Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-08 / 254. szám

JNrtrfKVIDáK. Magyar bolgár barátság A vesztett háború és a Szomorú trianoni békeparancs teljesen elszigetelte Európában Magyarorszá got. Ellenségeinknek már a békeévekben sikerült elhitetniök hazug, de tagadhatatlanul ügyes propagandájuk utján a nyugati közvéleménnyel, hogy ez az ország a második »beteg ember« és amint történeti szükségszerűség az ottomán birodalom felosztása, ugy a magyar állami impérium megsemmisítése is az emberi jog és szabadság diadalát jelenti. A békekötés óta helyzetünk tagadhatat-, lanui javult, (a bekerítésünket cél-, zó cseh-szerb korridor meghiusult) hála az olasz nemzet támogatásának. az uj Itália pedig odaadó és hatalmas barátunk. Csehország egyik megteremtőjének, lord Northcliffenek öccse, lord Rothermere a magyar igazság legendás hirdetője. Á német barátság, ugylátszik. háborús epizód volt csupán, Lengyelországgal százados baráti kapcsolataink vannak ugyan ismeretes a lengyei közmondást Polák-wenger dva bratanky — azonban a nemzetközi fórumokon, ahol kisebbségi Sorsba kényszeritett test véreink millióit védelmezzük, a lengyei hivatalos politika nyíltan ellenünk fordul — a revíziót pedig határozottan ellenzik a lengyelek, nem látják, hogy Trianon más, mint Versailles. Egyetlen nemzet van, amely megtartotta a balsorsban is hagyományos rokonszenvét velünk szemben: a bolgár. A derék turáni lovasnép vitéz khánjainak vezetése alatt államot alapított még a honfoglaló magyarok előtt; Krum, Omortag. Iszperik a bolgár tetterő valódi képviselői. A történelem folyamán elszakadt egymástól a két testvérnép, a magyar és a bolgár, az utóbbi átvette a meghódított Szláv népek nyelvét. Az ozmán hatalom ieteperte Bolgáriát és csak a mult században tudták visszaszerezni elvesztett függetlenségüket. Csodálatos, hogy a sok százéves török uralom alatt is megőrizte a bolgár nemzet nyelvét, öntudatát és szabadságszeretetét. Az önálló bolgár egyház, az Exarkhátus módott nyújtott a kultura fejlesztésére. Az önfeláldozó vezérek: egy Levszky, egy Kriszto Boteff^ Karaveloff, Rakovszky politikai téren harcoltak nemzetük függetlenségéért. Az 1877—78-as orosz-török háború meghozta végre a rég várt szabadságot: Bolgária jogos és természetes határokat nyert San-Stefano-ban, azonban a berlini kongresszus — sajnos — elgáncsolta a bolgárok nemzeti törekvéseit: Macedónia, Thrácia török uralom alatt maradt, Dobrudzsát pedig az oláhok kapták. Az ország Betten'berg Sándor, majd a Kóburg-Koháry családból származó Ferdinánd uralkodása alatt megerősödött, azonban a szerencsétlenül végződött balkáni és világháború megakadályozta a nagy tervet: a bolgárság egyesítését. Mint bennünket magyarokat Trianonban, £ bolgárokat Neuillyben sújtották a győztes hatalmak a halálos »békével«. Elrabolták értékes területeit, lefegyverezték; több millió bolgár él keserű rabsorsban Szerbiában, Görögországban és Romániában. Természetesen, az uj urak itt sem respektálják a kisebbségvédelmi szerződéseket, hanem minden eszköz-^ zel azon vannak, hogy • bolgárokat megfosszák anyanyelvüktől "és kultúrájuktól. Macedóniában a hírhedt »Fehér kéz« bandái kegyet-' lenkednek. fegyverre', irtják a bolgár lakosságot, amely kénytelen szintén a fegyverhez folyamodni végső elksereeedésében. Ez a magyarázata annak, hogy az u. n. »Belső macedón forradalmi bizottság®. amelynek jelmondata: »Szvoboda ili szmert««, szabadság vagy halál — kérlelhetetlenül harcol az elnyomott macedóniai bolgár nép jogaiért. A dobrudzsai bolgárok felismerték már, hogy csak a magyarokkal való összefogás segíthet sorsukon és megalakították a közös választási blokkot. Európa, a hivatalos diplomácia, Genf. a Nemzetek Szövetsége süket a letiport népek panaszára — ezt mi magyarok tudjuk legjobban, hiszen 11 éve a kisebbségi magyarok beadványai a papírkosárba kerülnek. Az idő halad és ugylátszik, a Csonkaország magyarsága is kezd lassan elfeledkezni arról, ami az uj határokon tul történik. Látjuk. hogy a kisebbségi szerződéseket kijátszák. meghamisítják, itt nem segít más. csak a teljes területi revízió! Ezen az uton találkozunk a bolgárokkal. Ha nekünk fáj Erdély és a Felvidék, nekik is fáj Macedónia; meg kell értenünk az ő fájdalmukat és szenvedésüket is, annál is inkább, mert csak közös mun kával, összefogással juthatunk eí áz igazság győzelméhez. Mi magyarok talán túlságosan érdeklődünk teljesen idegen népek kulturája. szokásai iránt. Ugyanekkor teljesen elhanyagoljuk azokat a népeket, amelyekhez közös ezeréves mult Csatol és amelyekkel, együtt kell megvalósítanunk a jövő Magyarországot. A tótokra, ruthénekre és horvátokra gondolok elsősorban. Vannak ragyogó külföldi kollégiumaink, kormányunk ösztöndijasok seregét küldi nyugatra — de gondolni kellene arra is, hogy az élet, a realitás szomszédainkhoz láncol. Sok bolgár diák tanúi ma is magyar főiskolában, oda kellene hatni. hogy ezt rendszeressé tegyük és intézményes formában biztosítsuk a magyar-bolgár diákcserét. A két turáni rokonnépnek meg kell ismernie egymást, a kölcsönös megismerés az alapja a megbecsülésnek és szeretetnek, a politikai és gazdasági együttműködésnek is. Szófiában a legelőkelőbb bolgár közéleti személyiségek bevonásával működik a bolgár-magyar társa? ság, Budapesten a Magyar Nemzeti Szövetség kebelében magyarbolgár bizottság dolgozik a baráti kapcsolatok kimélyitéséért. Értse meg a magyar társadalom, hogy itt nem csupán felületes érzelgésrői van szó. hanem nemzeti érdekeink követelik, hogy a Balkánon erős és hatalmas bolgár állam virágozzék, amelyhez a tmagyar nemzetet szoros, elszakíthatatlan testvéri kötelékek fűzik. III. Boris bolgár király házassága Giovanna olasz királyi hercegnővel valósággal szimbolizálja a jövőt: magyarnak, olasznak és bolgárnak egymás mellett a helye. A szófiai Newsky székesegyház kitűnő énekkara nemrég hangversenyt rendezett Budapesten; ajkukon magyar nyelven zendült fel a magyar himnusz — a bolgár nép köszöntését hozták közénk. Becsüljük meg ezt a barátságot, amely értékesebb, mint sok ismeretes, szirénhang. 1930. november 8. Bizton reméljük, hogy amint Trianon megdőlj ugy fognak szétroppanni a bolgár nemzet kézé-' re vert bilincsek is és amint most. egy-ütt küzdünk a közös,' igazságosügyért. ugy fogjuk együtt ünnepelni a közös győzelmet is! ölvedi László dr.i Nyíregyházán is megindult a nagyszabású inségakcióH Nemcsak a nyilvántartott szegények, hanem valamekayi ínséget szenvedő munkanélküli részesülni fog az inségjárulékek terhére nynjtandó segélyben. — November 8-ig kell az Ínségeseknek jelenteniük a városháza 54 ik szobájában Nyíregyháza város szociálpolitikai ügyosztálya nagyszabású inségakciót készít elő. A városnak az akció lebonyolításában a Stefánia Szövetség helyi fiókjának védőnői kara ségit elismerést érdemlő buzgósággal. Az akció Ernszt Sándor dr. m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter rendelete alapján indult meg. November 15-re a törvényhatóság első "tisztviselője utján Nyíregyháza megyei város be kell, hogy terjessze az akció során megállapított adatokat. A miniszter rendelete az inségjárulékok kivetéséről szól. Azért az akció most két részre tagozódik. A városi adóhivatalban gondoskodnak az inségjárulékok megállapításáról és haladéktalan beszedéséről. A szociálpolitikai 'hivatal pedig ezalatt összeiratja az ínségre szorulókat. Nemcsak azokról a szegényekről van szó. akiket nyilvántartanak és a kiknek a száma Nyíregyházán mint egy 400. hanem össze fognak írni minden munkanélküli családot, amelynek szüksége Tesz a segélye-zésre. A város fel is hívta a munkások megbízottjai utján és hirdetményben is a munkanélkülieket. valamint mindazokat, akik segélyezésre igényt tartanak, hogy november 8-ig jelentkezzenek a városháza 54. sz. szobájában. ItV a szociálpolitikai ügyosztály részéről Klór Zsigmond tisztviselő Írja össze a jelentkezőket. Akit felírnak. annak családját a Stefánia védőnője meglátogatja és ennek a környezet-tanulmánynak alapján döntik el, érdemes a valóban, illetve rászorul-e igazán a jelentkezői családja a segélyre. A miniszter rendelete értelmében elsősorban természetbeni segítséget kell nyújtani. amint ez az elmúlt esztendőben is történt. Még most nem lehet biztosan tudni, hogy Nyíregyházán hányan lesznek az ínségesek, és azt sem számíthatjuk ebben a pillanatban ki. jiogy milyen nagy az az összeg, amely itt, Nyíregyházán az inségjárulékokbóí'be fog folyni. Az inségjárulék kivetésére vonatkozó rendelet főbb pontjai a követkeAPOLXiO MOZGi Pénteken és szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor A szezon legnagyobb filmsikere! WILLY FRITSCH és LILIAN HARVEY a közönség kedvenceinek parádés filmje A SZERELMI KERINGŐ Énekes, táncos, zenés filmoperett. Ragyogó UFA kisérd mfisor. Rendes helyárak. Jegyelővétel, Hétfőn: A molnár és gyermeke zők: Egyszeri inségjárulékot tartoznak a 2. szakaszban felsorolt helyeken fizetni: a) mindazok a természetes és jogi személyek, akik a jövedelemés vagyonadóról szóló 1927. évi) 500. P. M. számú hivatalos összeállítás alapján állami' jövedelemadót kötelesek fizetni, ha bárhonnan származó összes adóköteles tiszta jövedelmük az 5000 pengőt eléri._ vagy azt meghaladja; b) mindazok a vállalatok, amelyek a társulati adóról szóló 1927. évi 400. P. M. számú hivatalos összeállítás alapján társulati adót' kötelesek fizetm. Az egyszeri inségjárulék kivetésének alapja az 1930. évre kivetett állami jövedelemadónál alapul vett és a város területéről származó 1929. évi adóköteles tiszta jöve-* delem, illetőleg az 1930. évre kivetett társulati adónál alapul vett 1929. évi adóköteles nyereség. Ha valamely inségjárulék fizetésére kötelezett jövedelme egészben vagy részben más város (község) területérői származik, a városi adóhivatal köteles az illető várossal (községgel) legkésőbb 1930. november hó 5-ig közölni azt, hogy az illető adózó jövedelemadó alapjából mennyi esik reá. A vonatkozó adatokat szükség esetében az illetékes m. kir. adóhivataltól rövid uton kell beszerezni. Az egyszeri járulék kulcsa a jövedelemadó fizetésére kötelezetteknél a jövedelemadónak, a társulati adót fizető kötelezetteknél pedig a társulati adónak 8 százaié-, ka. < • ' ! Az inségjárulékot az 1930. évi állami jövedelemadó

v továbbá az 1930. évi társulati adó kivetési lajstromban foglalt adatok alapján a városi adóhivatal veti ki, a kivetésről az adókötelezetteket fizetési meghagyással 'értesiti. A kiveetett inségjárulék a fizetési meghagyás kézbesítésétől szá-mitott 30 nap alatt esedékes és a városi pénztárba kell befizetni. Az a járulékfizetésre kötelezett, aki esedékes tartozását a megállapított fizetési határidőig be nem fizeti, az "állami egyenes adókra érvényes szabályok szerint késedelmi kamatot fizet. Ha az inségjárulék alapjául szolgáló adóköteles tiszta jövedelem, illetőleg nyereség összege az állami jövedelemadónál, illetőleg a társulati adónál bármilyen cimen felemeltetik, vagy Ieszállittatik, az inségjárulékot is "hivatalból meg-« felelően helyesbíteni kell. A városi adóhivatal által kibocsátott fizetési meghagyás ellen a kézbesítést követő tizenöt nap alatt a közigazgatási "bizottság adóügyi bizottságához fellebbezésnek. a bizottság határozata ellen pedig a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. j