Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)
1930-11-26 / 269. szám
1930. november JNftfRYIDáiL 7 Vidám esetek Az angol egy erdőn megy keresztül. Az erdő közepetáján rabló ugrik eléje s revolvert fog rá: — Pénzt vagy életet! Az angol a zsebébe nyul és száraz hangon kérdi: — Tud visszaadni egy shillingből? A fürdőszobából észbontó sivalkodás hallatszik. A mama bekiált: — Miért ordítoztok ugy? — Hajótörést játszunk — szót ki a nagyobbik fiu — és az öcsiké nem akar vizbefulni. Kóhnnak kóservendéglője van. Ebédidő alatt észreveszi, hogy egy vendég izgatott hangon tárgyal a pincérrel. Mikor a vendég elmegy megkérdi a pincért: ! — Mit mondott magának az az ember? — Azt mondta^ hogy disznóság, micsoda piszok uzsoraárak vannak nálunk és nem érti, hogy ván pofánk két pengőt kérni egy adag kozmás és büdös sóletért. Kóhn megkönnyebülve mondja > — Csak ennyi? Már azt hittem, hogy panaszkodott. A skótok tudvalevőleg a világ legfukarabb népei. Legalább is ráfogás szerint. A skót hajótörést szenved. Az utasok legnagyobb része odavesz, . a skót azonban egy uszó gerendá. ba kapaszkodik. Két napig lejrh»"tatlan szenvedések közt hánykolódik a tengeren^ mig egyszer csak feltűnik egy hajó. A kapitány ész. reveszi a szerencsétlent és odairányitja a hajót v hogy megtmentse. Mikor a hajó már egész közel van, a skót felkiabál: — Hova mennek maguk? — Hamburgba. 4 — Akkor megvárom a következő hajót v én ugyanis Amerikába váltottam jegyet. A galíciai »menekült« előtt a bíróság ítéletet hirdet: — Két évi fogtiáz és az ország területéről való kitiltás. Megnyugszik? — Igen. csak szeretném előbb a kitiltást kitölteni. Az öreg bűnöző a börtönben megismerkedik egy fiatal elitélttel. Elhatározza, hogy a jóképű fiatalembert lányának igyekszik férjül megnyerni. — Ha az én lányomat veszi ei — mondja neki — egy kiadást mindenesetre megtakaríthat magának. — Talán berendezett lakást ad a lányával? — Azt nem, de információt nemi kell beszereznie menyasszonya családjáról. á kényszeregyezség reformja készül Már régen várja a közvélemény, hogy a kényszeregyezségek ügyében a képviselőház elé kerül a fizetésképtelenségi jog reformja. Most fővárosi tudósítónk arról értesül. hogy a törvényjavaslat még karácsony előtt a parlament elé kerül. A novella alapgondolata az, hogy a rosszhiszemű adónak lehetetlenné fogja tenni^ hogy a csőd fenyegetésével alacsony kvótát erőszakoljon ki a hitelezőktől. A másik lényeges intézkedése a novellának a kényszeregyezségrt. vonatkozik. Az Országos Hitelvédő Egyesület már betekintést nyert az uj törvényjavaslatba, mely remélhető, leg a mostani annomáliákat gyökeresen megfogja szüntetni. — Egy volt nyíregyházi kerékpáros bajnok sikere a fővárosban. Még élénken emlékeznek Nyiregyháza kerékpárosai Garai Zoltánra, a Nykise neves bajnokára, aki szűkebb hazájából Budapestre került és most fényes sikerrel mutatkozott be uj egyesülétének, a Budapesti Törekvés S. E. színeiben a november i6-án rendezett kerékpárosversenyen. A verseny a gödöllői országút nehéz terepén került lefutásra 50 kilométeres távon. Garainak nagy erőfeszítéssel kellett küzdenie az általa nem ismert terepen olyan ellenfelekkel szemben, mint Csöke, Oláh I. az idei csehszlovák Tátra-bajnokság győztese és a többiek, akik mind elitjei a kerékpáros sportnak. — Start után együtt haladnak a küzdők, de az Ilona-hegy és a Patkóhegy erős huzzódásain szétforgácsolódik a mezőny. Már a Patkó tetején hárman voltak csak élői: Garai, Csöke és Oláh I., a többiek sereghajtók voltak. Garai kitűnő pozícióban feküdt, amikor utóiérte hagyományos balszerencséje: a Patkón lefelé a heves tempóban a hátsó fékje elszakadt. Lassítani kényszerült^ mig a gépet verseny közben valamennyire helyre nam hozta. Ezalatt társai 200 méteres előnyt nyertek. Teljesen magára hagyottan hatalmas erővel száguldott Garai utánuk és ledolgozta hátrányát. Amikor újra kitűnő helyen volt, érte a másik baleset, hátsó kerekének gumija kipukkadt. Kényszerűségében meg kellett állania. hogy gumit cseréljen. Most már olyan nagy hátrányt Szenvédett. hogy ereje fogytán nem tudta behozni és a célban mint harmadik kötött ki. Első Csöke, II. Olán I. lett. A verseny többi részt" vevője messze mögöttük maradt. Garai, aki a nyírségi országutakon nyerte kitűnő tréningjét, egyik leg. kiválóbb erőssége lett a fővárosi Törekvésnek és bizonyos, hogy a jövő évadban még Sokat fogunk, hallani a Nykise egykori bajnokáról. — A hoszantartó meleg ősz második gyümölcsöt érlel. Szarvas István. a Kisvasutak ellenőre behozott s zerkesztő-égünkbe egy másod termésű körtét. Olyan meleg és hosszantartó az idei ősz, hogy a rejtett termő rügyek életre zsendülnek és a fa meghozza második termését. Ezek az őszi napon érlelődött körték természetesen távolról sem olyan szépek és nem is, élvezhetők^ mint az első termé" süek. de igy is csodálatos energiák tanúsítójaként nézzük a novemberi körtetermést. Hasonló jelenség az újra virágzó orgona is, amelyre ugyancsak van példa Nyiregyhá" zán. i • (• — A Pesti Tőzsde uj számában Vida Jenő vezérigazgató nyilatkozik amerikai tapasztalatairól, — Frenud Arthur, a Brassói vezérigazgatója í dr. Serbán Iván, dr. egerszalóki Czigler István, dr. Schi.1 ler Ottó, dr. Láng Lajos, Lewin Miksa és mások nyilatkozatait köz> li a lap. melyben rendkívül érdekes információkat talál az olvasó a Bauíitról v a Vásárpénztdrrói, az Ipari Jelzálogintézetről, a buza áralakulásáról, á vásárpénztári gazdálkodásról, a Fésüsfonóról, a gabonapiacról stb. stb. Bő árupiaci. teítil, vas- és gépipari, biztosítási. cvegyészeti mellékletek egészítik ki a rendkívül tartalmas lapot. — ImakönyveK nagy választékban az Ujságboltoan kaphatók. (Regény.) 37 Irta Péchy-Hcfrváth Rezső. Öt perc múlva a gyorsvonat zúgva elindult és ahogy elszaladt a házak közül és belefúrta magát a Siklhölzlí melletti alagútba: egyszerre megállt az egyhangúan permetező langyos eső. Amikor a vonat óriási lokomotivja nagyot bődülve kirohant az álagútból és prüszkölve, sisteregve, kattogva, zihálva szaladt el a sok villa, emeletes ház és fasor között: a nap már aranycsillámú fénylepedőt borított a város házaira, a mezők selyempalástjára, a lombba ütköző fák koronáira, a füstölgő kék hegyekbe és a haragoszöld köntösű tóra... Kusza felhőrongyok vágtattak a frissen kéklő égboltozaton és a felhők széle mintha vert aranyból lett volna... A házak vizes tetői édesen csillogtak, a fákon, füveken és virágokon pedig gyémántsziporkákat szórtak a harmatcseppek... A gyorsvonat lihegve kúszott tova a Linksufrige-pályán. A hatalmas mozdony arasznyi kürtőjéből szürkésfehér gőzöket lökött ki dohogva-köhögve és ezek a gőzgomolyagok nyomban lecsapódtak a mosolyos napfényben fürdő mezőkre, szétszakadtak és mint apró hófoltok lapúltak meg a vizes földeken. Elzúgtak most a gyümölcsfák őserdei között Tahvyl, HoTgen, Rüschlikon, Wádenszoyl, Rapperszoyl mellett. Győrffy lelkét átitatta, átfűtötte a kifogyhatatlan szépségek fölsorakozása és lelkesedve csodálta meg a tó vizén keresztülépitett vasúti töltés masszív testét, amelyen éppen akkor füstölgött keresztül valami rövidke helyi vonat. Elhaladtak szélsebesen a vasút és a kékvízű tó tűkre között néhány méternyire kimagasló, gyöppel és szelid nyírfákkal belepett Au-domb mellett és Lachennál nagyon csodálkozott, amikor oly hírtelen szaladt el mellőlük a tiszta tótűkör, hogy alig inthetett neki búcsút. Illatos mezőkön, amelyeknek alaptónusa olyan élénken hasonlított a somogyi fűzfás, selyemfűves mezőkhöz, süvített át most a ringó gyorsvonat hosszú "kocsikigyója. Következett a Walensee Böcklin ecsetjére méltó vad vidéke, amelyen aggódva futott át a vonat, félve, hogy a tó vizébe épített vagy a sziklafalba robbantott pályáról egyszerre csak belefordúl az óriási zöld szem mozdulatlan tükörébe. És amikor a szem egyszer csak kifáradt a folyton előretünő csodák habzsolásában, egyszerre megtorpant a zúgó gyorsvonat és már ki is kellett szállnia. Sargansban voltak. Késő délután érkezett meg Churba. A villamosra egy órát kellett várnia és ezt az időt arra szánta, hogy amúgy magyarosan kibusúlja magát. Mert ő a saját ügyetlenségét okolta amiatt, hogy a társaságot szem elől tévesztette. Résen kellett volna lennie, figyelnie kellett volna, lesben állani a pályaudvaron akár egész napon keresztül és megállapítani, hogy mikor utaznak el. Az étterejribe telepedett. Nekikeseredve hozatott egy üveg pezsgőt, nagyot, Esterházy Billikom-ját. Körülötte benszülött utasok, nők és férfiak ültek és elszántan fogyasztották a rossz kávét, meg a meileni »allkoholfreie Weine«ket! Ezek között nagy szenzációt keltett a pukkanós ital és ahogy minden szem feléje fordúlt, idegenkedve és lefojthatatlan sóvárgással is néminemű szokatlanság után, Győrffy elmosolyodva eszmélt rá, hogy hiszen igaz, Puritániában van! Nemsokára feltárult az ajtó és Győrffy ügy érezte, hogy minden örvendező érzése, amelyet eddig irigy zsilipek fogtak le, elsza•badült és zuhogva omlik alá a támadt résen. Egyszerre 'jókedvű lett, vidám és megelégedett. Vagy hogy a pezsgő dobott rózsaszínű fátyolt sötétlátó szemei elé?... Az ajtón karcsú fiatal hölgy lépett be, nyomáhan vagy tíz úrral. A férfiak hódoló mosollyal követték a hölgyet, Győrffy a három minisztert pillantotta meg köztük, Bimbala Edo gróffal... A hölgy végtelenül kedves jelenség volt. Az elevenség és az üdeség maga. A testének túlfűtött, ifjúi, hajlékony és stílusos finomságát, formáinak teljes tökéletességét, mozgásának kecsességét és szinte artisztikus szépségét nem lehetett más, mint valamelyik klasszikus ősanyja örök szépségeinek idézgetéseivel úgy-ahogy érzékeltetni. Eleven, élénk, gyermekarc-szerü üde arcocskájának két halma hamvaspiros volt és megdöbbentően szabályos, szemközt nézve túlontúl keskeny, oldalról pedig a legszebb női profil) mutatta. A fehér, elefántcsontszínszerü homlok alatt egészen összenőtt, szénfekete, (tömött szemöldök-ívek hajoltak egymás fflé. Idegesen reszkető, keskeny és rózsaszínű orrcimpái fölött egyenes félgörög orr meredt előre. A szája apró, húsos és élénken pirosodó és friss, mint a gránátalma fölmetszett gerezdje. Szemei , a legtisztább, legmélységesebb és legábrándosabb kék szemek, az olasz égbolt mélykék színének elevenségével, amelyre féltékenyen borultak egy-egy pillanatra, elsuhanó árnyékot rajzolva a bársonyos ifjú bőrre, a hosszú, fekete póklábak: a sűrű szempillák. A haja pedig az érett aranykalászos mezők friss és meleg sárgáját mutatta, csodálatosan tömött fején, a rövid homlok felett, mint csillámló, drágalátosan szép, fonatban űlt a művészi aranykorona. Győrffy elámult ennyi klasszikus női szépség láttára és megállapította magában, hogy ez a nő olyan szép, hogy szebbet még sohasem látott. Ezt a szépséget nem lehet jellemezni, nem lehet megúnni és talán kiérdemelni sem lehet! Ez a szépség áldás, átok, gyönyörűség, érdem, kinyilatkoztatás, adomány és hatalom. Igen: hatalom! Hatalom: ' lenyűgöző, lesújtó és fölemelő, nagy-nagy] hatalom!... (Folyt köv.). i .\í>'