Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-07 / 227. szám

1930. október 7. JNílfÍRYXDÉK. 7 Magyar heti gondolatok A napokban veszi kezdetét a —• Magyar Hét és ez alkalomból sze­retnék egyet-mást elmondani a magyar iparról, a magyar kereske­delemről. A magyar ember mindig közöm­bös magyar embertársa iránt, sze­ret ugyan embertársán segiteni, de csak akkor, amikor az már sikít a a nyomorúságtól. A magyar ember, amikor vá­sorál, akkor angol szövetet, cseh kartont, vásznat, meisseni porcel­cellánt, francia illatszert, kölni vi­zet kér és mindegy, hogy hol ké­szül az áru, csak idegen legyen raj­ta a cégjelzés. Micsoda emberi — gyarlóság, amikor ugyanezek az em­berek máskülönben mindig és min­denhol erősen hangoztatják, hogy ők utálják a csehet és csak egyszer legyen még háború, hej I de szíve­sen mennének a cseh ellen. Utál­ják, de minden egyes fillérjükké^ őket szeretnék gazdagítani. Embertársam, gondoltál-e már arra, hogy amikor egy tábla cseh üveget, egy darab karlsbadi por­cellánt, vagy bármit vásárolsz ide­gen országbeli árut, akkor egy cso­mó magyarnak veszed el a kenye­rét ? Miért ütöd a magyar ipart, miért veszed el a nagy munkanél­küliség idején a magyar munkástól a meglévő falatját is? Kész vagyok hallani ellenvetése­det is: »de amikor az angol szö­vet olyan szép és olyan finom«. Hát szép is az angol szövet, jó is, de 8o százaléka — sohasem látta Angiját, van még bélyegzőgyár a világon, a szövet meg türi a bé­lyegzést, nagy része cseh áru ezek­nek az angolnak mondott szövetek­nek. De ha szép is és jó is, hát mi fontosabb, hogy elegánsan jár­junk, a lábunkon cseh cipő feszeng­jen, mely az első sár látására — széjjelmegy, vagy esetleg kevésbé szép szövetből legyen a ruhánk, jó, tisztességes magyar "munkás által készitett cipő .fedje lábunkat és ev­vel magyar munkástestvérnek ad­junk kenyeret ? Ha minden magyar, az utolsó nap számostól a legmagasabb méltósá­gig a magyar ipar és munkásság ügyét a lelkén viselné, akkor, ami­kor vásárolni megy, nem csak a Magyar Hét-en, hanem mindig és mindenhol tüntetően imagvar árut kéme. Ma már szövet és vászon, kar­ton és Viői divatkelme gyáraink oly tökéletes dolgokat gyártanak, hogy azoknak viselése inem csak haza­fias kötelesség, de egyenesen diva­tos dolog is. Porcellán dolgokban a Zsolnay­gyár gyártmányai felülmúlják ma már bármely cseh gyár készítmé­nyeit. Valahányszor egy-egy ujabb Zsolnay-féle porcellánt látok, min­dig erősebben dobog a szivem a büszkeségtől és iugy morfondírozok magamban: Istenem, magyar gyá­ros, magyar munkás magyar anyag­ból készítette! És sorolhatnám a magyar gyárak által készitett áruk sokaságát és ki­válóságát lapokon keresztül, de én nem reklámot akarok itt csinálni, csak figyelmeztetni magyar testvé­reimet, hogy igenis, van magyar ipar. A magyar ember közömbösségé­re kell ismét hivatkoznom, amikor hallom, hogy «egy cseh cípőgyáros, mely valóságos munkásnyuzó mód­szerrel gyártja iá cipőit igen olcsó munkabér mellett, itt Magyarorszá­gon akar gyártelepet nyitni, hogy a vámoktól szabaduljon és evvel is­mét néhány ezer kisiparos szájából a kenyeret kivenni. És mi jó ma­gyarok még talán szivesen is fog­juk látni ezt a Trianon küldte, min­dent magához kaparintó nemzet ivadékát, a magya.r vendégszeretet jogán. Ilyenfajta magyaros vendégszere­tetre ráérünk majd akkor, ha a cse­hekJ ugyanannyi cipőt fognak tőlünk exportálni, mint ámennyit mi tő­lük importáltunk. És valamennyi ipáiéi állammal igy kellene tenni, egy fillérrel ísem szabadna több ér­tékűt vennünk, mint amennyit ők tőlünk vesznek. Amig igy lesz, addig sok magyar hétre lesz szükség, mert Pató Pál uram igen rátarti ember ám éa nem egy könnyen adja be a dere­kát. Hogyisne, még hogy Magyar­országon ne legyen munkanélküli­ség, hogy magyar árut vásároljunk, még ilyent kivánni a magyartól, még kívánságnak is sok; mert mit jpzól a barátnőm, ha nem egyenesen Párisból jött a ruhám? Holczberger Andor. Az Újhelyiek ajánlata Nyíregyházának Sátoraljaújhelyben az ottani turisták egy Turistaházat építet­tek. Csodás helyen, 300 méter magasan a tenger szine felett, kétoldalt üde fenyves erdő, háta megett bükkerdő mellett épült fel ez a turistaház. Terraszáról olyan kilátással, aminőt e Csonkaország­ban aligha talál az ember, mesz­sze Ausztriába kell menni, amig hozzá hasonlót lát. A Turistaházat ellátták vil­lannyal^ hozzá autóutat készítet­tek. ugy, hogy Ujhely állomásá­tól autón 7—8 perc alatt, gyalog 35—40 perc alatt a kényelmes sé­táló is eléri e helyet, most pedig 2 kilométer hosszú ródh p'ályát és si-tanuló pályát készítenek a Turistaház kerülj ugy, hogy a téli kirándulók a legkényelmesebben áldozhatnak a téli sportoknak. Az újhelyiek mindezt azzal a tudattal végezték el hogy nem­csak saját közönségüknek v hanem a közeleső alföldi medence intelli­gens közönségének szereznek ez­zel örömet, hogy a természet szép­ségeiben gyönyörködésre elsősor­ban Nyíregyháza és vidékének, nyújtanak alkalmat. Ujhely és Nyíregyháza ugyanis a kenézlő­balsai híd felépítésével a közel­jövőben olyan összeköttetésbe lép egymással, hogy 1 óra 50 perc alatt Nyíregyháza közepétől az újhelyi vármegyeháza elé jut az ember, a vasúti távolság 94 ki­lométerről közvetlen összekötte­tés mellett 72 kilométerre száll le. A nyíregyházi turista, vagy sportbarát & legkényelmesebben és potom áron (4—5 pengő kiadás mellett, beleértve ebbe a turista­házban nyert étkezés diját is) mehet fel egy vasárnapi szabad napján a történelmi nevezetessé­gű Tábor hegyre, amelyet már Anonymus emleget^ vagy az 500 méternél magasabb Magas-hegyre, amelynek csúcsán épült kilátóto­ronyból szép időben épen a Nyír­ség nyújt neki végtelen panorá­mát. 1 < Vagy pedig téli időben vígan szánkázhat és síelhet e hegyek­nek lejtőin 8—10 óra hosszáig is és hogy ha átfázik közel kap melegedő helyet, olcsó tokaji bort, ami tüzet ád a vérnek és ellátást. Az újhelyi turista egyesület, Uj­hely város társadalmával egyetér­tően e tudatuknak adtak kifeje­zést akkor amidőn szept. 28-án tartott kerületi napon felajánlot­ták a nyiregyházi 'turistáknak és Bencs Kálmán dr polgármester­nek, hogy a nyíregyháziakkal kar­öltve, a Magyar Turista Egyesü­let által kilátásba helyezett segély felhasználásával megépítik e turis­taház emeletét, kibővítik annak földszintjét Nyíregyháza részére, ugy % hogy a nyíregyháziaknak ki­zárólagos rendelkezésükre fog ál­lani egy 10 méter hosszú közös hálóterem^ ezenkívül 4 szoba, a­melyek hossza 5 méter, szélessége 4 méter, végül egy vasbeton eme­leti terrasz, ahol a pihenőknek a legszebb kilátás fog nyitni a szom­szédos hegykupokra, a Bodrogköz lapályára. , Nyíregyháza részéről egészen minimális hozzájárulást kérnek csupán. Legfeljebb 2000—3000 P-t az épités költségéhez és azt, hogy amiképen Sátoraljaújhely társa­dalma az egyesek magánadakozá­saiból rendezte be az épület földszintjét, ugy a nyíregyháziak tulajdonát képezendő emeletet a nyiregyházi társadalom rendezze be a maga részére. Hatvan-hetven nyiregyházi ki­ránduló nyerhet majd itt egy­szerre éjszakai szállást és ellátást ugy, hogy egy napi teljes ellátás háromszori étkezéssel és kiszol­gálással legfeljebb 2 pengő 80 fil­lér—3 pengőbe fog kerülni. Olyan előnyöket nyújt e terv­nek megvalósítása, hogy az az ál­dozat amit Nyíregyházának vi­selni kellene, egészen eltörpül emellett és igazán jelentéktelen, hisz a 800 öles telek értékben való részesedés jóformán már fe­dezi ezt az áldozatot. ~~ i Körülbelül 23 nyiregyházi turis-­ta volt jelen az újhelyiek ez ajánlatának megtételénél, ezek és Nyíregyháza nagyérdemű pol­gárai is nagy rokonszenvvel fo­gadták e tervet. Meg van tehát a komoly kilá-< tás arra, hogy Nyíregyháza agi­lés polgármesterének, a Nyíregyhá­zát naggyá tevő Bencs Kálmánnak segélyével egy kedves és értékes, otthont szerez magának és emel­lett azokat a szálakat, amelyek most már szorosan Nyíregyházá­hoz fogják kötni Sátoraljaújhelyt és vidékét, szorosabbra füzi. Oláh István, nyug. curiai bíró. 2479 —1930. vh. sz. Árverési hirdetmény. A nagykállói kir járásbíróságnak 1930. Pk. 5950. sz. végzése folytán közhírré teszem, miszerint Áron Manó és Társa debreceni lakos végrehajtató javára 100 P hátralékos tőke, ennek végzés szerinti kamatai és a ielmerült költségek erejéig 1928. január 28. napján bíróilag lefoglalt és 1586 P-re becsült vendéglői berendezésből álló ingóságok 1930. október 15. (tizenö) napján d. e. 11 órakor kezdetét veendő és Nagykállóban adós lakásán meg tartandó nyilvános árverésen a leg­többet ígérőnek azonnali készpénz­fizetés mellett szükség esetén becsáron alul is elfognak adatni. Nagykálló, 1930. szeptember 23. Lévy Elemér 6443 bír. végrehajtó. Olcsó bérbeadó lakások; 1 drb. 4 szobás, verandás, összes mellékhelyiségekkel ellátott lakás, — továbbá 3 drb. 2 sióba koDyba és kamarából álló lakás a Virginia-telepen az aj laktanyával szemben re ndkívü l o lcsó áron bérbe kiadó. — Érd klödni lehet a Virginia-telepen. Telefon 3-85. 6347—3 1054—1930. vsz. Árverési hirdetmény kivonata. A nyirbátori kir. járásbíróságnak 4914—1920/44. sz. alatt kelt kielé­gítési végrehajtást rendelő végzése folytán Enyedi Elga javára 160 -f­160 •+- 80 P tőke s jár. erejéig 1930. március 27. napján végrehajtás utján lefoglalt és 1345 P-re becsült ingóságok u. m.: bútorok a nyirbátori kir. járásbíróságnak Pk. 2808—1930. BZ. alatt kelt árverést rendelő végzése következtében Vaján 1930. október 8. napján déli 12 órakor nyilvános bírói árverésen eliognak adatni. Nyírbátor, 1930. szeptember ll. VASS BÉLA 6446 kir. jbirósági végrehajtó. A nagykállói kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság. 5150—1930. tksz. Árverési hirdetmény kivonata. Balkányl Takarékpénztár Rt. végre­hajtatónak Korcsmáros János nős Buzintán Annával végrehajtást szen­vedő ellen indított végrehajtási ügyé­ben a tkvi hatóság a végrehajtási árverést 1998 P tőke-és jar. behaj­lása végett a nagykállói kir. járás­biróság területén levő Nyirábrány köz­ben fekvő s 1. a nyirábrányi 237. sz. tkvi betétben A. I 1—3. sor., A. 329,, 330/1. és 330/2. hrsz. alatt foglalt, a Beltelekben fekvő összesen 1 kh„ 369 • öles ház, udvar, szántó és rétnek B. I. sorsz. szerint Korcsmáros János nevén álló fele részére 1000 P kikiáltási árban, 2. a nyirábrányi 237. sz. tkvi be­tétben A. II. 1—2. sor. 1404. és 1405. hrsz. alatt foglalt a Szőlők­dűlőben fekvő összesén 709 •-öles kert és szőlőnek B. 1. sorsz. szerint Korcsmáros János nevén álló fele részére 100 P kikiáltási árban, 3 a nyirábrányi 1166. sz. tkvi. betétben A I. 1—3. sorsz. 2677., 2823. és 2867. hrsz. alatt foglalt, a Magos-dűlőben fekvő ö sszesen 8 kh. 1216 O-öl szántónak B. 1. sorsz. szerint Korcsmáros János nevén álló fele részére 1050 P kikiáltási árban. Az árverést 1930. évi október 3 napjának d.e. 11 órakor Nyirábrány községházánál fogják megtartani. Az árverés alá 'eső ingaüant a kikiáltási ár kétharmadánál alacso­nyabb áron nem adhatók el. Az árverelni szándékozók köte­lesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10%-át készpénzben, vagy az 1881 : LX. t.-c. 42 §-ában meghatározott árfo­lyammal számított óvadékképes érték­papirosban a kiküldöttnél lettnni, vagy a bánatpénznek előlegesen birói letétbe helyezéséről kiállítóit letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881 ; LX, t.-c. 147., 150., 170. §§.; 1908: XLI. t. c. 21. §.) Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet Ígérni senki sem akar, köteles nyom­ban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa igért ár ugyanannyi százalékáig ki­egészíteni. (1908. XLI. tc. 25. §.) Nagykálló, 1930. juüus 11. Dr. Perényi sk. kir. jb. alelnök. A kiadmány hiteléül: Gabossy iroda s.-tiszt. 6441

Next

/
Thumbnails
Contents