Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-09 / 229. szám

6 JsÍYÍRYIDÉK. 1930. október 9. Őszi séta a halottak birodalmában Október első vasárnapja valahogy más, mint a megelőző, vagy utána következő vasárnapok. Talán egy vasárnap volna még hozzá hasonlítható az első májusi vasárnap. Hasonlít hozzá ünnepélyes ségében. A fakadó szépség első vasárnapja, az elmúlás havának első vasárnapjához. A gyermekkor hamvas bimbójából fakadó hajnalpiros arcú lány, az agkov kínjait reszkető, de még mindig élni kivánó öregasszonyhoz. Körülbelül ezzet a képpel lehetne meghatározni a május és az októberi első vasárnapok közti külömbséget. Sehol sem dobban elénk olyan szivbemarkoló kontraszttal ez a különbség, mint a temetőben, az elmúlás nagy birodalmában. Október a krizantémok fájdalmasságában is gyönyörű hónapja. Es sehot hem nyilnak olyan igazán, olyan reálisan szépen a krizantémok, mint az októberi temetőben. A temetőbe futó ut autón, kocsin, vagy épen gyalog érkező utasai nyálábszámra hozzák szeret* teik sirjára ezt az egyszerűsége egész pompájában nemes virágot. Fehér, vörös, rózsaszín, lila krizantémok. Tobzódó színpompa és mégis olyan egyforma illat. Az ősznek, az elmúlásnak, az elhervadásnak illatát dobják felénk a krizantémnyalábok. Olyan illat ez, amelyik tavasszal is, — amikor még csak magban van meg a krizantém — felénk csap mindannyiszor, amikor a csendes imát mormoló tömeg élén halottas kocsi vo nul előttünk az életes, napsugaras utcákon. Mintahogy más a májusi, mint az októberi vasárnap, ép ugy más a krizantém is, mint a többi virág. A rózsa, a szekfü, a jázmin és az ibolya, lehetnek illatosabbak, de nem állhatnak soha olyan közel a szivünkhöz, mint a krizantém. A rózsa, a szekfü és a többi nyári virágtársaik a negatív öröm virágai, a krizantém pedig a pozitiv fájdalom virága. Talán ez a véres pozivitás magyarázza meg legjobban azt az okot, amelyik eleven okozatképen közelebb hozza szivünkhöz a krizantémot, mint a többi virágokat.. A krizantémot fájdalmunkban szerettük meg. Talán ezért szeretjük olyan nagyon. Talán a fájdalommart temetőtjáró szivünkbe elvetődött a krizantém illatának egy foszlánya és az bontja ki virágát október első vasárnapján— ' , * A halottak fölött megáll az idő, de a gránit sírköveken évszámláló nyomot hagy. Az áttelepített száz esztendős sírkövek feliratát csak Kiss Lajos múzeumigazgató tir segítségével tudom kibetűzni. A százesztendős sir jelek között legérdekesebb és legszebb az 1841-ben elhunyt Galánffy Jánosné sírköve. A minaretszerüen épített, tetején korsóvá képzett sírkő egy rettenetes tragédiát takar. Ez a tragédia nem lobbantott ugyan országot lángra, nem töltötte meg még az újságok hasábjait sem, csak 'egy száz esztendővel ezelőtt élt fiatal férjet döntött örök gyászba. »Neje Galánffy Jánosnak, Kun, Erzsébet asszony többszöri rövid és vészes anyai örömek után végre örök nyugtán szorítván magzatát hült kebléhez tért ide élte 2gd boldog házasságának 8d évében szept 16 1841.« Halott anya fekszik ebben a sírban a hideg kebléhez szorított halott gyermekével. 29 esztendős, talán virulóan szép halott anya, halott feleség. Legöregebb sir az 1801-ben elhalt Anna Palitzer sirja: »Hier ruhet Anna Palitzer gest. 1801 18 jan.« A 130 esztendő esőjétől, szelétől elmosott betűk között nehezebb a tájékozódás, mint a legkörmönfontabban megszerkesztett sírfelirat rejtvényen. A mellette levő sirban a 27 éves Fábri Sámuel fekszik. Egymásért mentek a halálba mondhatnánk, ha nem volna az elhalálozásuk közt egy fél évszázadot betöltő ür. A temető elején felállított száz éves sírkövek mintha vigyáznának az újonnan jöttek síri nyugalmára. A főbejárattól balra hatalmas koszorú domb készteti megállásra a temető látogatóját. Czibur László tábornok sirját borítja a koszorú rengeteg. i' A főút baloldalán áll Kovács István nemzetőr főhadnagy műemléke. Az obeliszkszerü építmény tetején levő turulmadár hatalmas kiterjesztett szárnnyal uralja a temetőt. Feljebb Kardos István sirja. — Senki sem tudja megmondani, hogy kinek a keze, kiknek a kezei raknak mindig friss virágot a drága lelkű tanító, a melegszívű kulturtanácsnok sírjára, csak egy bizonyos: azon a siron még nem hervadt el virág, anélkül, hogy friss ne került volna a helyébe. Egy frissen ásott sir a tragikusan elhunyt özvegy Budaházy Menyhértné holttestét várja. 1 * Maholnap leesik a hó, hogy eltakarja a sírokat, a diszeseket és a díszteleneket, a százéveseket és az egynaposokat egyaránt... Néhány hónap múlva pedig eljön az életet fakasztó tavasz, hogy hirdesse az örök reménységet, a mindenek felett álló feltámadást... Vért. Tavasszal 30 millió pengővei megindul a kormány villamosítási akciója A magyar kormány elhatározása folytán a két érdekelt gazdasági tárca vezetője nagyjában már meg állapította azokat a kereteket amelyek között az állam a villamosítási munkálatokban részt fog venni. A komlói kőszénbánya szoros együttműködésében a DGTT, Centráléjával olyan országos távvezeték építését kezdi meg tavaszszal, amely méltán lepi meg a szakma reprezentánsait. Elsősorban hozzákezdenek csonka Bácsbodrogvármegye villamosításához és közvetlen ezzel kapcsolatban rá teszi a kezét az állami szénbányászat a Duna—Tisza közére egészen Kunszentmiklós vonaláig, s igy megtalálja az együttműködést a tassi víz erőteleppel. A távvezeték azután a következő években kiépülne Kiskunfélegyházán keresztül egészen Szegedig, nyugaton pedig biztosítaná egészen Nagykanizsáig a Dunántul vármegyék szabad területeit. Ezen terv keresztülviteléhez 30 millió pengőre van szükség, a kormány ez alkalommal igen előnyös külföldi kölcsönök között válogathat. Szó van arról is, hogy egy igen előkelő pénzcsoport nem kölcsön formájában nyújtaná ezt az összeget, hanem mint financirozó vállalkozó társulna az üzlethez. Benkő András kir. tanfelügyelő a Magyar Hét propagálására hívja fel a szabolcsi tanítóságot Benkő András kir. tanfelügyelő a következő rendeletet intézte a vármegye tanítóságához: A vall. és közokt. miniszter ur

1 a Néptanítók Lapja október i-iki számában körrendeletben buzdítja a tanítóságot a »Magyar Hét« pártolására. Nagyon kérem Szabolcsvármegye tanítóságát, hogy a rendeletet gondosan olvassa el és hajtsa végre, mert a tanítói munka célkitűzései között legszebb és legáldásosabb a magyar ipar pártolása. A tankerület nagyobb iskolái ré-. szére a Keeskedelmi és Iparkamara (Debrecen) kérésemre már szét küldötte az iskolában kifüggesztendő plakátokat, a kisebb iskolák közvetlenül is kérhetnek plakátot a Kereskedelmi és Iparkamarától. A körrendeletből kiemelem azt a részt, mely elrendeli, hogy a Magyar Hét tartama alatt (1930 október 18—26-ig) a Magyar Hét valamely órán a tanulók között propagáltassék, a magyar áru vásárlásának országos jelentőségére a figyelem felhívassák. A pedagógiai szemináriumokban folyó tanítások bemutatják, hogy

1 a növendékek lelkesedését hogyan kell az ügy iránt felkelteni. Nyíregyháza, 1930 október 6. Benkő András sk., 1 vezető kir. tanfelügyelő. ODGÖDÖÖDOÖOGOÖODDOÖÖDÖOSÖDÖDÖO s Az uj XXV, osztáiysarsjáték 1 Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben ö 500.000 300.000 50 000 25.000 200000 40.000 20.000 100.000 30.000 15.000 8 millió pengő készpénzben 84 000 sorsjegy közül 42.000 kihuzatik, tehát minden második sorsjegy! pengő Jutalom és nyeremények: pengő • stb. pengő, O összesen közel D • M72-3 Az I. oszt. sorsjegyek hivatalos árai: Égisz 24 P Az első osztály húzása 19 Fei 12 P legyed 6 P II Hytloait 3 P 10. október 17-én és 20-án ••••••oaDűGaDonnnao^oaaannnaa Óriási az érdeklődés a Diadal holnapi szezonnyitó előadása iránt Jannings Emilt vasárnap délután Budapestre érkezésekor a pályaudvaron a hódolóinak és tisztelőinek óriási tömege fogadta. Az újságok, mint Európa leghíresebb filmszínészéről hasábokat innak s a fényképét úgyszólván valamennyi budapesti lap hozza. Egyszóval valóságos »Jannings-láz« van a magyar fővárosban, amely láz már a vidékre is átterjedt. Nyíregyházára, sajnos nem látogat el Jannings Emü, de a Diadal Mozgó vezetősége gondoskodott róla, hogy városunk publikuma is láthassa a Budapesten annyira körülrajongott művészt, ha nem is életben, de a legnagyobb, leghatalmasabb szerepében »Az apák bűnei«-ben. Holnap, csütörtökön van a Diadal Mozgó szezonnyitó előadása és erre az ünnepi bemutatóra igazán nem lehetett volna méltóbb, nagyobb képet" lekötni, mint ezt a verhetetlen Janningsattrakciót, amelyet Ludvig Berger a nagy rendező művész vitt vászonra. »Az apák bünei«-t, »A nevadai orgyilkos« cimii szenzációsan érdekes és izgalmas bűnügyi dráma előzi meg. A Diadal Mozgó holnapi nagy szezonnyitó előadása iránt városszerte óriási az érdeklődés. Értesülésünk szerint a vidékről is sokan bejönnek Nyíregyházára, erre a nevezetes alkalomra. A nagy megnyitó műsort csütörtöktől vasárnapig bezárólag vetíti a Diadal. Ma utoljára »A szivek generálisa« és az »Amaryllis« zónahelyárakkal. Holnap van „4 borneoi szökevény" premierje az Apollóban Ma pergeti utoljára az ApollóLuciano Albertini nagysikerű néma bravurfilmjét »A rejtélyes idegen «-t. Vidámabb és kedvesebb kalandorfilmet még nem vetített mozigép. Luciano Albertini valóságos csodákat müvei hajmeresztő bravúrjaival, de mi mégis Verebes Ernőnek nyujtjuk a pálmát,, aki bohókás ötleteivel, zseniális ügyességével valósággal uralja az egész burleszknek is beillő filmet. Verebes Ernő egymaga is megérdemli, hogy mi magyarok megnézzük ezt a képet. Csütörtökön és pénteken, amint tegnapi számunkban már megírtuk, Lilian Havreynek, az uj szezon legfelkapottabb filmprimadonnájának egyik legbübájosabb regénye nyomán készült Gutter Fohn grandiózus rendezésében. E filmnek nem keli reklám, ezt a nagy néma filmet látni kell 1 Már most megemlítjük, hogy szombaton ismét hangos filmet hoz az Apolló. Ez a film azon ban nem beszél, csupán a zene, a puskalövések s más zörejek lesznek benne hallgatók. Ez a film a legelső hangos detektív filmregény. Elképzelhető a nagyszerű hatás, mikor a detektívek üldözik a rablókat s a vásznán megszólalnak a puskalövések. A szenzációs nagy hangos kép cime: »Az álarcosok harca«. ELEGÁNS LEVÉLPAPÍR AZ ü JSÁGBOLTBIN