Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-31 / 248. szám

JNfVíRYIDÉK. 1930. október 31. Apponyi véleménye Apponyx Albert gróf. aki a tria­noni katasztrófa óta szellemének és magyar lelkének rendkívüli km­eseit minden pártpolitikai és egyé­ni szemponttól mentesen a nemzet egyetemes érdekeinek áldozza, aki kivül álLva a pártpolitikai kere­teken. megőrizte a kormánnyal szemben teljes függetlenségét, de ugyanakkor a mindenáron ellenzé­kieskedők táborától is függetlení­tette magát^ aki aszerint ellen­zéki. vagy kormányttámogató, hogy helyesli, vagy helyteleniti-e a kormány politikáját, nyilt leve­let intézett választóihoz. Levelé­ben bevezetésül a gazdasági hely­zetet vázolja és rámutat arra, hogy »hasonló bajokkal küzd a müveit világ valamennyi nemzete«, a mi helyzetünk azonban különösen ne­hbt. hiszen az ország területi meg­csonkítása gazdasági életképessér günket is halálosan megsebezte. »Mindezeket a körülményeket — irja Apponyi — az igazságos bírá­latnak tekintetbe kell vennie, mi­dőn a felelősséget megakarja álla­pítani. S minthogy a gazdasági krízis lényegében a gazdasági vi­lágpolitika kialakulása nehezedik rank, csupán nemzetközi megálla­podásokkal. mint aminők létesítése iránt most indult mozgalom, lehet gyökeres javulást előidézni.« E te­kintetben tehát Apponyi felfogá­sa teljesen megegyezik Bethlen gróféval. De Apponyi levelének a legta­nulságosabb része az, amely a mi­niszterelnök az egységes pártkör­ben elhangzott legutóbbi beszédé-, vei foglalkozik. »Csak a teljes el­ismerés hangján nyilatkozhatom a beszédről. — jelenti ki Apponyi, — mert ebben egy uj irány első megnyilvánulását látom amelyet az| elfogulatlan bírálatban honorálni kell. A Bethlen "beszédében meg­nyilatkozó szellemet csak üdvözöl­nöm lehet és a keresztülvitelt ko­moly kritikával kívánom elősegí­teni...« i Elfogulatlan bírálat... komoly kritika, — mily régen hallott sza^ vak. csaknem kivesző fogalmak politikai életünkben. Hiszen már­már ott tartunk, hogy mondhat­nak. vagy cselekedhetnek a kor­mány tagjai "bármit, szinte mate­matikai pontossággal meg Tehet jósolnunk, hogyan fog arra reagál­ni az ellenzék^ hogyan fogja ki­vetkőztetni a maga természetes lé­nyéből a kijelentések értelmét s, hogyan fogja mesterségesen fél­remagyarázni a cselekedetek inten­cióját. Amit a kormány cselekszik, az ab ovo rossz, vagyis, még ha nem is látszik rossznak, akkor is rossznak kell feltüntetni, — ez ma az egyetlen ellenzéki irányelv. Kri­tizálás helyett mindenáron tárnádra a kormányt. £skálódni ellene, ár­tani' neki^még azzal sem törődve, hogy e mindenáron való támadás­sal nem egyszer a nemzetnek is ártanak. Hol van már ez a fajta kritika az egyéni meggondoláson alapuló és mindenekfölött az or-­szág érdekeit szem előtt tartó tisz­ta véleménnyüvánitástól, az Ap­ponyi áltaf hangoztatott »elfogu­latlan bírálattól és komoly kriti­kától l« Gáncs ez helyesebben gáncsvetés v a gyűlölködés határán mozgó rosszindulat^ amelyet a po­litikai "érvényesülés mohó vágya és egyéni érdekek sugallnak. Pedig az ellenzék feladata nem éppen az. hogy megnehezítse a kor­mányzást, hanem etikai "szem­pontból tekintve a dolgokat, in­kább az volna, hogy komoly bírá­latával elősegítse a kormányzást, ahogyan azt Apponyi teszi, hogy más táborban és más eszközökkel ugyan, a kormányt bírálva, de mégis csak a kormánnyal együtt buzgólkodjék a nemzet jólétén. önkéntelenül is szembe kívánko­zik egymással Apponyi puritán ön­zetlensége és a minden kormány­intézkedést kritikátlan dühvel ócsároló ellenzék demagógiája. Apponyi célja: használni az ország nak. amazoknak a célja; ártani a kormánynak. Apponyi a súlyos gazdasági helyzetből azt a tanul­ságot vonja le, hogy minden ma­gyar embernek kötelessége eny­hítő orvosságot keresni a fájó se­bekre. mig amazok csak »alkaím»t« látnak a súlyos viszonyokban ar­ra. hogy a lelkek nyugalmát még jobban felkavarják — politikai ma­nőverből. Felelőtlen játék ez: fele­lőtlen és frivol. íme, tanulhatná­nak a »vad éllenzéki« férfiak Ap­ponyitól, már a saját érdekükben is. mert bizonyára komolyabban venné őket az ország, ha hébe­hóba elismeréssel adóznának az olyan kormányintézkedéseknek, a melyekbe erőnek-erejével sem Te­het más célt magyarázni, mint azt, hogy az ország érdekét kívánják szolgálni. Mert valóban nem ab­ban rejlik a »politikai éleslátás« és a »hazafiui bölcsesség«, hogy habozás nélkül feketének mondjuk a fehéret, rossznak a jót. Egyszerű hitelrontás ez v -»- amely a kor­mány hitelét akarja rontani, de végeredményben csupán a maga et lenzéki 'igazmondásának^ objektivi­tásának a hitelét rontja. Lám Ap­ponyi, aki sohasem tartózkodott a férfiasan nyilt de mindig becsü­letes meggyőződésbői fakadó kor­mánybirálattól, nem tartózkodik attól sem. hogy habozás nélkül kifejezze elismerését a kormány­nak. ha az érzése szerint rászolgált az elismerésre. Vájjon eljuthat-e valaha is a kritika e tiszta erköl­csi "magaslatára a demagógiába tobzódó ellenzéki tábor? Rakovszky Iván dr., Nyíregyháza város országgyűlési képviselője szombaton délntán fogadja a kérelemmel hozzáforduló választópolgárokat Megírta a Nyirvidék, hogy Rakovszky Iván dr. volt belügy­miniszter. Nyíregyháza város or­szággyűlési képviselője az ipartes­tület székházának avatására váró- '> sunkba érkezik. Rakovszky Iván i dr ezt az alkalmat felhasználjál arra is. hogy a kérelemmel 'hozzá­forduló választópolgárokat fogad­ja. A fogadás november i-én, szombaton délután 4 órakor lesz a városházán a polgármester hiva­talos helyiségében. Azokat a választópolgárokat, akik ügyes-bajos dolgaikkal váro­sunk képviselőjéhez akarnak for­dulni, arra kéri a fogadás rende­zősége, hogy november i-én déli 12 óráig jelentkezzenek a városhá­zán Baur György polgármesteri titkárnil, aki a jelentkezőket elő fogja jegyezni. Nyíregyháza város képviselőtestülete pénteken délntán rendes közgyűlést tart Nyíregyháza város képviselőtes­tülete pénteken, október 31-én dél­után 4 órakor tartja rendes havi' közgyűlését a városháza nagytér­1, mében. A közgyűlés főbb tárgyalá­si pontjai között szerepel a m. kir. belügyminiszternek az állami tá­mogatással végzendő közmunkák tárgyában Nyíregyháza városához intézett rendelete; a vármegye köz igazgatási bizottságának határo­zata az Angol Kisasszonyok nyír­egyházi magánelemi iskolájának en gedélyezéséről; Szabolcsvármegye alispánjának kérelme a közigaz­gatási tanfolyam segélyezése iránt; a köztemető öntözőberendezésének élszámoíSsa. a "Magyar Egyeáület kéreíme a rPányCereske'defem eTIen való működésben leendő segélye­zés í'ránc. A Korona épület boít­bérlői boftbérük feszállitását ké-~ rik. Hasonló béríeszállitási kére­lem több szerepei pénteki köz­gyűlésen, de van a tárgysorozaton néhány" haszonbér-leszállítás iránt előterjesztett kérefem is. Mind a súlyos gazdasági helyzet jele. — Főbb tárgyalási pontok lesznek még a következők: A polgármester jelentése a Beth len-utcai üzletbérház építkezésének elszámolásáról. A polgármester elő) terjesztése a város csöves tengert, feleslegének értékesítéséről. Az árvaszék előterjesztése a gyám­: pénztári közpénzek 1931. évi gyü­mölcsöző elhelyezéséről. A föld­müvelésügyi miniszter rendelete a közvágóhidi tervezetek átdolgozá­sa tárgyában. A nyíregyházi Ügy­védi Kamara kérelme megfelelő helyiség biztosítása iránt. Az or­szágos törzskönyvi "bizottság ren­delkezése a városi bélyegzők ki­cserélése tárgyában. Javaslat a piaci helypénzek fizetésére vonat­kozó szabályrendelet hatálytalaní­tása tárgyában. A Szegényháztén ócskapiac egy részének áthelyezé­se. Csizmarik Józsefné utügyében megkötött csereszerződés bemuta­tása. Polgármesteri jelentés az 1930. évi sóstói gyermeknyaralta­tásról. Polgármesteri jelentés az ószőlő-utcai Napközi Otthon 1930. évi munkáságáról. A Kossuth La­jos reálgimnázium 1929—1930. évi zárószámadásának bemutatása s*. végül néhány bérleti szerződés be­mutatása. utca. 1 A város belsejében hiányzó ház­helyeket^ akkor helyezik ef, ha el­készülnek a belsőterületek felmé­résével. Az uj számok és uj utca nevek elhelyezése egyébként fo­lyamatban van. Tudja, hogy hol van Nyíregyházán a Kassa-utca ? Az Eletón megtörtént az utcakeresztelés Megírta a Nyirvidék, hogy a város képviselőtestülete az 1931 január i-én megejtendő népszám­lálásra elkészítteti az uj házszám­táblákat és névvel látja eí* az ed­dig nevetlen utcákat és tereket. Az uj utca neveket jelző táblákat az Eletó utcáiban már elhelyezték. | Az ízléses, jól olvadható táblákról \ megtudjuk, hogy itt van az Eletóm | a Pozsony-, Dobsina-, Kassa-, Lő Í cse-. Igló-, Verecke-, Bártfa és-, | Rozsnyó-utca. A Vásártér melletti | utca. ahol a Szabolcsi"Tejszövetke­|í zet nagyszerű telepe van, szintén g nevet kapott. Ez az utca a Tátra­UJ! D láDAL Csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap ORSZÁGUTAK ANGYALA Egy jólelkű bandita önfeláldozása. Kisérő műsor 2 nagyszerű 2 felvonásos burlssr.k 7048 UJ! J Jön! A CSAPDA Jön! November 9-én szállnak táborba a frontharcosok Az Országos Frontharcos Szö­vetség elnöksége a következőkrőt értesíti a frontharcosokat: Egy esztendővel ezelőtt, a mult év októberében zajlott le Magyar­országon az első országos front* harcos találkozó, amely külsőségei­ben és belső értékében első impo­záns megmozdulása volt a világhá­ború magyar frontharcosainak. Az idén a Move Országos Front harcos Szövetség felhívására no­vember hó 9-én szállnak táborba a frontharcosok, hogy kifejezésre juttassák a kialakulásban lévő szervezkedési egységüket. A találkozón való részvételre jo­gosult minden igazolványos front­harcos, továbbá a szövetség ve­zetősége által meghívottak. A vidékről felutazni szándéko­zók részére a kereskedelemügyi minisztérium (a Máv. vonalaira), valamint a magánvasutak a Movt* Országos Frontharcos Szövetség utján kedvezményes utazási igazol­ványokat bocsájtanak ki, melyek november hó 7-től írig lesznek érvényesek. r A találkozó helyét, időpontját, részletes programmját lapunk ké­sőbbi számában fogjuk ismertet­ni. úgyszintén részletes tájékoz tatást találhatnak az érdeklődők a Frontharcos Szövetség kiadásában e hó vége felé megjelenő »Front­harcos« című füzetből^ melyet a Move Országos Frontharcos Szö­vetség minden igazolványos front-' harcosnak díjtalanul küld meg. Megemlítjük még, hogy a Front harcos Szövetség a már általáno­san ismert eddigi zománcozott frontharcos jelvény mellett egy olcsóbb kiállítású préselt alpacha jelvényt rendszeresített^ hogy ez-« által lehetővé tegye a megkülön­böztető jelvény megszerzését azok­nak a frontharcosoknak is, akik­nek gazdasági helyzetük nem en­gedi meg a drágább kivitelű zo-

Next

/
Thumbnails
Contents