Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)
1930-11-16 / 261. szám
2 JNlrfmrtDáK. 1930. november 16. Hétfő, kedd VÁROSI MOZGÓ. a Great Gabbo (J a n b$ A legizgalmasabb 100 o/o-os német beszélőfilm Kitűnő jazzmuzsika, megrázó erejű drámai helyzetek Kisérő: Mioki a® őserdőben rajztrükkfilm. Hétfő, kedd VÁROSI MOZGÓ. Városi elemi iskolákba jár 4066 tanuló Tanyai elemi iskolákba jár 2660 tanuló Polgári iskolába jár 827 tanuló Gimnáziumokba jár 1115 tanuló Tanitóképző és Felsőkereskedelmi iskolákba 466 tanu'ó Nőipar és tanonciskolákba 822 tanuló A tanulók közül 5562 fiu és 4394 leány. . Felekezet szerint a beiratkozott tanulók a következőképpen oszlanak meg: kg. h. ev. 3354 (33 0/0), rónn. kath. 2832 (27 o/ 0), ref. 1541 (18 <yo). gör. kath. 1204 (12 o/ 0), izr. 1015 (10 0/0). Egyéb 10. A városi elemi iskolákba Tanyai elemi iskolákba Polgári iskolákba Gimnáziumokba Tanítóképzőbe és felsőkereskedelmibe Nőipar és tanonciskolákba összesen Minden iskola tipus növendékeinek száirna növekedett, csak a tanonciskoláké csökkent 186 tanuló val. a gazdasági lerolmlásunk itt is érezteti hatását. A létszám emelkedését a háború és a háború utáni zavarok megszül} tévéi heiyreálló nyugodtabb élet okozza. Igazolja ezt az hogy az 1618 tanuló közül, mellyel 1930ban több iratkozott be 1557 elemi iskolás. 4 Az 1925 évben beiratkozott 5167 elömi iskolás tanuló befogadására 85 tantereim állott rendelkezésre. Ma 100 tantermünk van. 1925. évben az elemi oktatást 86 tanító látta ei. Ma 103 tanítónk van. Ebbd 1 kitűnik, hogy mig a tanulók lét* száma 30 százalékkai, a tantermek és a tanerők létszáima csak 8 száza lékkai növekedett. 1 Azt a hitünket, hogy a kultusztárca városunkkal imieg nem érdemelten mostohán bánt, a szamok is igazolják. Akkor, mikor más városok újonnan létesített iskolákat és jól telszerelt iskolaépületeket kaptak. Nyíregyházának semmi se jutott. Még azt sem tudtuk elérösszesen: 9956 tanuló 8807 tanuló helybeniakó szülők gyenmeke, 1149 nem helybenlakó szülők gyenmeke. A tanításukat 101 tanár és 103 tanító látja el. Örvendetes eredményre jutunk, ha a beiratkozott tanulók számát az 1925. évben beirt tanulók számával hasonlítjuk össze. 1915-ben 1930-ban több kevesebb 3003 4066 1063 — 2164 2660 494 — 825 827 2 — • 964 1115 151 — 372 466 94 — 1008 822 — 186 8336 9956 1804 186 ni. hogy a már meglévő iskoláinkat megfelelően helyezzük el. Igy minden kísérletünk, hogy a felsőkereskedelmi. iparostanonc, polgári fiúiskolánkat a célnak megfelelő épületekben helyezzük el, sikertelen maradt. Pedig a város áldozatkészségének a végső határáig ment el v midőn ingyen telket adott és vállalta az építkezési költség 50 százalékát — államsegélyt nem kapott, igy a cél megvalósítható neon volt. 1 , Most csak az eletmi iskolák tarthatatlan helyzetét mutatjuk be. A beirt 6720 tanuló közül 6136 jár a mindennapi iskolába 584 pedig a továbbképző ismétlő iskolák tanulói. A 6136 mindennapi tanköteles befogadására csak 100 tanterem áll renelkezésre és ebből egy tanterem tanerő hiányában üresen áll. Igy azután előáll az a pedagógiai és egészségügyi szeanr pontból tarthatatlan helyzet, hogy a város belterületén 63 tanköteles jut egy-egy tanteremre, a tanyákon pedig 65 a létszám. Uj tantenmek létesítése elodázhatatlan kötelezettsége minden iskola fenntartónak. Hogy az iskolák fenntartása gazdaságilag milyen lehetetlen feladat elé állítja a várost, azt a költ-t ségvetési adatok igazolják. 1930. évben az egyházak részére iskolafenntartási célokra juttatott összeget is számítva 254377 pengőt költött a város. 1931. évben — mert az állami hozzájárulást 9 százalékkal leszállították — 375943 pengő az erre fordított összeg. Ez a városi költségvetés 14.87 százaléka. í .1 Ezekből láthatjuk, hogy városunk hősiesen küzd. A küzdelqm mindig nehezebb és nehezebb. Ez a magyarázata annak, hogy! néha a városnak, mint minden iskola fenntartónak elháríthatatlan akadályokat kell legyőzni. Hála a kitűnő magyar tanároknak és tanítóknak. kik a küzdelemből a leghősiesebben veszik ki részüket — lemondás és sokszor nélkülözések árán is megértő lélekkel segítenek a nehézségek elhárításánál. De a mai helyzet tarthatatlan ezen valahogy segíteni kell. A mlegoldás a kormányzat kezében van. És mi kérjük és bizalommai várjuk a segítséget. Hogy rámismerj Magadról Hogy földből ím földdé leszünk valóban, sosem éreztem úgy szivemig tépve, mint akkor este, sirról-sirra lépve, holtak majálisán, hogy gyertyák gyúltak. Riadt szivemre nagy ánáyékok hulltak, mert láttam ott az éjszakában arcod, . • . fény és árnyékkal küzdő férfiarcod, « arcok között^ sírok fölé hajolva. Vörhenyes köd ereszkedett a holdra, valahol orgonák búgtak föl mélyen, s hogy átzengett a krizanteimes éjben, . vizióm támadt, szörnyű látomásom : nyitott sirok közt tántorgott a lábom, ember rajokat láttam ködbe veszni, ó I nem maradt fönn, nem maradt fönn senki 1 Hogy fölocsudva lelkemig remegtem, nagy szánalommal porlandó szivemben, szerettem volna átfogni a/ arcod, 1 éjbe és gondba merült férfiarcod, meleg kezem közt tartani sokáig, s lelkemig vésni árnyékos vonásid. A lelkemig, hogy végetlenül éljen, ha földi arcunk eltűnt réges-régen. S hogy rámismerj Magadról, hogyha messze, árván bolygunk a Végtelent keresve. M. Juhász Margit. Bg és jó termést, csakis jó karban tartott szőlő hozhat! Szólöoltványok, sima és gyökeres alany vesszők, hazai raosu gyökeres vesszők és OTHELLO gyökeresek a legjobb faiokban, garantált minőségben, legolcsóbban beszerezhetők: Badacsonyvidéki Szőlőtelep Kezelősége, Tapolca, Zala m. mai Kossuth-szobor táján volt, a város közepén a kath. templom s annak az északi homlokzata közepén szürke üveges villágitó óra díszelgett. Alkonyatkor ott a 'toronyban kellett az öregnek a lámpát meggyújtani, lévén ő órás. Mi iskolás gyermekek hordtuk neki a petróleumot, meg a gyufát, mert különösen az utóbbit sokszor elfeledte. Szíves készségünkért egy kontyos kanárit ígért nekünk. — Fiuk, ha találkoztok velem, csak mondjátok : »kontyos fütyülj<1 s eszembe jut mindjárt és adom én a kanárit. Persze mi sokszor kiabáltuk utána, az utcán és kórusban : kontyos fütyülj k de a madarat sose kaptuk meg. Nem is bántuk, mert nagy passzió volt nékünk ez a kiabálás. Hallatára rendesen gyorsan eltűnt a nagyszakállú öreg. Textonis bácsi is zavartalanul járta a zongorás házakat s vitte hangoló szerszámait abban a keztyüben, a miben 48-ban a kardot forgatta és várta haza Kosssuthapánkat a nagy kolera dacára is. A tipikus alakok mind megvoltak, de Dinók meghalt már, a cigányprímás. Domby az uri banda feje kigyógyult nagy csodára. Dinókról igaz. beszélték, hogy feltámadott, felült a koporsóban, mert csak az ópium kábította el, a miből dupla porciót szedett be, de nem bizonyult a pletyka valónak, csak meghalt ő is. Hát Majláth a kőmives négy szép pallérlegény fiával, meg Vad András tekintetes úr, a városi tanácsos, csak úgy tűntek el egymás után. A lutheránus toronyban minden reggel nyolc órakor csendítettek a legkisebb haranggal annyiszor, a hány halott volt azlnap. Négyetötöt egykedvűen vettek, de szaporodott folyton. Nyolcat, tizet is jeleztek, pár nap múlva már 14-et I Nőtt a nyugtalanság s a hatóság betiltotta a jelzést. Akkor meg a némaság bántotta a népet. Beszélték, hogy 40—50 halott van naponta, a papok már csak csoportosan temetnek s tény az, hogy minden tizennegyedik ember meghalt ebben a szomorú esztendőben. Mi gyermekek nagyon örvend* tünk annak, hogy pálinkát kaptunk és pedig finom illatos borovicskát, mert ezt tartották a legcsodásabb szernek. Az orvosok meg egész nap égő szivarral jártak hárról-házra mert ezt a füstöt minősítették fölülmulhatlan védő eszköznek. Meskó Griinbaum, Flegmán doktorok nem győzték szivarral magukat, csak a kedves Takács bácsi nem szívott, lévén ő tüdőbajos évtizedek óta. Ungerleider doktor pedig hideg vizzel és csalánnal élesztgette a halálravált kolerásokat. Bejött a vincellérünk a szőlőből jelentést tenni, nem láttuk többet, 8 óra múlva elhullott. A béres ugyancsak testálni jött s ptt halt meg a tornác oszlopához dőive a házi kertünkben. Szarvas-utcaitakóházunk kinyúlt az Ér-utcára; a hátunk mögött, szemben Pálóczyék laktak. Egy talyigás, négy gyermekkel, nagy családdal. Az egerfárói hallgattuk a temetési énekeket, mikor két koporsót is vittek ki orinan egyszerre. Két hét múlva hiába másztunk az eperfára, kihalt az egész Pálóczy-család. Üres lett a zajos telek, nem volt mit hallgatni. * | .. ' ; . ! .U • Rémület vett erőt a lakosságon. Akkoriban Koch még sem födözte íel a bficillusoklat, s aflért a védekezés téves (htakon járt. A vasgálic vitte a főszerepet, a mit sokan be is szedtek, hogy alaposabban gyógyuljanak. És a határokon a vesztegzár volt a fő. De a nép azért aránylag nyugodtan viselkedett. — Nem gyanúsított, nem vádolt, török j fatalizmussal nézte, mint terjed a gyász házról-házra, mint népesedik be a temető s járnak lecsüggesztett fővel, szomorú ábrázattal, a kik életben maradtak. 1873. Szeptember első felében hirtelen megszűnt a vész s október elején megnyitották a gimnáziumot. A mai gyönyörű Luther palota helyén, ott a hol á püspöki lak van, ott terjesztette a kulturát az ellső gimnázium egy kis földszintes házban. A tanulást most azon kezdtük, hogy elköltöztettük az intézetet a Kállay-utcában megvett emeletes kerti épületbe. Mindnyájan segítettünk. Vittük az ásványokat, a villám-gépet, a Segner kereket, meg a múmia kezét Jés a nagy tengeri pókot, határtalan nagy örömmel, hogy most már milyen szép, nagy házunk lesz. Senki sem gondolt közülünk arra, hogy milyen kis ház jutott volna nekünk, ha a sárga halál minket is besoroz nagy seregébe. Kereskedők, iparosok, beritékrendelés előtt okvetlen kérjenek mintákat a Jóba-nyomda 8 pengős levélboritékjából. ,
