Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-01 / 249. szám

1930. november I. JsfVíRYIDÉK. Mezőgazdaság Séta a kisvárdai mezőgazdasági kiállításon Irta: Balogh Gynla m. kir. gazdasági tanácsos törvényszéki szakértő. '.} II. v , A mezőgazdasági termények külön épületben foglaltak helyet igen ügyes elrendezésben. A Mezőgazda sági Kamara és Burgonyatermelési Hivatal, mint mindég, ugy most is tanulságos és tudományos anyagot mutatott be. Mindjárt mellettük van az Eszenyi féle tornyospálcai burgonyaneínesitő üzem. A Nemesitő lekötelező udvariassággal ad felvilágosítást a kiállított értékes anyagáról. Bemutatja a 36 darabból! áíllá fajtagyüjteményt, mely egyúttal kenesztezési anyag, továbbá a már államilag elismert és elismerés alatt levő fajták csoportját. Érdekesek a deodára és őszirózsa keresztezéséből előállott variációk, ezekből választatott ki és tenyésztetett ki a közismert Gülbaba burgonya. Jobbra találjuk a szintén első dijat nyert Dr. Korniss uradalom szakszerű, értékes összeállítását, melybő-L intensiv növénytermelés azonnal feltűnik. Látunk hatvani utántermésü búzákat, árpákat és zabokat, plata lent, olasz napraforgót stb. Fleischmann, mindszenti és Frunk Brosers tengerit stb. mind nemes vetőmag. Szembeötlik az 1119-es hatvani buza 1557 kg. holdankénti terméseredménye, de a többi átlag is hasonló. Szép mellette Diner Béla gazdaságának tejtermék kiállítása. Megtaláljuk itt a trappista sajtot, tea- és főzővajat, pasztörízált és egyéb palacktejeket; az első dij tanúskodik, hogy méltó anyag. A Lohov-Petkus nemesitők szapoiitótelepeinek rozsa és zabja első dijat kapott. Itt mindjárt kiválik Liptay László uradalma. Sok, hoszszu tudományos munka eredménye azonnal meglepi a szemlélőt. Állaímilag elismerj burgonyafajták egész csoportja, hatvani, Almási, Eszterházy búzák utántermése, értékes rozs, árpa, zab és borsóféleségek, stb. Országos kiállításra való; összeállítás. ' Felette látjuk az I. és II. dijat. Ezen az oldalon van dr csicseri Orosz Sándor uradalma kollekciója méltó megrendezésben. Gyönyörű takarmánycukorrépák feltűnőek, len, re tek, spárgátok, kitenyésztett vetőmag jól csoportosítva, feltűnik a »Szegényember tengerije«, mellyei érdemes foglalkozni. A tömör kiállítást első díjjal honorálták. Pál János kékesei terményei második dijat vittek el. Vigh Bertalan által termelt mázsás takarmánytök dijat kapott. — Na gyobb területet vett igénybe Gróf Lónyay pátrohai uradalma, mely dijat nyert fejlett cukorrépáival és jó szemléltetett bab, buza, árpa, zab, cirok féleségeivel. A bejáratnál állitotta ki a nyirbaktai Állami Erdőhivatal többek között a végzendő és már 1 befejezett ténykedését jól szemléltető grafikonjait, — melyek különösebb figyelmet keltettek. A teremben több kereskedő, iparos és gyáros gazdavonatkozásu árujával helyezkedett el, hol a szük ségletek be is voltak szerezhetők, illetve megrendelhetők. A nagyiparból megtaláltuk a Szabolcsi Gazdák Szeszfinomitó Szövetkezetének ízléses pavilonját. valamint több, így a Rétközi kender és a Perényi cserépgyár kitűnő gyártmányait, és más hazai gyárak lerakatát. A főkapuval szemben volt felállítva és üzemben bemutatva a nagyteljesítményű. egyszerű szerkezetű. ^Tulipán kut« már tökéletesített kivitelben, amely Papp titkár elmés találmánya. Külön vannak még a Dr. Diner és Nyiregyháza város, a bíráló bizottság által díjazott értékes csemete iskolái. A mezőgazdasági termelés is határozottan olyan fejlettséget mutat. amilyent igazán kevés vidéken lehet megtalálni. A városi termekben szebbnélszebb festmények gyönyörködtették a látogatókat, emellett ízléses szinösszeállitásu hímző munkák és a szövőipar szép darabjai kerültek bemutatásra. Mind gondos, szorgalmas kezek elismerésre méltó munkája. Látszik, hogy a háziipar fejlesztésére sok gondot fog fordítani a tevékeny egyesület, leiismerve annak rendkívüli fontosságát. A virágkertészet pompázó virág

w jaivai 'nagy hatást gyakorolt. — Egészen fővárosi Színvonalú volt a Liptay Lászlóné jékei kertészetébőt kiállított óriási japán chrysanthemumok erdeje, melyek első dijat nyertek a Nyiregyháza város igazán festői' virágágyával együtt. A gyümölcsbői á Zuckermann-féle nyírlövői gyümölcsös volt kiváló, mely dijat is nyert, azonkívül igazán figyelmet érdemeitek a Dr. Bozsán szőlészet áltat beküldött és díjazott termények. Oktató volt a Magy. Kiviteli Intézet és a Mezőgazdasági Kamara oktató és példás anyaga, mely itt sem kiméit áldozatot tanulságos összeállításával. ; I • ' | ; I A déli órákban vonultak "fet zászlóik alatt pompás paripákon: a i&vas leventecsapatok pWdás. rendben, árvalányhajas, magyaros, részben katonás formaruhában. tanúságot téve arról is, j hogy . az intézmény milyen fegyelmezett 'és fejlett. Délben terjedt el a 43 km-es távhajtás eredményének híre, mely szerint az első dr Dadányi ur, második báró Vay Miklós ur fogata lett, 2 óra és 12 perces idővel. Sok minden hasznosat láttunk még, de helyszűke miatt leírni mindent nehéz volna, az azonban bizonyos, — hogy a gazdák tapasztalattal és értékes benyomással távoztak, a nagy törekvést jellemző kiállításról. (Vége.). . n » A Szabolcs-szálloda éttermében minden szombaton és vasárnap nagy hurka-kolbász ésturóscsusza estély lesz. Egy adag 1 pengő 40 fillér. Minden este 60 filléres zonavacsora. Elsőrangú asztali bor literje 80 fillér, sóstói rizling 1 pengő, ó személt rizling 1 pengő 20 fillér. Kellemes szórakozóhely családok részére. — Pontos kiszolgálás. A közönség szives pártfogását kéri 7019—20 Kovács Ödön MINDEN NO gyönyörű lehet, ha divatos bársony és filckálapot vásárol, jutányos áron kizárólag walterné kalapszalonjában, Lutherutca 20. Lovas Kovács-hiz Bársonyalakitás, filc tisztítás, festés és formálási (Regény.) Irta Péchy-Htfrváth Rezső. 17 Sötétedett és Marili közelebb bujt férfijához. A fehér cicát az ölébe vette, meleg kis kezét pedig simulva, odaadóan helyezte bele a Győrffy tenyerébe. Sokáig üldögéltek még ott, összebújva, hallgatag, és régen fölhimesedtek a csillagok, amikor aludni mentek. 6. fejezet. K.appan, amely pápaszemet viséL A Schwetlisee úgy téküdt el a komor kőgigászok lábainál, mint egy megijedt, alázatos és meghunyászkodó kis zöld szem. Fölületében kacéran nézegették magukat a hegyek és a kicsi tó haragoszöld tükre mint valami megfagyott tükör, rezdülés és türemlés nélkül feküdt sziklaágyában Tisztán és kiragyogva mutatta meg a megyek körvonalait, amelyek ridegen állták körül a pirinkó tengerszemet és tisztán fehérlett föl a víztükör sima lapjáról a rozsdásszínű kőhegyek virító hósipkája. j A havasok éles, metsző levegőjében csönd ömlött el. Csak itt-ott morajlott csöndesen valami távoli hegyi patakocska rohanó vize, vagy a függőlegesen lógó sziklatömbök oldaláról lecsurgó hólé fröcskölő csobogása. Néhol úgy tetszett, hogy ezek a lecsurgó vizek nem egyebek jégsugárnál. Mozdulatlanul csüngtek le a barna sziklák pereméről, néhol karvastagságú fehér sugárban, néhol meg arasznyi vagy emberderéknyi vastagságban, itt-ott elszélesedve. Erősen csillogtak gyönge ezüstös színeket az éles napfényben. Vízkötelekhez voltak ezek hasonlatosak, amelyek megálltak és megmerevedtek a levegőben, sőt hosszabb szemlélésnél úgy tetszett, mintha a lerohanó vízsugár visszafelé folynék. Csak a zúgó morajlás, a suhogó sistergés és a föl-fölharsanó csobogás bizonyította, hogy ezek a leomló, porzó, apró sugarakra szétszakadó havasi vizek nem a káprázat csalóka játékai. Győrffy Zsolt és kis barátnője szomjú szemekkel itták a vad természet szinte megdöbbentően, lenyűgözően csodaszép képét. Csöndesen üldögéltek a tengerszem partján, ahol pompás, üde füvek selyme zöldéit és a víz sekélyes, elmocsarasodó részében aprólevelü sás és üstökszerű kákacsomók áztatták meg lábukat a havasok fényes zöld szemében. Levetették a cipőiket és úgy üldögéltek a tó hűs partján, lábaikat belefúrva a nedves fűcsomók közé. Aztán mezítláb szaladgálni kezdtek a puha fűszőnyegen. Marili egyszerre csak fölkiáltott. Megállt és gyorsan lehajolt. Valahol egy kákacsomó alján, megbotlott és valami kemény tárgyban alaposan megütötte a labujjait. A sűrű kákaszövevényből egy hatalmas, rozsdaszerű, sötétbarna foltokkal teletarkáit csontdarab került elő. Marili messzire eltartotta magától, ahogy a két ujja között kíváncsian és némi undorral nézegette, aztán megrázkódott és ledobta a földre. Ott piszkálgatta tovább a harmatos fűben a csontdarabot, ide-oda- forgatva a füvek között mezítelen lábával. .' 1 Győrffy kíváncsian nézegette a jókora csontdarabot, -amely már félig megkövesedett volt. £s ahogy vigasztaló szavakat mondogatott a leánynak, az eszébe egyszerre, hírtelen föltört egy ötletszerű emlékezés, amelyet valami geológiai munkában olvasott egyszer. El is mondta mindjárt: — Mit gondolsz, Marili — mondta és kötekedve mosolygott — hátha ez a csontdarab is olyan nevezetes származású, mint a luzerni bukott angyalok csontja ? Marili tág szemeket mutogatott neki: — Bukott angyalok ? — Az. j [ | • — Hát az meg már mi ? — Na csak ne hitetlenkedj! Olvastam egyszer valamit róluk. Gondolom 1577-ben történt az eset. Luzern város tanácsa, hitelt adva egy baseli egyetemi professzor »tudományos« fölfedezésének és »hiteles« »bizonyitékainak«, a város közelében napvilágra került mammutcsontokat tanácsi határozattal ama boldogtalan teremtések maradványainak itélte, akiket a haragra gerjedt Isten az Egek magasságából lesújtott. Vagyis a bukott angyalok testi maradványainak. Ezeket a maradványokat, minthogy a baseli tudós megállapításai szerint a bukott, föllázadt angyalok csontjai voltak, a luzerniek gondosan összegyűjtötték, koporsóba helyezték és nagy tisztességgel és fényes egyházi külsőségekkel eltemették... Marili kacagott T — Hát vigyázz, — intette Győrffy, — nehogy ez a csont is a bukott angyalok testéből való legyen. Ne nagyon rugdosd, mert hátha megsértődnek és haragjukban bosszút állanak rajtad... A leány hírtelen lehajolt, fölkapta a csontot és hatalmas ívben belehajította a tóba. A zöld szem loccsanva köpött föl egy hegyes, kúpalakú víztölcsért és sűrű, sebesen iramló gyűrűzéssel mozdította meg nyugalmas tükörét. { ' 1 1 Nemsokára hazafelé indultak a Plessur partján, amely kicsiny patak alakjában zúdul ki a tengerszem északi csücskén. Útközben azzal szórakoztak, hogy a vidéket koszorúként körülfogó havasok neveit találgattákJVlarili tovább ment: ő a magasságát is tudta rendszerint valamennyi hóhegynek. ! ! 1; f j. Foiyt »*). ..;