Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-20 / 264. szám

JSíVíRYIDBK. 1930. november 20 A polgári tömörülés szüksége Magyarország polgári társadat ma már sokszor reáfizetett arra, hogy válságos időkben nem tett félre minden melléktekintetet nem csatlakozott fenntartás nélkül a polgári egység gondolata mellé. Nincs különbség egyszerű polgár és vezérpolitikus között abban, hogy a polgárságnak össze kell' fognia az országromboló marxizmussal szemben s mégis, amikor tenni kell, amikor elhatározó lépés küszöbén állunk, akkor vagy viszszatorpanunk, vagy előbbrevalónak tartjuk azt, hogy saját házi perpatvarainkat intézzük el előbb mint a leszámolást a nemzetközi jelszavak hirdetőivei szemben. Á magyarországi nemzetközi szocializmus képviselői szeretik magukat összehasonlitani az angol, német, francia és más nemzetek szocialistáival. pedig azoknak nacionalista érzését és hazafiságát soha, még az ellentáborból sem vonták két ségbe. mig a magyarországi szocialisták maguk kérkednek azzal, hogy őket egy világ választja el a polgári társadalomtól'. A multakon okulva s a jelen sivárságát látva hivta fel Bethlen István a polgári pártokat a fővárosi Választásokkal kapcsolatban a közös trónt megalkotására. A kormányelnök javaslatára adott válasz arról győzheti meg a magyar népet, hogy az ellenzéki vezérek előbbrevalónak tartják saját érvényesülésüket, mint a 'magyar jelen és jövendő biztosítását. Egyelőre pártvezérek csak saját nevükben beszéltek, mert a józan magyar nép belátja azt, hogy veszély esetén mégis csak össze keli fognia az országrontók ellen. A kiábrándult munkásságot sem lehet már járszalagon ide-oda hurcolni s a józan munkásság is egyre jobban a polgári összefogásban látja azt az erőt és utat, amelyen haladnia kell. Bethlen István miniszterelnök a polgári erők összefogását abból az alkalomból tartotta szükségesnek, hogy a székesfővárosi választás küszöbén állunk s a miniszterelnök a jelenségekből látta azt hogy a szocialisták a gyűlölet és rágalom fegyvereivel szálltak sikra a a polgári pártok ellen, amelyek viszont előbbrevalónak tartják az egymással Szemben való küzdelmet. mint a közös ellenséggel szemj ben való közös fellépést. A megkisebbedett határok közé szorított Magyarországon nem közömbös az, hogy az egymillió polgárságot számláló fővárosban a politikai erő tényezők miképen csoportosulnak, mert hiszen a főváros, az ország összlakosságának 10 százalékát teszt "ki s igy a főváros állásfoglalása akaratlanul is befolyással van az országos hangulat kialakulására. A kormány elnök nem hunyhatott szemet a murtaS: jelenséget efőtc s fátnia (üs haflania "kelíett„ hogy az ország »bünös Budapestnek nevezte a fővárost, mert hiszen a romlás és vörös uralom réme Budapestről indult el országhódító útjára s igy az ország népe Budapestről ismerte tnueg az országrorriboló kommunizmust. S miért történt ez a múltban? Azért, mert a polgárság nem volt öntudatos. Azért, mert a polgárság pártokra volt töredezve s amig egymás elleni gyűlöletben őrlődtek, addig a szociáldemokrácia támogatásával uralomra kerülhetett a vörös rém, hogy pusztító munkájával végig szánthasson az egész ország testén. Ez a példa — ugy a fő" város polgárainak, mint az ország népének lelkében még élénken éi Nem lehet egykönnyen elfelejteni azt a tenger sok szenvedést, amit az ország népe átélt, mert a veszély óráiban nem találtak egymásra a polgárság különböző rétegei. A miniszterelnök felszólítása elhangzott s hogy az ellenzéki vezérek a felhívást nem tették a magukévá ezért feleíniök kell saját lelkiismeretük és az ország népe előtt egyaránt. Az ország sorsa és a magyar nép küzdelmei teszik szükségessé és indokolttá azt, hogy a kormány ezen jelenségek ellenére is megtegyen mindent, ami a polgári társadalom fölényét és biztonságos fejlődésének lehetőségét biztosítja. Ebben a munkában a kormány számithat a józan magyar nép támogatására s számithat a szociáldemokrata vezé rek kapzsiságából kiábrándult munkásságra is. mert az a munka, amelyet a Bethlen István konmányzata jelent, a nyugodt fejlődést és a magyar polgári társadalom jövendő boldogulását jelenti. Adják meg a jegyzők okiratszerkesztési jogát hangoztatta a Szabolcsvármegyei Jegyzők Egyesületének elnöke az országos jegyzőgyűlésen Élénk visszhangot keltett országszerte a jegyzők országos közgyűlése, amely a fővárosi Vigadó nagytermében 'folyt Te a "kormány kiküldötteinek, a társegyesületek képviselőinek, a képviselőház szá-c mos tagjának és a jegyzői kar impozáns táborának jelenlétében* Koncz János elnök hatalmas megnyitóbeszédében nem leplezte azt az aggodalmat, amely a jegyzők lelkét eltölti a magyar falu avarján újra megjelenő politikai és tár sadalmr izgatók merész tevékenységének láttára. Hangoztatta a jegyzők országos elnöke hogy a magyar jegyzőt nem szabad most az íróasztalhoz kötni mindenféle tennivalók ráruházásávaf^ hanem' oda kell ereszteni a falu népéhez. hogy beszélgethessen a nép. pel és vezesse őket. A jegyzők országos gyűlésén erélyesen védte a kari érdekeket a Szabolcsvármegyei Jegyzők Egyesületénekfagilis elnöke, Héry János is, aki az, elnöki jelentéssef kapcsolatban elsősorban az okirati kényszerről szóló javaslatról mondott nagy beszédet. hatalmas visszhangot keltve. Héry e tárgyban a következőket mondotta: Tisztelt Közgyűlés! Az elnöki jelentés, amint azt megállapíthatjuk, csupa negatívumot tartalmaz, az egyetlen pozitu vum az okirati kényszerről szóló, javaslat. Az elnöki jelentés az*mondja, hogy legutóbbi határozatunkat végrehajtva, eljuttattuk az okirati kényszerről szóló javaslatunkkal kapcsplatos kívánságainkat az igazságügyminiszterhez, azok) ott megértéssel és méltánylással találkoztak. Amikor ezt olvastam kezembe vettem a törvényjavaslatot és akkor meg kellett állapita:' j nom azt. hogy az a teljes megértés legfeljebb abban nyilvánult- meg,' hogy a minisztérium elolvasott egypár sort a kívánságaimból és azután szépen letette az asztalra a feterjesztést. Méltóztassanak rámu^ tatni arra. hogy miben nyilvánul meg ez a teljes megértés? Abban, hogy főként a közjegyzőknek és. az ügyvédeknek biztosítja az okirat szerkesztési jogát. Most már nem annyira az ügyvédeknek, mint leginkább a közjegyzőknek van közük ehhez a javaslathoz, noha a javaslat alapcélja az \ o't, hegy az ügyvédség nyomorát akarták enyhíteni. i Az ügyvédség helyzete talán azóta megváltozott és azóta jólétbe kerültek. hogy most a közjegyző urakon kellett segíteni? Magában a javaslatban, de még az indokolásban egy árva szó sincs arról, hogy a jegyzőnek az okiratszer kesztési joga biztosítva lenne. S ennek következtében a falu népe lesz csak újból megterhelve. Annak idején ugy találták, hogy azt nem lehet belevenni a törvénybe, hogy a jegyzőnek okiratszerkesz tési joga van. Miért kell velünk játékot űzni? Miért ígérték azt, hogy majd a sorok közé beveszik a jegyzők jogát. Éri a magam részérői ebben a kérdésben a legintranzigensebb álláspontra helyezkedem. (Helyeslés) Vagy fontos az. hogy a falusi nép helyben megtalálja azt az embert, aki az okiratát megszerkeszti, vagy nem- Ha ugy találjuk, hpgy nem, csináljanak olyan törvényt, amely; lyei kiszolgáltatják a falu lakosságát a közjegyzőknek és az ügyvédeknek. de ha nem akarjáK kényszeríteni a falusi lakosságét arra, hegy az okiratszerkesztésen kívül még az utazásra ÍB költsön.akkor adjáit meg a jegyzők ckiratszerkesztési jogát. Ha pedig nem adják ezt meg, akkor viselje ennek az ódiumát az, aki a törvényt csinálja és megszavazza és ne igyekezzenek azt a jegyzőkre áthárítani. A törvényjavaslatban szó sincs arról, hogy a« jegyzőnek joga van az okiratszerkesztéshez, noha az igazságügyi bizottság bajban van, mert a javaslat sürgős. Mi azonban nem forszíroztuk, .mi sohasem

1 tartottuk szükségesnek hogy sürgessük, sőt egyáltalában nem tartjuk fontosnak a mai viszonyok között, ha pedig mint az előadó mondotta, hogy céljaiban és elgondolásában helyesnek tartjuk, ne engedjük megcsinálni a nép kontójára. Mert ha szükség van erre a javaslatra, arra csak egy szolgálhat okul, a üPOIJLO M02ÍGÓ Ma, szerdán 8U5, 7 és V*

1

0 órakor A világ leghatalmasabb kémkedési drámája kizárólagos joggal OREYFÜS A kémkedéssel vádolt kapitány tragédiája, hangosan magyar felratokkal Rendezte: Richárd Oswald. Físzereplők: Fritz Kartner, Heinrich George, Albert Bassermann. — Rendes helyárak. Tisztviselő- és kedvezményes jegyek a film horribilis játszási jogára való tekintettel csak az 5 és 7 órai előadásokon érvényes. Jegyelővétel. népnek az érdeke és annak komoly fédelme. Ez a javaslat azonban nem a nép védelmét szolgálja, hanem a megterhelését. Ha ezt ki akarjuk kerülni, akkor minden félreértést kizáró módon jelentsük ki, hogy csak abban az esetben fojgadjuk el a javaslat 12. és 15. szakaszát. hogyha abban félreértést kizáró mődon kifejezésre jut az hogy a községben előforduló okira tokát joga van a jegyzőnek megszerkeszteni. A 15. szakaszba nyil tan vétessék bele, hogy okiratszerkesztésre jogosított tényezők a királyi közjegyző az ügyvéd és a községi jegyző. (Eljnzés és taps.) Csődben van a magyar falu. Nem kevésbbé hatásos volt a szabolcsi elnök felszólalása a falu gazdasági helyzetére vonatkozólag sem. Itt az előadói javaslattal kapcsolatban Héry János a következőket mondotta: Tisztelt Közgyűlés! Az előadó minden szava a falu nyomorának és lelkivilágának a megvilágítására . szolgál. A falu gazdasági téren teljesen csődben van és rohan a társadalmi csőd felé. Kérdés, hogy mi ennek az indító oka és hogy volna megszüntethető ez az ok. Ma ugyanaz a hely zet, mint az 1908-as évek elején, amikor az egész magyar mezőgazdaság kétségbeesett helyzetben volt és ebből a helyzetből a háború nőtt ki. Az értékesítési lehetőségek a háború után megnövekedtek, mindenki vásárolt, mindenki megszabadult az adósságától, mert régi adósságait papirrongyokkai tudta kifizetni. A magyar mezőgazdaság hozzászokott a gondatlanság és jóléthez és senki sem tartotta szükségesnek, hogy a termelést és az értékesítést egyaránt megszervezze. Illetékes köröket Is mulasztás terhel ezen a téren. ' Ma az a helyzet, hogy a magyar gazda nem tudja értékesíteni. A szabolcsi buza a legjobb magyar buza. mely nemcsak az országban, hanem áz egész világon (márka volt. nem kéi. s az idén megtörtént az is, hogy amikor a gazda elvitte a kereskedőhöz, a kereskedő azt mondta neki, hogy egy kilogrammot sem' vásárol meg a gabonájából. A csöd okát abban látom, hogy a termelés nincs megszervezve. Egy-egy községben ahány gazda van. annyiféle búzát termel. Ezt az össze-vissza termelt búzát a kereskedő nem keresi, mert nincs meg az exportképessége. Evek óta halljuk, hogy a földmivelésügyi kormányzat termelési vidékeket akar megállapítani és ugy akarja a termelést megszervezni, hogy a magyar buza világmárka