Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-30 / 273. szám

1930. november 30. JWVfRYlDBKL Testápolás - Egészség A bőr ápolása Legutóbbi cikkemben leszögez­tem a kozmetika legfontosabb téte­lét. mely szerint a fiatalságnak és szépségnek első ás legfontosabb tényezője a jó egészség. A beteg ember mozdulatai nehézkesek, já­rása fáradt és ingadozó, arca sá­padt. mosolya bágyadt, tekintete szomorú és egész kifejezése elüt atxól. amit a mindennapi életben -Szépnek szoktak mondani. Aki te­hát szép akar lenni annak elsősor­ban egészságét kell odaadóan és szorgalmasan gondoznia. Friss levegő, fény, kellő, de nem tul sok táplálkozás, sport, szóval mozgás a szabadban, mind olyan tényezők, amelyek kedvezően hat­nak a szervezet életfunkciójára és közvetve a bőrre is. A bőrápolás alapfeltétele az ab­szolút tisztaság az, amelyből a sok is mindig csak javára válig a szer-, vezetnek és sohasem kárára. Ha végignézünk a gyermekvilág apró­ságain. l£tni fogjuk, hogy a termé­szet az élet tavaszán kivétel nél­kül majd mindenütt szép, vagy legalább is tetszetős arcbőrrel ru­ház fel. Kiből lesz az a sok csú­nya felnőtt ? — Kérdi az ember. Mindjárt meg is adom a választ. Az iskolák dohos, fülledt leve­gője füstös, poros lakások, utcák — később a négy fal közé zárt élet pályák, mindmegannyi megölői a bőr szépségének. Ezek rontják las­sankint le mindazt, amit a termé­szet bőkezűsége épített. A veszte-' séget csak akkor vesszük észre, amikor késő s már csak nehezen sikerül visszaszerezni a bőr szép- . ségét. finomságát. A Németország­ban mindinkább elterjedő erdea is- 5 kólák térhódítását nagy örömmel j keli fogadnunk, mert ezek lesznek j hivatva a beteges »penészvirág« ti- ; pust kiszorítani. A bőr ápolásánál arra törek­szünk. hogy a bőr rendes szerke­zetét megóvjuk és működését az egészség határain belül élénkítsük. E célra a modern kozmetika négy tényezőt vesz igénybe. Ezek együt­tes és célszerű használata okvetle­nül eredményre vezet. A négy té­nyező: 1. a viz, 2. a fény, 3. a szappan, 4. a massage. Mindezek nem csupán a bőrre, hanem a bőr közvetítésével az idegrendszerre^ vérkeringésre, szó­val az egész szervezetre hatnak. Ide sorolhatjuk a különféle koz­metikai szeréket, melyek mint az előbb említett eljárások segitő eszközei szerepelnek, vagy pedig az előbbiek által esetleg okozott károk ellensúlyozására szolgálnak. Voltak korszakok, amikor azokat a Szereket, melyeket az arc kozme­tikája igényelt, — ha még olyan ártatlanok is voltak — kendőző Szereknek keresztelték er* s hasz­nálóikkai s zemben lekicsinylést! éreztettek a mult idők asszonyai. A nagy francia kor bábszerü fes­tőmániája után tehát a másik vég­let következett. Ma középúton ha­lad a kozmetika, amikor megkí­vánja. hogy a müveit nő ne hanya­golja ei arcbőrét, hanem igenis él­jen azokkal* az apró raffinériákkai amelyek alkalmasak a szépség kon­zerválására. ízléses urinők mindig megtalálják azt a mesgyét, mely elválasztja a szükséges és ártatlan mesterkedéseket a kokottos kifes­tés látszatától, — az orvosnak pe­dig kötelessége, hogy a bőr ápolá­sára szolgáló él árásokat ismertesse hogy kirekessze a kozmetikai sze­rek közül az ártalmasakat és he­lyükre olyan szereket ajánljon, melyek segítségévei a kozmetikai céi kár nélkül elérhető. Következő cikkeimben ismertet­ni fogom azokat az eljárásokat, me lyeket az egészságtan állapított meg a bőr ápolására, ezenfelül azon kozmetikai eszközöket, me- | talmatlanságuk is kétségtelen, lyeknek hasznosságuk mellett ár , Dr. K. B. Grafológia Részletes, mindenre kiterjesz­kedő magánválaszt mindenki kap, aki írásonként 50—50 fillér értékű postabélyeget és megcímzett vá­laszlevelét (levélpapírt is!) mel­lékei a szerkesztőségbe küldött s »grafoIógus« jelzéssel ellátott levelében. Tekintettel, hogy a grafológus részére rengeteg levél érkezik ugy,, hogy a válaszok közlésére csak hónapok multán kerülhet sor, ezért mindazok, akik levelükre egy héten belüi akarnak választ, 20 filléres bélyeget mellékeljenek. Virágszál: Komoly, törekvő, intet ligens, fejlett szépérzékü, idealiz­mus felé hajló. Kissé lassú, túlsá­gosan megfontolt és nehézkes. Búzavirág: Fejlett intellektus, élénk képzelőerővel, de átlagos kul­túrával. Mindenre reagáló, érzé­keny. finom lélek. Kissé' hanyag és rendetlen. Párisban járt az" ősz: Tehetséges. Modern, önállóságra törekvő. Kis­sé rapszodikus. Tul szenzibi'is. Sor sával megelégedetlen. Határozatlan és gyenge akaratú. Bízva bízzál: Sok bánat és csa­lódás érte. Nem képes lelkileg be­illeszkedni a mai életbe. Kitartás, szorgalom és mély vallásosság jel­lemzi. Finom izlésü. Jószivü, csa­ládias. »Füst«: Nagyon tehetséges, lá­zongó képzeletű, még kiforratlan, de erőteljes egyéniség. Telve bel­ső meghasonlássai önmagával' és az élettel szemben. Istenien hanyag a detail dolgokkal szemben, de szí­vós és akaraterős, ha mélyebb dol­gok után kutat. Erősen érzéki és tui szenvedélyes. Érdekes és érté­kes jeliem, sok eredetiséggel. i Páratlan és varázslatos: Naiv. Házias. Jószivü. Könnyen befolyá­solható. Nagyon rendetfen és fe­lületes. Rajongó. Vallásos. Halvány őszi rózsa: Altalános intelligencia, kevés képzelőerő. Szorgalmas. Rendes, kitartó, meleg benső, tetszetős külső. Cogitum ergó sum: Nem emel­kedik a középszerűség felé. Kitartó és szorgalmas beamter-tipus, kevés reális érzékkel. Megfelelő morális alappal rendelkezik. Kissé hajlik a könnyelműségre. Omraa vincit amor: Komoly, kö­rültekintő, házias. Sok csalódás ér te. Helyzetével nincs megelégedve, de tűrni kényszerül. Álmodozásra hajlamos. öreg néra: Nem válaszolhatunk, mert a szelvényt levelében nem mellékelte. Erráre humánum est: Még ön­magában vajúdó, kiforratlan lélek. Tanulmányaiban nem a legalapo­sabb. bár intelligens és gyorsan appercipiál. Hanyag és rendetlen. Könnyelműségre hajlamos és egjfí niségében vajmi kevés az eredeti" ség. ! ; ! ; i Szeretek: Meglehetősen gyenge idegrendszer. Szertelen, rapszódi­kus gondolkodás. Nagyfokú türel­metlenség az élettel szemben. Szen vedélyes. Akaratos, de határozat­lan. A multak árnya: Finom, érzé­keny lélek. Kevés energia. Pesszi­misztikus gondolkodás. Hajlam a melanchóüára. N. Ida: Levelére nem válaszolha­tok addig, amig a pontos cimét nem küldi meg. (Regény.)' 39 Irta Péchy-Hctrváth Rezső. Marili vele gyötrődött, szenvedett és gon­dolkozott a megoldáson. Győrffy felfedte előt­te is éles gyanúját, megmutatta neki az ujabb fényképeket és a leány csodálatos tisztánlá­tással értette meg azonnal, micsoda boszor­kánykonyha üstjei alá gyújtottak kénköves tüzet elvetemült emberi vadak. Kis ökle gör­csösen szorúlt össze, hogy körmei belevájtak a tenyere húsába, és aztán nagyot sóhajtva sújtott le azzal a fehér, puha ököllel. A só­hajtás p. vadaknak szólt, de a csapás^ isi... És' az ügyet azonnal a magáévá tette, ami egyelőre nem nyilatkozott meg egyéb­ben, minthogy Marili ezentúl szorgalmasan segített fejet törni Győrffynek a leleplezés körüli módokon. Valami bizonyosat kellett megtudniok, valami halálosan pozitivet, amely oly súlyos hatással hasson, lesújtóan, lélekzetkiszakajtóan és megdöbbentően, mint kedvenc gyermekek előtt az édesanya várat­lan hírtelen halála. És olyannak a szájából, elejtett beszédjéből, aki ha bármily távoli részese is, de részese a szörnyűségnek. Alison... Guyonnet bankár barátnője... Ez a szépséges leány ragyogtatta meg előttük a nevét, mint a tenger sejtelmes fekete éjsza­kájában a világítótorony hirtelen megvillanó elektromos fényzuhatagja. Ez a leány is tud­hat valamit, ha nem is mindent. És ő lehetne az, akinek a szava, egyetlenegy, halk igéje, rőt fáklyafénnyel hasitana bele a kétségek komor feketeségébe... Csak az ő barátsága kellene... De hogyan?! Hiszen nem szólít­hatják meg, csak úgy egyszerűen nem top­panhatnak eléje. És Marili sem ostromolhatja meg minden előkészület, puhitás és psziholó" giai gyöngeségek alapos felhasználása nél­kül. Ismeretség kell, de minden gyanakodást eleve kizáró, felületesnek tetsző ismeretség, | amelynek ő keresse a folytatását. Eszközökön, módokon, terveken és ötle­teken viaskodtak most kettesben és bizony elmúlt néha az egész nap, anélkül, hogy csak egy csók is esett volna, még amolyan gyor­san, felületesen, megszokottan odalehelt csók se. Néha találtak valami tetszetős formájú tervet, ujjongtak is felette egy kicsinyt és ilyenkor boldogan néztek az egymás szemébe néhány pillanatig, de aztán legott megál­lapították, hogy a bódítónak látszó terv nagyon is közönséges, együgyü, jelentékte­len... Az idő pedig múlt, a napok sietve követ­keztek el egymásután és ők még mindig csak a tervezgetésnél tartottak... ... Győrffy egyszer estefelé azon érte ma­gát, hogy egyedül van a szobában. Hogyan és mikor ment el Marili, nem tudta volna megmondani. Elkedvetlenedve állt fel, mert bosszantotta a sikertelenség, amelyben ime leghivebb osztálytársa is otthagyta. Bizo­nyára megúnta vidám lelke az örökösen is­métlődő töprengést, amely napról-napra úgy következett és illeszkedett egymásba, mint a lánc szemei. , Marili azonban ugyanekkor belépett. Az arca sugárzó volt, ünnepélyes, szinte felma­gasztosúlt. A szeme mosolyos derűtől csillo­gott, az ajka kinyilt és reszketve mozgott, mintha beszélne. De hang nem jött ki rajta. Szótlanul letette a kalapját, táskáját és beleült a Győrffy ölébe. Kezét, amely forró és idegesen remegő volt, beletette a férfi te­nyerébe. — Megismerkedtem Alisonnal — mondta halkan, egyszerűen, de a hangja reszketett és fátyolozottan csúszott ki az ajkán, mint mindig, ha odabent izgalmak fűtötték. Győrffy Zsoltnak nem volt más szava erre, mint valami örömtől artikulátlan mako­gás. A két keze azonban szorosan fogta a leány forró kis kezét. — Megismerkedtem Alisonnal — ismé­telte Marili. i \ Hangos csend ült felettük és a szívük tiszta csendüléssel dobogott — Ugy történt az egész, mint minden nagy dolognak a megoldása, amely végte­lenül egyszerű, — mesélt Marili és a szemei csodálatos fényben, nedvesen csillogtak. — Azért is nem gondolunk rá, nem vesszük ész­re, éppen mert olyan végtelenül egyszerű. Az ember úgy van az ilyesmivel, mint valami égbenyúló hegyóriással, amelynek csak a me­sebeli messzeségekbe törő csúcsát nézzük és másra nem is gondolunk, amiért aztán haj­meresztőnek, sőt lehetetlennek tetszik a meg­mászása, a csúcsára való feljutás. Pedig hi­szen milyen egyszerű dolog az, végtelenül egyszerű. Az ember nem néz a csúcsra, soha sem tekintgeti a szörnyű magasságokat, ha­nem elindúl, egyszerűen, bizalommal és se­merre se pislantva. És egyszerre csak azon veszi magát észre, hogy — nincs tovább... Felért az oromra, amelyet nem is olyan ré­gen, mielőtt belefogott a legegyszerűbb meg­oldásba, még elérhetetlennek gondolt. Kíván­csi vagy? Győrffy hálásan mosolygott: — Nagyon kedves vagy... ? , Marili hintázni kezdte magát a fiatal­ember ölében: i — Mondom, nagyon egyszerű dolog vojt! Azt tudod, hogy a postásunkkal néha disku­rálni szoktam és emiatt szegény feje, mert­hogy olvadozni szokott a kéjtől a tökéletes dialektusom hallatára, a maga módja szerint szerelmes belém... Ne szakíts félbe, igaz, hogy ez kacérkodás volt, de mindjárt meglátod, hogy mit értem el vele! Az előbb, hogy ki­osontam tőled, azért tettem, mert valami terv motoszkált a fejemben és feltettem magam­ban erősen, hogy keresztül is viszem. Ilyen­kor szokott jönni az én szerelmes postásom, most sem késett. (Eolyt fcövOi l:U ? II

Next

/
Thumbnails
Contents