Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-15 / 260. szám

jtfrimvéK. Egész Szabolcsra csapás a demecseri keményítőgyár szünetelése: a közigazgatási bizottság Selir a kormányhoz, hatálytalanítsa a kar­tellel kötött megegyezést és helyeztesse nyomban üzembe a szabolcsi bnrgonvát feldolgozó telepet Szabolcsvármegye népe kétség­beesetten néz a tél elé. A szabolcsi burgonya termését nem tudja ér­tékesíteni, a káposztának sincs ára. Súlyos csapás, hogy az idén a burgonyatermés kivitelre is alig jó, pedig az olaszok keresik. A máskor szép Ella burgonya is, a Rózsa is »csicsóka«, csak kis há­nyada birja el az exportőrök szi­gorú kritikáját. Szabolcsvármegye eddig nem kapott kormánytámogatást sem, és igy inségmunkát sem végeztethet. Ebben a félelmetes helyzetben mind hangosabban követelik a de­mecseri keményítőgyár üzembe he­lyezését. Ez a gyár 3000 vágón burgonyát könnyen feldolgozott és kétszáz embernek adott kenyeret, ami kétszáz család ellátását je­lentette. A gyár már második éve áll és most, a munkanélküliség idején felzudut egész Szabolcs er­re az anomáliára: Szabolcsban, a burgonya hazájában el kell rothad­nia a burgonyának, mert éppen itt nem működik az a gyár, amely fel­dolgozhatná a szabolcsi termelő burgonyáját. Most már a vármegye közigaz­gatási bizottságában is éles hair gon tárgyalták a szégyenletes való­ságot. Kohnerék, a gyár tulajdo­nosai eladták a kontingensét a dünántuü keményítőgyárnak és üz­letük feltételeként szüneteltetik a szabolcsi gyárat. Énekes János pápai prelátus, a közigazgaátsi bizottság tegnapi ülésén a vármegyei gazdasági fel­ügyelő jelentése után felszólalt és sürgette a keményítőgyár megindí­tása érdekében teendő sürgős és nyomatékos lépések megtételét. — Szabolcsban leküzdhetetlen a mun­kanélküliség, alamizsnát nem ad­hatunk, nem is tudunk eleget ad­ni, itt a keményítőgyár, adjunk imiunkát azoknak, akik dolgozni akarnak. Tóth Bálint dr. kir. pénzügy igazgató rámutatott, hogy ebben az esetben is kitűnik a kartelek lelketlensége. Ha a gyár tulajdo­nosaiban csak egy kis érzék is vol­na a nemzet nagy érdekei, a mai közgazdasági érdekek felkarolása iránt, felülemelkednének önös ér­dekeiken a mai válságos helyzet­ben. Kcivách Elek kir. közjegyző nem talál szavakat annak jellem­zésére, milyen megdöbbentő az, hogy itt a burgonya hazájában szü­neteltetik a burgonyafeldolgozó­gyár működését. Felveti a kér­dést, nem tehetett volna a föld­jmivelésügyi, vagy pénzügyi kor­mány az ellen, hogy ne adhassák ei a kontingenst másnak? f, Tóth Bálint dr. min. tan., kir. pénzügyigazgató rámutat, hqgy az államnak nincs felügyeleti joga csak abban az esetben, ha burgo­nyacukrot is gyárt a telep, igy a kontingens eladását sem akadályom hatta meg. 1 Mikecz István alispán és Kausay Tibor főfelügyelő elmondják, hogy a vármegye volt főispánja, Kállay Miklós kereskedelemügyi államtit­kár és a jelenlegi főspán is min­dent megtettek a gyár üzembe he­lyezése érdekében, de sajnos^ered. mény nélkül. Több erélyes hangú és izgatott felszólalás után a közigazgatási bi­zottság elhatározta, hogy a szabol­csi munkanélküliség okozta ve­szedelmekre rámutatva felir a kor­mányhoz, hatálytalanítsa a deme­cseri gyár szüneteltetése tárgyá­ban kötött megállapodásokat és hasson oda a legeré'yesebben, hogy a gyártelepet azonnal helyezzék üzembe. , 1 A vármegyei közigazgatási bizottság ülése Szabolcsvármegye közigazgatási bjzottsága tegnap délelőtt tartotta rendes havi ülését, amelyen Mikecz István alispán elnökölt. A bizott­sági ülésen az alispáni jelentés el­hangzása után énekes János pre­látus kanonok meleg . szavak b£m emlékezett meg a vármegye főis­pánjának, dr Erdőhegyi Lajosnak esküvőjéről. A bizottság _ Énekes János prelátus kanonok indítvá­nyára határozatilag kimondotta, hogy a főispánt esküvője alkalmá­ból üdvözli. Ezután Énekes János prelátus kanonok, bjzottsági tag ke­gyeletes szavakkal emlékezett meg arról a mély gyászról, amely dr Tóth László vármegyei főjegyzőt fia elhunytával sújtotta. A bizottság Énekes János indítványára kimon­dotta, hogy a főjegyzőnek gyásza alkalmával részvétét fejezi ki. A közigazgatási bizottsági ülésen Sarvay Elek dr főügyész beszámolt az elmúlt hóban a vármegye te­rületén élőfordult fegyelmi és bír­ságolási esetekről, majd Mikecz László dr árvaszéki elnök tett je­lentést, amelyből kitűnt, hogy az elmúlt hónapban a vármegyei ár­vaszéket a belügyminiszter kikül­dötte: Barakovics Ákos tanácsos megvizsgálta és az ott tapasztalt ügymenetről elismeréssel nyilatko­zott. Az elmúlt hó folyamán a csehszlovák megbízott átvette a vármegyei árvaszéktől Eszeg, Agg­telek |s Szalóka elcsatolt • közsé­gek gyámügyéiről szóló iratokat. Mikecz Miklós dr vármegyei fő­orvos jelentést tett a vármegye egészségügyi állapotáról. A vármegye területén >636 egyén halt meg az elmúlt hóban. Ezek közül az egy éven -aluli gyermekek száma 257, a hét éven aluli gyer­mekek száma 93. Az elhunytaknak 54 százalékát tette ki az elhalt gyer­mekek száma. Minthogy a várme­gye területén az elmúlt hóban a születések száma 1098, a termé­szetes szaporulat 562. A várme­gyei főorvos jelentése megállapít­ja, hogy az elmúlt hónapban emel­kedett a hevenyfertőző megbptege­1 dések száma. A legtöbben tífusz­ban betegedtek meg. A 227 tífu­szos beteg közül 18 meghalt. A bjzottsági ülésen elhangzó or­vosi, kir. tanfelügyelői, gazdasági felügyelői, államépitészeti hivatali jelentésekkel kapcsolatban több fel­szólalás hangzott el, amelyekkel la­punk más helyén foglalkozunk. A cukorkartel ismét le akarja szállítani a cukorrépa beváltási árát Élénk emlékezetében lehet még lapunk olvasóközönségének az a mozgalqm, amelyet a szabolcsvár­megyei gazdák indítottak a cukor­kartel túlkapásai ellen évekkel ez­előtt, hogy egyfelől megvédjék sa­ját érdekeiket, másfelől pedig le­törjék azt az egyre növekvő ár­emelkedést, amely a fogyasztó kö­zönséget is erősen sújtotta. A cu­korrépatermelő gazdák annak ide­jén csaknem teljesen ki voltak szol gáltatva a kertel kényekedvének s csak hosszas tárgyalás után si­került szerződést létesíteni a gaz­dák és a kartell között. Ez a szer­ződés most lejárt S újból aktuális­sá vált a szabolcsi cukorrépaterimie­lő gazdák előtt az értékesítés kér­dése, ami annál súlyosabb problé-i mának ígérkezik, mert a jelek szerint a kartel az eddigi beváltá­si árnál is alacsonyabb árakat igér. Ez a kettős irányban mozgó te­vékenysége a cukorkartelnek, — hogy tudniillik egyfelől a cukorré­pa beváltási árát az eddiginél is alacsonyabb mértékben szabja meg másfelől pedig a cukor árát is etmel ni igyekszik, egész természetszerű­leg a termelők és fogyasztók elke­seredett ellenállását váltja ki, — de egyben törvényhozási beavatkozást is igényel, mert súlyos nemzeti ér­dekeket is sért. Ez adja magyará­zatát annak, hogy rokonszenvvel kisérték a mult napokban a parla­mentben elhangzott azt a felszó­lalását, amely a cukorkartel meg­rendszabályozására irányult s ezért fogadja általában mindenki szí­vesen a karteltörvénytervezetet. Nem lesz érdektelen, ha az el­mondottak alátámasztására más dr szágok viszonyainak egybevetésé­vel egy kis képet adunk a cukor­kérdésről. A táplálkozás egyik legfőbb cikke, különösen a csecsemő- és gyermekkorban a cukor. S mert nálunk a cukor a legdrágább, egé­szen természetes, hogy a gyerme­BPOIiLO MOZG Ma, pénteken* csak 1 napig 5, 7 és 9 órakor A NÉMA SIR Víktorien Sardou világhírű drámája 10 felv. A főszerepben: FRITZ KORTNER és MARIA JACOBINI. FRED THOMSON cowboy kísérő filmjéve l Szombaton—vasárnap T O IW Hl I X idei második nagy újdonsága A sátán cimborája (Száguldó sátán) 1930. november 15. küket tápláló anyák és gyermekeik sem tudnak kellő mennyiségű cu­korhoz jutni. Ennek eredménye mutatkozik a gyermekhalandóság­ban is, a mely tekintetben Magyar­ország igen az élén halad. Mig Lon donban a gyermekhalálozási ezre­lék 44, Magyarországon 185. — Hogy ez összefüggésben áli a cu­kor árával, azt nyilvánvalóvá te­szi, ha elgondoljuk, hogy mig Ang­liában a cukor adó nélkül 22 fil­lér, adóval 60 fillér, addig Ma­gyarországon adó nélkül 76 fillér, adóval pedig 1 pengő 16 fillér. Nagyon szomorúvá tesziagyer­mekhalandósáigi statisztikát az is, hogy a már említett 185-ös ezrelék az előző 1928. évhez képest 30 ezrelék emelkedést mutat. Ha most figyelembe vesszük azt hogy mit keres a cukorkartel a termelőkön és a fogyasztóközön­ségen, még ellenszenvesebbé válik a kartel működése. A legnagyobb gondossággal összeállított számí­tások igazolják, hogy a cukor­kartelnek egy kilogramm cukor eló állítása 32 és fél fillérbe kerül, ehez még hozzá kell számítani a kincstári haszonrészesedést, for­galmi adót, fuvart s mindezzel együtt 81.7 fillérre emelkedik egy kilogramm kockacukor ára. A koc­kacukor nagykereskedelmi ára 110.5 fillér lévén, kiderül, hogy a kartel minden kilogramm cukron 28.8 fillért nyer. És még itt nincs is felszámítva az a jövedelemi, — amelyet a cukorgyárak a gyártási melléktermékek eladása által nyer­nek. Magyarországon 13 a cukorkar­telhez tartozó gyár van. Az évi cukorfogyasztás alapján könnyen kiszámítható, hogy egy évre 27 millió pengő tiszta nyereséget könyvelhet el a kartel. Olyan hor­ribilis összeg ez, amelyet az adó­zóknak kell kiizzadni, hogy belőle a kartei 'tagjai busás kényelemimlel élhetnek. ( ' Igaz, hogy lehetne segítem az­által a cukor árának olcsóbbodá­sán, ha a kormány is leszállítaná a cukor adóját, de elsősorban a kartelt kellene arra kényszeríteni, hogy jobban fizesse meg a ter(m|e" lőt s azután olcsóbban juttassa a közfogyasztás céljaira a cukrot. Hogy adhatná a kartel olcsóbban a cukrot, azt a legjobban igazolja az, hogy Ausztriában olcsóbban lehet a magyar cukrot megvásá­rolni, mint itthon, epdig azt a cuk­rot még a kiviteli vám is terheli. Kíváncsian várjuk, milyen irány­ban fog kialakulni az uj termelési idényben a termelők és a kartei között meginduló tárgyalások so­rán a répa ára s milyen cukor­árakat fog megállapítani a kartel. Ugy a nemzetközi, mint a belföldi piacokon kedvezőtlen a gabona­értékesítés helyzete Igen kis keretek között mo­zog a belföldi gabonaüzlet miután a budapesti nagymalmok csak ki­sebb mennyiségű prompt szállítású kenyérimiagot vásároltak. A felaján­lott buzatételek legnagyobb része a Felsőtisza vidékérői származott, mig a Dunántulrói és Pestmegyé" bői csak egészen jelentéktelen mennyiségű árut kínáltak a terme­lők eladásra. A buzakivitel hely­zete igen kedvezőtlen. Ausztria olcsó román, jugoszláv és orosz ajánlatokkal van elhalmozva és csak a legprímább minőségű téte­lek iránt van némi 'érdeklődés. -— Csehszlovákia ujabb nehézségeket gördített a mlagyar buza és liszt exportja elé és tekintettel arra, hogy itt főként politikai körülmé­nyek játszanak szerepet és a rövi­desen lejáró miagyar-cseh kereske­delmi szerződés megújítása is ne­hézségekbe ütközik valószínűtlen a

Next

/
Thumbnails
Contents