Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-20 / 264. szám

1930. november 20. J^VÍRYIDÍK. 7 Szívgárda avatás Tisza­berceien Tíszabercel róm. kath. hitközségi­nek impozáns ünnepségben volt ré' sze folyó hó 16-án. A jövő kincsei, a róm .kath. isf kola III—VI. oszt. növendékei mondottak esküt Scsavniczky Ist­ván r. kath, lelkész gondos előké­szítésével "Krisztus Király Szenti Szivére. Krisztus katonáivá, Szív­gárdistákká lettek avatva. Megható jelenet volt amikor a kicsi" embervirágok szívből fakadó ártatlan esküje előtt, — szülöd ajánlották fei életük reménységeit az Ur dicsőségére. Az avatási ceremóniát Kocsii István vencsellői róm. kath. espe. res plébános végezte. Könnyeket­fakasztó meleg beszédével tárta fei. — *mi a Szivgárda, — imát jelent a mai időben Krisztus kato­nájának lenni. Az ünnepség fényét a kis seregnek Bajzák L. Emő kántortanító áltat betanított mű­vészies énekeik emelték. A Gárda nevét a Glóriás Her­cegről Szent Imréről nevezték el« A kis sereg salját munkájával szerezte az Ízléses kivitelű fehér selyem lobogót,, Szent Iim're és Jé­zus Szent Szive képével, — jel­vényeket. felviteli emlékképeket s a csoportvezetőknek sapkát. A templom zsúfolásig megtelt .a róm. kath. hitközség színe-javával és előkelőségeivel. A nagy magyar jövendőt az ilyen Szent Igirés, Krisztusnak szolgái'ó katonáktól várja a por basujtott magyar nemzet. Adja Is­ten. hogy ugy legyen. — Ny in Szabolcs rmsst meg­jelent uj verskötete, a Jó engesz­telődés. kapható Dicker Gyula és Szántó Ernő könyvkereskedé­seiben. 6515 Szent Imre herceg 900 éves jnbilenmi ünnep­ségeinek filmbemutatója Nyíregyházán A Szent Imre jubileumi év kere tében Budapesten rendezett nagy­szabású ünnepségekről, a rende­ző főbizottság közbenjárására és ellenőrzése mellett, pompásan si­került filmfelvételek készültek. A több mint 2500 méter hosszúságú filmnek, amely a legtökéletesebb képekben örökíti meg a Szent len­re Hét valamennyi mozzanatát, az a. hivatása, hogy az egész világ előtt feltárja ennek a páratlanul szép magyar ünnepségsorozatnak minden pampáját és nagyszerűsé­gét s itthon pedig azoknak is al­kalmat adjon az ünnepségek meg­tekintésére. akiknek augusztusban nem állott módjukban a fővárosba futazni. Sőt a képek annyira élethű­ek. hogy azok is, ákik az ünnepsé­geken részt vettek, a film 1 rnegte. kintésével újra végig élhetik a Szent Imre flét minden lelkesedé­sét és áhítatát. A Szent Imre heti és Szent Ist­ván napi jubileumi ünnepségek­ről készült filmremeknek, amelynek egyes jeleneteit a nyíregyházi be­mutatója alkalmával eredeti egy. házi zene fogja aláfesteni, főbb mozzanatai a következők: Huszár Károly v- miniszterelnök beszéde. Sincero pápai legátus megérkezé­se. Dr. Serédi Jusztinián beszéde. A Szent Imre szobor leleplezése. A Szent Gellért sziklakápolna. — Nagymise a Vénmezőn. József fő­herceg megérkezése. '6 bíboros a misén. Az idegen egyházfejedel­mek. A pápai követ őszentségé­nek áldásosztása. Nemzetközi eucharisztikus főgyülés. A főher­cegek és a kormány tagjai. Krisz­tus király diadalútja a Dunán. A pápai legátus az oltári szentséggel A Szent István napi körmenet. Tá­bori mise az Operánál és az Okto­gonon. A Szent Jobbnak a Ba­zilikába való vitele. A Kormány­zó a körmenetben. A Hősök em­lékköve. A pápai legátus elutazá­sa. A nagy-Szent Imre-film, ünnepi diszmatmé keretében^ november 23-án. vasárnap délelőtt fél 11 óra­kor kerül Nyíregyházán legelőször 1 bemutatásra az Apolló Mozgókép színházban. Az előadásokat hétfőn délután 3, 5, 7 és 9 órakor, továb­bá kedden délután 3 órakor fogja megismételni a mozgó vezetősége. Ezt az óriási anyagi áldozatok árán, megteremtett Szent Imre-filmet hazafias kötelessége minden igaz magyar embernek megtekinteni. Nyilatkoznak a nyíregyházi lakók a házbér­leszállítás ügyében Több lakó megbízásából és fel­kérésére tisztelettel kérem, hogy b. lapjukban az a lantiakat közöl­ni szíveskedjenek. A Nyirvidék folyó hó 1 5-i szá­mában megjelent »Három nyíregy­házi háztulajdonos a súlyos gaz­dasági helyzetre tekintettel leszál­lította a házbéreket« cikkre vonat­kozóan engedtessék meg az ér­'dekelt lakóknak a hozzászólása is. Bizonyos fokú bérleszáHitások egyes bérlőknél ott, ahofa bér mán az elviselhetetlennél *is magasabb összegre emelkedett. — m'ég 1930 május havában — "történtek, azon­ban korántsem a cikkben emiitett 25—30 százalékos arányban. A bérleszáHitások legma'gasabb aránya egyeseinél fegfefjebb 15 százalék volt. Tekintettel azonban, hogy a leszállított esetekben a bér rendkívül magas volt. a imiost meg­jelölt aranyu leszállítás elegendő­nek nem bizonyult, ugy, hogy a bérek a leszállítás után sincsenek a mai súlyos gazdasági helyzetnek megfelelően arányosítva. További bérleszállitásra pedig az illető ház : tulajdonosok az általuk hivatkozott súlyos gazdasági helyzet dacára sem hajlandók. Azt a körülményt, hogy a ház­tulajdonos üresen álló helyiségeit az előbbi bérnél sokkal alacso­nyabb bér mellett tudja csak kiad­ni és értékesíteni, a régi bérlők leszállításnak nem tekinthetik. Ha már a háztulajdonosokra vonatkozó ezen cikk megjelent, a tiszta és objektív tényállás meg­állapítása végett legcélszerűbb voi­na a cikkben emiitett háztulajdo. nosok lakóit egyenként megkérdez m. kinek mikor, mennyi bérből lés milyen összeg lett elengedve. , ' Tisztelettel: Több lakó. ! Philips, Standard. Orion stb. készülékekdijtalan bemutatása Kényelmes részlet! Villamos szerelések Horválhnál Bethlen-u. 4. Telefon 5 62. (Regény.) Irta Péchy-Hc/rvdth Rezső. 32 Azonban a nevek még mit sem jelentet­tek. Tudnia kell azt is: kicsodák-micsodák ezek az urak! Fölkereste egy barátját, aki svájci új­ságíró volt. Éjfélig böngésztek címtárakat, egyesületi névsorokat, sematizmusokat, év­könyveket és almanachokat, míg végre mind a tizenegy név viselőjéről megtudott annyit, ami neki elég volt. Joseph Bertandeau a loirementi nehéz­ipari vállalatok vezérigazgatója volt. André Desvergnes a st.-donner-i municiógyár fő­mérnöke és ágyú-osztályának üzemfőnöke. Franz Karsch és Kurt Bethke frankfurti, illetőleg mannheimi bankigazgatók, akik min­den nagyobb állami pénzügyi tranzakció meg­pendítésekor szoktak fölbukkanni. Wolfram Münzesheimer a sziléziai had­fölszerelési ipart képviselte, egyébként fő­részvényese volt a petershubeli tölténygyár­nak. Josef Eifort és Félix Mittelstedt ugyan­csak municiógyárakat képviseltek, mint igaz­gatók és teljhatalmú megbízottak. Steinlehner Gottfrjed a német-porosz ne­hézipari vállalatok közös kiküldöttje volt, Morris Appleby londoni bankvezér, Honoré de Guyonnet és Raoul Désarmoise pedig kép­viselői, igazgatói és főrészvényesei a jelentő­sebb francia pénzintézeteknek. ... Az ördög unokaöccsei t... Oyőrffy, hogy minden megvilágosodott előtte, hideg józanságot érzett az eddigi lázas reszketés és ideges hajszázás helyett. Haza­ment és lefeküdt, mert szinte halálosan fáradt volt. Agya mint valami tömör idegen test, fe­küdt a koponyájában és húzta, húzta lefelé. Nehéz volt, mint egy darab ólom, .holott ő üresnek érezte, mert semmi gondolat megfor­. málására nem volt képes­Mielőtt szemeit elborította volna az álom szivárványos, színes mámorköde, halk bűntu­dattal eszmélt rá, hogy amióta Zürichben van, egyetlen egyszer sem gondolt Marilire. Nem­csak az agyán, a szívén is jeges hidegség terpeszkedett. 10. fejezet. Hóember a máglyán. A következő nap vasárnap volt, a legelső tavaszi nap, amely villódzó aranynyílak su­gárkévéitől volt káprázatos ragyogású. Mo­solygó derű fényében fürdött minden. A vá­ros csillogó tornyai, ragyogó kupolatetői fö­lött aranyport szitált a nap máglyás ragyo­gása. A kis kertek frissen kipattant rügyek apró zöld bokrétáitól színesedtek, illatoztak. A pompás sötétkék égboltozat végtelen óceánján apró, habfehér bárányfelhők úsz­tak, lassan és napsugarakban fürödve, mint karcsú, libbenő vitorlások fürge raja a Liguri tenger azúr színpompája fölött. A város fö­lötti erdőkben némely fa fölüdülten remegett a kéjes borzongásokat ébresztő langyos nap­fényben és egyszerre zöldbeborította koro­náját. A csupasz fák közül messzi kivillantak ezek a halaványzöldbe öltözött fakoronák, mint valami gyenge zöld színű, ismeretlen anyagú gömbök, amelyek valamely oknál fogva fönnakadtak az erdők fölött. Az utcá­kon lágy szellők osontak végig, mint titkos jótéteményeket végző úrihölgyek és elhozták a városba az ébredező föld bódító, nehéz, kö­vér szagát. A távol messzeségben, az új kön­tösbe öltözködő tó fölött, tisztán és megdöb­bentő fönséggel ragyogtak a glarusi hóhe­gyek ezüstjéggel páncélozott kúpjai, ormai. Diadalmas, új életeket fakasztó, súlyos illatokat hömpölygető drága tavaszi nap volt. Oyőrffy Zsolt pompás kedvvel, rugalmas frisseséggel pattant ki az ágyból és jóked­vűen öltözködött. A háziasszonya szokatla­nul korán megkocogtatta az ajtaját és ami­kor ő — az álom színes palástjával letakart szemekkel, lavírozva az álom és az ébrenlét között — félálomból fátyolos hangon jelent­kezett, mintha nevezetes, jelentőségteljes tit­kot árulna el neki, mondta, hogy ma van a Sechseláutenfeier. (A történeti igazság ked­véért, mindenesetre azonban zárjelek között, meg kell jegyeznem, hogy a jó asszony hír­adásában ez a név így hangzott: Szachaszalű­te... ami ékes Züridütsch-nyelven — vigasz­talódjunk meg — éppen ugyanazt jelenti.) Győrffy a titkot nem becsülte túl, de le sem becsülte, ezért hát megköszönte a jó asszony gondosságát, aztán sebtiben magára kapkod­ta a ruháit. ' '... A Sechseláuten-ünnepség ugyanis min­den túlzás nélkül is Európa,-, sőt világhírnév­re tett szert a helvét szépségeket, erkölcsöket, furcsaságokat és szokásokat ismerők körében. Erre az ünnepségre, amelyet a legelső, ra­gyogóan szép tavaszi vasárnapon tartanak meg az elmúlt tél és az ifjan beköszöntött tavasz megünneplésére, a világ minden or­szágából összesereglenek a tehetősek. Végtelenül kedves ősi szokás ez az ünne­pély, vidám és mulatságos, mint a karnevál ötletes mókái, habár nem is olyan tobzódó és csapongó, mint az. Hanem azért az idege­neket özönével csalja, csábítja Zürichbe, a vidám helvét városok egyik legvídámabbiká­ba. Ritka és egyedülálló különlegesség ez ? derűs népszokás, de — mint a szövetségi köz­társaságban minden téren saokás — vala­mennyi társadalmi osztály együttes szerep­lésével. ... Délután már ott szorongott Győrffy is az ezernyi-ezer kíváncsi tömkelegében, a tágas Paradeplatzon. Fülledt meleg hömpöly­gött át a téren, valóságos kánikulai forróság amely bódított, izzasztott, szédített és ful­lasztott, mint valami hőhullám. A kocsi- és villamosközlekedés a főbb útvonalakon meg­állt és a járművek egyszerre eltűntek a menet útvonalairól. i (Folyt köv.); JJ_ ' Í !.

Next

/
Thumbnails
Contents