Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-21 / 265. szám

JsrtrfKYIDÉK. termés milyen befolyást gyakorol­hac a továbbiakban az európai piacokra. A külföldi hivatalos statisztikai adatok Szerint az ez évi orosz termés 27 millió tonná­nál több lesz, ami majdnem 2 mil­lió tonnányi többletet jelent a multévi terméshez képest. Mint tudjuk, Oroszország a közelmúlt­ban mintegy 3 millió métermázsa gabonát dobott az európai piacok­ra. Valószínűtlennek látszik tehát az a föltevés, hogy ebben a ter­melési évben nagyobb mennyisé­get exportálhasson, lehetséges azonban., hogy három év imlulva, ha a program|mot sikerül megvaló­sítani., már igen érezhető tényező lesz az európai piacokon. A bor és a fa kivitele ami szin­tén emelkedő tendenciát mutat, Magyarország szempontjából nem jelentőségteljes. Az orosz faexport még csak kedvező hatással lehet a hazai 'faárak alakulására, miután jelenleg fából "számottevo kivite­lünk nincsen. Már a bornál érez­hetőbbé válhat az orosz verseny, különösen a krimi nehéz borok el­adásával szoríthatják ki a német piacokról a magyar bort. Megállapítható tehát, hogy Oroszország minden eszközt fel­használ a termelés fokozására, mert az igy lehetővé váló dulmping exporttal kivánja külpolitikai cél­jait elérni. Az Országos Művész Színház két hetes vendégszereplésre Nyíregyházára érkezik Bihari László 25 éves sztnészi jnbilenmát itt tartja 6 Mezőgazdaság ••«««» Az orosz dömping és a hazai mezőgazdaság Irta: Meissner Károly ; mezőgazd. kamarai s. titkár. Oroszország agrár »betöréseire« felfigyelt a világ közvéleménye és fokozott mértékben kezdték tanul­mányozni az illetékes tényezők az orosz mezőgazdaságot, illetőleg számbavenni az orosz kiviteli le­hetőségeket. A világháború befe­jezése óta Oroszországot mint gazdasági tényezőt nem vették fi­gyelembe és csak a közelmúltban lejátszódott események irányítot­ták a gazdasági körök figyelmét Oroszországra, mint olyan állam­ra. amelynek mezőgazdasági kivi­telével^ illetőleg annak lehetősé­geivel a jövőben számolni kell. Magyarországot mint agrárálla­mot elsőrendűen érdekli ez a kér dés és ezért nem lesz érdektelen Oroszország mezőgazdasági kivi­teli lehetőségeivel foglalkozva számbavenni' azokat a mezőgazda­sági termeivényeket, amelyekből Oroszországnak a közeljövőben számottevő kivitele lehet. A köz­felfogás igen helyesen a gabonát, a fát és a bort jelöli meg, |mint olyan cikkeket, amelyből Orosz­ország jelentősebb tételt exportál­hat az európai piacokra. Hogy az orosz gabonaexportról világos képet alkothassunk, is­mernünk kell Oroszország jelenlegi gazdasági helyzetét. Amidőn a szovjet hatalomra jutott 1 az addigi birtokmegoszlási rendszert meg­változtatta olymódon, hagy a földbirtok az egészen kis parasz­tok. helyesebben a nincstelenek kezébe került. Ezzel azt kívánták elérni, .hogy a kisparasztok bizal­mát megnyerjék és a mezőgazda­sági termelést intenzivebbé tegyék. Amint tudjuk, a szovjetnek ez az elgondolása nem járt sikerrel, kü­lönösen nem azért, mert ezen földbirtokpolitikájával ellenséget szerzett magának az orosz gazda­gabb parasztságban az úgyneve­zett »kulák«-okban, akik a szov­jet mezőgazdaságfejlesztési prog­raminját keresztül húzták. — Mi­után ezen terv nem sikerült, az oroszok zseniális gazdasági vezető­je. Stalin, meg akarva semmisíteni a kulákokat, különböző adókkal és eszközökkel a birtokokat kollekti vizálta. A számitások szerint ez év elején mintegy 88 millió hektár szántóföld tartozott a kollektív gazdaságokhoz. A birtokoknak ezen tulgyorsan végrehajtott ko­lektivizálása nemhogy eredmény­nyel járt volna, hanem — bizo­nyos vonatkozásokban vesztesé­get jelentettj amennyiben a tej méseredmények csökkentek, a be­vetett területek kevesebbek let­tek és az állatállomány mintegy 15 százalékkai tönkrement az át­csoportosítás alkalmával. Hogy a termelési kedvet növeljék, adóked­vezményt helyeztek kilátásba^ azok nak. akik az előző évhez viszonyí­tottan nagyobb területeket vetnek be. viszont emelik az adójukat azoknak, akiknek vetésterületük csökkent. • Szovjetoroszország arra törek­szik. hogy mezőgazdasági terme­lését fokozza még pedig oly mó­don. hogy az 1932— 33-ik terme­lési évben mezőgazdasági tenme­lése 54 százalékkal emelkedjen. Késlelteti ezen terv keresztülvite­lét egyrészt az a körülmény, hogy a kilátásba helyezett 39.000 da­rab traktor helyett csak 12.000 darabot kaptak meg. Jelen pilla­natban nem lehet határozott ké­pet alkotni árról, hogy az idei November 29-én, szombaton kez­di meg két hétre terjedő vendég­játékát Nyíregyházán az Országos Művész Színház. A Szentiványi Bé­la igazgatása alatt álló müvésztár­sulat nem ismeretlen előttünk. —• Közönségünk a válságos viszonyok között is méltánylással kisérte min­denkor az Országos Művész Szín­ház nyíregyházi szereplését s ez az érdeklődés évről-évre csak fo­kozódik. mert mindinkább alkalma van közönségünknek meggyőződést: szereznie arról a tisztán kulturális célokat szolgáló s a művészet ne­mes céljait szem előtt tartó mun­káról. amelyet a társulat teljesít. Az Országos Művész Színház tagjai sorában a legjobb erők nyer tek elhelyezkedést. Most nem aka­runk a társulat összetételére kitér­ni s ha mégis megemlítünk egyet a sok derék művész közül, annak éppen Nyíregyházán s éppen a ki­választott egyén személyénél fogva különös jelentősége van. Évek hosszú során át szerepelt Nyíregy­házán a Városi Színházban Bihari László. Egyike volt legkiválóbb drámai színészeinknek. Játékát ko­molyság. alapos elmélyedés, lelke­sült hév jellemezték. Mint rende­ző is lelke volt az előadásoknak. Bihari Lászlót is elérte most sok embernek, művésznek közös sorsa,­elérkezett az első állomáshoz pálya futásán, megállapította, hogy már 25 éves színészi múltra tekinthet vissza. Ez a 25 éves mult, nagyon jól tudjuk, több tövist rejtett az ő számára mint babért s mégis csak a színpad volt az éltető eleme, mégis csak vonzották a rivalda lámpái, hogy azok fényében, a si­ró és nevető közönség előtt égjen a lelke, az a lélek, amely minden vágyódásával a magyar szinpadot akarja szolgálni. Bihari László ezt a 25 éves ju­bileumot Nyíregyházán akarja meg tartani, mert ugy érzi, hogy itt ta> lálja meg azokat, akik művészi tö­rekvéseit méltányolták megértet' ték. A jubileumi előadás időpontja még nincs ugyan megállapítva, kö­zönségünk figyelmét azonban már most felhívjuk egykori s irriost kö­rünkbe Szentiványi Béla társula-i tával ismét visszatérő kedvencére. 1930. november 21;. mmnamnmmamamaHésxsz son. f 1 7 1 | r• Dr Garay Gyula, a Nyíregyházi' Iparosifjak önképző Egyesületének, elnöke szólalt fel ezután. Szerinte az volna a helyes megoldás, ha a tudományos felolvasások az ipar testület, a műkedvelői előadások pedig az ifjúsági önképző egyesü­let égisze alatt folynának le. A vezetése alatt álló egyesületből reg­rutálódna a műkedvelői gárda. Ki­jelentette, hogy «gy erős és érté­kes gárdába szervezi' azokat a sze­replőket, akik erre alkalmasak és­hiszi, hogy rövid idő alatt jelen­tős eredményeket fog felmutatni. Kohn Ignác ezzel szemben han­goztatta, hogy az iparosságot nem szabad tagozatokra osztani s inem tartja helyesnek, ha az ifjúsági egyesület elhatárolja magát az ipar­testülettől bármilyen vonatkozás­ban. Szohor főjegyző hasonlóan állás fog'alt Garay dr indítványával szem ben. Kijelentétte, hogy bár dísz­elnöke az ifjúsági egyesületnek, — mégis azt kell mondania, hogy nem lehet és nem szabad különbsége­ket tenmí iparos és iparos között. Az ipartestületi kulturbizottság fel­adata lesz a fiatalság ellenőrzése és egyformán az ipartestület szolgála­tába kell, hogy álljon minden nyír­egyházi iparos. Nem külön utakon, hanem egy uton akar haladni a nemes cél felé az iparosság. Garay dr válaszában hivatkozott az ifjúsági egyesület 50 éven fenn­állására, a/melynek eredményeit az egyesület értékesíteni akarja. Nem szeparatisztikus törekvésekről van szó, de az ifjúsági egyesületnek szu­verénitásán ejtene csorbát, ha a műkedvelői előadásokat az ő gár­dájával, de nem a nevében ren­deznék. Ezután dr Po'inszky Pál kultur- • tanácsnok emelkedett szólásra. Há­lával emlékezett meg 1 az ipartestü­letről, hogy programjába vette a Icultura fejlesztését. Lelkes szavak­ban Ígérte, hogy e mozgalom ak­tív munkása lesz, Helyesli Szohor főjegyző elgondolását. Meg kell teremtem a népeg} leiemet, ah01 nyíregyházi előadók, szakemberek fognak értékes előadásokat tartani. Részletes útbaigazításokat adott a műkedvelő gárda tevékenységé­nek meghatározására. Kisebb kul­turelőadások keretében magánszá­mokkal, szavalatokkal, hegedű és zongorajátékkal kell "állandó, lel­kes közönséget és kitűnő szereplő­ket nevelni és akkor semmi aka­dálya sem lesz annak, ha egy na­gyobbszabásu, egész estét betöltő előadást az Iparos Ifjúsági "Egye­sület a saját neve alatt rendez. Végül is Szohor főjegyző azzai zárta be a vitát, hogy miután 'a két feladat végrehajtásáról eivileg kiöntött a bizottság, egyelőre a leg­fontosabb tevékenység a részletes program kidolgozása. A legköze­lebbi alkalommal fog ezzel a kul­turbjzottság foglalkozni. A gyűlés, este fél 7 órakor ért véget. MINDEN NŐ GYÖNYÖRŰ LEHET ha divatos bársony ÉS filckalapot vásárol, jutányos áron kizárólag WALTERNÉ KALAPSZALONJ ÁBAM Szabadiiceálls és műkedvelő előadásokat rendez a jövőben az iparosság a Székház nagytermében áz ipartestület kniturbizottságának gyűlése Az ipartestület kultubizottsága kedden délután a székház olvasó­termében gyűlést tartott, amelyen élénk érdeklődés mellett az ipar­testületnek kulturális vonatkozás­ban végrehajtandó programimját ál­lapították meg. A gyűlést Szohor Pál városi fő­jegyző a bizottság elnöke nyitot­ta meg. Bensőséges szavakkal kcf szönte meg az ipartestületi elöljá­rók bizalmát, hogy a bizottság el­nökéül az ő személyét jelölték, majd néhány tömör mondatban vá" zolta azokat a jelentős feladatokat^ amelyeket a kultura szolgálatában a bizottság maga elé tűzött. Részletesen kifejtette^ hogy az ipartestület tagjai sorába tartozók szellemi fejlődésének elősegítésére egyrészt tudományos, szabadiice­áüs másrészt szórakoztató műked­velő előadásokat kell rendezni. — Eddig is sok terv merült fel, hogy a város társadalmának kul­turális nevelésére tudományos előadásokat rendeznek, de nem volt megfelelő helyiség erre at célra. De most. hogy a székház megvalósult, az eszmét könnyű ke­resztül vinni, mert sokan vannak értékes emberek, akik szívesen vállalkoznak a felolvasásra. Sokkal nehezebb kérdés — mondotta Szohor főjegyző — a másik feladat megoldása, a mű­kedvelő gárda megszervezése és nevelése. Az iparos ifjúság közül kell az arra alkalmasakat kiválogat­ni. hogy tehetséges szereplésükkei a nagyközönség előtt értéket pro­dukáljanak. Tudományos tovább­képzés és kellemes irodalmi és színművészeti előadások szervezése ez a feladat. Ebben a két irányban kell a bizottságnak kifejteni te­vékenységét — fejezte be nagy he­lyesléssel és tetszéssel fogadott, megnyitóját Szohor főjegyző. Ezután ifjú Tóth Pál ipartestületi elnök muutatott rá, hogy a szék­ház építésénél az a cél vezette az iparosságot, hogy a kultura fej­lesztését elősegítse, örömmel fo­gadja Szohor főjegyző előterjeszté­sét, amely élesen világított azokra az utakra, amelyeken az iparosság­nak haladnia kell á tudomány és művészet érdekében. Bejelentette, hogy az ipartestü­let a székház hatalmas előadó ter­mét iskolánkivüli népművelés cél­jára szívesen engedi át s csak azt köti ki, hogy minden előadás előtt egy iparos valamely szakkérdésről 10—15 perces felolvasást tarthas-

Next

/
Thumbnails
Contents