Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-21 / 265. szám

JNÉVÍKVIDÉK. 1930. november 21. mm Tizenötmillió munkanélküli A Népszövetség munkaügyi osz. tálya összeállította a világ összes munkanélküliéinek statisztikáját. A szám elrettentően magas. 15 millió. Nagy szám ez azért, mert a nyilvántartható, szervezett munkanélküliek számán felül vannak még munkanélküliek, akik a nem szervezett munkások és földmunkások kategóriájából kerülnek ki. A Népszövetség statisztikája tehát beigazolja azt. hogy a munkanélküliség. világjelenség. A munkanélküliség legnagyobb Angliában, Németországban és az Egyesült Állatotokban. A 3 állam munkanélküliéi*! nek száma megközelíti a 10 milliót,' s Magyarország — az ő 100.000 munkanélkülijével, a számsor végén halad. Igaz, hogy Magyarországnak csak 8 millió lakosa van, s igy a ioo.coo munkanélküli sulyo

1 san nehezedik az ország szociális helyzetére, de ebből a statisztikából mégis csak azt a következtetést vagyunk kénytelenek levonni, hogyha Anglia. Németország és azi Egyesült Államok nem' tudnak védekezni a munkanélküliséggel szeími ben. akkor Magyarország gigantikus küzdelme, amellyel a munkaküliséget apasztja, mégis általános figyelmet és tiszteletet érdetmiei. Magyarország, erején felüli küzdelmet folytat a munkanélküliség legyűrésére. s olyan eredmények

re tekinthet vissza, s viszont olyan eredmények küszöbén áll, ajmely arról tesz tanúbizonyságot, hogy a magyar államigazgatás minden ere jét belevitte abba a küzdelembe, amely a magyar nép munkáját a leggazdaságosabban akarja gyümölcsöztetni. Megállapíthatjuk, hogy a munkanélküliség problémáját sehol seani tudták kielégítően megoldani. Részint közmunkákkal, részint — igy Angliában és Németországban is — munkanélküli segélyekkel küzdenek a munkanélküliség eijfen A munkanélküli segély azor> ban olyan súlyos terhet jelent az államháztartásra nézve, hogy Angii ában és Németországban a költségvetési deficit főoka a munkanélküli segélyek magas összege. Hárommillió munkanélküli segélyezése másfél milliárdnál magasabb terhet jelent, tehát nagyobb ösz" szeg. mint Magyarországon az egész költségvetési keret. Minden esetre csökkenthető volna a munkanélküliség, ha a jóvátételeket, háborús adósságokat és hadisarcokat kölcsönösen elengednék. Ebben az esetben azt a hatalmas őszszeget. melyet most jóvátételi tartozások és más hadiadósságok címén fizetünk, produktív beruházás sokra lehetne fordítani. Erre természetesen Franciaország nem kapható és az Egyesült Államok is tartózkodnak attól, hogy az eupai államok háborús adósságait leírják. Érdekes számvetést csinálni, hogy a munkanélküliség minő veszi teséget jelent a világgazdaságra. Ha egy munkás munkaerejét, illetve értéktermelését kerek összegben •napi 20 pengőre tesszük, akkor a Népszövetség munkaügyi osztálya részéről kimutatott 15 uniHió munkanélküli értéktermelése 90 milliárd pengőt tesz ki. Magyarország egész nemzeti vagyona — Fellner egyetemi tanár szerint — 30 milliárd pengő; tehát a világgazdasági, 'évenként háromszor annyit veszn a munkanélküliségen^ mint ameny-. nyi "Magyarország nemzeti vagyona. 'Ugyanígy tehetünk számítást arra vonatkozólag is, hogy mennyit veszít a 15 millió xnunkanélkül*, — munkabérveszteség címén. Egy munkás átlagos évi keresetét ezer pengőre téve, a 15 millió munka- ; nélküli évi 1 5 milliárd pengő kere- I settől esik ef. ( \ A világ nemzetközi gazdasági) problémáival "foglalkozó tudósaink ezekből a jelenségekből azt á következtetést vonhatnák le. hogy a hadisarcokat és jóvátételeket be kellene szüntetni, s rhinden — igy. szabaddá váló tőkét —. a munkanét küliség megszüntetésére kellene fordítani. Minden fölösleget és irracionális célokat szolgáló kiadást be kellene szüntetni, hogy igy a világgazdaság életét halálosan sújtó munkanélküliséget megszüntethessük. S e súlyos problémánál újból elérkeztünk a Páris környéki békéhez, s a számoszlopok meg dönthetetlen bizonyságával mutathatunk reá.arra, hogy a békeszei ződések örök ellenségei a világgazdaságnak. Ellenséget senki sem tűrhet a saját portáján I Miután pedig a békeszerződések, s az abból folyó kötelezettségek egyformán ellenségei az egész világgazdaságrendjének. ezért is eí kell érkeznie annak a napnak, amikor a békeszerződések a műtőasztalra kerülnek. Ha vissza nem vonják, akkor módosítani kell a telefondrágitó rendelkezést! Vannak intézmények amelyeknek a telefonhasználat közér dekből nélkülözhetetlen. — á mentők, a rendőrség, a kórházak, az njságok telefonbeszélgetéseire kivételes intézkedéseket kellene tartalmaznia a rendeletnek Fölösleges lenne még jobban szítanunk azt a felzudulást és elér gedetlenséget, amelyet a postatarifa megdrágítása és a telefonhasz nálatban a beszélgetéseknek számlálási alapon való díjazási rendje előidézett. Elég nagy az elkeseredés emiatt (már város-, sőt országszerte. Nem is célunk ezúttal az, hogy mégj óbban felpiszkáljuk a frissen támadt sebeket, hanem csak rámutatunk azokra a jelenségekre, amelyek több figyelmet és megfontolást érdemelnek s amelyekről a kereskedelem és az ipar tiltakozó naggyülése keretében sem került szó, vagy ha igen, akkor még mindig nem fölösleges azoknak a szetmf. pontoknak a kidomboritása, aimielyek a rendeleti uton történt intézkedések reparálásánál okvetlenül méltánylást érdemelnének. Köztudomásu. hogy a telefon a modern kor kényelmi berendezkedéseinek egyike, amely távolságokat tüntet el és távolfekvő pontok embereit hozza közelebb egymás, hoz. lehetővé tevén a dróton keresztül való közvetlen érintkezést. Ez a telefon ma már nemcsak a kényelmet szolgálja igen-igen sokféle vonatkozásban, h^iem úgyszólván nélkülözhetetlen életszükségletévé lett egyes intézményeknek. vállalkozásoknak stb. '! Különösen a vidéken kell egészen más szemmel nézni a lakosíságnak a telefonhoz való viszonyát és ráutaltságát^ mert pf. a fővárosban. ahol a telefont legtöbb esetben olyan cégek és magánosok használják, amelyek illetve akik bele is kalkulálhatják közgazdasági tevékenységükben a telefondíj több létéből előálló rezsiköltségüket. Nem ilyen azonban a helyzet a vidéken, ahol az a sarki fűszeres, aki eddig telefonján kapta közelebb :és távolabb lakó üzletfeleitől a megrendeléseket most forgalmának jelentékeny részéről ei fog esni egészen bizonyosan, mert ki fog például sürgős esetben két citromért áttelefonálni a füszerkereskedőjéhez, mikor tudja, hogy ezzei 12 fillér többletköltségbe vert magát. Viszont a kereskedő és jparos. aki eddig azért volt előfizetője a telefonnak, mert bár a bevezetés 80 pengős árán felül havi 12 pengő költségébe került, mégis megtalálta a számítását, mert vevőkörének kényelmére és igy megtartására, biztosítására szolgált a telefonon való hozzáférhetőség. Ez a körülmény most, a beszélgetések számolása folytán lényeges változást fog szenvedni és végeredményében oda fog fejlődni a helyzet,, hogy a postakincstár is, a telefon eddigi előfizetői is lényeges károsodást könyvelhetnek ei a beszélgetés számlálási rendszer folytán. Azt senki sem teszi vita tárgyává. hogy a postakincstárt megilletik továbbra is ugyanazok a bevételek, amelyeket eddig élvezett a telefonállomások előfizetőitől. Az sem vitás, hogy lehettek indokai annak, hogy a felesleges telefon* beszélgetések elmaradjanak, vagy megritkuljanak és erre az anyagi következmények kétségtelenül jó hatással fognak fenni. Azonban a postakincstárnak aligha volt az a célja csupán csak hogy ritkítsa a felesleges beszélgetéseket, hanem. ugy hisszük legalább, hogy a beszélgetés számlálás révén főleg többlet bevételhez óhajtott jutniI Már pedig a jelen körülmények között és a közönség részérői máris tapasztalható passzív rezisztencia folytán az a veszély fenyegeti a postakincstárt, hogy éppen ez a remélt többlet bevétei'fog elmaradni, sőt még az eddigi sem lesz meg előreláthatólag, mert nem csak redukálják a beszélgetéseket az érdekeltek, hanem le is szereltetik állomásaikat az eddig volt előfizetők. .' ' \ " 1 APQ^JUO MQ^GÓ Ma, csütörtökön 8U5, 7 és 1/4l0 órakor A világ leghatalmasabb kémkedési drámája, az évad 100%-os hangos csoda filmje magyar feliratokkal DREYFUS A kémkedéssel vádolt kapitány tragédiája. Vasárnap d. e. 1/211, hétfőn 3, 5, 7, 9 és kedden csak 3 órakor A Szent llHPS hét jubileumi ünnepségeinek filmalkotása teljes előadást betöltő filmcsoda eredeti egyházi zenével Olyan megoldást kell tehát keresni ebben a kérdésben, amely mellett a postakincstár is megtalálja a maga számítását és a telefonállomás tulajdonosa is jól jön ki meghozott áldozatainak méltánylása folytán. , Hibásan szabták meg a telefondrágitó rendeletben ugy az egyes állomások díjmentes beszélgetéseinek a számát, mint pedig a megfizetendő beszélgetések árát is. Szerintünk sokkal jobb hatást ért volna el a postakincstár a telefonelőfizetők körében, ha a számlálási rendszer behozatala alkalmával ki adott rendeletben azt mondatta volna ki a kereskedelemügyi miniszterrel. hogy telefonállomásonkint 7 pengő a havi alapdíj és havi 100 beszélgetésig 5 fillér minden beszélgetés egységára, amelyet akkor is meg kell fizetni, ha tényleg kevesebb a beszélgetés 100 beszélgetésen felül pedig minden további beszélgetés dija 20 fillér. Ezzei elérte volna azt, hogy biztosította volna a postakincstárnak minden eddigi telefonbevételét és még gyarapította volna is a föltétlenül előálló többletbevételekkei. A minden oldalról* kifogásolt rendelet ezek alapján is okvetlenül revízióra és módosításra szorul. De különösen módosítandó ez a rendelet már azért is, mert vannak intézmények, amelyekre vonatkozólag minden körülmények között kivételt kell tenni még akkor is, ha mereven ragaszkodnak a tarifa változatlan fenntartásához. Vannak ugyanis olyan intézmények és hivatalok, hatóságok, amelyeknél a telefonbeszélgetéseknek mintegy 80—90 százaléka közérdekű, vagy olyan fontos magánérdekeket érintő, amelyek nem eshetnek egy tekintet alá a feleslege^ és igy mellőzendő beszélgetésekkel. Éppen ezért kivételes kedvezményeket kell biztosítani a kórházak, rendőrség, mentők, tűzoltók és a szerkesztőségek telefonbeszélgetéseire. mert lehetetlen dolog ezeket egy kalap alá venni a többi telefonállomásokkal. Hogy a telefon körüli szabotálás Nyíregyházán mennyire általános lett. arra jellemző például, hogy a városházán a polgármesteri hivatalt. amelyet máskor már 50— 60 -an szokták felkérni, ma alig hívják fel. Tanulmányi látogatás egy nyiregyházi virágkertészetben A nyiregyházi m. kir. állaimi tanítóképző-intézet növendékei árkosi Barabás Tibor tanár vezetése mellett minden évben ellátogatnak Hősek Győzőnek a Bujtoson lévő kertészeti telepére. A hatalmas kiterjedésű mintaszerűen berendezett és nagy szaktudással kezelt virágkertészet igen alkalmas terrénum a növendékeknek az iskola padjaiban elsajátított botanikai ismereteik kibővítésére. Különösen nevezetesek és érdekesek a telép speciális magyar virágkuíturái. Hősek Győzőnek sikerült ugyanis — amint azt legutolsó látogatásunk alkalmával "is megírtuk — hosszú kísérletezések után olyan virágmagokat és gumókat kitermelni, amelyeket idáig csak külföldről lehe-~: tett beszerezni drága pénzen. — Ezek a szép eredmények pedig nemcsak azért fontosak, mert általuk beigazolódott, itogy a nyírségi homok épen olyan alkalmas, bármilyen virágkultúra létesítésére. akárcsak a leghíresebb hollandiai talaj

v hanem azért is, mlert a külföldi virágáruk behozatalának csökkentésével a Magyar "Hét gon-