyét. Ezért kéremönöket, mielőtt elfogynék, hasz-nálják ki a hátralevő pár napot. Minden a városban élő kultúrember jöjjön el az előadásomra. Ki-< váló tisztelettel: Szentiványi Béla.« PRIIMUS petróleum gázfőzők PERPETUUM folytonégő kályhák, tűzhelyek, konyhafelszerelési cikkek állandó nagy választékban kaphatók SZTRAKA PÉTER vaskereskedésében Kos3uth-tér 3. Telefon: 2-74. 721

9_« (Regény.) ' 22 Irta Péchy-Hc/rváth Rezső. 1 Győrffy kezdte melegnek érezni kabátját... || ; J j — Milyenforma ez az űr ? — Magas, sovány, görbe orrú, ritkás szakállú és rendesen fekete okulárét visel. Az -öltözete... í « i — Elég! Többre nem volt kíváncsi. Azaz hogy még két dologra : — Mi a neve ? ; ! A portás habozás nélkül kivágta: — Pór Sándor. Tehát álnevet használ. Inkognitó akar maradni. Ez azt is jelenti, hogy az intervju nem lesz könnyű. 7 i — Itthon ,van-e ? A közlékeny portás meggörbült és kifelé fordította a két tenyerét: — Sajnos, azzal nem szolgálhatok — mondta bizalmaskodva. — Délben itthon szokott lenni mindig, de az ebédjét a szobájába szokta' vitetni. A vacsoráját is. Győrffy Zsolt egy fényes francia kétfrankos ezüsttel jutalmazta a portás bőbeszédűségét. * ; Aztán elgondolkozva haladt ki a panzió virágos kertjéből. Szórakozottan haladt a folyóparton és a vidám angol kupiét is egészen elfelejtette. Nem tudta, hogyan kezdjen a dologhoz, amelyet eleinte olyan egyszerűnek és könnyűnek gondolt, mintha csak egy fonográfot indult volna el beszéltetni... Egyszerre ismerős kacagás csendült fel mögötte. Marili járt a nyomában. A karján pici kosár, amilyen egyetlen svájci leány kezéből sem hiányziK, amikor apró-cseprő bevásárlásaikat intézik. — Megtaláltad-e már ? — kérdezte jókedvűen. A két tiszta szeméből ezer kis pajkos ördög kacagott ki. — Mit ? — Hát amit elvesztettél. — Nem vesztettem én el semmit. — Neem ? — és nagy szemeket meresztett. , ( í ' - • r . — Nem. — Hát akkor mit néztél a földön anynyira ? i [ ! — Gondolkoztam. — Szép kis gondolkozás ! Már mióta jövök utánad, egész az »Alpenröseli« kapujától, és az egész úton egyebet se csinálsz, mint lógatod a fejedet. Mit, vagy kit keresel? Győrffy nem állhatta meg, hogy gondjait meg ne ossza a kislánnyal. Elmesélte neki apróra a kutatolózásait és azt is, amit megtudott. Meg hogy beszélni szeretne azzal a fekete pápaszemes nagy úrral. Marili hírtelen a karjába kapaszkodott. Remény és bizakodás hangzott ki a hangjából. - • \ í ' • — Vagy rossz a szemem és akkor nem ér semmit, vagy jó és akkor mondhatom neked, hogy éppen azzal az úrral találkoztam az imént, akit te hajszolsz! Boldog volt és sugárzó büszkeségtől fénybe szőtt fejű, hogy segíthetett a párjának a nehéz ügy dülőrevivésén. Győrffy pedig, mint aki egyszerre mindent elért és megtalált, amiért egész életét és becsületét egy lapra helyezte : majdnem szédülést érzett az agyára s'úlyosodó mámoros, színes érzésektől... i. — Te láttad őt ? — kérdezte szinte fulladozva, izgatottan. — Hogyne felelt a kislány és nem nagyon értette a hírtelen keletkezett mámort. — Csakhogy az az úr nem volt egyedül. Egy öreg bácsi volt a társaságában, aki, ha a személyében nem csalódom, Nicodéme Thiébaud volt, a francia miniszterelnök. Nem csalódhattam, mert jól ismerem a becses fíziognómiáját a Z.' /llusíration-ból... Most nézett ám már csak" Győrffy! A szíve a torkába dchogott föl és míg cserepes ajkán láz lüktetett, az arca sápadt szoborrá fagyott. Ismét, ó ismét érezte azt az érzést, amely reggel úgy leigázta !... Zűrzavar zsibongott az agyában és nem tudta, miért döbbent meg ettől a híradástól. Vagy tudta, nagyon is jól tudta! Hiszen hetek óta érzett ki a világsajtó sorai közül, mint valami vigyorgó, testetlen rém fagyasztó lehelete, a fokozatos elhidegülés és fagyos tartózkodás. Főleg a francia sajtó volt kimért, rideg és ha nevetett is, a nevetése szörnyen kényszeredett és kínos volt. Miért volt mindez ? K* tudott volna megfelelni erre a mindenki ajkáról felröppenő kérdésre ? — Hol láttad őket ? — kérdezte rekedten feltörő hangon, úgy, hogy a kislány; megdöbbenve nézett rá. s — Akarod, hogy elvezesselek oda ? igen ! ' Szinte futva indultak meg. Átsiettek egykét utcán, aztán Marili hírtelen megállt. Súgva mondta: f f [ j — Nézd... nézd ! Ott jöttek velük szemben, éppen akkor fordultak be a közeli utcasarkon... Győrffy Zsolt úgy érezte, hogy az előbbi mámor érzése elhatalmasodva, elterebélyesedve tombol a testében. Mint szertefröcskölő sziporkazápor, amely föltör a tűzözönből, robbantak ki agya sötétségéből a gondolatok, úgy, hogy egyszerre, ha nem is teljesen, de világosodni kezdett benne az a végtelen homályosság. w j , «ü - «\ • (Folyt, köv.) ; 4 j jj >-iJ