Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-12 / 232. szám

JNYÍRYIDÉK. 1930. október 12. Óra- és ékszerüzletemet megnyi­tottam Kállai-utca 2. szám alatt (a Luther-házzal szemben.) Mindennemű óra- és ékszer­javitást jutányos árban, jótállás mellett elvállalok. — |656o-i Kérem a nagyérdemű közönség szives pártfogását Kiváló tisztelettel rovicii Elek órás és ékszerész msmm. bőröket. Serény munka folyik a bőrtisztitó gép mellett. Tukics Gy. timármester boszorkányos ügyes­séggel nyúzza meg az éles fogazatu gépen a már kikészített, hatal­mas, fekete zsirosbőrök belsejét. Az elkészült zsirosbőrökről a szakértők, akik e sorok Írójával együtt nézték meg az üzemet, a legnagyobbb elragadtatással nyilat­koztak. Lovas Kovács István sze­rényen, de szemében büszke csillo­gással fogadja a megérdemelt elis­merést, aztán kivezetett az ud varra, hogy a fészer alatt egymás­melleit sorakozó cserzőmedencéket mutassa meg. Egyszerre kocsizom géss, majd éles csengőjelzés hívj? a fiatal bérlőt a kapuhoz. Lova? Kovács gyorsan kitárja a kapu szárnyait és az udvarba nehézke­sen begördült egy súlyosan megra­kott társzekér. A ponyva alatt nyers marhabőrök kandikálnak elő. Megtudtuk, hogy az egyik közeli uradalom szállitotta be bőrkészle­tét a gyárba feldolgozás végett. Az érdeklődés fokozatosan emel­kedik a gyár iránt és ezzel együtt emelkedik a munka is. Bizonyos, hogy néhány liónap múlva Nyíregy­háza büszke lesz egyetlen üzem­ben lévő gyárára, a Szabolcsi Bőrgyárra. Színház ORSZÁGOS KAMARASZÍNHÁZ Igazgató: Alapi Nándor. HETI MŰSOR: Vasárnap d. u.: Válás után. Este: Icla regénye. Hétfő: Ezüstlakodalom. Kead: Kedves Selly. Szerda: Hajnalban, délben, este. Csütörtök bucsu előadás: Hajnal­ban. délben, este. Az Országos Kamara Színház vasárnapi előadásai. Délután négy órakor rendkívül olcsó helyárakkal egy kacagtató vígjáték kerül szinre. »Válás után« a címe. Ez a Bisson-bohózat any­nyi szellemességet, ötletet, helyzet­komikumot nyújt, hogy az első je­lenettől az utolsóig folytonos ka­cagásban tartja a nézőt. Este 8 órakor egy csodaszép Gárdonyi ­vígjáték: az Ida regénye van mű­soron. Az Ida regénye Gárdonyi Géza legsikerültebb vígjátéka és a budapesti színpadokon is számta­lan előadást ért meg. Hétfőn Geraldy hangulatos játé­ka, az Ezüstí!ako>dalom kerül szin­re. Finom gondolatai, sokat mon­dó, érdekes halk tónusu dialógjai szórakoztatnak és a legkellemesebb hangulatot hozzák. Egy Nikodémi-darabra is készül az Alapi-társulat. A nagv olasz író gyönyörű müvét, a Hajnalban, dél­ben, este c. szerelmi játékot szer­dán mutatják be. EGY KETTŐ, HÁROM Nagy cipőben kisfiú Az Orsz. Kamaraszínház péntek este nagy és előkelő közönség előtt Molnár Ferenc »Egy, kettő három« c. frappáns, i felvonásos vígjáté­kát adta elő megérdemelt sikerrel. Molnár a mai társadalom legfi­nomabb meglátója s * egyben leg­maróbb szatirikusa. Szerinte az em­beriség összes jelszavaival, morál­jával és világnézeteivel együtt a pénz és a zsenik roppant gépezete csupán. Ebben a rövidlélekzetü vígjáték­ban ezt igyekszik igazolni. A szo­cialista munkásból a bankelnök a pénz hatalmával egy óra alatt — arisztokratát, bankvezért és töké­letes vi'.ágfit nevel. Az arisztokra­tát, az orvost, a pénzembert az arany varázsával lealjasitja, erkö­csileg prostituálja. Nincs akarat, nincs önállóság és önérzet, min­denki, aki a mai társadalom tagja, egy rfiagasabbretidü szellem ma­rionettfigurája és a pénz rabszol­gája. Merész állítás, de valljuk be, sokban igaz, különösen ha olyan argumentumokkal igazoljuk, mint Molnár Ferenc. A színészek játéka kitűnő volt. Különösen Kézdy Antal Norrisonja volt mesteri alakítás. A szédülé­sén pergő dialógusok, a szellemes fordulatok nagy próhára tették Kézdy kiforrott művészetét, aki azonban pompásan beleélte magát nehéz szerepébe és könnyedén ol­, dotta meg feladatát. i Szepessy Edit helyesen átgondolt | szerepében végtelen finoman és de­í rüs bájjal hozta elénk az elkényez­3 tetett amerikai milliomos leányt. Fabinyi István, Miskey József, Sorr Jenő, Déri Béla, Ihász László és Füredi József karakterfigurái az életből merített valóságot nyújtot­ták, de Mihályi Mária, Eörsy Má­ria, Witt Böske és .Hajnal Betty is kitűnően oldották meg kisebb fela­datukat. Molnár szellemes darabja után Nádas Sándor mulatságos vígjá­téka, a »Nagy cipőben kisfiu« ke­rült színre. Az újságíró riporttémá­ját dolgozta fel Nádas reális szí­nekkel. A közönség kitűnően mula­lott a kis pesti csibész groteszk, de kedves figuráján, amely Hajnal Betty művészetét dicsérte. Sok tap­sot és elismerést aratott Mihályi Mária, Miskey József, Sorr Jenő, Verbőczi Józsa, Fabinyi István és Füredi József. H&Uá Lenke prológját adja eló Sxatay Mln^da október 18 és 19-én a Városi Színházban. Illatozó ibolyák, virágzó szegfiibokrok, pálmaóriások és mogyorónyi agávék között az októberi Nyírségen Ahol mesterségesen termesztik a négylevelű lóherét Kinn v a katonakórház háta mö­gött, a Városi Üzemek Rt. kerté­szetében és faiskolájában minden évben látogatást teszünk 3 de min­den évben látunk valami ujat, va­lami meglepőt, a fejlődésnek, a munkának, a szorgalomnak és szakértelemnek valami uj meg­nyilatkozását. Ismerősök fogadnak a virágház irodájában, ahonnan a szemlére indultunk. Innen nyilik a virágház főhajója, s ebből a hosszú mel­lékhajók. A kellemes hőmérsék­letet egy földalatti, kétkazánu fű­tőkészülék szolgáltatja, amelynek erejét az egyes ágakban szabá­lyozni lehet. Jóval' a talajvizréteg alatt fekszik a fiitőkazán helyisé­ge. méternyi vastag betonfalat kellett itt építeni^ de aztán száraz is a helyiség, mint egy jó lakó­szoba. Nehéz virágillat csapja meg az ember tüdejét. A krizanténumok, fehér és piros ciklámenek tenger­nyi sokasága. Még bimbóznak, s csak halottak napjára fognak tel­jes pampájukban virágozni. Kinn csípős őszi Szél fuj s a növények dércsípte levelei csüggedten, fony­nyadtan lógnak lefelé, itt benn pedig, másfél méternyire a föld alatt, a tavasz minden illata és szine pompázik. Az emberi tudo­mány igába kényszeritette a ter­mészetet és megváltoztatta annak rendjét! Virágzó szegfübokrok, cserepes dísznövények, a különböző aspa­ragusok között érünk be az úgy­nevezett télikertbe, amefy hatal­mas kardiévelü datolyapálmáival, elefántfüleivel, óriási "levelű legye zőpálmáival és páradús, fülledt le­vegőjével igazi tropikus hangula­tot áraszt. Kacagtatóan komiku­san hatnak mellettük az apró, sokszor mogyorónagyságu kaktu­szok. ^loék v agávék és egyéb dél­szaki 'növények, amelyeknek is­merete termesztése külön tudo­mányt igényel. Még egy pillantás a fikuszokra és primulákra, s azután megnéz­zük a külső melegágyakat. A márciusi ibolya ugy virit és illa­tozik itt, mintha ez a legtermé­szetesebb dolog voína a világon. Egy parányi cserépben lóheretövet mutatnak: valamennyi levele né­gyes. Itt a négylevelü lóherét mesterségesen termesztik. Azt mondják, újévkor nagy a kelen­dősége. Lám, ez a szisztematiku­san kitenyésztett emberi szeren­cse. Vájjon ennek is olyan foga­natja van^ mint a véletlenül talált' négylevelü lóherének ? A virágkertészet megtekintésé után a faiskola kerül sorra. Előbb a dísznövények jönnek, bokorró­zsák. mahóniák, különböző fenyők és bukszusok. Némelyik akkora, mint egy alma % qpen csak hogy kilátszik a földből^ másika már tekintélyes nagyságú. Fajtáikat felsorolni már csak helyszűke mi­ROTSCHILD SALOíS Budapest, IV. Haris-köz 2. Párisi utamról visszatérve a legelőkelőbb cou'.urök Őszi és téli idény legszebb modelljeit bemutatom és pedig kabátok, costiimök, délelőtti, délutáni és estélyi ruhákban. Kérem szives látogatását. 59S0—3 att sem lehet. Nagy keresletnek örvendenek. A gyümölcsfaiskolában mintegy 50.000 csemete van v a legkülön­bözőbb fajgyümölcsfák. A Vá­rosi Üzemek Rt. faiskolája mesz sze földön hires és igen keresik 3 csemetéit. Erdősítéshez való akác­cseinete van vagy félmillió pél­dány, de gledicsia-tő is akad százezer darab. Egyszóval, aki ven ni akar, az nem panaszkodhatik, hogy nincs választék. Az egész kertgazdaság minta­szerű. Látszik rajta a gondosság és hozzáértés. Rend és tisztaság mindenütt. A sugár facsemeték, mint egy óriási díszszázad sora­koznak egymás mellé mértani pon­tossággal. Felügyelőjük Steiner Vilmos, aki Barucha Pál oki. kertésszel együtt dolgozik a telep felvirágoztatásán. Steiner Vilmos, a Városi Üzemek Rt. igazgatója pedig irányítja a nagy üzemet, amelynek kereskedelmi adminisz­trációja is tekintélyes arányú. — Vasárnap délután Budapest­Kelet labdarugó mérkőzése st Bujtoson. Termelés, kereskedelem, fogyasztás Ez a három tényező adja egy nemzet közgazdaságának vérkerin­gését. ' Termelés: többtermelés szaksze­rű alapon. Kereskedelem: legális kereske­delem a nagy forgalom, kevés ha­szon elve alapján. Fogyasztás: jó és olcsó árut kapjon a fogyasztó. Lássuk csak, hogy a hazai tej­termelés, tejkereskedelem és tej­fogyasztás megfelel-e ennek a há­rom követelménynek? A nagygazdaságok tejtermelése megközelíti azokat a követelmé­nyeket. amelyeket a jó gazdának szem előtt kell tartania. A kisgaz­dák tejtermelése azonban még nagyjából mindig a régi, konzer­vatív keretek között mozog. A tejkereskedelem még gyermek cipőben jár. El sem tudjuk kép­v zelni a fejkendős nénike nélkül, aki a "hátán hordja be a városba a Riska tehén napi produktumát. Hogy aztán a tejeskanna és a félliteres mérő sterilitása milyen nívón áll, annak csak a jó Isten lenne a megmondhatja. A külön­böző betegségek a gümőkortól a tífuszig és a tejben lévő millió és millió bacilluá ezeken az edé­nyeken vándorolnak be a- városba. A tejkereskedelem nagy szakértel­met és lelkiismeretességet igénye^ nem is beszélve a jelentékeny tő­kebefektetésről : a tejkeresfcede­lem nem az az üzlet, amelyen rö­vid idő alatt emeletes házakat le­het keresni. Nagy gond. sok mun­ka és kevés haszon: az emberek inkább szeretnek valami könnyebb foglalkozást választani maguk­nak. í f És amellett a fogyasztás még igen primitív és rendszertelen. Sok embernek még hiába magyarázzák, hogy a pasztőrözött tej az egész­séges, amikor ő csak a trágyalá­szagu tejet szereti. Aztán beszél­hetnek neki vitaminról és egyéb szamárságról, amikor ő csak for­ralva szereti a tejet. Ö inkább hor­dat a kocsiséktól tejet, mert azok »nem szedik meg.« Mikor aztán beteg lesz, akkor nem tudja hon­nan kapta a betegséget. Pedig kü-

Next

/
Thumbnails
Contents