Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-27 / 270. szám

2 J^VfKYIDBK. 1930. november 27. ja az, hogy megélhessen. Ehhez | pedig feltétlenül szükséges hogy földjének termékei, gabonája, ál­latai és a mezőgazdaság többi produktuma megtalálja az utat oda, ahoi Azokra szükség van. A Németországgal váló megegyezés végre is meglesz, mert hiszen az észszerüség és a gazdasági szüksé­gesség követelményei szabják meg végül is két egymásra utalt gaí; • gazdasági terület között a kereske­delmi viszonyt. Ez a megegyezés mindkét ország érdekében van s éppen ezért nem lehet kétséges, hogy a két nemzet között fennálló és most ismét az egész világ szi­ne előtt megpecsételt barátság meghozza majd a maga gyümölcsét gazdaságiakban is. á nyíregyháza-vásártéri állomás épületére villanylámpái kérünk a láv. debreceni üzlet­vezetőségétől Gazdasági barátság Bethlen István berlini óriási kül­politikai sikerén tuf még gazdasá­gi szempontból is igen nagy a je­lentősége. A német Sajtó hiradásá­ból tudjuk, hogy miniszterelnökünk* igen beható és sürü tárgyalásokat folytatott berlini látogatása alkal-. mával a német birodalotm föld­müvelésügyi miniszterével, Schiele­vel. aki a német agrárpárt vezére egyúttal. Nem kell nagy kombináló képesség ahhoz hogy el tudjuk képzelni, miről folynak ezek a tár­gyalások. Hiszen köztudom ásu, hogy a német birodalom a imaga mezőgazdaságának fellendítése ér­dekében rideg agrárius elzárkózó politikát folytat elsősorban az ag. rár védővámok igen nagy mérték, ben való felemelésével, de ezenkí­vül a modern kereskedelmi po'Ii­tika technikailag kifinomult fegy­vereivel. Magyarországnak a német birodalommal nincsen tarifális ]fe­reskedelmi szerződése v hanem a kö­zöttük fennálló gazdasági viszony csak a legtöbb kedvezmény alapjárt nyert rendezést. Igen ám, csak­hogy Németország a többi állam­mal olyan kereskedelmi szerződé­seket kötött v amelyek révén a leg­több kedvezmény Magyarországra nézve nem érvényesülhet, ellenben Németország élvezi a legtöbb ked­vezmény címén mindazokat az en­gedményeket és kedvezéseket, amé­lyeket Magyarország a külállamok" nak tarifális szerződésekben meg­adott. igy még a Franciaország­nak a mi részünkről nyújtott ked­vezményeket is. A német biroda­lom különböző kereskedelempoliti­kai intézkedésekkel éspedig liszt, keverési szabályokkal, állategész, ségügyi védekezéssel, egyes álla­mokkai kötött beviteli kcntingens­szerződésekkel, egyszerűen lehetet­lenné 'teszi_ hogy a magyar agrár­termékek a német birodalomba be­jussanak. Igy esett meg, hogy Né­metországba, mely a békében leg­fontosabb fogyasztó piaca volt a magyar állat, hus és husáru kivi­telnek, az utóbbi esztendők folya­mán egyetlen egy szarvasmarha, egyetlen egy sertés, egy kiló hus sem tudott Magyarországból el­jutni. Viszont, a német ipar igen nagy értékű portékát szállit évről­évre Magyarországba. A helyzet tehát az^ hogy a jelenlegi gazda­sági viszonyunkban mi Németor­szágtól alig tudunk valamit kap­ni, ellenben Németországnak év­ről-évre igen nagy összegeket fize­tünk az onnan importált árukért. Természetes, hogy ennek a fo­nák helyzetnek a megváltoztatása elsőrendű gazdasági érdeke Ma­gyarországnak és Bethlen István miniszterelnök minden nagy tudá­sát és hozzáértését latba veti, hogf Németországgal a magyar mező­gazdaság érdekében jobb és elő" nyösebb megállapodást létesíthes­sen. Hogy ez sikerülni fog-e, az persze a jövő titka. De minden­esetre biztató jele ennek a jövő­beli gazdasági viszonyunknak az a meleg sőt lelkes fogadtatás, amely Magyarország kormányelnö­két a német fővárosba valósággal ünneplések központjává teszi és amelynek s 0rán a régi barátsági viszony felujult. Régi igazság, hogy gazdasági barátság csak politikai barátságból fakadhat. Németország az európai agrár­államok tervbevett összefogását né mi aggodalommal kisérte, mert attói tartott, hogy a gabonaexport­államok szövetkezése esetleg Né­metország ellen irányulhat. Bethlen István berlini tanácskozásai alkal­mával 'bizonyára megragadta az al­kalmat. hogy a német kormánynak ezt az aggályát eloszlassa. Magyar­ország nem akar senkivel szemben támadóan fellépni. Egyetlen óha­Több izben felemeltük tiltakozó Szavunkat a polgárság testi ép­ségének védelme érdekében, hogy a Máv. debreceni üzletvezetősége Szüntesse meg azokat a lehetetlen állapotokat, amelyek egyes forgal­mas állomásokon és a sinkereszte­ződéseknéi uralkodnak. Szinte érthetetlen és döbbenetes dolog ugyanis, hogy például a nyíregyházi vásárté ri állomás épü­letét és környékét mindössze egyet len kis olajmécses világítja meg, akkor, amikor a város legforgal­masabb utján, a Kállói uton ott halad át a vasúti sinkereszteződés. Legutolsó cikkünkre felfigyeltek az illetékes körök és a bürokrácia ké­nyelmes utján érdeklődtek is a do­log iránt. Sőt értesülésünk sze­rint azt a 4—500 méteres távolsá­got, amely az állomás és az áram­vezeték között van, pontosan fel is mérték, de aztán ugylátszik Pató Pái jó. öreg filozófiája érvénye­sült. Maradt minden a régiben. — Já. káren.i 400 méteres veze­A Nyíregyházi Református Nő­egylet az idén még nagyobb lelke­sedéssel és önfeláldozással küzd a nyomor Szörnyű járványa ellen, mint tavaly. A tiszta hit fanatiz­musával és a szeretet buzdító ere­jével fordul a társadalomhoz, hogy szórakoztató, nívós előadások ke­retében adakozásra szólítsa fel a tehetőseket. Most szombaton, e hó 29-én is este 8 órai kezdettel a Korona nagytermében jótékonycélu magyar estet rendez, a következő értékes műsorral: 1. Zenekari nyitány. 2. Megnyitó beszéd. Tartja Fe­hér Gábor leánygimn. tanár, a Nő­egylet leánycsopoitjának tb. főtit­kára. 3. Cselényi József magyar nótá­kat énekel cigányzenekari kíséret­tel. 4. Áprily Lajos költeményeiből ^lvas fel. 5. Cselényi József magyar nótá­kat énekel cigányzenekari kíséret­tel. 6. Dr. Vietórisz József alkal­tékrői van Sző. A Máv.-ot ezek a roppant kiadások tönkretennék. Honnan vegyük hozzá a költsége­ket — hangzik a kifogás és az akták újra az irattárba kerülnek békésen, álmodni az idők csendes múlásáról. Pedig csak a vak véletlennek kö­szönhető, hogy még az idén nem történt a Kállói-uti vonatátjárón szerencsétfenség. A sorompókat ugyancsak a takarékoskodásra va­ló hivatkozással leszerelték s most korom sötétben botorkálnak a sze­kerek a síneken keresztül a vé­letlen szerencsére bizva sorsu­kat. Ha az emberéletnek még van valami kis értéke, ha az idegen vagyon védelme még jelent vala­mit. a mi időnkben is, akkor ezen a téren sürgősen cselekedni kell. Nem lehet és nem szabad takaré­koskodni, ha a mind ijesztőbb mértékben gyarapodó vasúti sze­rencsétlenségek csökkentéséről van Szó. mi költeményét olvassa fel. 7. Cselényi József magyar nótá­kat énekel cigányzenekari kíséret­tel. 1 8. Diszpalotás. Táncolják Csip­kés Icu v Keller Gabi, Mikler Sári, Nagymáté Olgi, Székely Panni, Fe" renczi Kató urleányok. Arató Bé­la. Artim József, Mihályovszky Já­nos. Szabó László, Szakács György Tóth András urak. 9. Rákóczi induló. Helyárak: Nagypáholy 12 P, Kispáholy 10 P, I. hefy 3 P, II. hely 2 P, III. hely 1 P, diákjegy 50 fillér. Felülfizetéseket a jóté­konycél érdekében köszönettel fo? gad és hirlapilag nyugtáz a ren­dezőség. Jegyek elővételben kedd­től. e hó 25-tői kezdve Dicker Gyu la könyvkereskedésében 'és az elő­adás napján este 7 órától a pénz­tárnál válthatók. Kereskedők, iparosok, beriték­rendelés előtt okvetlen kérjenek mintákat a lóba-nyomda 8 pen­gős levélboritékjából. Dal a száraz Amerikáról (Bontának ajánlom.) Miről itt mindig zeng az ének,. — Bonta krónikájáról beszélek, Melyben akad s zó néha borról,' Korcsmában rendezett disznótorról Ital lesz bent e kisded versbe. Vedd kérlek Bonta figyelembe. Minnesotának országútján Egy sherif szürke lován haladván, Félig fagyott embert talála. Felvette magához jó fővára És amily gyorsan csak tehette Kórházba vitte s 0tt letette. A dermedt embert ágyba tették, Hóvai"" dörzsölték végig a testét, S hogy gyorsabban jussanak célhoz, A doktor szeszes italfélét hoz. S igy szól parancsa: »Ketten fogják, Egy töltse belé az itókát!!« S e szavakra a túlvilágról Visszatért ember felkél az ágyból. Pirosra gyui sápadt orcája, Könyörgőn ezt rebegi ei s zája: »ParancSoId meg óh bölcsek-bölcse, Egy fogjon s a szeszt kettő töltse.« MyJ. Tegnap nyílt meg a Rozsré­ten a téli gazdasági tanfolyam A Rozsrét tanyán tegnap dél­után nyilt me^j a nyíregyházi gaz­dák részére rendezett téli gazdasá­gi tanfolyam, amelyen Márkus Jó­zsef oki. gazda a legégetőbb kér­désről. a magyar mezőgazdasági termelésnek az állattenyésztésre \ a ló áttéréséről, ennek az áttérésnek Szükségszerűségéről, feltételeiről, nemzetgazdasági jelentőségérői be­szélt. Rámutatott a buza értékesi" * tési válságának okaira és hangsú­lyozta, hogy a magyar gazdának olyan produktumok előállítására keli áttérniök, amefyeket Ameri­ka nem szállíthat a tengeren át. Különösen az állattenyésztés jöhet itt tekintetbe és igy a gazdának takarmányfélék termesztésére kell áttérniök. Ez az áttérés megkövet teli. hogy a gazdák tanuljanak és továbbképzésüket szolgálják a téli tanfolyam előadásai is. A jó gaz­dát a tanulási vágy és az ezen a téren kifejtett szorgalom jellem­zi. Az állattenyésztés fellendítésé­vel Hollandia, Dánia, Svájc pél­dája lebegjen a gazdák szeme előtt. Az állattenyésztés nem csupán ál­lattartás. Akkor kerül'- ki a ma­gyar gazdák tanyájábóf exportké­pes termék, vagy élőáüot, ha ok­szerű állattenyésztésre tér át a gazdaközönség. Pedig ; amint ezt Olaszország felé megindult piros­tarka exportunk sikere bizonyítja, a külföld érdeklődik a jó és szép magyarországi állatok iránt. Márkus József előadása végén a bacon-sertés tenyésztésének elő­nyeit ecsetelte a nagyszámú hall­gatóság előtt. A tanfolyam megnyitásán meg­jelent Mátis Béla, Nyíregyháza vá­ros népművelési gondnoka is. Füstmérgezést kapott a nyíregy­házi tűzoltóparancsnok , Vitéz László Árpádot, ík nyíregy­házi 'tűzoltóság parancsnokát^ aki minden alkalommai a legnagyobb odaadással veszi fel a harcot tűz. oltói élén a lángokkal, a legutób­bi 'Vay Ádám utcai tűzné' súlyos füstmérgezést kapott, ugy, hogy eszméletlen állapotban szállították haza lakására. Vitéz László Árpád tegnap gyógyult fel a kellemetlen betegségből. Ez a baleset is arra int, hogy a nyíregyházi tűzoltóság felszerelése fölöttébb hiányos és sürgősen kiegészítésre szorul. APOLLO mOZG Ma, szerdán utoljára 5, 7 és 9 órakpr A Magyar rapszódia hangosan Csütörtökön 5. 7 és 9 órakor PREMIER Az évad legizgalmasabb hangos filmje magyar szöveggel A TŰZMADÁR A főszerepben: Jack Holt és Ralph Graves. A felvételek az északamerikai Egyesült Államok haditengerészetének és légi flottájának közreműködésével készültek. Rendes helyárak. — Hangos sicc film. — Jegyelővétel. A Reformátns Nőegylet nagy, műsoros magyar estet rendez szombaton a Koronában

Next

/
Thumbnails
Contents