Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-27 / 270. szám

JSrtffRVÍDÍK. A „Voge" választmányi gyűlése A »Voge« nyíregyházi csoport" jának választmánya vasárnap tar­totta a Kiosz helyiségében havi rendes gyűlését. A gyűlés legfon­tosabb pontját, a november 9-én, Budapesten tartott elnöki értekez­let határozatának ismertetése ké­pezte. Nagy Géza csoportelnök részletesen foglalkozott a vasutas­ság sérelmeivel s azokkal a kíván­ságokkal. amelyeket pontokba fog­lalva a vasutas érdekekért küzdő országgyűlési képviselőknek már át is adtak. Ugy ő. mint az utána következő felszólaló, Váczy Sándor ügyvezető kérte a tagokat hogy valamennyien egységesen lepjenek fel érdekeik megvédésére. A választmányi gyűlés több ki­sebb jelentőségű határozat után foglalkozott a karácsonyi segélye­zés kérdésével is s abban álla­podtak meg, hogy december 7-ig kell bejelenteni a segélyezésre jo­gosítottak nevét, akik közül az elnökség a legjobban reászoruló" kat kiválasztja s a rendelkezésre álló segélyt részükre kiosztja. Műsoros délután a róm. kath. elemiben A Missziótársulat Leányklubja • december hó 7-én és 8-án délután 6 órakor a kath. elemi iskola dísz­termében műsoros délutánt ren­dez. Beléptidij nélkül, csupán 50 filléres müsormegváltással. A mű­sort legközelebb hozzuk. A dél­után nagyszerűnek és változatos­nak Ígérkezik. A szabolcsi költők közül Fiák Andrásnak, a Leány­klub részére irt két gyönyörű köl­teménye is elő fesz adva, továbbá megnyitó beszéd, vig monológ, egy­felvonásos vígjátékok stb. A Leányklub azért rendezi most a műsoros délutánját, mert az egy nagy előadás jövedelméből, amit októberben tartott meg, nem tel. ne a 130 szegény kis iskolás gyer­mek felöltöztetése, mely. kará­csonyfa-ünnepélye december 20-án Lesz, szintén a díszteremben. Menjünk el mindannyian a Le­ányklub előadására a nemes és gyönyörű cél érdekében. A Diadal Mozgó előadásainak keretében lép fel Nyíregyhá­zán Szűcs Laci bácsi Szűcs Laci bácsi Nyíregyházára érkezett. Szűcs Laci bácsi színész ember. Háta megett van már 40 év. amelyet a színpadon töltött s mikor ErdélyDŐi az uj urak kitet­ték a Szűrét, havi 12 pengő szi­nésznyugdijának megédesitése cél­jából nyakába kerítette köpenye, gét s a szinésznyomoruság áltat elkoptatni nem tudott humorával majd itt. majd ott kopogtat be.' Nincs sehol otthona s mégis min­denütt otthon érzi magát. Pár esztendővel ezelőtt találkoz­tunk vele Nyíregyházán, azóta sok-sok küzdelmen ment keresztül, de ahogy tegnap ismét beköszön, tött szerkesztőségünk ajtaján sze­me szögletében ott láttuk villogni a koboldoktól elcsent nevetés fé. nyét. Aki ilyen optimizmussal tud­ja ma róni az élet útját, áz meg­érdemli, hogy sikere is tegyen. Szűcs Laci bácsi a Diadal Mozgó­képszínházban szerepel pár na pon át. A műsor keretében bemu­tatja a Mozgó az ő tulajdonát ké­pező filmet is, amelyhez ő mond saját költeményéből szöveget. Pár­toljuk. támogassuk a jobbsorsra ér­demes magyar színészek egyik számkivetettjét. Éreztessük vele azt. hogy Nyíregyházára is haza­jött. . ; , . t , 1 , Mezőgazdaság Gazdasági helyzetünk javítása, boánknak és egyéb szemterményüiiknek barminc pengőn ?a!ó értékesithetésl lehetősége Magyarország súlyos gazdasági válságának egyik főoka a búzaárá­nak katasztrófális csökkenése. — Ezen árcsökkenés okát tisztán lát­ja minden ember, aki figyelemmel kiséri az eseményeket. Amerika nagy géperőegységekkel, nagy te­rületeken, nagy tömegű olcsó bú­zát termelj melyet olcsó viziuton szállít a világ fogyasztó piacai­ra, — igy Európába is. Más oldal­ról a világ legnagyobb rabszolga­állama — Oroszország — buzatö" megtermelése, melyet a kényszer­munkába hajtott munkástömegek.­kei 'és az Amerikából beszerzett gazdasági gépek segítségével szin­tén nagy tömegben állit elő és úgynevezett dumping áron dob fő­leg Európa fogyasztó piacára. Ehhez a két külső veszedelemhez járul még az adott helyzetünk, melynél fogva vámvédelemben nem részesülhet a magyar mezőgazda­ság. minthogy gabonából kiviteli felesleggel rendelkezünk. Ebből ki­folyólag termelési válságban ver­gődik Magyarország mezőgazdasá­ga. Ezt a termelési irányzatot kel­lene átalakítani, ha ezen válság­gon gyökeresen akarunk Segíteni, Magyarország éghajlati viszonyai nagyobb mezőgazdasági termelési átalakítást nem engednek meg, mint például Hollandiában meg le­hetett csinálni — kertészet, virág, hagyma termelés, stb. Hazánk ég­hajlata Száraz, szélsőséges, miértis kevés kivétellel főleg gabonafélék termelésére van utalva. Minthogy a fentemiitett tényék­nél fogva a termelt gabonafélék árai 'jóval alatta vannak az elő­állítási "költségeknek, kézenfekvő, hogy a magyar gazdák napról-nap­,ra jobban elszegényednek, eladó, sódnak. A föld jövedelmezőségé­nek csökkenése "folytán a föld ér­téke is csökken, a magyar gazda hitelképsesége, sőt a munkájába vetett hite is megrendül. Mind­ezek következménye a gazdasági válság, mely most már nemzeti ve­szedelmet jelent. Egyetlen mód vofna a katasztró fa elhárítására, ha a gazdák termel vényeiket megfelelő áron tudná^ értékesíteni. Többféle lehetőségek között. nie­Iyek több-kevesebb beruházást, rö­videbb. vagy hosszabb időt igé­nyelnének. választhatjuk az arány­lag kis tőkét igénylő, a tőkének rövid időn belül való megfordu­lását^ a baromfitenyésztést, illet­ve a tojástömegtermelést. Hogy miért éppen baromfi", il­letve tojástömegtermelés lenne a kivezető ut^ ennek főbb okai a kö­vetkezők;: gabonaféleségeken te­nyésztett, illetve hizlalt más ha­szonállat pld. sertés és szarvas­marha^ úgyszintén gabonafélékből nyert ipari termékek —"szesz, ke­ményítő — alig, majdnem sehogy sem értékesíthető a vámkülföldön, míg a baromfi, tojás könnyen nyer elhelyezést. Ezen állitásom a ki­viteli statisztikai kimutatások is igazolják. Épp a gazdasági válság súlyos­ságára való tekintettel igen sür­gős lenne a legrövidebb időn be­lül elkövetkező enyhülés, amit épp a baromfitenyésztés nagyarányú ki­terjesztése nyújthatna, minthogy a befektetett tőke a mezőgazdasági termelési ágak között a legrövi­debb időn belül 'képes eredményt felmutatni. A baromfitenyésztés nagyarányú kiterjesztése a magyar gazdasági válság enyhítése céljából a kö­vetkező kis jövedelmezőségi számí­táson alapul": Egy tyúk napi takar mányszükséglete 100 gr., azaz egy­száz gramm vegyes gabona (buza, árpa. zab, tengeri) mely egy év alatt 36.5 kg-ot tesz ki. Ezt fel­kerekítve 40 kg-ra, ezen esetben könnyen kiszámítható, hogy 100 kg. azaz egyszáz kilogramm ve­gyes gabona számszerűleg 2.5 tyúk­nak elegendő egy esztendőre. A baromfitenyésztés mai színvonalán tojó-tyükönként 180—200, sőt ezen. felük tojáshozamot is el lehet ér­ni. Nagy általánosságban azonban csak 120 darabot számítva tyúkon­ként és évente^ akkor egy mázsa gabonával e.'tarfható 2.5 tyúk, en­nek tojáshozama 300 darabot tesz ki. Ha ezt csak 10 fillérjével szá­mítjuk darabonként, akkor 30 pen­gőt kitévő értéket kapunk. Vagyis szaktudással, szorgalom­mai végzett munkának eredménye az, hogy minden mázsa gabonát 30 pengő körüli áron értékesíthe­tünk. Nagyobb tojás-ár, vagy tyú­konként több tojáshozamnál ezen­felül is. A baromfitenyésztés által előállított termékek, főleg tojás, külföldre idegen pénzért bármily mennyiségben gond nélkül elhe­lyezhető. Amit mutat az a tény is, hogy Európa togyasztópiacán Ma­gyarországból származó, itt ter­meit baromfi és tojástermék csak elenyésző mennyiségét teszi ki a piac tényleges szükségletének. A legfejlettebb baromfitenyésztéssel bíró s jelen esetben konkurren­ciát jelentő állam — Németország lenne. Németország azonban a be­özönlő gabonafélék ellen, hogy sa­ját mezőgazdaságát megvédje — védővámokat állított fel. Igy az ottani drágább gabonafélékkel nem tudnak olyan ofcsó tojást elő­állítani, mint hazánkban. Külön­ben is baromfiban, tojásban oly nagy a belső szükséglete, hogy még mindig importra szorul. A tojástermelésünk értékesítése Európa fogyasztópiacán való el­helyezésének lehetőségét biztosit­; ja még az a körülmény is, hogy Amerika a gabonaféléket — fő­leg a búzát — olcsón tudja előállí­tani a rendelkezésére álló nagy géperőegységekkel, mert az ezek­kel való termelés kevés emberi munkaerőt igényel. De a baromfi KÖZPONTI SZÁLLODA HOTEL CENTRÁL Budapest, VII., Baross-tér 23. A Keleti pályaodvartól alig 2 percnyire. A nyíregyháziak kedvelt találkozó helye. — Elsőrangú modern családi ház. Központi fűtés. Minden szobában hideg-meleg folyóvíz. Egy ágyas szobák árai : 5, 0, 8, 9, 10 P Kétágyas szobák arai: 10, 12, 13, 14, 16* lö P. Fürdőszobás szobák. Rádió Telefon a szobákban. 3 4a 5_13 Tulajdonos ; PA L LA I MIKSA 1930. november 27. és a tojástömegtermelést mely sok munkáskezet kiván — nem tudja oly tömegben előállítani, miután az emberi munka igen drága, — hogy kivitelre is jusson. A másik nagy termőterület, mely számításba jö­het, Oroszoroszág, az erőszakkal munkába hajtott tömegeivel. A tel­jes szivet, lelket' igénylő munkát, amit a baromfitenyésztés követel, ezzel a tömeggel nem tudja elvé­geztetni, ennélfogva erről a két oldalról a tojástömegtermelésün­ket nem fenyegeti veszély s igy a túltermelés kizártnak tekinthető. Legjobban lehet tartani két szomszédos, tulnyomólag szintén agrárállamtól Jugoszlávia és Ro­mániától. Itt azonban döntő sze­rep jut a magyar gazda kultúr­fölényének. földszeretetének s ki­váló munkásságának^ meiy egyma­ga is záloga annak, hogy ezen több tudást s intelligenciát köve­telő mezőgazdasági ág fellendül­jön. Mindezeket el lehet érni rövid időn belül aránylag csekély ösz­szegü pénzáldozattal^ különösen a •kormányzat által eszközölt kevés segítséggel^ főleg erkölcsi támo­gatással. továbbá a magyar mező­gazdaság ezen termelési irányzatá­nak szakértők által történő tanítá­sa és felvilágosítása segítségével. A jövedelmező baromfitenyész­tés sikere nagyrészben épület és fel szerelés kérdése. A tanyai kis­és nagyobb gazdaságokban megfe­lelő. világos, tisztán tartható ba­romfiházakat kellene építeni. — Erre a célra a munkaalkalmak nyújtása céljára szoTgáló beruhá­zási összegből kellene juttatni a gazdáknak méltányos feltételek mellett, akik azt pár év alatt visz­szafizethetnék. Ezzel a vidéken is munkához jutna az építőipar s vele kapcso­latosan mintegy harminc iparág. A beépített tőke pedig azonnali jö­vedelmet biztosítana. Gyakorlati tapasztalatom alap­ján állítom, hogy a mai gazdasági válságban egyetlen mezőgazdasági ág. mely a gazdának jövedelmet biztosit, a tanyai baromfitenyésztés' és tojástömegtermelés. Ha a magyar föld igy jövedelme­zővé válik^ akkor értékben is nö­vekedik,^ visszatér a magyar mező­gazdaság iránt a tőke bizalma s a gazdasági élet csatornáiba be­áradva megindítja a gazdasági élet vérkeringését. A gazda jóléte nemzeti jólétet teremt. Jólétben élő nemzet, fel-* Szivóereje pedig feltartóztathatat­lan.. mely minden fegyveres hata­lomnál könnyebben dönti fe a trianoni határokat. Nagymágocs, 1930. november­havában. Vass János, földbirtokos. Elfogták a nagyváradi pénzhami­sítót Nagyváradról jelentik: A nagy— ' váradi rendőrség letartóztatta Kál-. laV Sándort s megtalálta a lakásár* azt a pénzhamisító gépet, amö.y­lyei a "hamis 5 pengősöket állította elő. A pénzt huga, Kállai Etelka., hozta forgalomba Debrecenbein. — Miután Kállai nem román állam' polgár, rövid uton fogják átadni a románok a debreceni rendőrség­nek. A Skoda-gyár komáromi telepén tüz pusztított Komáromból jelentik: Hétfőn­délután a Skoda-gyár komáromi t« lepén hatalmas tüz pusztított. A. tüz a gépműhelyt teljesen megs«mr* misitette.

Next

/
Thumbnails
Contents