Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-30 / 273. szám

Aro 16 fillér. Nyíregyháza, 1930. november 30. Vasárnap T»T. évfolyam. 267. szám. SriDEK. POLITIKAI NAPILAP K

wigflwgaamaaaasaaiia^Hiia

Ma Előfizetési árak helyben és vidéken : Egy hóra 2 P 50 f. — Negyedévre 7 P 50 f. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény Egyes szám ára: hétköznap 10 f., vasárnap 16 f. Alapította: JÓBA ELEK Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal címe Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon: 5—22. A kiadóhivatal telefonja : 1 39. Postacheque 29556 Hirdetéseket az Ujságbolt is felvesz, Bethlen-u. 2. Bemutatok egy tanyát Irta: Krüger Aladár dr. országgyűlési képviselő. Nevet nem emlitek, nehogy azt mondja valaki, hogy éppen egy községet pécéztem ki, de ugyanaz, amit bemutatok, áll a többi tanyára is. Nevezem a községet, mondjuk, Mihályfalvának, a hozzátartozó tanyai telepet pedig Szabótelepnek. Mihályfalvátói Szabótelep 16 km.-re esik. Szabótelepen van öszszesen 2000 lélek, a területe 5600 kat. hold, — vagyis egy normális község van itt kialakulóban — a házak száma 372, amelyek közül 63-at kivéve, a többinek tulajdonosa mind kint lakik, tehát állandó helybenlakásról van szó. A községben van 1 szabó, 3 cipész, 2 ács, 2 borbély, 3 bognár, 1 fényképész, 2 asztalos, 2 kocsma, 3 kereskedő, 2 szülésznő, 1 malom, 5 tagból álló kezelőszemélyzettel, van szikvizgyár, postaügynökség és van róm .kath. templom állandó lelkész szel, 4 iskola, 4 tanítóval, 200 gyermekkel, van 200 levente 3 oktatóval. Tiszta magyar település. 16 km-re van anyaközségétől. Hogy fogják tehát ezt onnét igazgatni ? Kézbesítővel és végrehajtóval. Más oda nem megy ki. Hogyan történik a kézbesítővel való közigazgatás ? Pap Györgyöt Szabótelepről behívják Miháiyfalvára. Kap egy idézést, bemegy 16 km-nyire s a községházán megkérdezik tőle: behozta-e az adóivét? Az nem volt rajta az idézésen, hangzik a válasz. Menjen vissza, hozza be holnap. Beviszi másnap és akkor kiderül, hogy nem ezt a Pap Györgyöt keresték, hanem a telep másik oldalán lakó Pap Györgyöt. Szomorúan hazamegy; összesen "64 km-t gyalogolt azért, hogy megtudja, hogy a másik Pap Györgyöt hivták be. Igy azután tökéletesen megértem azt, hogy a tanyaiak azon a bizonyos Szabótelepen az idézést időzés- nek hívják. Időzést 'kaptam, mondják. Az időzés nagyon találó, mert ha 300 házat véve, minden, egyes házban havonta csak 1 ilyen időzést kapnak, ez 3600 munkanapot jelent, azaz jelenti egy embernek tiz esztendei teljes munkáját egy esztendőben. Tessék elképzelni, mi volt azon a telepen az időzesekkel a háború alatt, amikor hétfőn volt a cukor jegy, kedden a lisztjegy, szerdán a petróleumjegy beváltása és ha valaki elkésett, azt mondották : jöjjön holnap. És hogy áll az egészségügy ? Trachoma-járta vidék. 1928. szeptember 30-án 102 ember volt kénytelen 16 kilométerre besétálni trachoma vizsgálatra. Rossz idő lévén, hazamenet mind a 102 ember, bőrig ázott. Ez is egy kis időzés volt. Azután be kell menni a Társadalombiztositónak egy 2 filléres blankettájáért. Ezért is be kell járni 32 kilómétert. Más oldala a tanya kérdésének. Artézi kútra volt szükségük. A népjóléti miniszter ki is utalt, természetesen, Mihályfalva község címére, de Szabótelep részére 6000 pengőt egy artézi kútra. Az artézi kut helyett, a község, három Northon-kutat fúratott á 1000 P. Most a telep keresi: mi lett a nlásik 3000 pengővel. Az artézi kutak kérdése az Alföldnek egyik legfontosabb kérdése. Artézi kutakra sohasem tudunk megfelelő mennyiségű pénzt fordítani. Legalább évi 500.000 pengőre volna szükség néhány éven keresztül, hogy minden községnek és tanyatelepnek jó ivóvize legyen. E helyett 100.000 pengő körüli öszszeg szerepel a költségvetésben. Többtermelést sürgetünk, de hogyan lehessen ott a tanyán többtermelés akkor, amikor a gazda termését nem tudja behordani a városba, mert a sárban a jószág elsüllyed, amikor őröltetni viszi saját részére a terményt, azt is lóháton kénytelen vinni, de csak akkor, amikor a ló sem süllyed hasig a sárba. Tessék bevinni 16 kilométerre a beteget az anyaközségbe, mert az orvos nem megy ki. Fuvart pedig, egyes esetekben, 20 pengőért sem lehet kapni. S a közbiztonság ? Van ott két kocsma, mert anélkül a magyar nem lehet meg. Tanyai verekedések vannak. Hogy oda csendőrség ki tudjon menni, arról szó sincs. A tűzbiztonság ? • Van Mihályfalva községnek több szivattyúja, természetesen a Iegrosszabbikat kiadta Szabótelepnek. A legelső alkalommal, amikor tűz ütött ki, megpróbálták a szivattyút működésbe hozni. Nem működött. A lakosság azután bedobta a tűzbe a szivattyút, hogy hadd égjen el az is. Segítségért nem lehetett menni, telefonálni sem lehetett, két nap múlva aztán nyugodtan elkönyvelték az anyaközségben, hogy X. Y. gazdának a háza leégett. Van ott egyéb baj is. Régebben előfordult, hogy egy ilyen tanyai ember éveken át be sem ment az anyaközségbe. Akkor még nem volt ennyi »időzés«. Tudok esetet, hogy a fiatalember husz egynéhány esztendős korában először ment be a faluba a templomba, a papjához, mert esküdni akart, és akkor derült ki, hogy a derék magyar fiu még meg sem volt keresztelve. — Másfélmillió magyarnak, másfélmillió honfoglaló magyarnak sorsáról van szó, mikor a tanyákról beszélünk. Ezt a tanyarendszert tovább fenntartani nem lehet'. Ezen 6egiteni kell. A segítségre pedig csak egy mód van ; el az egész tanyarendszerrel, egészséges községi rendszert kell adni a helyébe 1 Nyíregyháza város képviselőtestületének közgyűlése megszavazta a hetvenhét százalékos pótadó alapján készült költségvetést Nyíregyháza város képviselőtes- I tülete tegnap délután 3 órakor tar- I totta rendes havi közgyűlését, * amelynek legfontosabb tárgya az 1931. évi "költségvetés és az ezzel összefüggően előterjesztett takarékossági "javaslat volt. A költségvetés főbb tételeit a Nyirvidék olvasói már a szakosztályi tárgyalásról készült tudósításunkból isme

1 rik. A Tőrös Pál főszámvevő kiváló szakismereteire valló, lelkiismeretes pontossággal "készült költségvetést Szentpétery Endre tanácsnok terjesztette elő, jói áttekinthető, szemléletes előadásban. A költségvetéshez általánosságban többen szólottak hozzá. Murányi László: Takarékosság' bizottságot kérünk Murányi" László dr. sajnálja, hogy a költségvetésnek szakosztályi tárgyalásán nem lehetett jelen. A Nyirvidékből olvasta az ott elhangzó felszólalásokat, és kije'enti, hogy dr. Klár András felfogásával egyet" ért. Minden vonalon a legszigorúbb takarékosságra van szükség és a költekezést összhangba kell "végre hozni a polgárság teherbíró képességével. A mai viszonyok között elég ha az eddigi pozíciót megtartja a város, előretörésről nem lehet szó, inkább van helye az elért pozícióról való visszavonulásnak, mint a háborúban szorongatott helyzetekben történni szokott^ ha a vezért okos előrelátás irányítja tetteiben. Utal a Tébe nyíregyházi 'gyűlésén elhangzott adatokra. melyek szerint a nyíregyházi "járásbíróság területén van a legtöbb árverés, amelyek közül a bankok csak 15 százalékban szerepelnek. mint árvereztetők, a legtöbb árverés kis tételek miatt van. Ezek az adatok a legszomorúbb perspektívát tárják elénk a polgárság teherbírásáról "és megállást parancsolnak a költekezésben. Ennek hangoztatása nem setét peszszimizmus és még nem defétizmus. Emlékezteti a képviselőtestületet arra, hogy a polgármesternek a tisztújítással kapcsolatban elhangzott takarékossági ígéretei alkalmával javasolta a takarékossági br zottság választását, amely bizottság éppen a költségvetések élkészi-j tése előtt támasza és tanácsadója volna a polgármesternek. Ezt a javaslatot akkor elfogadta a köz^ gyűlés és kérdi, miért nem hajtották végre máig sem a javaslatot. á társadalom rendje ellen támad, aki növeli az állásnélküliek számát Kovách Elek dr. a fizetések és nyigdijak nagy összegét vizsgálja. Egészségtelen, ha egy szervezet a költségeinek felát fizetésekre fordítja. Belátja, hogy ezen most nem! lehet változtatni, de eljön az az idő. amikor ebben a tekintetben is meglesz az összhang a polgárság teherbírásával. Óvatosságra és mélyen átérzett szociális szempontok figyelembevételére int az állásokból való elbocsájtásoknál. Az elbocsátott emberek ma nem tudnak elhelyezkedni és ma elbocsájtani embereket támadás a társadalmi rend ellen. Inkább a meglevő személyi kiadásokat több ember között osszuk meg. Sajnálatos ténynek tartja, hogy a város nem térhet ki a pótadó felemelésétől, majd a képviselőtestület figyelmébe ajánlja az üzemi részvénytársaság szanálásának ügyét, mert itt óriási tőkéket invesztáltak hitei igénybevételével. Murányi László javaslatát a takarékossági "bizottság felállítását nem tartja célszerűnek. Ellenkezne a szabályrendeletekkel. Legyen min denki jelen állandóan a szakosztályi tárgyalásokon és akkor nem kell még egy bizottságot szervez-' m ' Bai van a deíétizmossal Énekes János prelátus sajnálja, hogy Murányi László nem volt a szakosztályi ülésen ás most azonosítja magát Klár András fejtegetéseivel, amelyek pedig a defétiz" must hangoztatták. Hisz a jövőben a magyar életben, a feltáimiadásban és nem lehet defetista, akinek hite van a magyar jövőben. M'kecz ödön dr. a város takarékossági szándékainak őszintesé" gét kritizálja. 1926 óta hangoztat' juk a takarékosságot és azóta a város 3.113.000 pengő kölcsönt vett fel. Ebben az évben még fokozottabban hangoztatják a takarékosság szükségét és most felemelik a pótadót hetvenhét százalékra. Ez. minden más, csak nem takarékosság. Ma a takarékosság nem erény,