Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-19 / 263. szám

1930. november 19. J&ÍKVIDÉK. szánták és pénzt adtak neki, ugy hogy a viceházmester bácsi reggel", tői estig összesen 7 P 50 fillért gyűjtött össze az adományokból. Es én amikor vacsora után távoz­tam a viceházmesterben a kapu­pénzért kinyújtott kezéről valóban ráismertem a Kerepesi temető műkedvelő »vak koldus«-ára, aki strandszemüvegével halottak nap< ján összesen 7 P 50 f-t. azaz hét pengő ötven fillért keresett. Dioikus. Leszállítják a többgyermekes családok adóját A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, melyben módosítja a jö­vedelmi és vagyonadó rendelkezé­seit. Ebben a rendeletben kimond­ta. hogy azoknál az adózóknál, akiknek háztartásához egynél több gyermek után 100—100 pengővel, a negyedik és ötödik, valamint a hatodik gyermek után 200 200 pengővel, azonfelül minden to­vábbi gyermek után míég 300 pen-, gőveJ emelkedik az adómentes jö­vedelem. Ezek szerint a két gyer­meknél az évi 1100 pengős összjö­vedelem^ a három gyermeknél az 1200 pengő, négy gyermeknél az 1600 pengő, hat gyermeknél az (Vi 2400 pengő adóköteles összjö­vedelem ímentes az adó alól. Az alkalmazottak jövedelme két gyer­meknél az évi 3700 pengő, hárotm gyermeknél 3800 pengő, négy gyer-, meknét 4000 pengő, öt gyermeknél 4209 pengő, hat gyermeknél 4400 pengő szolgálati illetmény és szol­gálati ellátás nem esik jövedeljmi adó alá. Az adózás közös háztartá­sában élő, illetőleg önálló kereset­tel nem biró törvényes, törvénye­sített, mostoha, vagy örökbefo­gadott gyermekeket és unokákat keli érteni. Hegedős Lóránd előadására egész Nyíregyháza nagy érdeklődéssel készül Hegedűs Lóránt a legmarkán­sabb publicista Nyíregyházára ér­kezése olyan esemény, atmelyre a város nagy érdeklődéssel 'készül. November 22-én lesz az előadás az, Ipartestület dísztermében, amCk* nek díszes kerete méltó az iroda­lom iránt érdeklődő ríagyszátmu kö-i zönség befogadására. Hegedűs azt a kérdést választotta előadása tár-, gyáuí. amely 'kérdés ma is a ma­gyar irodalom központi problémá­ja. Adyról fog beszé/ni azzal a mélyrelátással, amely erről a témá" I ról szóló írásait jellemzi. A ref­, lektor fényénéi világit be majd az előadó a szövevényes kérdésekbe, amelyek a imodern magyar iroda­lomra vonatkoznak. Az előadés je­gyei elővételben Dicker Gyula könyvesboltjában kaphatók 3, 2 és 1 pengős árakon. Páholy 10 P. Itt emiitjük meg, hogy az ipartestület dísztermében egész sor páholy áll rendelkezésre. Valamennyi páholy­ból kitűnően lehet hallani ami a nagyteremben történik^ általában a terem akusztikája kitűnő. SAKK Félbeszakadt a kisvárdai reálgimnázium és a nyíregyházi ev. Eossnth reálgimnázium sakkversenye A mérkőzést legközelebb Nyíregyházán folytatiák A szabolcsvármegyei középisko- | Iák sakk-körei között évenként, J megrendezett versenyt az idén is megrendezik s az első mérkőzés; részben már tneg is történt Nyír­egyházán a kisvárdai áll. reálgim­názium ötös csapatai között. Azért mondjuk, hogy csak részben folyt le a verseny, mert a délutáni vo­nat indulásáig nem tudtak minden partit lejátszani s igy a verseny hátralevő játszmáit egy később megállapítandó időpontban keli le bonyolítani. így természetesen eredményről sem lehet beszélni, csupán egy­két mozzanatról emlékezhetünk meg. A kisvárdiak, mint már jelez­tük is, Szeliánszky Ferenc tanár vezetése mellett érkeztek Nyíregy­házára. Két csoport küzdött egy­mással. imindkét csoportban 5—5 versenyző vett részt. A verseny az ev. Kossuth reál­gimnázium dísztermében folyt le. A versenyzőket Teltsch Koméi igazgató üdvözölte. A nemes vetél­kedés szivet vidámító, az elm*St élesítő értékét ajánlotta a fiuk fi­gyelmébe. Megnyitó szavai után dr. Schárbert Ármin ismertette a verseny szabályait, majd imiege}. tették a sorsolást s tekintettel ar­ra. hogy ötös csapatversenyről van szó, kimondották, hogy ez alkalommal* a. kisvárdaiaké Jesz a kezdés joga s igy háromszor a kisvárdaiak játszanak a fehér bá. búkkal, kétszer pedig a nyiregjy­háziak. Ezt a rendszert a jövő­ben is fenntartják az ötös csapat­versenyeknél váltakozó alkalma­zással. A verseny iránt az iskolán kivüi állók köréből is figyelemreméltó érdeklődés mutatkozott. Különösen nqgy érdeklődés ldsérte az I. csapat tagjainak egy-egy szebb kombiná­cióját. Az eddigi eredmények a következők. Az első csoportban (haladók) lejátszottak 18 mérkő­zést. Ezek közül az ev. Kossuth reálgimnázium versenyzői 10 pon­tot. a kisvárdaiak pedig 8 pontot szereztek. Ebben a csoportban füg­gőben maradt 7 játszma. A nyír­egyházi fiuknak a 7 játszmából 3 játszmát kell megnyerniük, hogy győzzenek. Habár ez kedvező ered: ménynek tekinthető, mégsem te­kinthető olyannak, mintha a győ­zelem már a kezükben volna s a legkevésbbé sem engedheti pueg azt. hogy vigylzatlanul, esetleg elbizakodottan játszanak. A Ii. csoport mérkőzésében is vezetnek a nyíregyházi fiuk 10 és fél, 9 és fél arányban. Ennek a csoportnak még 5 függő partija van. A nyíregyháziaknak a győ­zelemhez 2 és fél pont szerzésér* van szükségük. Hogy a függőben maradt par­tikat mikor fogják lejátszani, még nem tudjuk, mert ez természetesen elsősorban a kisvárdai tanulók is­kolai elfoglaltságától s más anya­gi körülményektől is függ. Aniíak idején majd ..felhívjuk ismét reá olvasóink figyelmét. gyönySrü lehet, ha divatos bársony és filckalapot vásárol, jutányos áron klzá. rólag Walterné kalapszalonjában, Luther­utca 20. Lovas Kovács-ház. Bársonyala. kltás, filc tisztítás, festés és formálás , (Regény.) 31 Irta Péchy-Horváth Rezső. — Itthon van Bercsényi űr? — kérdezte Dyőrffy. t. ' — Nincs — kapta meg a feleletet. További kérdezősködéseire megtudta, hogy Bercsényi—Bernstein úr ezidőszerint hol található. Megköszönte a fölvilágositást és elindult fölkeresni a sátán unokaöccsét.. Az asszony által megadott cím az elő­kelő városnegyed egyik exkluzív magányos­ságú uccájába vezetett. Hideg előkelőséggel villantak elő a díszes paloták a sűrű fák kö­zül, amelynek védelme alá vonúltak meg ezek a nagyúri lakok, hogy az ucca szeme be ne hatolhassson drágaságokkal teletömött kényelmes helyiségeikbe. Az ucca két oldalán öregedő platánfák borúltak össze és dús lombozatuk csaknem elveszett egymásban, annyira összekeveredett. A vastag fatörzsek héja hatalmas táblákban hámlott és tisztán látszott a zöldes, vajszínű friss kéreg, ami ezek alól kikandikált. Győrffy jól szemügyre vette a villát, amelynek számát az asszony fölfedte előtte. Előkelő, ízléses svájci villa volt, virágfü­zérek patakzottak alá minden erkélyéről és a feljáró terraszon .pompás fonott karosszé­kek öble kínálta magát. Az egész villa, ra­gyogó ablaktömbjeivel és színes mozaikdí­szítéseivel rendkívül barátságos és lenyűgöző jelenség volt és a pedantériáig gondozott re­mek kis parkkal együtt a nagyúri jólét és a vagyoni magasanállás csalhatatlan jeleit vi­selte. Győrffy megdöbbenve fejezte be a rö­vidre fogott szemlét, mert meghökkent az el­lentétek ilyen különös találkozásán... Hát eb­ben a pompás, puha kis kéjlakban, a tobzó­dón buja vegetáció közepette, készül el va­lami sötét és embertelenül visszataszító terv? A vasrácsos kerítés keskeny kapuja nyitva állott, mert szaporán érkeztek a vendé­gek, akiket senki sem fogadott, mert alig­hanem jól ismerték már a járást. Csupa ele­gáns, jól táplált úr jött, kocsin vagy gyalog, egyedül vagy kettesben-hármasban és ahogy jöttek, sietve és gőgösködve, sietve elnyelte őket a terrasz mögött nyíló szárnyas ajtó. Győrffy nem sokáig szorítkozott az uccai csöndes szemlélődő sivár szerepére. Barátsá­got kötött az átellenben fekvő úri villa kerté­szével, aki éppen gyönge tulipántokat, jácin­tokat és díszbokrokat ültetgetett a puha föld­be. És megengedte neki (gazdái úgysem vol­tak odahaza), hogy elhelyezkedjék a kertjé­ben, miután megmagyarázta neki, hogy szá­mot tart arra a képes újságra, amelynek szá­mára majd fölvételeket készít... Másfél óra telt el. Győrffy fáradt volt és éhes, de a kitűnő őrhelyet nem adta föl. Végre, amikor már aggasztóan sötéted­ni kezdett és az amúgyis félhomályban de­rengő fasorban szürke szinek kezdtek ter­jengeni: ismét megindult a gyűlésező urak vándorlása. Most távozóban voltak a villá­ból. Győrffy jól megfigyelhette az arckife­jezésüket is, miközben szünet nélkül fényké­pezte a kifelé tartó párokat. Némelyeknek elégedett, öntelt érzés merevedett meg mély barázdákban az arcán, de némelyeknek této­vázás, sötét ború, aggodalom és komoly töprengés árnya felhőzött végig az arcán... Megismétlődött az a jelenet, amely Áro­sán történt a kislány ötletéig: Győrffy verej­tékezve dolgozott a bokor mögül... Mindnyájan rajta voltak végre a három filmtekercsen... A miniszterek is... Éppen mind a négyen együvé kerültek, amint egyetemle­gesen kaján kárörvendező mosolygással lép­tek ki a rácsos kapún.... Egyszerre elfogytak a kifelé szállingózók. Egy ember jelent meg a terraszon, valami szolgaféle és lesietett a lépcsőkön. Győrffy megértette, ohgy a kapút akarja becsukni. És átvillant agyán egy gondolat: Nem elég, ha csak fényképei vannakl Neveket is kell szereznie, a jelenvoltak hiteles és teljes név­sorát. Kimászott a bokorból, átszaladt az út­testen és éppen akkor ért a vasrácshoz, ami­kor a kulcs megkattant a zárban. A szolga eleinte szóba sem állt vele, hidegen nézte keresztül, sőt gorombáskodni is kezdett. De amikor két aranypénz csillant meg a szemei előtt, két nagyobb aranykorong ama bizonyos kukorékoló házi szárnyas kép­másával, mindjárt barátságosabbra gömbö­lyödött a borotvált lakájképe. Visszasszaladt a házba és tíz perc múlva Győrffy Zsolt egy keskeny papírszalagot szo­rongatott a markában. De előbb becsületsza­vára meg kellett ígérnie, hogy sohasem árul­ja el, mi módon és ki által jutott a névsorhoz. A legközelebbi utcasarkon — észre se vette, hogy éppen a Bleicherwegre jutott, Marili bankja közelébe — megnézte a pa­pirost. Az utcasarkon gázlámpa állott és a lángját éppen akkor hívta életre nagy csö­römpöléssel a hosszú boton pislákoló lángo­kat cipelő alkonyati ember. Az ezüstfehér fényzuhatag széles folyamban ömlött el az utcán és megvilágította a Győrffy papírosát, amelyért az imént fizetett negyven frankot. Csak most jutott az eszébe: hátha becsapta az a szolga !! Hátha csak úgy találomra írt fői vagy egy tucat nevet, amilyen éppen eszébe jutott... Kényszeredetten mosolygott és hi­deg érzése támadt a tarkójában. Elolvasta a névsort, tizenhat nevet — és azonnal látta, hogy föltevése, amellyel a szol­ga becsületességében egy pillanatig kétel­kedett, helytelen vágányra siklott. A tizenhat név közül ugyanis ötöt már ismert — a mi­niszterek és Bercsényi Chájem nevét — ési így a többi tizenegy név sem lehetett költött* (Folyt köv); ,, 4

Next

/
Thumbnails
Contents