Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)
1930-11-21 / 265. szám
JsrtrfKYIDÉK. termés milyen befolyást gyakorolhac a továbbiakban az európai piacokra. A külföldi hivatalos statisztikai adatok Szerint az ez évi orosz termés 27 millió tonnánál több lesz, ami majdnem 2 millió tonnányi többletet jelent a multévi terméshez képest. Mint tudjuk, Oroszország a közelmúltban mintegy 3 millió métermázsa gabonát dobott az európai piacokra. Valószínűtlennek látszik tehát az a föltevés, hogy ebben a termelési évben nagyobb mennyiséget exportálhasson, lehetséges azonban., hogy három év imlulva, ha a program|mot sikerül megvalósítani., már igen érezhető tényező lesz az európai piacokon. A bor és a fa kivitele ami szintén emelkedő tendenciát mutat, Magyarország szempontjából nem jelentőségteljes. Az orosz faexport még csak kedvező hatással lehet a hazai 'faárak alakulására, miután jelenleg fából "számottevo kivitelünk nincsen. Már a bornál érezhetőbbé válhat az orosz verseny, különösen a krimi nehéz borok eladásával szoríthatják ki a német piacokról a magyar bort. Megállapítható tehát, hogy Oroszország minden eszközt felhasznál a termelés fokozására, mert az igy lehetővé váló dulmping exporttal kivánja külpolitikai céljait elérni. Az Országos Művész Színház két hetes vendégszereplésre Nyíregyházára érkezik Bihari László 25 éves sztnészi jnbilenmát itt tartja 6 Mezőgazdaság ••«««» Az orosz dömping és a hazai mezőgazdaság Irta: Meissner Károly ; mezőgazd. kamarai s. titkár. Oroszország agrár »betöréseire« felfigyelt a világ közvéleménye és fokozott mértékben kezdték tanulmányozni az illetékes tényezők az orosz mezőgazdaságot, illetőleg számbavenni az orosz kiviteli lehetőségeket. A világháború befejezése óta Oroszországot mint gazdasági tényezőt nem vették figyelembe és csak a közelmúltban lejátszódott események irányították a gazdasági körök figyelmét Oroszországra, mint olyan államra. amelynek mezőgazdasági kivitelével^ illetőleg annak lehetőségeivel a jövőben számolni kell. Magyarországot mint agrárállamot elsőrendűen érdekli ez a kér dés és ezért nem lesz érdektelen Oroszország mezőgazdasági kiviteli lehetőségeivel foglalkozva számbavenni' azokat a mezőgazdasági termeivényeket, amelyekből Oroszországnak a közeljövőben számottevő kivitele lehet. A közfelfogás igen helyesen a gabonát, a fát és a bort jelöli meg, |mint olyan cikkeket, amelyből Oroszország jelentősebb tételt exportálhat az európai piacokra. Hogy az orosz gabonaexportról világos képet alkothassunk, ismernünk kell Oroszország jelenlegi gazdasági helyzetét. Amidőn a szovjet hatalomra jutott 1 az addigi birtokmegoszlási rendszert megváltoztatta olymódon, hagy a földbirtok az egészen kis parasztok. helyesebben a nincstelenek kezébe került. Ezzel azt kívánták elérni, .hogy a kisparasztok bizalmát megnyerjék és a mezőgazdasági termelést intenzivebbé tegyék. Amint tudjuk, a szovjetnek ez az elgondolása nem járt sikerrel, különösen nem azért, mert ezen földbirtokpolitikájával ellenséget szerzett magának az orosz gazdagabb parasztságban az úgynevezett »kulák«-okban, akik a szovjet mezőgazdaságfejlesztési programinját keresztül húzták. — Miután ezen terv nem sikerült, az oroszok zseniális gazdasági vezetője. Stalin, meg akarva semmisíteni a kulákokat, különböző adókkal és eszközökkel a birtokokat kollekti vizálta. A számitások szerint ez év elején mintegy 88 millió hektár szántóföld tartozott a kollektív gazdaságokhoz. A birtokoknak ezen tulgyorsan végrehajtott kolektivizálása nemhogy eredménynyel járt volna, hanem — bizonyos vonatkozásokban veszteséget jelentettj amennyiben a tej méseredmények csökkentek, a bevetett területek kevesebbek lettek és az állatállomány mintegy 15 százalékkai tönkrement az átcsoportosítás alkalmával. Hogy a termelési kedvet növeljék, adókedvezményt helyeztek kilátásba^ azok nak. akik az előző évhez viszonyítottan nagyobb területeket vetnek be. viszont emelik az adójukat azoknak, akiknek vetésterületük csökkent. • Szovjetoroszország arra törekszik. hogy mezőgazdasági termelését fokozza még pedig oly módon. hogy az 1932— 33-ik termelési évben mezőgazdasági tenmelése 54 százalékkal emelkedjen. Késlelteti ezen terv keresztülvitelét egyrészt az a körülmény, hogy a kilátásba helyezett 39.000 darab traktor helyett csak 12.000 darabot kaptak meg. Jelen pillanatban nem lehet határozott képet alkotni árról, hogy az idei November 29-én, szombaton kezdi meg két hétre terjedő vendégjátékát Nyíregyházán az Országos Művész Színház. A Szentiványi Béla igazgatása alatt álló müvésztársulat nem ismeretlen előttünk. —• Közönségünk a válságos viszonyok között is méltánylással kisérte mindenkor az Országos Művész Színház nyíregyházi szereplését s ez az érdeklődés évről-évre csak fokozódik. mert mindinkább alkalma van közönségünknek meggyőződést: szereznie arról a tisztán kulturális célokat szolgáló s a művészet nemes céljait szem előtt tartó munkáról. amelyet a társulat teljesít. Az Országos Művész Színház tagjai sorában a legjobb erők nyer tek elhelyezkedést. Most nem akarunk a társulat összetételére kitérni s ha mégis megemlítünk egyet a sok derék művész közül, annak éppen Nyíregyházán s éppen a kiválasztott egyén személyénél fogva különös jelentősége van. Évek hosszú során át szerepelt Nyíregyházán a Városi Színházban Bihari László. Egyike volt legkiválóbb drámai színészeinknek. Játékát komolyság. alapos elmélyedés, lelkesült hév jellemezték. Mint rendező is lelke volt az előadásoknak. Bihari Lászlót is elérte most sok embernek, művésznek közös sorsa,elérkezett az első állomáshoz pálya futásán, megállapította, hogy már 25 éves színészi múltra tekinthet vissza. Ez a 25 éves mult, nagyon jól tudjuk, több tövist rejtett az ő számára mint babért s mégis csak a színpad volt az éltető eleme, mégis csak vonzották a rivalda lámpái, hogy azok fényében, a siró és nevető közönség előtt égjen a lelke, az a lélek, amely minden vágyódásával a magyar szinpadot akarja szolgálni. Bihari László ezt a 25 éves jubileumot Nyíregyházán akarja meg tartani, mert ugy érzi, hogy itt ta> lálja meg azokat, akik művészi törekvéseit méltányolták megértet' ték. A jubileumi előadás időpontja még nincs ugyan megállapítva, közönségünk figyelmét azonban már most felhívjuk egykori s irriost körünkbe Szentiványi Béla társula-i tával ismét visszatérő kedvencére. 1930. november 21;. mmnamnmmamamaHésxsz son. f 1 7 1 | r• Dr Garay Gyula, a Nyíregyházi' Iparosifjak önképző Egyesületének, elnöke szólalt fel ezután. Szerinte az volna a helyes megoldás, ha a tudományos felolvasások az ipar testület, a műkedvelői előadások pedig az ifjúsági önképző egyesület égisze alatt folynának le. A vezetése alatt álló egyesületből regrutálódna a műkedvelői gárda. Kijelentette, hogy «gy erős és értékes gárdába szervezi' azokat a szereplőket, akik erre alkalmasak éshiszi, hogy rövid idő alatt jelentős eredményeket fog felmutatni. Kohn Ignác ezzel szemben hangoztatta, hogy az iparosságot nem szabad tagozatokra osztani s inem tartja helyesnek, ha az ifjúsági egyesület elhatárolja magát az ipartestülettől bármilyen vonatkozásban. Szohor főjegyző hasonlóan állás fog'alt Garay dr indítványával szem ben. Kijelentétte, hogy bár díszelnöke az ifjúsági egyesületnek, — mégis azt kell mondania, hogy nem lehet és nem szabad különbségeket tenmí iparos és iparos között. Az ipartestületi kulturbizottság feladata lesz a fiatalság ellenőrzése és egyformán az ipartestület szolgálatába kell, hogy álljon minden nyíregyházi iparos. Nem külön utakon, hanem egy uton akar haladni a nemes cél felé az iparosság. Garay dr válaszában hivatkozott az ifjúsági egyesület 50 éven fennállására, a/melynek eredményeit az egyesület értékesíteni akarja. Nem szeparatisztikus törekvésekről van szó, de az ifjúsági egyesületnek szuverénitásán ejtene csorbát, ha a műkedvelői előadásokat az ő gárdájával, de nem a nevében rendeznék. Ezután dr Po'inszky Pál kultur- • tanácsnok emelkedett szólásra. Hálával emlékezett meg 1 az ipartestületről, hogy programjába vette a Icultura fejlesztését. Lelkes szavakban Ígérte, hogy e mozgalom aktív munkása lesz, Helyesli Szohor főjegyző elgondolását. Meg kell teremtem a népeg} leiemet, ah01 nyíregyházi előadók, szakemberek fognak értékes előadásokat tartani. Részletes útbaigazításokat adott a műkedvelő gárda tevékenységének meghatározására. Kisebb kulturelőadások keretében magánszámokkal, szavalatokkal, hegedű és zongorajátékkal kell "állandó, lelkes közönséget és kitűnő szereplőket nevelni és akkor semmi akadálya sem lesz annak, ha egy nagyobbszabásu, egész estét betöltő előadást az Iparos Ifjúsági "Egyesület a saját neve alatt rendez. Végül is Szohor főjegyző azzai zárta be a vitát, hogy miután 'a két feladat végrehajtásáról eivileg kiöntött a bizottság, egyelőre a legfontosabb tevékenység a részletes program kidolgozása. A legközelebbi alkalommal fog ezzel a kulturbjzottság foglalkozni. A gyűlés, este fél 7 órakor ért véget. MINDEN NŐ GYÖNYÖRŰ LEHET ha divatos bársony ÉS filckalapot vásárol, jutányos áron kizárólag WALTERNÉ KALAPSZALONJ ÁBAM Szabadiiceálls és műkedvelő előadásokat rendez a jövőben az iparosság a Székház nagytermében áz ipartestület kniturbizottságának gyűlése Az ipartestület kultubizottsága kedden délután a székház olvasótermében gyűlést tartott, amelyen élénk érdeklődés mellett az ipartestületnek kulturális vonatkozásban végrehajtandó programimját állapították meg. A gyűlést Szohor Pál városi főjegyző a bizottság elnöke nyitotta meg. Bensőséges szavakkal kcf szönte meg az ipartestületi elöljárók bizalmát, hogy a bizottság elnökéül az ő személyét jelölték, majd néhány tömör mondatban vá" zolta azokat a jelentős feladatokat^ amelyeket a kultura szolgálatában a bizottság maga elé tűzött. Részletesen kifejtette^ hogy az ipartestület tagjai sorába tartozók szellemi fejlődésének elősegítésére egyrészt tudományos, szabadiiceáüs másrészt szórakoztató műkedvelő előadásokat kell rendezni. — Eddig is sok terv merült fel, hogy a város társadalmának kulturális nevelésére tudományos előadásokat rendeznek, de nem volt megfelelő helyiség erre at célra. De most. hogy a székház megvalósult, az eszmét könnyű keresztül vinni, mert sokan vannak értékes emberek, akik szívesen vállalkoznak a felolvasásra. Sokkal nehezebb kérdés — mondotta Szohor főjegyző — a másik feladat megoldása, a műkedvelő gárda megszervezése és nevelése. Az iparos ifjúság közül kell az arra alkalmasakat kiválogatni. hogy tehetséges szereplésükkei a nagyközönség előtt értéket produkáljanak. Tudományos továbbképzés és kellemes irodalmi és színművészeti előadások szervezése ez a feladat. Ebben a két irányban kell a bizottságnak kifejteni tevékenységét — fejezte be nagy helyesléssel és tetszéssel fogadott, megnyitóját Szohor főjegyző. Ezután ifjú Tóth Pál ipartestületi elnök muutatott rá, hogy a székház építésénél az a cél vezette az iparosságot, hogy a kultura fejlesztését elősegítse, örömmel fogadja Szohor főjegyző előterjesztését, amely élesen világított azokra az utakra, amelyeken az iparosságnak haladnia kell á tudomány és művészet érdekében. Bejelentette, hogy az ipartestület a székház hatalmas előadó termét iskolánkivüli népművelés céljára szívesen engedi át s csak azt köti ki, hogy minden előadás előtt egy iparos valamely szakkérdésről 10—15 perces felolvasást tarthas-